Pest Megyei Hirlap, 1965. december (9. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-03 / 285. szám

Vasárnapi vendégünk: Sánta Ferenc József Attila-díjas író A Május 1. Ruhagyár és a járási könyvtár Kárpáti Aurél Asztaltársasága meghívásá­ra Sánta Ferenc József Atti­la-díjas író vasárnap váro­sunkba látogat. Az író—olvasó találkozóra a Kossuth Művelődési Ház emeleti nagytermében kerül sor, délután 4 órakor. Iróvendégünk 1927-ben szü­letett Brassóban. Többfelé dolgozott fizikai munkásként. Jelenleg a budapesti Eötvös Könyvtár munkatársa. Első írásai 1955-ben jelen­tek meg. Téli virágzás címmel 1956-ban adták ki novellás kötetét. Farkasok a küszöbön című elbeszélésgyűjteménye 1961-ben látott napvilágot. Az ötödik pecsét című regénye 1963-ban jelent meg. Különös sikert aratott Húsz óra című kisregényével, amelyben egy falu vezető kol­lektívájának drámáját idézi fel. A könyvheti kiadás példá­nyai gyorsan elfogytak, azóta már az Olcsó Könyvtár soro­zatában is megjelent ez a népszerű mű. A regényből Fíbri Zoltán rendezésében nagy sikerű film készült, amely a moszkvai filmfesztivál nagydíját nyerte el. PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA CE6LÉD VÁROS R feSZ-t IX. ÉVFOLYAM, 285. SZÁM 1965. DECEMBER 3, PÉNTEK Városunk határában közepesen fejlődtek az őszi vetések * Legjobb a helyzet a Kossuth Tsz-ben — Megsínylették a szárazságot a vetések Városunk határában nyolc­ezerhatvanegy hold őszi vetés került földbe. Ebből a meny- nyiségből — néhány hold hí­ján — négyezer hold az őszi búza, ezerhatszázkét hold a rozs és kétezerötszáznegyven- öt hold az őszi árpa. November végén az egész város határában termésbecs­lést végeztek, melynek adatait a hónap utolsó napján összesí­tették. Megkértük Hau Károly főmezőgazdászt, tájékoztasson a termésbecslés eredményéről. — Az őszi búzát és az őszi árpát az előírt optimális idő­ben elvetette valamennyi ter­Ökölvívóink célja: 1966-ban bejutni az NB íl-be A területi ökölvívó-bajnok­ság befejeződött. Ökölví­vóink jól szerepeltek az 1965­Küllöldre szökött a felelősségrevonds elől Távollétében elítélték — Tudott róla, de nem jelentette A bűnpártoló is bűnös Zakar István 31 éves csemői lakos mint gépkocsivezető dolgozott a Belkereskedelmi Szállítási Vállalatnál. Visz- szaélve beosztásával, öt gu­miabroncsot lopott el és azo­kat darabonként ezer forin­tért a csemői Rákóczi Tsz- nek eladta. Boczik István 24 éves tápiószelei lakos mint segédgépkocsivezető dolgo­zott Zakar István mellett, és tudott Zakar István lo­pásairól, azonban erről nem tett jelentést. Amikor a Rákóczi Tsz iga­zolást kért a gumi eredeté­ről, Zakar István hamis ok­mányt készített egy nem lé­tező személy nevében. A to­vábbi legalizálás érdekében rávette Pribék János 42 éves alsónémedi lakost, hogy három gumitömlőről, az egy­kori kisiparosi bélyegzőjével, állítson ki részére számlát, tanúsítva, hogy a három autó­gumit mint sajátját ő adta el neki. Az ilyen módon meg­szerzett hamis igazolással Za­kar István tévedésbe ejtet­te a csemői Rákóczi Tsz-t. Mire a bírósági tárgyalásra sor került, Zakar István jog­ellenesen külföldre távo­zott. Ausztriából levelet írt hozzátartozóinak és a volt munkahelyére. Hiába szö­kött azonban külföldre, mert így sem kerülhette el a