Pest Megyei Hirlap, 1965. december (9. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-01 / 283. szám

entendre IX. ÉVFOLYAM, 93. SZÁM 1965. DECEMBER 1, SZERDA PEST MEGYEI HÍR LA „Földpriznicben“ a házak Hu uyysavr rsutornúsni keadenvk — Ptírbottaód pulló-üf/fjben —- Hadiállapatak u Jókai a teában Fájdalmas keserűséggel ír­tunk a múlt héten a Jó­kai utcában megindult csa­tornázási előmunkálatokról. Tisztában vagyunk azzal, hogy a haladás érdekében némi áldozatokra is szükség van, de mert cikkünk nyo­mán a Jókai utcai helyzet semmit sem változott, kény­telenek vagyunk azt ismét szóvá tenni. Azután, hogy több építési szakembert is megkérdez­tünk, kénytelenek vagyunk azt hinni: csupán adminisztratív in­tézkedés látszatát kelti a csatornázásnak ebben az időben való elkezdése. Kezdünk félni attól, hogy miután az egész utcafronton négy ház oldalfalait, ablak­közép magasságig beföldel­ték, piszkos, nedves és sá­ros földdel besáncolták — ez a „földpriznices” városkép marad tavaszig. Nem vagyunk műszaki szakemberek, de így is tud­juk: ha a munkákat csak ilyen módon lehet végezni, akkor az ottlakókat, az ér­dekelt körülbelül tizenkét családot, előzetesen megfe­lelő szükséglakásban kel­lett volna elhelyezni. Mert, a már máshol szerzett ta­pasztalatok alapján félő, hogy a hidegebb idő beálltával a munkálatok „fagyszabadság” címén 'leállnak. De mi lesz ak­kor az ottlakókkal? De nemesik az ablakok­kal és az állandóan nedve­sedé falakkal van baj. A földmunkák következtében az utcára nyíló bejáratokat sem lehet rendesen megközelíte­ni. Ebből egy felháborító eset adódott. Az egyik ott lakó idős néni amikor egyik reggel lakásából a sáros pi­szokban taposva igyekezett az útra kiérni, megkérte a munkavezetőt: legalább egy pallót fektessenek le a ka­puhoz, hogy járni lehessen rajta. A megszólított az ép­pen ott-tartózkodó mérnök­höz utasította a nénit. Mi­után megismételte kérését, a fiatal mérnök így felelt: — Mit akar’ maga? Még A szerződésbontás oka... Ülést tartott a gyermekvédelmi állandó bizottság A városi tanács gyermek­es ifjúságvédelmi bizottsága nemrég tartotta meg rendes havi ülését. Először személyi ügyeket tárgyait. így többek között meghallgatta azt a 17 éves fiút, aki állami gondozásból — a kalocsai intézetből hazakerül­ve, a rómaifürdői gépgyárban szabályszerű szerződéssel kezdte az esztergályos mester­ség elsajátítását, mígnem má­sodik tanuló évében apja fel­bontatta a szerződést Ennek következtében a fiú már csak­nem két hónapja tétlenül lé­zeng otthon. Az apját is meghallgatták. Kiderült, hogy a szerződés- bontás oka: „nagyobb kerese­tet szeretne a fiú is, a család is.” Hosszas megfontolás után a bizottság úgy döntött, hogy bár a munkahely megváltoz­tatása a gyámhatóság engedé­lye nélkül történt, mégis a fiú érdekében hozzájárul ahhoz, hogy munkakönyvét váltson és állandó helyen helyezkedjék el. Amennyiben ez az elhe­lyezkedés határidőn belül nem történik meg, a fiú vissza fog kerülni az állami intézetbe. A folyamatos moziellenőrzés­re beosztott pedagógusok be­számolói alapján úgy látszik, hogy a koron aluliakat mégis sikerül Lassacskán leszoktatni a számukra nem kívánatos fil­mek látogatásáról. A végleges „leszoktatáshoz” azonban a szülők határozottabb segítségé­re volna szükség. IRO ES ELOADO Vendégünk: Fábián Zoltán Ma: I.. M. l'arizek előadása A járási könyvtár igen íz­lésesen berendezett helyisé­gében, családiasán és ked­vesen megszervezett, a szinte már elmaradhatatlan íeüete- kávévai „fűszerezett” est ke­retében találkoztunk ismét Fábián Zoltán íróval. A fiatal író bizonyságot tett előttünk, hogy nemcsak jó író, hanem nagyszerű előadó is. Két szovjeiunió- beli látogatásának emlékeit, ott szerzett benyomásait, ta­pasztalatait mesélte el ne­künk, rendkívül közvetlen hangon. 