Pest Megyei Hirlap, 1965. december (9. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-08 / 289. szám

MST me erei 1965. DECEMBER 8. SZERDA AUTOMATAVONAT - ALUMÍNIUMBUSZ Szinte magától célhoz ér. Az em­ber szerepe a fel­ügyelet. Még né­hány nap, és a csepeli gyorsvas- úton már csak az új M IX-cs HÉV- motorkocsikat látjuk. Az ügyes konstrukció elő­nye, hogy a ter­heléstől és a be­állított gyorsítású fékezési fokozat­tól függően közle­kedik. Kíméli a jármű motorját és szerkezetét, ue emellett a lehető legrövidebb időn belül végzi el a vezető által gomb­nyomással jelzett műveletet. Konzervatív szarvasok A hegyhátszentjakabi erdő fenyveseiben mind egy szálig kiirtották a szarvasok és az őzek az értékes „douglas” és „pinus jeffre" amerikai fenyő­ket, amelyeket gyors növésük és a fajtaskála gazdagítása mi­att ültettek oda az erdészek. Megfigyelték, hogy a vadak csak a megszokott növényzetet tűrik, akár több ezer ismert fajta között is felismerik az újaikat és könyörtelenül kidön- tik azolcat. A szarvasok, őzek konzerva­tív tulajdonságával a jövőben számolnak az erdőgazdasági dolgozók, s ha új fafajtákat ültetnek, gondoskodnak külön­leges védelmükről. Húszmillió dollár — hulladékból Segítenek az úttörők — Megnövekedett feladatok — Papír, rongy, vas: forint Járja az ország­utakat, nemcsak a műúton, de dű­lőkön is rója a I kilométereit. Szerencsére az Ikarusztól nincs messze Gödöllő, ahol igazán nem nehéz rossz utat találni. Az alumí­nium jármű mindeddig jól vizsgázott, s jól bírta az ezer kilo­métereket. Ebben nem kis része van a Csepel Autó­gyár futóművé­nek, kormány- és motorszerkeze­tének, amelyre az Ikarusz különle­ges karosszériáit szerkesztheti. Tóth felv. ZSAZSA Gábor Zsazsának egy ci­gánylakodalom jelenetben kel­lett szerepelnie Tony Curtis legújabb filmjében. A rende­ző néhány utasítást akart ad­ni neki, mire a művésznő na­gyot nevetett. „Erre semmi szükség, kedvesem — mondta —, ismerem én a cigányokat és jól ismerem a magyarokat; ami pedig a nászéjszakát illeti, arról aligha tud nekem újat mondani.” Nagysimonyi Dallos Belling könyve A celldömölki általános is­kola helytörténeti szakköré­ben mintegy negyven tanuló tevékenykedik. A szakkör tag­jai nemcsak a községükben, hanem a környező falvakban is végeznek gyűjtőmunkát. Legutóbb például Nagy- simonyból az 1800-as évekből származó 162 oldalas kézzel írott és fűzött könyvet gyűj­töttek be. A könyv Dallos Belling nemesembertől szár­mazik, s a többi között a „t&ö- könyei jövendölést'’ tartal­mazza 1811-től. Ezenkívül Csehö Pista dala, betyár dal és „tsikos” dal is található a könyvben, mely az iskola helytörténeti kis múzeumá­ban kapott helyet. Lehet-e a kanászból szakmunkás? nászból is szakmunkás? cí­mű gazdagon illusztrált könyv. Ezenkívül még több ismeretterjesztő mű is szere­pel a kiadó jövő évi ter­vében. A kárba nem vesző, de sok ezer tonna hasznos nyers­anyaggá átalakuló hulladék és melléktermék, amelyet a MÉH fennállása óta — ti­zenötödik éve — összegyűj­tött, az országban, milliár- dokat mentett meg már ed­dig is a népgazdaságnak. A kohászat nélkülözhetetlen alapanyaga az ócskavas, új eszközök