Pest Megyei Hirlap, 1965. december (9. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-29 / 306. szám

Első díj a pályázaton A Pest megyei helytörté­neti pályázatra beérkezett pályaművek elbírálása után a közelmúltban került sor a megyei tanács művelődési osz­tálya által meghirdetett pá­lyádat eredményhirdetésére. Patakai Ferenc ceglédi pe­dagógus és helytörténész pá­lyaművében a ráckevei járás katonai felszabadításának tör­ténetét dolgozta fel. A Harc a sziget körül című tanulmány első díjat kapott, s méltó társa a Múzeumi Fü­zetek sorozatban megjelent Front a város körül című helytörténeti tanulmánynak, amely a ceglédi járás terüle­tén folyó felszabadító har­cokat örökíti meg. (t) CEGLÉD! PEST MEGYEI m'dLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁRÁS ÉS CEGUÉ^AROS IX. ÉVFOLYAM, 306. SZÁM 1965. DECEMBER 29, SZERDA Vb-ülés Ceglédi Városi Tanács Vég­rehajtó Bizottsága december 29-én (szerdán), délelőtt 9 órakor vb-ülést tart. Napiren­den: az igazgatási osztály je­lentése a városi tanács szak­osztályainál végzett ügykeze­lési vizsgálatról; javaslat a gazdaságilag meg nem erősö­dött termelőszövetkezetek be­sorolására, valamint egyéb ja­vaslatok, indítványok. Megkötötték a a kórház és a lakások építkezésére RENDŐRSÉGI KRÓNIKA DUHAJKODTAK A LEGÉNYEK T. J. csemői lakos, az orosz­lányi vájáriskola tanulója a karácsonyi szünidőben haza­látogatott szüleihez. Egyik nap két barátjával, D. Gy.-vel és D. G.-vel a csemői italboltban egy liter és két deci konyakot fogyasztottak el rexezés köz­ben. A rexasztal automatája nem működött jól, s dühük­ben az asztalt rugdosták és poharakat csapkodtak a föld­höz. A duhajkodó fiúk a kihí­vott rendőr elől elszaladtak. Később mégis sikerült őket előállítani a rendőrségre. A -hétfőn megtartott tárgyaláson D. Gy.-t, D. G.-t 600—600 fo­rint pénzbírságra, T. J.-t pe­dig 20 napi felfüggesztett el- tárásra ítélték. Halotti torból — a fogdába Vezetett Galamb László ceg­lédi lakos útja, aki december 26-án a halotti torban alapo­san felöntött a garatra. Haza­felé menet a Pesti úton rá­kiabált egy előtte haladó idős asszonyra, aki ijedtében el­kezdett szaladni előle. Galamb addig kergette az asszonyt, amíg csak egy rendőr le nem állította. A nem is olyan galambter­mészetű Galamb Lászlót 10 napi elzárásra ítélte a rendőr­ség. Az év utolsó hetében város­szerte folynak az építési mun­kák. A Rákóczi úton meg­kezdték az utolsó szakasz munkaterületének felbontását, az Áramszolgáltató Vállalat ezekben az órákban fejezi be a Köztársaság utcában és a Bercsényi utcában a higany­gőzlámpák szerelését. Vajon tart-e ez a lendület a jövő év­ben? — Már ismerjük a jövő évi teljes építési progra­munkat — válaszolja Bognár József, a Bács megyei Állami Építőipa­ri Vállalat ceglédi építésveze­tője. — Megkötöttük a szerző­dést az új kórház kivitelezésé­re. A legközelebbi napokban lesz a munkahely átadás, s az­után megkezdhetjük az építő­anyagok helyszíinreszállítását. A Széchenyi úton felépíthet­jük az új tűzoltólaktanyát és folytatjuk a gimnázium idén megkezdett építkezését. Ezen­kívül hozzáfogunk a harmadik ötéves terv ceglédi lakásépít­kezéseihez. Ennek keretében folytatjuk a Rákóczi úti építkezést és megkezdjük a Széchenyi téren 250 la­kásból álló épülettömb ki­vitelezését. Pest megyei kiadványok FORDULÓPONT. A me­gyei népművelési tanácsadó módszertani füzetsorozatának újabb kis kötete jelent meg „Fordulópont” címmel. Pa­taki Pál, az aszódi járási agrámapokról, valamint a mezőgazdászok klubjának programjáról ad hírt írá­sával. Az új utakat kereső, új népművelési formák ki­alakításán fáradozó Galga völgyiek sikeres munkájá­nak bizonyítéka ez a füzet. Ladányi István zárószava szerint az elért eredmények rögzítésén túl el precis mu- tat, hasznos, követésre mél­tó tanácsokkal szolgál. KRESZ-HIRADÓ. Jói si­került a Pest megyei Köz­úti Balesetelhárítási Tanács kiadásában megjelenő tájé­koztató decemberi száma. Huszka János rendőr alez­redes statisztikai adatokkal illusztrálva mutatja be a közúti közlekedés kilenc hó­napját megyénk területén. Bernáth Andor, a PKBT titkára beszámol a ráckevei ifjúsági KRESZ-vizsgákról és az önkéntes propagandista mozgalom eredményeiről. Dr. Radvánszki István ,"Fogjunk össze” című írása, képanyag, hírrovat és fél oldal humor tarkítja a számot. A veterán javaslata A veterán gyakran beszél nekem a múltról. Most azon­ban szívesebben szól a máról: — Nézd a remekül parkosí­tott várost. A Szabadság téren valamikor csirkét, hízott ba­romfit árultak és a sámlin guggoló kofák méricskélték a morzsolt kukoricát, meg az árpát. Ha láttad volna har­minc esztendővel ezelőtt a Kossuth teret! A süppedő, gidres-gödrös téglajárdán hosszú sorban a puszta föl-' dön árultak a termelők. És folytatja: — A Déli úton ma még kerülgetjük a hatalmas ce­mentdudákat, de már bizto­san tudjuk, hogy hamarosan befejeződik a többmillió fo­rintos beruházással készülő csatornamű. Mindig büszke­séggel nézem a varos házai fölé magasodó víztornyot. S hogy Ceglédnek már kőr­útja is van: A Széchenyi út, az Alszegi út, Déli út és a Bajcsy-Zsilinszky utca futja körbe a várost. — Volna egy szerény javas­latom, — folytatja. — Nevez­zük el ezt a szépülő körutat Tanács körútnak. Hiszen az, hogy Cegléden egyáltalán ilyen is van, azt elsősorban a tanácsnak köszönhetjük. (— ssi) A „ szabadságos“ diák A szobában ég a villany, s a fiatalember az asztalnál ül. Középmagas. Izmos alakjel, magabiztos mozgása rendsze­res testedzésre vall. Haja kis­sé kócos, tekintetéből ítélve akaratos, tűnődő típus lehet Amint üdvözlésemre feláll az asztal melletti székről, olvas­mányát a térítőre helyezi. A téli szünet gyorsan röppenő napjait mire használja az érettségi előtt álló középiskolás? — kérde­zem. Tekintetem a sárga fedelű könyv feliratát kutatja. Cso­dálkozva látom, hogy a Gon­dolat Kiadó legutóbb megje­lent kiadványát, Az ember élettana című könyvet tanul­mányozza a szabadságos diák. — Az a tapasztalatom, ha az iskolai szünetben teljesen beszünteti a tanulást a diák, még egy-két hetes „kihagyás” esetén is időbe telik, míg visz- szatér a már kialakított tanu­lási formához — mondja. — Tavaly a szünetben a La- ricsev matematikai példatár feladatait oldottam meg szó­rakozásból. Most az egyetemi felvételi vizsgára készülök. Érdeklődéssel forgatom a bio­lógia tankönyv kiegészítője­ként a szakirodalmat. — Néhány éve még mate­matikával, fizikával kapcsola­tos területen képzeltem a to­vábbjutást Szeretem a természettudományokat és gyakorló orvos bátyám is megerősített elhatározásom­ban: orvosi egyetemre jelent­kezem. — Az élő anyag összefüggé­seinek megismerése lett ér­deklődésem középpontjává. Az orvostudomány nem korláto­zódik szűk területre, tág lehe­tőségét ígéri a további isme­retszerzésnek. A biológiához kapcsolódó szakirodalmat jó olvasni. Különös öröm, ha olyan részeket találok, ame­lyeket meglevő ismereteim mellé építhetek. — Mire jut még ideje a va- kációs diáknak? — Most dolgozom ki az érettségi tételek egy részét is. Amikor már fáraszt a szelle­mi munka, modern szépirodal­mat veszek a kezembe vagy bekapcsolom a rádiót. Szíve­sen hallgatom a tánczenei fel­vételeket, a szórakoztató mű­sorokat. A politikai és sport­Az említetteken kívül szerepel a programban néhány egyéb létesítmény is. Az elmondottakból máris látható, hogy jövőre nagymér­vű építkezések lesznek Ceg­léden. — Mélyépítési vonalon első helyen áll a szennyvízcsa­torna befejezése. Ezek mellett épül mintegy 2 torn hosszú új vízvezetékhálózát, folytatódik a Körút burkolatának elkészí­tése és legalább tízezer négy­zetméter aszfaltjárdát építünk —, válaszolja első kérdésünkre Petrú Mihály, a tanács köz­ségfejlesztési csoportjának előadója. A legnagyobb munka a gázhálózati vezetékek ki­építésének megindulása lesz. — A közvilágítás további korszerűsítésének programját már hónapokkal ezelőtt össze­állítottuk —, kaptuk a tájékoz­tatást az Áramszolgáltató Vál­lalat ceglédi vezetőségétől. — Elsősorban a Rákóczi út vas­út felőli szakasza kerül sorra, de utána az Árpád utca, Bocs­kai utca következik. Programunk kiemelkedő része lesz a jelenlegi leg­sötétebb főútvonalnak, a Körösi útnak a kivilágí- ’ ■ Üt». , -p Megtorpanástól tehát nem kell tartani, ellenben egyre jobban beérnek az elmúlt évek előkészítő munkálatai, s ennek eredményeképpen nagy lendületet vesz a városfejlesz­tés az elkövetkező évben. (Dózsa) AZ EMBERI EGYÜTT­ÉLÉSNEK aligha van még egy területe, mely annyi vitára, a szenvedélyek olyan nagyfo­kú felajzásra szolgáltatna al­kalmat városunkban is, mint a háztulajdonosok és a bérlők közötti megromlott kapcsolat. Szerkesztőségünkbe érkezett levelek is bizonyságot szolgál­tatnak erre. Panaszkodik a háztulajdonos a bérlőjére, a bérlő a háztulajdonosra — egymást vádolva és okolva a megbomlott nyugalomért, a tettlegességekért —, jogi nyel­ven szólva — a birtokháborí­tásokért, vagy az annál is sú­lyosabb, olykor a bűneset fo­galmát is megvalósító cselek­ményekért. Az emberek együttélésének rendjét —, az állampolgárok egymással szembeni jogait és kötelességeit is — írott és íratlan szabályok rendezik. Alkotmányban biztosított joga mindenkinek, hogy — ha jog­sérelem éri bárki részéről — államrendünk igazságszolgálta­tási szerveit kérje jogainak helyreállítása érdekében. Ez a jogvédelem megillet minden jogaiban sértett állampolgárt, legyen bár háztulajdonos vagy bérlő. Minthogy pedig álla­munk biztosítja ezt a jogvé­delmet mindenki számára, elő is írja kötelezően, hogy önbí­ráskodás által senki sem szol­gáltathat magának elégtételt jogainak valódi vagy vélt sé­relméért. Még kevésbé van jo­ga — akár egyiknek, akár a másiknak — arra, hogy egyé­ni céljainak elérése érdekében mások jogszabályban is bizto­sított jogait megsértse. Szerve­zett emberi társadalomban élünk, melyben mindenkinek tudomásul kell vennie, hogy mind az állammal, mind em­bertársaival szemben nemcsak jogai, hanem kötelességei is vannak. EMBERI GYARLÓSÁG azonban, hogy a jogokat és kötelességeket az egyéni érde­kek — olykor a nagyfokú ön­zés — szemüvegén keresztül nézze. Ennek következménye az, hogy sokan jogosnak tart­ják minden olyan cselekede­tüket, mely önző érdekü­két szolgálja, és jogta­lanságnak mindazt, ami a mások joga. Az ilyen ferde szemléletnek az élet számtalan területén találkozunk, feltű­nően gyakori azonban a ház- tulajdonos és bérlő kapcsola­taiban. Nem kétséges: az egyéni háztulajdonos érdekei gyakran ellentétesek a bérlő érdekei­vel. Különösen, ha a bérbe­adás ideje óta — ilyen vagy olyan okból — a háztulajdo­nos igényt tart a bérlő által használt lakrészre is. A bér­lőnek viszont emberi joga van arra, hogy lakásban lak­jon Az önző érdekektől meg­szállt némely háztulajdonos azonban nem hajlandó az egy­kor bérlőjéül fogadott ember­társának ezt a jogát elismerni, s azért, hogy elüldözze „lakó­ját”, — a víz és villany kikap­csolásától kezdve a legrafinál­tabb eszközökig — mindent felhasznál e célja elérésére. S hogy csak a víznél és villany­nál maradjunk: egyik-másik „házigazda” olyan természetes szükséglet kielégítéséből zárja ki önkényesen a bérlőjét, ami­hez őt is a közösség jutat­ta. Mit szólna az ilyen önké­nyeskedő, ha igazságszolgálta­tó szerveink őt magát is — a megosztó igazság elve alapján teljes joggal — kizárnák a villany- és ivóvízszolgáltatás­ból? A. VITÁK MÁS ESETEIBEN viszont a bérlő jogtalan vagy összeférhetetlen magatartása a kiváltó Ok. Mint ahogy a ház- tulajdonosok sem egyformák, a bérlők sem mentesek az em­beri t gyarlóságoktól, önzések­től Egyesek közülük visszaél­nek jogrendünknek azzal a szellemével, hogy a gyengéb­bet védi az erősebbel szemben. A háztulajdonnal nem rendel­kező gazdaságilag gyengébb­nek minősül általában, ez a minősítés azonban még a bér­lőt sem jogosítja fel az emberi együttélés írott és Íratlan sza­bályainak megsértésére. LAPUNK OLVASÓI emlé­kezhetnek arra, hogy foglal­koztunk — két különálló eset kapcsán is — a háztulajdono­sok és a bérlők között folyó szenvedélyes vitákkal. Néhány olvasónk levelet is írt szer­kesztőségünkhöz, melyben — ki-ki meglátása szerint — ál­lást is foglalt, vagy a háztu­lajdonosok vagy a bérlők ér­dekei védelmében. Az egyedi esetek feltárása jó alkalmat nyújtott számunkra annak ér­zékeltetésére. mennyire hely­telen úton keresik a maguk igazát azok, akik önbírás­kodással akarják megolda­ni az egymás között felmerülő vitákat, melyeknek alapvető oka a városunkban is meglevő lakáshiányban rejlik. A háztu­lajdonos és bérlőként együtt élők pedig — addig is, amíg a következő évben meginduló Pipás csendélet, 1965 híreket naponként figyelem­mel kísérem. — Néha sakkozom az osz­tálytársaimmal. Korábban sportegyesületben úsztam, de erről — sajnos — le kellett mondanom, mert az utolsó év teljes „erőbedobást” kíván. Remélem, később folytatha­tom az úszást, hiszen a rend­szeres testedzés igen fontos, a szellemi munkát is segíti. — Most első a tanulás — mondja elgondolkodva. — Remélem, félévben is megka­pom a kitűnőt. Jobb nekünk, hogy rövidebb lett az első fél­év, negyedikben nem árt a szünet az alapos felkészülés­re. — A tanuláson kívül mi a „biztos” programja a szünet­nek? — Reggelenként később ke­lek fel, többet segítek édes­anyámnak, és barátaimmal egy jó szilveszteri „bulira” is számítok. Lehet, hogy ez a fiatalem­ber felnőttebb, mint csatan­goló, időt elütő társai. Talán azért, mert határozott elkép­zelései, céljai vannak, ame­lyek elérésére következetes tanulással készül — még a vakációban is. Tamasi Tamás nagyszabású állami lakásépít- kezég & a magánépitkezések ^fellendülése enyhíti városunk | lakásproblémáit is — egymás § emberi jogainak tiszteletben § tartásával igyekeznek békes- ^ ségben együtt élni. Értsék iji meg: az erőszak csak erősza- ^ kot szül, arra pedig egyik fél- § nek sincs semmi szüksége, a ^ béke viszont mindnyájunk kö- ^ zös érdeke. I —“ $ AZ MHS ?! .■< nem hivatásos személygépko- í: csivezetői tanfolyamot indít ^ január 10-én. A motorkerék- ^ párvezetői tanfolyam feb- ^ ruár közepén kezdődik. Bő- ^ vebb felvilágosítás és je­5 lentkezés: mindennap délelőtt ^ 8-tól délután 6 óráig az MHS­6 irodában. (Cegléd, Alkotmány v . 2.) ,,Kiváló fmsz-dolgozó" S jelvényt adott át a napokban ^ Halmi Gábor kereskedelmi ^ vezetőnek, nyugdíjba vonulása ^ alkalmából, a Jászkarajenő és S § Vidéke Körzeti Fmsz vezetősé- äi ^ ge. Ezzel a kitüntetéssel is- WíI merték el Halmi Gábor tizenöt I § éves tevékenységét a szövet­ül ^ kezet! kereskedelem szervezé­si $ sében. 1 DOILÁB $ ^ Ritka ajándékkal lepte meg $ az ünnepek előtt gondozóit a ^ Szenttamási Állami Gazda- $ ság Dollár nevű tehene: hár- $ más ikerborjakat hozott a vi- lágra. A tízéves jószág most ■J hetedszer ellett és ez volt az | első alkalom, hogy három borjúval örvendeztette meg ^ gondozóit. A 16—20 kilós í borjak egészségesek. BÉRLŐK ÉS HÁZTULAJDONOSOK

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom