Pest Megyei Hirlap, 1965. december (9. évfolyam, 283-308. szám)
1965-12-31 / 308. szám
fiai MEGYEI 1965. DECEMBER 31. PÉNTEK ^ •• I •• I # SS jr • •• // • Godollo varos jovoje Új munkastílus — Nagyobb önállóság — Színvonalasabb ellátás | Beszélgetés a pártbizottságon Meteorológiai számvetés Jóformán már csak órák választják el Gödöllőt az oly régóta várt nagy eseménytől: a várossá nyilvánítástól. A változás minden vonatkozásban nagy kihatású lesz. Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Nemes István elvtárssal, Gödöllő már megalakult városi pártbizottságának első titkárával. — Mit jelent a várossá válás a pártszervezetek számára? — kérdeztük legelőször. — A legfontosabb változás, hogy az üzemi, vállalati és községi pártszervezetekből a városi pártbizottság köré tömörítve, egy majd ezer tagot számláló pártszervezet jön létre. A magas létszám, az erők összpontosítása ad alapot a további változásokhoz. Erre támaszkodva szeretnénk elérni, hogy kialakuljon a városi jellegű közélet. A városok mindig is politikai-társad almi központok voltak, s mi eddig ezt a színvonalat nem értük el. Hiába voltak nagyüzemeink, s tartozott ide az agráregyetem a maga politikai-műveltségi fölkészültségével, az erők eléggé szét- forgácsolódtak. Most igényesebb, magasabb szintű munkastílust alakítunk ki, amit az önálló városi pártbizottság ténye lehetővé tesz. ösz- szefogottabban, szervezettebben irányíthatjuk legfontosabb nagyüzemeink pártéletét. Nívós rendezvényeket, elmélyültebb belpolitikai oktatómunkát szeretnénk végezni. A személyi feltételek mindehhez az üzemekben és a városi pártbizottságon biztosítottak. — Legfontosabb feladatukon, a pártélet irányításán túl, hogyan kívánnak részt venni Gödöllő gazdasági, társadalmi és kulturális életében, milyen módon segítik az államigazgatás munkáját? — Szilárd, végleges elgondolásaink még nem lehetnek ■— mondotta Nemes István elvtárs — hiszen csak a kezdet kezdetén vagyunk. A tanácsokat és a tömegszervezeteket a legmesszebbmenőkig támogatjuk, mindenkor közös megbeszélésen vitatjuk meg soron levő feladatainkat. Kétségtelenül a jövőben nagyon alapos munkát kell végeznünk. Tény, hogy a várossá alakulás nemcsak Gödöllő, hanem a környék életében is változást jelent. A városi élet nagy vonzerő, s ha jól kiépítjük a kereskedelmi hálózatot, bizonyos mértékig tehermentesítjük Budapestet. Az új adottságok megkönnyítik a lakosság életét. Hivatalos ügyeiket eredményesebben végezhetik, hiszen kimarad egy lépcsőfok a község, járás, megye viszonylatból. A városnak eleve nagyobb a hatásköre, szélesebb rendelkezési, döntési joga van. — Gödöllő kommunális és kereskedelmi ellátása községi szinthez mérten eddig is átlagon felüli volt, viszont városi mércéhez alacsony. — Egyik percről a másikra nem várhat senki döntő változást. Anyagi eszközeink megnőttek. Az állami községfejlesztési hozzájárulás évente jelentős összeggel emelkedik. Feltétlenül előbbre lépünk, de kacsalábon forgó palotáink továbbra sem lesznek. 