Pest Megyei Hirlap, 1965. december (9. évfolyam, 283-308. szám)
1965-12-29 / 306. szám
Szentendre r t IX. ÉVFOLYAM, 101. SZÁM 1905. DECEMBER 29, SZERDA PEST MEGY R L A P K Ü L ÖN KIAD A S A Kitüntetések, fegyverátadás A munkásőrség ünnepélyes egységgyűlése A szentendrei egyesített egységgyűlést tartott a járási tisztiiskola kultúrtermében munkásőrség parancsnokság, az elmúlt héten ünnepélyes Schink József, a járási-váA gyűlés elnöksége ÉLJÜNK A LEHETŐSÉGEKKEL! Ma, amikor nemzetközi viszonylatban egyre fokozottabb érdeklődés mutatkozik az ókori kultúra emléikanyaga iránt, amikor országok fognak össze, hogy a római világ rejtett kincseit feltárják, joggal merülhet fel a kérdés, vajon mi, szentendreiek kellő mértékben élünk-e adottságainkkal? ; őszintén szólva, úgy érzem, hogy e tekintetben akarva- akaratlan túl szerények vagyunk, pedig hazai viszonylatban kevés olyan város van, amelyik annyi római korabeli emlékkel dicsekedhetne, mint éppen Szentendre. Nem lenne-e helyes például, ha magában a városban, mondjuk a volt castrum területe mentén bemutatnánk néhány római feliratos követ? Mindezt addig is megtehetnénk, míg a castrum nagyobb területe előbb-utóbb feltárásra kerül. Konkrét javaslatot is tennék: Most, hogy a Kossuth Lajos utca és a Római sánc utca találkozásánál a Takács-féle ház kerítését oly csinosan és városunkhoz illően helyreállították, nyugodtan odatámaszthatnánk — kellő posztamensre helyezve egy római feliratos követ. Ez földrajzilag a megfelelő helyen jelezné az egykori castrum határterületét. Frappáló hatása lenne a legforgalmasabb útszakaszon is egy római feliratos kőnek. Gondoljunk csak arra, hogy az ország hány városában tehetnék meg ugyanezt? További lehetőség kínálkozik a Móricz Zsigmond gimnázium udvarán és esetleg a Kossuth Lajos utcai bejárat kertrészében is római kövek felállítására. De kerülhetne egy ilyen kő az Ulcisia-köz sarkára is! Csakúgy, mint a várdombon, a déli bástyafalak mentére. Szeretnénk, hogy az illetékes múzeumi, műemléki és a műszaki szervek állást foglalnának a felvetett kérdéssel kapcsolatban, hiszen a kétezer éves múlt idézésére az említett vagy ehhez hasonló nyílttéri bemutatások nagymértékben hozzájárulnának — szentendreiek és idegenek előtt egyaránt — a város régmúlt történetének megbecsüléséhez. Husvik György ELMULATTA A PÉNZT Vádat emelnek a budakalászi rabló ellen December 1-én a Budaka- lász-Felső HÉV-állomáson Horváth János pomázi lakos ököllel leütötte Kocsis Gyula pomázi lakost, akivel együtt dolgoztak, mint segédmunkások a Budakalászi Gyapjúmosó- és Szövőgyárban, és az eszméletlen Kocsis négy- százötven forint készpénzét elrabolta. Horváth tudott arról, hogy Kocsis aznap vette fel a KST-ben megtakarított 2355 forintját. De azt nem tudta, hogy Kocsis pénze nagy részét sertésvásárlásra és egyebekre elköltötte. Kihasználta munkatársa ittas állapotát és felajánlotta, hogy hazakíséri Pomázra. Horváth a rablás elkövetése után visszatért a Pálma Eszpresszóba és a rabolt pénzen dorbézolni kezdett. Másnap — félve a leleplezéstől — munkahelyén sem jelent meg. Őrizetbevételekor az elrabolt pénzből már egy fillér sem volt nála. A rendőrség a már többször büntetett Horváthot letartóztatta és ügyét vádemelési javaslattal átadta az ügyészségnek. Úttörők, figyelem! Pályázatunk harmadik kérdése a következő: A Szamárhegyen van a to- bakosok keresztje. Kik voltak a „tobakosok”? Az eddig közölt három kérdés, valamint az irodalmi rejtvény megfejtését (dolgozatot), a kivágott dátumszelvényekkel együtt, 1966. január 10-ig keli szerkesztőségünk címére beküldeni. Szentendre, Somogyi— Bacsó part 16.) A borítékra írjátok rá: „Rejtvénypályázat”. A szerkesztőség rosd munkásőrség parancsnoka ünnepi beszédében értékelte a munilcásőrök immká- ját. Többen Kiváló munkásőr kitüntetést kaptak köztük dr. Kiss-Vámosi József századorvos, Kassai Béla, Nagyváradi László és mások, majd nyolc nyugalomba vonuló és néhány tartalék állományba helyezett munkásőrt búcsúztatlak. Ezután Piskátar János, az MSZMP járási bizottsága első titkára üdvözölte a munkásőröket, akák szabad idejük rovására, önként végeztek fáradságos munkájukat. Kiemelkedő szolgálatot végeztek a munkásőrök az árvíz idején is, amikor életet és javakat mentettek, segítettek a közrend és közbiztonság- megvédésében. Szünet után került sor az ünnepélyes fegyverátadásra, majd piros nyakkendőd úttörők üdvözölték a megjelent vendégeket. Az ünnepség ntán elvtársi találkozón vettek részt a tiszti klubban a munkásőrök. családtagjaik, valamint a meghívott vendégek és a késő esti órákig fehér asztal mellett elevenítették fel az együtt eltöltött időket. Kató György Egyetlen kritikai ípegjegy-. zésünk: az ünnepség színhelyét, a kultúrtermet nem ártott volna befűteni. Köszönet Kucs Béla szobrászművésznek Szerkesztőségünk ezúton köszöni meg Kucs Béla Munkácsy-dl j as szobrászművésznek Szabadság című kisplasztikáját, amelyet szerkesztőségünknek ajándékozott. Kucs Béla nevét ma már mindenki ismeri városunkban. Egyike azoknak a Szentendrén élő művészeknek, akik tiszta szívből kívánják és akarják, hogy városunk minden téren tökéletesebb és szebb legyen, ő kezdeményezte Szentendre egyik legkedvesebb színfoltja, a parkmúzeum megteremtését. „Ebben a sok nehézséggel járó munkában segített a lap” — mondja a művész, aki a lap támogatását ezzel az értékes ajándékkal viszonozta. A magunk nevében köszönetét mondunk a művésznek a város nevében is, városunk fejlődése érdekében eddig kifejtett önzetlen munkájáért. A szerkesztőség A halálugrások ellen Már szóvátettük lapunkban azt az életveszélyes szabálysértés-sorozatot, amelyet naponta többször is tapasztalhatunk a HÉV szentendrei végállomásánál. Amikor a szerelvény beérkezik az állomásra, az utasok nagy része már a lépcsőn áll, és meg sem várva a megállást, a még mozgásban levő vonatról ugrik le, hogy ülőhelyet biztosítson magának, a kint várakozó autóbuszokon. Mire a kocsisor megáll már alig száll le valaki, legfeljebb az idősebbek és a csomaggal utazók. A járási rendőrkapitányság vezetői már régebben elhatározták, hogy véget vetnek ennek az életveszélyes ugrálásnak. S a napokban sor is került az első nagyszabású közlekedésrendészeti ellenőrzésre. Tizenkét túlságosan fürge utast a helyszínen megbírságoltak, hat szabálytalankodót figyelmeztettek és egy ellen feljelentést tettek. Mindenesetre nagyon furcsálljuk, hogy még mindig akad, aki nem érti, hogy az ilyen intézkedések végeredményben a közönség érdekében történnek. Egyébként a rendőrkapitányság tájékoztatása szerint ilyen helyszíni ellenőrzést a jövőben is fognak rendezni, és saját érdekükben megbüntetik azokat, akik szabálytalan közlekedésükkel 'köny- nycíműén kockára teszik életüket. Kató György i méregraktár Ittasan vezetett Fercsek Lajos szentendrei lakos, gépkocsivezető, december 2-án este vendégeivel a Béke vendéglőben szórakozott. Éjfélkor beült CB 93—99 rendszámú gépkocsijába és elindult hazafelé. Az ellenőrzés során egy üveg sör elfogyasztását ismerte be, de a vérvételi jegyzőkönyv tanúsága szerint 8,3 dl tízszázalékos bornak megfelelő alkoholt fogyasztott. A rendőrség ittas vezetés bűntettének gyanúja miatt, megkezdte ellene a vizsgálatot. Az ajándék Foto: —ff Jóból is megárt a sok — figyelmeztettek bennünket gyermekkorunkban, mikor az ünnepi tortából harmadszor kértünk. De ugyanezt elmondhatnánk magunknak felnőtt korunkban is, amikor a harmadik duplát kavargat- juk. De legyünk őszinték. Mindkettő messze van attól az ártalomtól, amit például egy „jól felszerelt” házi patika rejt magában. Mert ugye a tortát, sőt a kávét sem tartogatja az ■ ember évszámra a fiókjában, | szekrényében. Minek is, hi- ; szén megavasodnának, elromlanának. Hiába is kínálgat- I nánk, nem kellene senkinek! De hiszen a gyógyszerek ... de bizony a gyógyszerek sem : tarthatók romlás veszélye nél- : kül évekig. Csakhogy a gyógy- i szereknél ez nem látható, vagy legalábbis nehezen felismerhető. Arról nem is beszélve, hogy évek, sőt napok múltán, már ki emlékezik ar- ; ra, hogy mi mire való? Ki tudia már akkor, hogy melyik tabletta vagy por mikor és hotvan került a többi közé? Senki! Nagyon sokan a gyógyszer beszerzése után, miután a gyógyszerből egy-két szemet elfogyasztottak, a maradékot MOZIMŰSOR Ma a filmszínházban a Házasságból elégséges című magár filmvígjátékot vetítik. Csütörtöktől vasárnapig A magas fal című lírai csehszlovák film lesz műsoron. bedobják a többi közé a fiókba. Ha csak Szentendrén körben járnánk és benézve minden házba, összegyűjtenénk az „elfekvő” és nagyobbrészt használhatatlan gyógyszereket, gondolom, tetemes értékű medicina kerülne elő! De a forint értéket nem számítva, ezek a féltett „kincsek” forint értékben kifej ezhetetlen veszélyt rejtenek magukban. Hiszen ezek az ilyen, úgynevezett „házi patikák” valójában méregraktárak! Egy óvatlan pillanat, egy mellé- nyúlás és a jól felszerelt „házi patika” gyilkossá válik. Főleg ha gyerek is van a házban! Aki utánozva a felnőttet, bevesz a fiókból valami nagyon szép, fényes „cukorkát”. Túl vagyunk már a gyűjtögető életmódot folytató társadalmi berendezésen. A már nem használt gyógyszereket dobjuk ki! Ez nem pazarlás! A pazarlás az, amikor „rejtett tartalékokat” gyűjtögetünk össze, szükségtelenül. Mindenki csak egyszer élhet! Ne bízzuk életünket, de másokét sem, egy poros, eldugott fiók tartalmára! (ff) LAPSZEMLE A Tükör című hetilap 49. számában (dec. 7.) a Városok versenye című irodalomtörténeti és honismereti fejtörőben — immár elárulHétmilliós építkezés Útjaink, utcáink az év utolsó napjaiban Kostyán építésvezető, a Pest megyei Kőbányai és Útépítő Vállalat szentendrei szakaszának főnöke örömmel újságolta, hogy 20-án befejezték a Kovács László út építését. A sokat panaszolt Alsó- Izbégi út teljes hosszában (és új köntösben) ismét járható. Most a Római sánc utcából nyíló, rövid Előd utcán dolgoznak, amely még ebben az évben szintén elkészül. Utána útépítőink kéthavi fagyszabadságra mennek. — Hétmillió forint értékben építettünk utat ebben az évben Szentendrén és környékén — folytatta az építésvezető. A pomázi új TÜZÉP-telepet is érdemes megnézni, amelyet december elsejére fejeztünk be, a leégett egykori malom mögött. Szentendrén jövőre ízbég belterületéhez „nyúlunk”, amely évek óta érintetlen. Többek között az Anna utcát és a József utcát fogjuk építeni. • Bátorkodtam szóvá tenni Kossuth Lajos nevét viselő utcánknak, a volt rendőrségi épület előtti szakaszát, amely már a szégyenek szégyene! Rendes ruhában ott végigmenni vakmerőség, gépkocsizörgés esetén futásnak erednek járóképtelen öregek is, hogy valamely kapualj menedékét elérhessék. Persze — közölte, amit tudtam —, hogy az KPM-útvonal, nem tartozik hatáskörükbe, őt és vállalatát tehát ezért nem illeti elmarasztalás. — A járda az út ruhája, így szoktuk mi útszakemberek mondani. Mint a képnek a keret, úgy az útnak, utcának is kidomborító kiegészítője az azt körülvevő járda. — Egy elkészült utat, ha megszépült, hasonló járdával szoktunk átadni. Fáj a szívem, ha egy ilyen átadott utunkat, háromnégy hónap múlva ismét viszontlátom. A járdák mint elhanyagolt szeméttelepek futnak az út mellett. Ezt kéne a lakossággal megértetni, hogy saját lakóhelyük előtt gondoskodjanak legalább annak napi vagy időszaki gaztalanításáról, letisztításáról. Mert ezt még életben levő városi törvényerejű tanácshatározat is így írja elő, s annak megszegése büntetendő szabálysértés. Szívesen és sietve tolmácsolom tehát a városunkat évek óta hivatásszerűen szépítő és a várost ' szerető szakember szerény és jogos kérését. hatjuk — Szentendre szerepelt. Szép, több színű képben láttuk viszont Rab Ráby házát, olvashattuk Jókai Mór hasonló című regényének egy részletét. Háry Gyula szentendrei látképét is közölte még a lap. Az Idegenforgalom című lap decemberi száma: a „Tanácsi szervek az idegenforgalomért ...” cím alatt rámutat az egyes tanácsok mellett szervezett idegenforgalmi állandó bizottságok, vagy az egyes Balaton menti községekben működő üdülőhelyi állandó bizottságok szerepére. Ezek hasznos javaslatokkal segítik elő az idegen- forgalom fejlesztését., de sokat tesznek a lakosság körében a helyes idegenforgalmi szemlélet kialakításáért is. Az ország legnagyobb vendégfogadója című cikkben a lap a fizetővendégiátó-szol- gáiattal foglalkozik. Itt említi a cikkíró, hogy a spanyol vendég aziránt érdeklődik, miként tudna eljutni Szentendrére. A Gondolatok Fehérvár tranzit idegenforgalmáról című cikk méltán felkeltheti a szentendreiek érdeklődését, hogyan volna az átmenő dunakanyari forgalom egy része szentendrei városnézésre stb. leköthető.