19öl-ben és 1965-ben járt feleségével a hatalmas or­szágban. Érdekes összehason­lításokban von párhuzamot a két utazás közötti időben bekövetkezett változásokról. Apró epizódokkal jellemezte a szovjet emberek közvetlen­ségét; ünnepélyes alkalmak­kor, nyilvános helyeken, tö­megösszejöveteleken tanúsí­tott magatartásukat. Rész­letesen elemezte három nagy városnak: Leningrádnak, Ki- jevnek és Moszkvának azt a hatását, amit az idegen tu­ristákra gyakorol. Előadását még csak nagy vonalakban sem tudom ösz- izefogni, hiszen az írott be­ül az élő előadást nem tud­ja kellőképpen visszaadni. Mindenesetre Fábián Zoltánt, aki ez alkalommal, ha jól emlékszem, harmadszor járt már körünkben, máskor is -nagyon szívesen várjuk. Reméljük, hogy a ma dél­után 5 órakor kezdődő ve­títettképes előadáson, amit L. M. Parizek csehszlovák író tart, ugyanilyen szép siker születik majd. Ezt az elő­adást a művelődési otthon klubhelyiségéber. rendezik. H. L. Mit tehettem? Belépek a MÁVAUT-nak a vasútállomás melletti indító irodájába és nagyon udvaria­san megkérdem a szolgálat- tevő ifjú hölgytől: szombati napon indul-e az egy óra utá­ni szokásos autóbusz? Szaba­tosan előadom a kérdésemet, a kartársnő rámnéz, aztán felveszi a telefonkagylót. Cso­dálkozom, hogy a választ tele­fonon kívánja megtudni. De nem ezt teszi. Egészen más, szolgálati ügyben folytat hosz- szú beszélgetést. Leteszi a kagylót, papírjait rendezi az asztalon és írni kezd. Látván, hogy most már tényleg nem az én ügyemben szerkeszt hi­vatalos átiratot, meghajtom magam és elköszönök. Elvégre mi mást tehettem volna?-h ÚJ KÖNYVEK A Marx téri könyvesbolt­ban kapható új könyvek: Knight: Légy hű önmagádhoz, Herbert Read: A modern fes­tészet, Szabó Magda: Pilátus, Shakespeare: Összes művei, Széchenyi Zsigmond: Ünnep- j napok, Széchenyi Zsigmond: > Ahogy elkezdődött. Tömegsport — tömegméretekben 2747 spur tahi 93 szu h ss iti Ssß hun járdáról Is mi gondos­kodjunk? Az anyag nem arra való, hogy magá­nak utat csináljunk! — De kérem, hogy járjak addig? — Járjon úgy ahogy tud! S ha valami nem tetszik, menjen a tanácshoz! Valóban felháborító eset. Az építkezéseknek nem feltétele az, hogy a jövő áldásáért az emberek jelenét megke­serítse. Mindezeken felül még egy dolog van, amit meg kell említenünk. A háztartási boltnak például ugyancsak ott van a raktára. Azt is be­temették. Lehetetlen hozzá­férni. Emiatt, a raktár ki­esése miatt nem lehet a vá­rosban például gipszet kap­ni. Pedig mindezen lehet, sőt kell is segíteni! Csupán egy kis körültekintés és megértő emberség kell hozzá. Ha nincs elég hely a ki­hányt földnek, akkor a falakat szigetelni kell, zsaluzással, kátránypapír­ral, vagy fóliával. A bejáratokat járhatóvá le­het tenni, lefektetett pal­lókkal vagy csak alul át­fúrt földsávokkal — és a hangnemen is lehet változ­tatni egy kis jóindulattal. H. — W. MOZIMŰSOR Ma a filmszínházban az Iszony című magyar filmet ve­títik, amely Németh László regényéből készült. A filmet csak 16 éven felüliek nézhetik meg. Kísérőműsor: Ki mit tud? NAPOS UTCA Rácz József filcrajza Szombaton aktívaülést tar­tottak a kommunista sportve­zetők. Azt mérlegelték, hogy 1963 decembere, vagyis a test­nevelés tömegszervezeti ala­pokra történő helyezése óta, milyen eredmények születtek, milyen hiányosságok mutat­koztak városunk és járásunk sportéletében. A számszerű