készülnek a beol­vasztott fémekből, új papír a papírhulladék értékes rost­jaiból, a rongyból kátrány­papír és finompapír az épí­tőipar számára, vagy gépek tisztítására alkalmas' textí­lia. A különböző iparága­kat nélkülözhetetlen anya­gokkal ellátó, s ezzel sok­szor devizát megtakarító munkáról nyilatkozott Ba­lassa János, a Könnyűipari Minisztérium MÉH-irodájá- nak igazgatója. — A MÉH-vállalatok által összegyűjtött hulladék — mondotta — amellett, hogy számos iparágnak biztosít értékes alapanyagot, jelentős behozatalt tesz feleslegessé. A hulladékgyűjtés jelentő­ségét a devizagazdálkodás szempontjából jól bizonyítja, hogy ebben az évben például a vállalataink által gyűjtött és hasznosított anyagok ér­téke világpiaci áron szá­molva mintegy húszmillió dollárt képvisel. textilhulladékot és felhasz­nált textilneműt vesz át, ezt válogatja, különböző gé­pi megmunkálással ipari fel- használásra készíti elő. A textilhulladékokból válogatás után évente mintegy hétezer torma a Papír- és Nyers- fedéllemezgyárhoz kerül ér­tékesítésre, itt a papíripari rongyokból nyersfedéllemezt, a kátránypapír alapanyagát gyártják. Évente mintegy 400 tonna rongyot szállí­tunk a Diósgyőri Papírgyár­nak, ahol kártya, bélyeg és térképek készítéséhez szük­séges finom papírokat állí­tanak elő a szállított anyag­ból. A konfekcióiparban ke­letkező textilhulladékokból egy év alatt mintegy há­romezer tonnát modem te'- pőgépekkel dolgoznak fel s paplan vattagyártáshoz ts különböző Maliwatt gé­peken előállított, ún. tű­zött termékekhez használj* fel. Paplanvatta-gyártás cél-i jaira évenként mintegy 300 tonna tépett anyagot hasz­nálnak fel, ebből a mennyi­ségből mintegy százezer dar rab paplant készítenek. Té­pett textilhulladékokat ex­portálunk is, évente mint­egy 700 tonnát, ennek deviza­hozama mintegy 65 ezer dol­lár. Belföldi felhasználáson kívül exportra is jut az egyéb textilhulladékokból, évente mintegy 3500 ton­nát exportálunk 280 ezer dollár értékben. Az évi 24 ezer tonna új és használt textilhulladék, amely feldol­gozásra kerül, mintegy 16 400 ezer négyzetméter pamultszö- vetnek felel meg. Kilenc Erzsébet-híd — az úttörők gyűjtéséből Gyűjtés, válogatás, feldolgozás — Hány vállalat, átvevő­hely gyűjti és osztályozza az országban a hasznos hul­ladékot? — Tíz MÉH-vállalat össze­sen 346 teleppel, illetve át­vevőhellyel működik, ezen­kívül a Textilhulladék- és Fonalosztályozó Vállalat 11 telephellyel, illetve üzem­mel, a Műszaki Anyag- és Gépkereskedelmi Vállalat 11 telephellyel, és a Göngyöleg Felújító Vállalat nyolc üzem­mel. E három vállalat jelen­tős feladatot lát el a hul­ladék válogatásában és ipari felhasználásának előkészíté­sében. A Textilhulladék- és Fonalosztályozó Vállalat éven­te mintegy 24 ezer tonna új ís neveli a zösségi életre gyermekeket Növekvő feladatok — Ügy tudjuk, január 1-től már tröszti szervezetként mű­ködik a MÉH. Milyen felada­tok és tervek várnak a tröszti irányításra? — Az ipari termelés fejlesz­tésével egyidejűleg növekszik az alapanyagként felhaszná­lásra kerülő hulladékanyagok iránti igény is. Az 1965-ben gyűjtendő 51 ezer tonna pa­pírral szemben 1970-re pél­dául már mintegy 89 ezer tonna lesz az igény. A többi hulladékanyagnál is jelentős növekedést kell biztosítanunk. Fontos feladata lesz a tröszt­nek a szállítás megjavítása is, miután szállítási költségeink jelentősek, ugyanis kis értékű, de nagy mennyiségű áru szál­lításáról kell gondoskodnunk. Komoly problémánk azonban, hogy kevés a szállítóeszköz, meglevő átvevőhelyeink pe­dig korszerűtlenek és befoga­dóképességűik sem áll arány­ban a gyűjtött hulladékok mennyiségével. A harmadik ötéves tervben ránk váró és jelentősen megnövekedett fel­adatokat csak úgy láthatjuk el maradéktalanul, ha kellő számú és méretű átvevőhely és a szükséges szállítási esz­köz rendelkezésünkre áll. Varga Aranka Vár állott; most turistaszálló lesz A Hernád völgyének egyik legépebben maradt történelmi nevezetessége, a boldogkői vár helyreállítása befejezéshez közeledik. A XIV. században épült vár alsó részéből a tör­meléket kihordták, a falrésze­ket és a kaputornyot helyre­állították. A felső várban a sziklába vájt egykori őrlő, vala­mint öntőműhely marad­ványait is korabeli állapot szerint alakították ki. i Jelenleg az úgynevezett pa- ^ lotaszámyban dolgoznak. A ^ palotaszárnyat vasbetonfö- & démmel kettéválasztották. A ^ földszinten raktárát, míg azs emeleti részen két, egyenként * csaknem 15 méter hosszú és 8 8 méter széles termet alakítót- 8 tak ki. § A tervek szerint ebben a ^ részben turistaszállást ^ rendeznek be. A helyreállítást a tervek 8 szerint jövőre fejezik be. § Amit most mesélek magának, arról még keveseknek beszéltem és az a ke­vés se hitt nekem. Tudja mit? Lehet, hogy én sem hinném ha mástól halla­nám, olyan valószínűtlen az egész mint­ha csak magyarázkodni akarnék, tisz­tázni magam, bebizonyítani, hogy nem én vagyok a hibás. Pedig lehet, hogy én vagyok. Nem most követtem el a hibát, ó, azt hiszem, ez volt a legjobb cseleke­det, amit életemben tettem, a legéssze­rűbb. Ha akkor is — annak idején is ilyen határozott tudtam volna lenni, ak­kor most... akkor egészen másként ala­kult volna minden. Szóval, elváltam. Maga talán nem tudja, honnan is tudná, milyen nagy szerelem volt ez, mennyire nagy, talán az is volt a baj. És az is, hogy közben katona volt, ritkán találkoztunk és ak­kor nem csináltunk mást, csak örültünk egymásnak, örültünk, ha kettesben vol­tunk, kit érdekelt akkor a világ. Aztán leszerelt, és megesküdtünk. A szerencsé­sebbek közé tartoztunk, szüléink össze­adtak egy öröklakásra valót, bútorom már volt, spóroltam és a borravalók, tudja, egész csinos összeget tesznek ki néha. Nem voltak anyagi gondjaink. Talán, ha vannak, talán, ha gürcölni kell, spó­rolni később vettem volna észre, amit így már az első évben, hogy a férjemet nem érdekli semmi. Ügy képzelje, hogy semmi a világon. Csak az, hogy nyolc órát ledolgozzon a munkahelyén, aztán hazajöjjön és üldögéljen. Még a rádiót se nyitotta ki. Televízióról hallani sem akart. Mozi? Színház? — Ha akarsz, menj... — mondta és őszinte volt, tu­dom, ha elmentem volna, semmi harag, semmi szemrehányás. De nem mentem. Voltam én már sokszor egyedül mozi­ban, akkor mikor katona volt és még azelőtt, mikor nem jártam