1966 első felében — reméljük — közük az összehangolt országos és megyei tervet a fejlődés üteméről, és ezek alapján dolgozzuk ki elképzeléseinket. Mindenkor szem előtt tartjuk az új gazdaságirányítási rendszer elvét, mindazt, amit ebben a tanácsi gazdálkodásról megállapítottak. Többek között, hogy a tanácsok jelentősen növelhetik önállóságukat. A kommunális ügyek gazdáiként nemcsak a lakosság, hanem a területünkön működő vállalatok működésébe is beleszólhatnak. Kommunális érdekből beleszólási joguk van a vállalatok beruházásaiba, és bizonyos határok között hozzájárulást szedhetnek tőlük. Ebben fogunk a városi tanácsnak messzemenő támogatást nyújtani. — Hogyan érzékelheti mindezt a lakosság? Látnak-e majd kézzelfogható eredményeket? — Gödöllő eddig sem panaszkodhatott. Az Agráregyetem lakótelepet, boltokat épített, ami egyúttal a község érdekeit is szolgálta, A Ganz Árammérőgyár úgyszintén hozzájárult a városi jelleg kialakításához. Az épülő Humán oltóanyaggyár egyúttal megteremti Gödöllő csatornázásának alapjait A jövőben az ilyen tevékenység szervezettebben történik. A helybeli üzemi dolgozónak érdeke lesz, hogy jobb termelési eredményt mutasson fel, mert gödöllői lakosként, közvetlenül is élvezi ennek előnyeit. Az emelkedő üzemi községfejlesztési hozzájárulás betonjárdákban, bővülő közvilágításiban realizálódik. — Ugyanez az irányelv teszi majd lehetővé, hogy városgazdálkodási vállalatot hozzunk létre lakásépítésre tatarozásra, parképítésre, egyszóval a városrendezési feladatok ellátására. — A várossá alakulás régi, megalapozott kívánsága volt a gödöllői lakosságnak. A vágy valósággá lett s most be kell bizonyítanunk, hogy jól tudunk élni a kapott nagy lehetőségekkel. Szeretnénk, ha öt-hat év múlva, nemcsak az itt élők, de az ország közvéleménye is láthatná: a városeáfejlesztés szükséges, jó lépés volt. (k. m.) A szélsőségek esztendeje volt az idei, de a hiányokat nem egyenlítették ki a túlzások. A közönség, | nyilván, a lcellemet- ^ len, rossz évek sorúiba sorolja, mivel se 8 igazi tavasza, se nya- 5 ra nem volt, s a más- S kor „áldott” csapadék § ez évben rengeteg \ kárt, sok veszedelmet \ okozott. A növényi § kultúrák többsége ^ azonban „hálás” volt ugyanezen túlzáso- kért. s ^ Németh Tivadar, a ^ Meteorológiai Intézet ^ távprognosztikai ^ szakértője összegezte ^ az 1965-ös év ritka ^ „erényeit” és dús ^ „vétkeit”. Közötte | többek között, hogy a i napsütés évi kvótá- $ ja körülbelül 100 órá- § val maradt el a nor- \ malis szinttől. Kelle§ mes kivétel volt, s s majdnem meglepetés az október, amely országosan 50—80 órával több napsütést adott a szokásosnál, sőt a szeptemberi normákat is 12—15 órával teljesítette túl. Furcsa, hogy ennek ellenére az októberi középhőmérséklet, 0,5 fokkal elmaradt a sok évi átlagtól. Erős kontrasztot mutatnak az október és a november csapadékviszonyai: az októberi csapadékösszeg országosan mindössze 1,5 milliméterre rúgott, ami a szokásosnak alig 3 százaléka, viszont a novemberi csapadékadag a 200 százalékot is túlhaladta. Az évi csapadékmennyiség Budapesten 30 százalékos, az ország nyugati tájain még ennél is nagyobb arányú túlteljesítést mutatott. összehasonlításul érdemes megemlíteni a napsugaras, jó évek sorozataként az 1945 —1953-as esztendőket, amelyek csaknem mindegyike az átlagosnál 200 órával több napsütést adott. Ugyanakkor 1954— 1965 között csupán az 1959. és 1961. volt napos, a többi legalább 100 órányi napsütéssel maradt adósunk, az 1955-ös pedig több mint 300 órával. Az idei évi középhőmérséklet valószínűleg 10,1 fok lesz, vagyis 0,7 fokkal marad az átlag alatt. Vigasztalásul: az 1956-os még ennél is hidegebb volt, hiszen csak 9,3 fokot produkált, az 1940-es pedig, a 9,0 fokos átlagával ma is tartja a hideg évek 180 éves rekordját. A „meleg évek?’ leghevesebbje az 1834-es volt, amely elérte « 12,6 fokos átlagot. Az idei év enyheséggel kezdődött: t január