eredmények viszonylag bíztató képet mu­tatnak. Az elmúlt két év alatt négy új sportkör alakult, így a sportkörök száma most már huszonkettőre emelkedett. Növekedett a szakosztályok száma is. 1963-ban 86, jelen­leg 98 szakosztály működik. A sportolók száma pedig 2747, ami körülbelül háromszáz fő­nyi emelkedést jelent 1963-hoz képest. A létesítmények is gyara­podtak, különösen a kézilabda- pályák: három község kivéte­lével már minden község ren­delkezik kézilabda-pályával. Örvendetes az is, hogy csak ebben az évben 14 sportágban 6281 tanuló versenyzett az általános iskolák viadalain. A felnőttek tömegsportren­dezvényein 3748-an vettek részt. Ha ehhez hozzászámít­juk az általános, iskolák és gimnáziumok sportolóinak lét­számát, akkor csaknem tizen­ötezer ember részvételéről be­szélhetünk. A tömegsport fellendítését célzó mozgalmak közül a fa­lusi spartakiád és a ,.Sporttal az egészségért”-mozgalom volt a legeredményesebb. Annál kevésbé volt sikeres a Kilián testnevelési mozgalom — pedig ebben majdnem tizen­kétezren szereztek különböző fokozatú jelvényt. De másutt is szorít még a cipő. Kevés a női spor­toló, noha vannak kimon­dottan „női” üzemeink. Annak idején elsők között honosítottuk meg a munkahe­lyi testnevelést. Ma már nem büszkélkedhetünk vele... Ugyanígy nem kielégítő a tér-, mészetjárás helyzete sem, pe-. dig természeti adottságaink szinte tálcán kínálják-a nagy­szerű túralehetőségeket. Dicséret illeti viszont né­hány üzem szakszervezeti bi­zottságát. Ezek a bizottságok bár üzemük külön sportkörrel nem rendelkezik, mégis mó­dot találnak arra, hogy dolgo­zóik sportolási igényeit kielé­gítsék. A javuló nevelőmunka ered­ményeként fokozatosan javul sporto­lóink közösségi szelleme, munkához való viszonya, erkölcsi magatartása Ezt örömmel nyugtázhatjuk. Az aktívaülés munkája igen eredményesnek bizonyult. A reális helyzetelemzés és a ki­tűzött konkrét feladatok bizo­nyára rövidesen meghozzák a kívánt eredményt: sportmoz­galmunk további emelkedését, megerősödését. Horányi Sándor Díjmentes jogi tanácsadás Az MSZMP városi alapszer­vének helyiségében (Kossuth Lajos u. 5. I. emelet) holnap, csütörtökön délután fél öt órá­tól dr. Tillmann Lajos ügy­véd ingyenes jogi tanácsadást tart. ÚTTÖRŐK FIGYELEM! Indul a Szentendre irodalmi rejtvénypályázat December hónapban lapunk irodalmi rejtvénypályázatot hirdet számotokra. A pályázat célja: városunk múltjának megismerése. A pályázat két részből áll. Az egyik részben három rejt­vényt kell megfejtenetek, me­lyet lapunk decemberi számai­ban találhattok meg. A meg­fejtéseket egyszerre kell be­küldeni, mellékelve hozzá an­PERESKE® OK Látogatás az ügyvédi munkaközösségben A Dumtsa Jenő utca 12-ben, a városi ügyvédi munkaközös­ség irodájában ülünk. Bizony nagyon szűk helyen! A mun­kaközösség tagjai panaszkod­nak is ezért. — Képzelje csak el, ebben az egyetlen szobában hat jo­gász és egy adminisztrátor dolgozik. Ha mindegyikünk csak egy ügyféllel foglalko­zik, milyen zsibongás van itt! No, meg senki sem szereti, ha — akaratlanul is — más is hallja ügyes-bajos dolgait. Hát ami igaz, az igaz, kevés itt a hely. — Bizonyára nagy „forgal­mat” bonyolítanak le? — Vegyes „vidéki praxis­nak” nevezhető az itt folyta­tott tevékenységünk — mond­ják. — A főváros közelsége miatt azonban itt is az ínsé­ges lakáshelyzetből adódik az elénk kerülő ügyek jelentős hányada. A polgári perek leg­nagyobb százaléka lakásper, felmondás, együttlakásból származó összeférhetetlenség, családi viszályok, egészen a házassági bontóperekig. — Ebben az évben hétszáz- húsz