fele- lősségrevonást. A Ceglédi Já­rásbíróság a vádlott távol­létében tartotta--meg a tár­gyalást. A bíróság a bizo­nyítás lefolytatása után — a társadalmi tulajdont ká­rosító lopás, okirathamisítás, valamint hamis tanúzásra való rábírás miatt Zakar Ist­vánt tíz hónapi börtönre ítél­te. Az ítélet nem jogerős, mert a vádlott részére kirendelt védő az ítélet ellen fellebbe­zést jelentett be. Bozsik István vádlottat a bíróság feljelentési kötele­zettség elmulasztása miatt két hónapi felfüggesztett bör­tönre ítélte. Pribék János bűnösségét pedig bűnpárto­lásban állapította meg, ezért 15 százalékos munkabéresök- kentés mellett 8 hónapi ja­vító-nevelő munkára ítélte. Bozsik Istvánnal és Pribék Jánossal szemben az ítélet jogerős. (—esi) ös bajnoki évben. Kérdést intéztünk Dávid Ferenc ed­zőhöz: mit várhatnak az ököl­vívást kedvelők az 1966. baj­noki évben? — A Ceglédi Vasutas SE ökölvívói — mondja Dávid Ferenc — jól szerepeltek az elmúlt bajnoki évben. A Kelet területi ökölvívó-baj­nokságban kilenc csapat kö­zül a Szolnoki MÁV és a Debreceni Görgóscsapágy Gyár után a harmadik helyet szereztük meg. És ez egyál­talában nem lebecsülendő eredmény, örömmel mond­hatom, hogy a csapat szel­leme kitűnő. Célunk a baj­nokság megnyerése 1966-ban. Ez biztosítottnak látszik a -jelenlegi játékosállománnyal. Erősíteni is fögunk a volt Pest megyei válogatott Fehér Rudolffal és visszajön Kar­sai László is. A téli idő­ben sem pihenünk, mert versenyezni fogunk itthon és idegenben is. A szakosz­tályvezetésben is komoly ja­vulás van, mert Kukuk Já­nos mellett Károlyi Lajos, a Villamosipari Gépgyár dol­gozója, mint vezető, Szántai Lajos MÁV dolgozó pedig mint intéző vesz részt ököl­vívósportunk fejlesztésében. Hiszem, hogy az új vezető­ség jó munkája az NB II- be való bejutás feltételeit biztosítja, a versenyzőkben pedig nagyon bízom — mon­dotta az edző. — sz — melőszövetkezetünk. Sajnos, a vetőmag száraz földbe került, s az utána követ­kező napokban sem kap­tunk csapadékot. Október 30-án hullott végre annyi eső, hogy a kelés meg­indulhatott. A kései kelés vi­szont azt eredményezte, hogy a vetések nem tudtak kellően megerősödni. Ez a megállapí­tás egyébként vonatkozik a rozsvetésekre is. Mi a jellemző tehát az őszi vetések tekintetében a város termelőszövetkezeteiben? — Az őszi búza nagy több­sége — nyolcvannégy szá­zalék — közepesnek mond­ható. Kilenc százaléka gyenge, s csu­pán nyolc százaléka mondható jó minőségűnek. Mely termelőszövetkezetben a legjobbak a vetések? — A becslési eredmények a Kossuth Tsz-ben mutatják a legjobb képet. A vetésterület­hez arányítva itt az őszi búza és a rozs öt ven százaléka jó minő­ségű, az őszi árpának pe­dig a negyvennégy száza­léka minősíthető jónak. Pusztultak-e ki őszi vetések a város határában? — Kipusztulásról nem be­szélhetünk. A legtöbb gyenge vetés az Alkotmányban talál­ható, ahol mindhárom gabona­fajtának mintegy harminc szá­zaléka gyengén sikerült. Ked­vezőtlen képet mutat az őszi búza a Dózsa Népében és a Táncsicsban is — fejezte be tájékoztatását Hau Károly. fzi. A FŐKERTÉSZ ÉS TANÍTVÁNYAI Talán csak édesapja tudna olyan közvetlen melegséggel beszélni édes gyerekeiről, ahogyan Plavecz József, a Vö­rös Csillag Tsz hajtatótelepé­nek főkertésze beszél két