középhőmérséklete két fokkal haladta túl a normálszintet, és valószínűleg enyheséggel is végzi, minthogy a december eddig több mint egyfokos melegtöbbletet hozott. A kisebb éjszakai fagyokat nappali olvadás, a havazást eső váltogatja. A szokatlanul korán érkezett tél „igaziból” valószínűleg majd csak az új esztendőben tér vissza. Címoldal: HORTOBÁGY A Londonban kemping folyóirat számának címoldalán a Hor- tobágyot mutatja be. Az angol folyóirat azért helyezte címoldalára a magyar puszta képét, mert jövőre hazánk lesz a nemzetközi kemping- és karavánszövetség tanácskozásának színhelye. A résztvevők Balatonfüre- den töltenek majd el egy hetet és országjáró útjuk során ellátogatnak Debrecenbe és a Hortobágyra is. A lap szerkesztője, Alan Ryalls angol kempingszak- embor a nyáron több napig tartózkodott a pusztán és érdekes, színes írásban mutatja — Zöldfa helyett lakóház. A fővárosban, a Krisztina téren befejezték az egykori Zöldfa vendéglő helyére tervezett 136 lakásos új lakóház építését. megjelenői be az angoloknak' ézt az érdecemberi dekes magyar tájat. GALAMBKIÁLLÍTÁS King, óriás római, nagygatyás, strasszer, kóburgi pacsirta, lengyel hiúz A Magyar Galambtenyésztők Szövetsége szombaton, újév napján nyitja meg az 1966-os esztendő első országos kiállítását: Budapesten, a VII. kerület, Hernád utca 42. szám alatti általános iskolában mutatják be a hazánkban ismert tíz húsgalambféle legszebb 750 példányát. Köztük legismertebbek: az egy kilogramm súlyt is meghaladó „King”, a több mint egy méter szárny-fesztávolságú és 80—90 dekás súlyú „óriás római”, a népiesen „nagygatyás” néven ismert és diszgalambnak is kiváló „bóbitás magyar óriás”, toPiroska szép volt, mint az álom. Igaz, az álmot elősegíteni egy héten ötször járt tupíroztatni s szerény fizetése fele az Illatszer- boltok pénztárába vándorolt. De a végeredmény igazolta: Piroska szép volt, mint az álom. Ennek megfelelően gondolkozott és építette karrierjét. A Sajtreszelékgyártó Vállalatnál csak a fő sajtreszelök- kel volt tegező viszonyban, a segédmunkásoknak már bicentésből is ritkán jutott. S mivel következetes leá :yzó volt, magánéletében is hasonló elveket cövetett. Kölcsönpénzből a legelőkelőbb presszókat átogatta s fekete tzemei állandóan i félhomályt kutatták, mikor jön már az igazi egy jól szituált autós A jaguár férfiú személyében. Elképzelhető boldogsága, amikor végre ráakadt. Csinos volt, külföldről rövid ideig hazánkba visszatérő állampolgár, aki a negyedik ginfizz után áradozva mesélt Piroskának csodaszép Jaguárjáról. — És milyen színű? — kérdezte lendülettel Piroska. — Ritka szép! — csettintett az ifjú. — S ahhoz képest, hogy mekkora dög, nem is kerül sokba a tartása. Ha akarod, holnap délután már neked is a füledbe duruzsol. Piroska ne akarta volna? Másnap egy szalmaszálat nem tett keresztbe a sajt- í reszelésért, egész ? nap telefonált, s : mindenütt a Ja- guár adatait kér- 5 , ■ <' : dezte. Mennyi ^ \ benzint fogyaszt, ^ hány lóerős és ^ | igy tovább. t * A délután pedig í megérkezett, Pi- ( roska vadonatúj ^ tupirral és ango- ^ los sportkosztüm- ^ ben találkozott az £ ifjúval. Gyalog ^ I indultak a liget í * felé. | — Hol van Ö? $ — suttogta Piros- ^ ka. § — Majd meglá- \ tód nemsokára, ^ — válaszolt ^ ugyanolyan meg- § ilíetődötten a fiú. ^ Aztán ballagtak ^ s végül befordul- | tak a Fővárosi | Nagycirkusz azon ^ kapuján, amely az ^ „Állatokhoz” cí- ^ “ mű feliratot vi- 5 selte. S mindjárt § balra a második £ ___ k etrecben délutá- ni álmát szundi- •; tóttá a Jaguár. (Komáromi) ^ vábbá a strasszer, a kóburgi pacsirta és a lengyel hiuz. Most először mutatják be hazánkban a különböző húshibrid galambfajtákat, amelyekből az idén már szállítottak a nyugat-európai országokba, de a rendkívüli keresletnek még a tizedét sem tudták kielégíteni. A kiállítás egyik fő célja éppen az, hogy a tenyésztők széles körei megismerjék a népgazdaságilag is fontos, amellett igen jó jövedelemmel kecsegtető húshibrid galambok tenyésztésének előnyeit. Csütörtökön az ország minden részéből megérkeztek az „óriásgalambok” s péntek reggel a zsűri megkezdi a favoritjelöltek rangsorolását. Az érdekesnek ígérkező kiállítást a nagyközönség újév napján 10 órától 18 óráig vasárnap pedig 9 órától 18 óráig tekintheti meg. Irinyi dombormű Debrecenben Debrecenben is ápolják Irinyi Jánosnak, a foszforos gyufa feltalálójának emlékét. Levéltári adatok alapján a Kossuth utcán felkutatták egykori debreceni lakóházát s annak falán emléktáblát helyeztek el. Most a debreceni kollégium tervezi egykori diákja — Irinyi János — emlékének megörökítését. A feltalálót ábrázoló domiborművet — Berky Nándor alkotását — tavasszal helyezik el a kollégium falán-. Kipattant a sályi barka Az enyhe decemberi időjárás ritka természeti jelenséggel lepte meg a Bükk hegységet járó erdészeket és vadászokat: a Sályi-völgyben kipattantak a kecskefűz barkái. A környék lakói és az erdészek az utóbbi 50 évben nem emlékeznek hasonló esetre. Januáriban tk-gyégyintézet nyílik Edelényben Megkezdték a Borsod megyei Edelény községben épült 300 ágyas tbc-gyógyintézet berendezését. A gyógyítást a tervek szerint januárban kezdik meg. A háromemeletes épület , első emeletén helyezték el a központi éttermet és a konyhát, Az épület legfelső szintjén tetőteraszt alakítottak ki, ahol jó ideiben légkúrázhatnak a betegek. Itt kaptak helyet az úgynevezett foglalkoztató helyiségek is. Ezekben a már gyógyuló betegek könyvkötészettel, barkácsolással tölthetik idejüket. Gyertyafény mellett Csapraütött hordók az ezeréves pincében Sok hazai és külföldi turista keresi fel Pannonhalmát és szívesen tölt néhány órát a megye legszebb földművesszövetkezeti vendéglőjében, ahol most újabb meglepetéssel várják a szép számmal bejelentett szilveszterezőket. A vendéglő alatt húzódó — a szájhagyomány szerint „ezeréves” — pincében csapra ütött hordókból mérik majd a bort, roston sütik a kolbászt, melyet hangulatos gyertyafény mellett fogyaszthatnak a vendégek. AUSZTRÁLIA Bölények alkonya EGYEDÜL A PARTON (Nádas foto) Az ausztráliai Darwintól keletre eddig 10 000 bölény lelte halálát a mocsarakban. Mindmáig naponta több száz állat pusztul el. Ezen a vidéken olyan nagy a szárazság, amilyenre 1913 óta nem volt példa. Már októberben be kellett volna állnia az esőzésnek, eddig azonban semmi nyoma sincsen. A terület nyolc hónap óta egyetlen csepp esőt sem kapott. A folyókban egyre kevesebb a víz és a bölényeknek egyre beljebb kell nyomulniok, a félig száraz sár ban, hogy szomjukat olthassák. A sár azonban olyan mély, hogy legtöbbször megrekednek benne és ott lelik halálukat, esetleg néhány méterre az áhított nedvességtől. Mások eljutnak ugyan a vízhez, de amikor kedvükre ittak és ki akarnak lá- bolni a folyó medencéjéből, nehéz súlyukkal képtelenek kivergődni a partra. Hivatalos becslések szerint az ausztráliai bölényállománynak eddig mintegy7 10 százaléka pusztult el ilyenformán.