senkivel. Most férjnél vagyok. Miért nézzem azt. hogy mások kettesben ülnek, nevetgél­nek, sugdosnak, én meg csak magam. Könyvet sem olvasott. Tudja, én csak fodrásznő vagyok, nincs is érettségim, nem mondhatnám, hogy a ponyvát nem olvasom el éppúgy, mint a klasszikust. De a könyveket mindig szerettem. De hogy olvasson az ember egyedül? Ami­kor a másik csak üldögél, legalább Vallomás fabrikálna valamit, foglalkozna valami­vel, de nem. Először arra gondoltam^ hogy beszélgetni akar, beszélgettünk is, de később kifogytunk a szóból. Unat­koztunk. ö megúnta az én üzletbeli tör­téneteimet én meg azt, hogy a műhely- vezető, hogyan szúr ki velük. Unatkoz­tunk, ásitoztunk és minden este nyolc­kor lefeküdtünk. Azt mondta, aki ko­rán kel, annak pihennie kell. Később azt ajánlottam neki, hogy ta­nuljon. Iratkozzon be technikumba. A tanulás — gondoltam — megváltoztatja majd. Érdeklődőbbé teszi. Engem min­den érdekel. Minden a világon. Hozzám jönnek színésznők is, manekenek is, rengeteg érdekeset mesélnek. Én utazni is szerettem volna, világot látni, össze tudtuk volna spórolni a pénz, takarék- betétünk volt. Hogyne lett volna pén­zünk, amikor sehova nem jártunk. Az­előtt én nagyon szerettem a pénzt. Most már azt is kezdtem nem szeretni. Rájöt­tem, hogy hiába van, ha más nincs. Be is iratkozott a technikumba. Nem tudom, miért tette, csak az a bizonyos, hogy két hónap múlva kimaradt. És az a két hónap is. Mennyi könyörgés, rábe­szélés: tanulj, tanulj, van időd, nyugal­mad, meleg ételed, tiszta ruhád. De nem. — Felesleges — lökte félre a köny­veket. — Megvagyok én így is ... Ne értsen félre, még mindig nagyon szerettük egymást, én most is szeretem, de lassan megromlott közöttünk valami. Egyre többet vitatkoztunk. Unalmunk­ban vitatkoztunk, és azért is, hogy miért unatkozunk, ö azt mondta: nagyravá­gyó vagyok, meg sok minden mást is mondott még, én pedig visszavágtam, hogy ő egy élőhalott. Lehet, hogy túlzás volt, de akkor már elhatároztam, hogy véget vetek ennek az életnek. Tudtam, hogy nem lesz könnyű. A férjem nagyon szeretett. Amikor megmondtam neki: úgy nézett rám, mintha azonnal ki kel­lene hívnia a mentőket. Aztán ordított. Megütött. Gyanúsított, hogy van vala­kim. Utánam jött az üzletbe, botrányt rendezett. Inni kezdett. Tudja, milyeni borzasztó ez? De akkor én már úgy vol-1 tam mint aki elindul egy úton és nem képes visszafordulni. Ezt az ismerőseim^ a rokonaim, az anyám nem hiszi el. Az anyám azt mondja, jódolgomban nem tudom, mit csinálok. Hogy ö boldog lett volna annak idején egy ilyen férjjel. Hogy örüljek, ha otthon ül, ha nem kí­vánkozik el, és szégyelljem magam. Ezért most haza se járok, nem bírom hallgatni a zsörtölődést. Sehova se já­rok. Dolgozom, aztán ülök az üres szó- , bábán. Most mehetnék, de nem megyek. Nagyon hiányzik a férjem. Megszoktam. Néha sírni kezdek és arra gondolok, bárcsak itt volna •velem, ha tétlenül is. Hogy akart-e visszajönni? Hogyne, sok­szor. Már nem iszik. Ha találkozunk, barátságosan beszél velem és a tekinte­téből látom, hogy csak egy szó kellene. De képtelen vagyok kimondani. Félek, Képzelje, most színházba is jár, moziba is — az anyja mesélte, mert odaköltö­zött válás után. És azt mondja az any­ja, hogy füzeteket és könyveket szedett elő, hogy ősszel megint megpróbálja a technikumot. De most már én nem tu­dok hinni ebben. Ügy érzem, az egész csak egy márciusi hó. Elolvad. Csak azért csinálja, hogy megmutassa a vi­lágnak — ok nélkül hagytam ott. Ha új­ra kezdenénk, vége lenne a szorgalmá­nak. Rossz így. Rossz, hogy nem hisznek nekem. Hogy nem értenek. Suttogják, hogy valami régi udvarlóm miatt tör­tént az egész — milyen butaság —, hogy egy kibírhatatlan hárpia vagyok, aki pokollá tette az életét annak a szegény embernek. Nem magyarázkodom. Magá­nak is csak azért mesélek, mert úgyis mindjárt kimegy az üzletből és elfelejti. És mert jó beszélni egy kicsit. A dél­utánok és esték nehezek. A kezem már néha ott van a telefonon, hogy felhívom, hogy visszahívom. De még mindig elve­szem a kagylóról. Arra gondolok, egy­szer még hálás leszek magamnak ezért a második mozdulatért. B. I. I I « Kézikönyvek, ismeretterjesztő müvek a falunak Sok hasznos és érdekes új­donságot ígér jövőre a me-, zőgazdasági irodalom olva- i sóinak a kiadó. A szerkesz-j tők az eddiginél is jobban i ügyeltek arra, hogy differen- i ciáltan elégítsék ki az alap- | és középfokú, valamint a i tudományos képzettséggel > rendelkező olvasók igényeit, i Elsősorban az egyetemi hall-1 gatóknak, de a gyakorlati j szakembereknek — mező- j gazdasági mérnököknek, ál- > latorvosoknak is szól Heis-« mann—Tószegi—Varga: Me-j zőgazdasági géptana, Kemény j Armand: Élettana és Koz-! ma Pál: Szőlőtermesztés cí-> mű munkájának második kő-! tete. A kiadó rövid időn j belül ki akarja adni vala-! mennyi termelési ág kézi-1 könyvét. Gazdag választékot J ígér a Mezőgazdasági Ki-1 adó az alapszintű, főleg! munkamódszereket, mesterin-; gásokat ismertető könyvek-i ben is. Újabb kötetekkel^ bővül a vidám, rajzos állat-1 tenyésztési sorozat, s a ser-! téstenyésztés valamennyi dől-! gozó ja számára érdekesnek! ígérkezik a Lehet-e a ka-! — Az úttörőknek milyen szerep jut a hulladék gyűj­tésében? — A lakóterületi gyűjtés munkáját jelentősen segítik íiz úttörők, az ifjúsági szerve­zetek és a pedagógusok irá­nyításával. A MÉH vállalatok lakóterületi gyűjtésének mint- sgy 15 százalékát az ifjúság biztosítja. Az elmúlt négy év alatt például a kisdobosok és úttörők annyi vasat gyűjtöt­tek, amennyi az Erzsóbet- hídhoz felhasznált vasanyag kilencszeres súlyának felel meg. Csupán 1964-ben 15 ezer tonna vashulladékot gyűjtöt­tek, amelyből háromezer da­rab D. 4. K. típusú traktor, ragy 750 darab 557-es típusú távolsági autóbusz készülhet­ne. A begyűjtött 3700 tonna papírból csaknem 46 millió ív csomagolópapírt, vagy »bb mint egymillió tonna rellulózt állíthatnának elő. \z 1955 tonna rongyból, ame- yet az elmúlt évben gyűjtői­ek az úttörők és kisdobosok, mintegy 4310 kétszoba össz- comfortos családi ház szige- eléséhez szükséges kátrány­papírt gyárthatna az ipar. A lépgazdasági megtakarítá- on túlmenően az ifjúság ne­velésére is kihat a hulladék- gyűjtési mozgalom, mert myagtakarékosságra, a fizikai munka megbecsülésére, a kő-

Next

/
Oldalképek
Tartalom