ügyben nyújtottunk jog­segélyt, melyekből négyszáz­ötven polgári, kétszázötven pedig büntetőügy volt. A bün­tetőügyekből három szándé­kos emberöléssel volt kapcso­latos. Nyolcvan százalékuk pedig lopásokból, becsületsér­tésekből, rágalmazásokból, sikkasztásokból adódott. — A bűnesetek mintegy ti­zenöt százalékát fiatalkorúak követték el. Bizonyos mérté­kig — de csak számunkra — megnyugtató, hogy ezeknek a fiatalkorúnknak a legtöbbje, nem a város vagy járás la­kosaiból került ki. Legtöbb­ször Budapestről kiránduló fiatalok voltak a tettesek. Bűneseteknél ugyanis nem a lakóhely, hanem az elkövetés helye szerinti bíróság az ille­tékes. — Külön ki kell emelnünk, hogy hatóság, hatósági sze­mély ellen elkövetett bűntett alig, politikai, társadalmi ren­dünk ellen elkövetett bűntett pedig egyáltalán nem fordult elő ebben az évben. — Aránylag sok apasági keresettel foglalkoztunk azonban. Csak ebben az évben eddig huszonöttel. Ugyancsak szomorú jelenség az is, hogy a becsületsértési, rágalmazást perekben igen gyakoriak a visszatérő arcok! Sajnálatos az is, hogy a bűnesetek leg­többjében az örök társadalmi ellenség: az alkohol a fősze­replő! Az ügyvédi hivatás gyakor­latában elengedhetetlenül fontos tényező az emberi lé­lek, a családi és társadalmi kapcsolatok mélységeibe való behatolás, a bizalom megszer­zése. Érthető tehát, hogy en­nek érdekében is szívesen cse­rélnék fel a számukra pará­nyi irodát nagyobbra. Mint el­mondták, szívesen vásárolná­nak ebből a célból akár ingat­lant is, természetesen a város belsejében, hiszen ez munká­jukhoz elengedhetetlenül fon­tos. Horváth Levente nak a decemberi lappéldány­nak bekeretezett sorszámát ki­vágva, melyben a rejtvény megjelent. (Ez a bekeretezett sorszám mindig a lap Szent­endre felirata mellett, jobbra található. Ezt kell kivágni!) A pályázat második része: irodalmi feladat. Ez a követ­kező: Kutassátok fel, hogy a városban milyen régi épülete­ken találtok múlt századbeli árvízjelző táblákat. Ezek fel­sorolása mellett írjátok meg, mit tudtok arról az épületről, amelyiken a tábla van. A megfejtéseket és a táb­lákról írt dolgozatokat legké­sőbb 1966. január 10-ig kell beküldeni szerkesztőségünk cí- rnére: Szentendre, Somogyi- Bacsó part 16. (A kivágott sor­számokkal együtt.) Az első három helyezett dí­jazásban részesül. A legjobban sikerült dolgozatot ezenkívül, lapunkban is megjelentetjük. A szerkesztőség Úttörővezetők klubja A közelmúltban megalakult a szentendrei városi úttörő­csapatok vezetőinek klubja. A városi csapatvezetőségek megegyezése alapján az ott­működő ifivezetők és úttörőve­zetők részére hozták létre az új klubot. A klub a városi művelődési otthonban tartja összejöveteleit, előre meghatá­rozott szombati napokon. Minden alkalommal egy-egy választott témakörből vitát rendeznek, melyet baráti be­szélgetés, majd pedig zene és tánc követ. A legközelebbi zártkörű összejövetelen, de­cember 11-én Balogh János, a városi pártbizottság titkára lesz a vitavezető. k 1 § * Búcsúzunk $ s Terzin Lázár, aki hatvan J 5 éve Szentendre életéhez J ^ tartozott, most kapott érte- ^ ^ sülősünk szerint meghalt 5 ^ Noviszadban. ^ A század elején telepe- $ § dett le Szentendrén, mint $ Jfiatal tanító. \ Kossuth $ S Lajos utcában lakott és két $ $ éve fia látogatására utazott 5 ^ Noviszadra — aki ott egye- ^ ^ térni tanár — is betegsége i ^ miatt nem tudott vissza- $ ^ térni városunkba. ^ Utolsó útján a szén tend- 5 ^ rei Nikolics és Mihajlovics 5 5; fiúk vitték koporsóját. S s Wssvssrsssyyyyyyyyjyvvy rssssssssssssssss*

Next

/
Oldalképek
Tartalom