me­zőgazdasági tanulójáról. — Mindig nagyon szerettem a fiatalokat tanítani — mond­ja. — Szíjjártó Marikát és Molnár Karcsit pedig kétsze­resen becsülöm. Azt is meg­mondom, miért. A mezőgaz­daság egyik legsúlyosabb problémája az utánpótlás ne­velése. Ezért határoztuk el mi is két és fél évvel ezelőtt, hogy kertészeti tanulókat Csak a füle piros... Fekete fácán Tolna megyében a bikácsi erdészetben megrendezett leg­utóbbi haj tó vadásza ton egy fekete fácánkakas került pus­kavégre. A ritkaságnak szá­mító fekete fácánnak csak a füle piros és a nyaktollai fénylenek kékes színben. szerződtetünk. Nyolc fiatallal írtuk alá a szerződést. Ketten már az elején visszaléptek és fel sem vették a munkát. Ketten nem bírták az elméle­tet és lemorzsolódtak. Molnár Karcsi és Szíjjártó Marika megállják a helyüket. Az elméletben jó közepes eredményt értek el eddig, a gyakorlatban pedig nem saj­náljuk tőlük a szilárd négyest Ezután a tájékoztató beve­zetés után Plavecz József az üvegházba invitál. Már este hat árára jár az idő. Csak az üvegházak villanyfénye vilá­gítja meg a környéket. A ka­zán kellemes meleget áraszt Egyik üvegházban Marika, a másikban Molnár Karcsi serénykedik. Mindketten gom­bát szednek a másnapi piac­ra. Közben beszélgetünk. — Ugyeri vagyok — mond­ja Molnár Károly. — Édes­apámat öt évvel ezelőtt elvit­te a tüdőgyulladás. Hat gye­rekkel maradt édesanyám. A tizenegyedik dűlőből nem na­gyon járhattam volna a város­ba szakmát tanulni. így ke­rültem ide, a kertészetbe. Az­óta nagyon megszeret 'em ezt a munkál és meg is maradok mellette. — Kereset? — Tizenkét munkaegységet kapunk egy hónapra. Hatszáz forint. Van néhány osztálytár ­; sam, akik az iparban helyez- ! kedtek el, azok felét sem ke- ; resik meg annak, amit mi. ! — Elmélet? i — A tápiószentmártoni me- ! zőgazdasági szakiskolába me- ! gyek minden évben három- ! hónapi elméleti képzésre, j — Varrónő vagy kereskedő ! szerettem volna lenni — ! mondja Szíjjártó Marika. — ! Édesapám a Vörös Csillag Tsz í tagja, így kerültem én is ide. ! Az első évben én is Tápió- ! szentníártonban voltam elmé- | leti oktatáson, tavaly pedig a ; taksonyi mezőgazdasági szak- ! iskolában. ! Milyen tantárgyakat tanul- ! tak? — Növénytan, zöldségter- ! melés, növényvédelem, mun- : kaegészségtan, biológia, szám­! Ezúton fejezzük ki köszönetün- ket rokonainknak, jó ismerőseink­nek, szomszédainknak, akik szere­tett jó édesapánk, nagyapánk és testvérünk, id. Unghvári Pál te­metésén megjelentek, részvétükkel fájdalmunkban osztoztak, sírjára koszorút helyeztek. A gyászoló család Mindazoknak a rokonainknak, jó ismerőseinknek, jó szomszé­dainknak. akik szeretett jó édes­anyánk, nagyanyánk és testvérem özv. Szalisznyó Istvánná temetésé részt vettek, részvétüket nyilván' tották, sírjára koszorút, virág. - helyeztek, ezúton fogadják hálás köszönetünket. A gyászoló család tan, mértan, történelem, föld­rajz és magyar. — Nagyon örülünk annak, hogy az idén megkezdődött itt a telepen a gombatermelés. Ilyenformán nekünk nem kell elmenni gombatenyésztő tan­folyamra. A szakmunkás-bizonyítvány megszerzése után mi a szán­déka? — A szerződés értelmében még három éven keresztül itt maradunk a kertészetben. De nyugodtan mondhatnánk har­minc esztendőt, mert mi itt akarunk maradni, ugye Karcsi? — fordul tanuló­társához, amikor a fiatalem­ber a gombával megrakott lá­dával elhalad mellette. Ezután a tanulónevelés mód­szereiről beszélgetünk a fő­kertésszel. — Talán a legfontosabb az, hogy az első pillanattól kezd­ve önállóságra nevelem őket. Megfelelő vezetés mellett dol­goznak, de minden munkát — kezdve a vetéstől, a palántá­idon, növényápoláson keresz­tül a szedésig — önállóan vé­geznek. — Másodévesek voltak, ami­kor két-két üvegházat kaptak. Itt három rend palánta után cserepes paprikát termeltek, s a korai zöldpaprikát már má­jus elején piacra küldhettük. A gomba termelés újdonság volt a fiatalok számára, de mondhatom, hogy egészen rendkívüli érdeklődéssel vég­zik ezt a munkát is. önnek is az a véleménye, hogy mindketten élethivatás­nak választották a kertészetet? — Egészen bizonyosan. An­nál is inkább, mert ők is tud­ják, hogy a termelőszövetkezet A 2746-0 ii. Kik utaznak ezen a napon a 2746-os vonat 52702-es kocsi­jában? S milyen emberi sorsokat ringat ölében ez a hebehur­gyán „felújított” személyvagon, amelynek „dohányzó” és „nem dohányzó’” termes szakaszait elválasztó fala — a hármas ülé­sek traktusában — rugalmasan áthajolt felénk a „plafon” alatt, mikor nem dohányzó rész átelleni ülésén egy testes ősz hajú ember hátradűlt az ülésén? S amelyiknek a dohányzó szakaszában — ugyancsak a „hármas” oldalon elfelejtették felszerelni a hamutartókat, hogy a dohányos a földre kénysze­rüljön hamuzni és taposni a csikket. Mellettem már csak a kötőtű botorkál álmosan a csipke­pókhálón. Az iménti bicska-barátok a peronra vonultak ki, ké­szülődve a közelgő monori leszállásra. Van ugyan addig még idő, alkatnak az alvók, megelőzve az otthoni pihenőt. Ciga­rettára gyújtok és a két termes szakasz ajtajához állok. Az üveges, ajtónál csendesen füstölögve gyors „népszámlálást” tartok, rubrikákba csoportosítva az adatokat: A dohányzó részben harminc ülőhely van, a nem dohány­zóban húsz. Valamennyi hely foglalt. Az első peronon állnak még néhány an. Csoportosítom az utasokat: 11 nő, 39 férfi. Há­rom korcsoportra osztom: húsz éven aluli 18, ötvenen felüli 8, húsz és ötven között tehát 24. E két csoport között annyiban tévedhetek, amennyiben a nehéz fizikai munka esetleg ötve­nen felülinek „hamisította” az évszámról valló ráncokat. (Vé­gigsétálok andalogva a kocsin, hogy ellenőrizzem az „adato­kat”. Az előbbi „hibalehetőséget” fenntartva, hitelesnek ér­zem a számokat.) A foglalkozást már csak felszínesen ítélhe­tem meg. Tízen vasutas egyenruhát, vagy csak vasutas télika­bátot, viselnek. Egy rendőri egyenruhás is van közöttünk. A lobbi „civil". Ki munkás, ki „alkalmazott” — különösen a fia­taloknál nehezen lehet megállapítani. Jól öltözöttek. Négy ősz beliajló férfi arca tisztviselői beosztásról árulkodik. (A perő- hon állókat — néhány fiatalembert — létszámon felülinek I hintem, csak az „ötven”-nel foglalkozom.) Mivel tölti az idejét ez az ötven ember? — Ez a számok­vezetőségének komoly célja és szándéka van velük. Hányán követik majd Mol­nár Károly és Szíjjártó Mari­ka jó példáját? — Sajnos, nagyon kevesen. Pedig állíthatom, hogy nagyon kevés tanuló keres annyit, akár az iparban, akár a ke­reskedelemben, mint ők, és a szakmunkás bizonyítvány megszerzése után nálunk iga­zán megtalálják anyagilag is a számításaikat — fejezte be tájékoztatását a főkertész. (rossi) Színpad — katakombában A Mosonmagyaróvári Ag­rártudományi Főiskola vár­épületét félkör alakban egy régi katakomba övezi. A már egy éve kihasználatlanul álló földalatti folyosó egy részét a főiskola diákjai leválasztották és itt rendezték be a főiskola irodalmi színpadát. Köszönetnyilvánítás. Férjem és édesapánk, id. Jusztin Ferenc el­hunyta a1 kalmából nyilvánított részvétekért, a temetésén való megjelenésekért, a sírjára helye­zett koszorúkért fogadják hálás köszönetünket. Külön köszönetét mondunk a Városi Tanács Pénz­ügyi Osztálya összes dolgozóinak a küldött Koszorúért és a temetésén való megjelenésükért. özv. Jusztin Ferencné és családja Hálás köszönetünket fejezzük ki mindazoknak a rokonoknak, isme­ősöknek és jó szomszédoknak, akik id Baranyi Sándor temeté­sén megjelentek, sírjára koszorút, virágot helyeztek Végh János és családja, valamint a gyászoló család f t-----------­n ál is érdekesebb. Azt már említettem, hogy az eddigi útsza­kaszon — negyedóra lehet még Monorig, úgy hat óra körül — csupán egyetlen ember kezében volt olvasnivaló, az én Est Hírlapomon kívül. Ez a fiatal vasutas is még alszik, de — égi kivételével — alszik valamennyi vasutas. Vallották már ne­kem vasutasok, hogy őket nyomban álomba ringatja a vonat zakatolása —, ha csupán „utaznak”. Andalító zene nekik ilyen­kor a kerekek kattogása. De nemcsak ők: a fele utas alszik ebben a kocsiban. Kt könyökére támaszkodva, ki a szomszédja hátára hajtva a fe­jét. Van, aki csak hátraveti magát az ülőhelyen, s mindegyn felrebben, ha valamiért „rendhagyó” ütembe rándul a vagon De szunyókál az is tovább. A sarokban levő „hármas” trak­tusban három fiatal hajtja egymáshoz a fejét, két fiú meg egy lány. Húsz év határa felé járók. Nem értem a szavukat. Az egyik fiú suttog valamit, aztán felkapják a fejüket, nevetnek Alvó kocsihoz illő hangfogóval. Egy asszony ipari tanuló kor­ban levő fiára adja a kabátot. Ök az elsők a monori leszállás­ra készülődök közül. Még ketten kezdenek szedelözködni Csendben vonulnak az ajtó felé. Monoron tizenketten szállnak le. Két vasutas a vonat megállására ébred, s szinte már indul, amikor leszállnak. Az utolsó pillanatig „kihasználták” álomra az időt. Visszaülök a helyemre, a lány és a „csipkés” asszony közé. Pilisen még megállunk. Körülnézek, senki sem hiányzik a Mo- nor után megmaradt utasok közül. Menetrend szerint kilenc perc múlva a ceglédi járás első községébe érkezünk, Albert- irsára. A harmincnyolc utas tehát a járásunk területéről „be­járók” táborába tartozik. Jó lenne néhányuk életéről megtudni valamit: az általá­nos okon belül a személyi okot, amiért a napi két—két és fél órás vonatozást választották. A fáradságon túl mit ál­doznak fel életükből azért a valamiért, amit a főváros nyújt nekik. S mi ez a „valami”, amiért a többit odaadni érdemes­nek vélik? S egyáltalán: a biztosan odaadott több mindenér- kapnak-e azzal egyenlő értéket? S milyen hitelesítésű az a mérce, amivel ezt az „ellenértéket” a mérleg másik serpen:;!: iében egyensúlyozzák. Ha ilyen egyensúlyi állapot eddig 1, alakulhatott az életükben... Ferencz f * > (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom