Pest Megyei Hirlap, 1965. december (9. évfolyam, 283-308. szám)
1965-12-28 / 305. szám
FÍ>& i HEH stttMao 1965. DECEMBER 28, KEDD Hiányzik az érdeklődés Tanácskoztak a monori járás népművelői A monori járásban tizennyolc községben működik művelődési ház és könyvtár. Ezeknek vezetői gyűltek ösz- sze a közelmúltban, hogy meghallgassák a Szabó Ervin Könyvtár tudományos főmunkatársának előadását á szociológia helyéről és szerepéről a népművelésben. Az érdekes, és a hivatásos népművelők számára sok tekintetben útbaigazító jellegű előadás után szóba került a művelődési házak munkája. A monori járási művelődési ház igazgatója elmondta, hogy tevékenységüket nehezíti a passzivitás, amit több részről tapasztalnak. Az elmúlt hetekben nívós műsort készítettek a gyömrői iskolák felsőtagozatos tanulói részére. A sok — tanárokkal folytatott beszélgetés után — mindössze 39 gyerek jelent meg. Az Országos Filharmónia gyermekek részére tervezett zenei előadássorozatára, Ecsertől, Úriig, a járásban e •'edül a maglódnyara- lói iskolában adtak el 12 bérletet. Ez a példa sem mutatta az iskolák, és a művelődési házak jó kapcsolatát. Hasonló jelenségről számoltak be a vecsési, a monori, a mendei, a tápiósülyi és a maglódi művelődési házak igazgatói. A járásban egyébként az új év első felében nagy jelentőségű fölmérést végeznek a lakosság műveltségéről, érdeklődési köréről. Hanglemezklub alakul 1966 elején — hasonlóan a külföldi gyakorlathoz — Magyarországon is megalakítják a hanglemezklubot. Ez lényegében előfizetéses rendszer, amelynek keretében a megrendelő tetszés szerint olyan hanglemezekre fizethet elő, amelyek belátható időn belül nem kerülnek kereskedelmi forgalomba, azokat kizárólag a klubtagoknak készítik. Külön kedvezményt kapnak azok, akik egyszerre hat lemezre fizetnek elő: a ritkaságok közül még ajándéklemezt is kapnak. e A jövő év első negyedének ^ végén a Hanglemezgyártó Vál- ^ lalat felhívást küld a rendel- § kezésére álló címekre, hogy a ^ hanglemezgyűjtők jelentkez- § zenek a klubba. Azok az ér- ^ deklődők, akik ilyen levelet ^ nem kapnak, írásban fordul- ^ hatnak a vállalat Semmelweis ^ utca 1. szám alatti központjá- ^ hoz. A hanglemezek ellenérté- ^ két postai csekklapon kell be- jj fizetni és a lemezeket is pos- ^ tán küldik a megrendelő cí- ^ mére. A hanglemezek áraVK nem lesz magasabb a rendes kereskedelmi árnál, a szállítási költségeket a klub, illetve a kiadó viseli. A klub műsoranyagában szereplő felvételek jegyzékét ugyancsak 1966. első negyedében teszik közzé, előreláthatólag főként komolyzenei műsorszámokból. a drezdai képtarban (Foto: Nádas) KÖNYVESPOLC Paál Ferenc: Ausztria A Kossuth Könyvkiadó Egy ország — egy könyv sorozata úgy látszik — a szomszédba is elérkezik ... Távolabbi és messzi országok után most közvetlen szomszédunkról igyekszik mind többet elmondani, megmutatni Paál Ferenc könyve. A két ország történelme sokáig egybekapcsolódott, s ez sokféle hatásban kimutatható. Ausztria története lényegében alig néhány évtizedre nyúlik csak vissza — ha az önálló Ausztriát tekintjük: az első világháborúban összeomlott Habsburg- birodalom fő alkotóeleme önálló köztársaság lett. Nem viharoktól mentes történelem ez, hiszen már a köztársaság kikiáltásakor — 1918 november 12-én — véres összetűzésre került sor, s éveikig tartott, míg úgy — ahogy elcsitult az osztrák belpolitikai élet. Rövid idő után azonban újra kezdődött minden: a Harmadik Birodalom fenyegető árnya a szomszédban, az osztrák vezetők határozatlansága, s mindezek következménye, az Anschluss. Paál Ferenc higgadt kalauznak bizonyul e viharos történelemben, a leglényegesebbet mondja el, az eseményekben járatlan olvasó számára is érthetően. Ugyanakkor azonban nem éri be az osztrák történelem ismertetésével, hanem a kultúra, a tudomány, általában az osztrák szellem} .élet, arculatát is igyekszik megrajzolni, » ugyanakkor bemutatni a mai Ausztria életét is. A sokoldalúság egyben a könyv gyengéje is: mivel mindennel foglalkozik, sokat markol, s ezért a könyv egy- egy része számadatokkal zsúfolt, nem a legolvasmányosabb. Évente sok ezer magyar turista látogat el a szomszédos országba: Paál Ferenc könyve segíti a jobb eligazodást — persze, nem az üzletek környékén... — a képanvag pedig ízelítő a látnivalókból. (m. o.) Hunyady Sándor: RAZZIA AZ ARANY SASBAN (Szépirodalmi) Hunyady Sándor életművének legjavából, novellater- méséből ad bőséges válogatást a kötet. Megtaláljuk benne az olyan közismertté vált írásokat, mint a Lovagias ügy, A vöröslámpás ház és az Olasz vendéglő címűt, de magában foglalja a kötet a Családi album-ciklus legjellegzetesebb, líraian őszinte részleteit is, mely felejthetetlen portrét fest a zseniális, szertelen apáról, Bródy Sándorról, a mártírsorsú anyáról és a korról, amikor az író sorsát a nábobi jólét és az éhezés szélsőséges periódusai jellemezték. MEGJELENT A KIS VILÁGATLASZ Megjelent a Kartográfiai Vállalat legújabb terméke, a kis világatlasz. A zsebben hordható — 10x18 centiméteres — kötetet 38 ezer példányban adták ki. Állatkerti újdonság 100 éves baromfifajták Jövőre lesz 100 éves a népszerű Budapesti Állat- és Növénykert, amely máris megkezdte a jubileumi előkészületeket. Többek között népes, szép családokat gyűjt a száz év előtti kultúrbaromfifajták- ból. Számos ilyen régi fajtát éppen az Állatként egykori munkatársai honosítottak meg hazánkban. Most érdékW gazdasági összehasonlításra adnak alapot, amellett kultúrtörténeti jelentőségük is van. A jubileumi gyűjteményt legutóbb a hamburgi ezüsttyúkkal bővítették, amelyet ma mór csak díszbaromfiként ismernek. Elkészüllt 50 vagonnal Befejezték a készételgyártást a Nagykőrösi Konzervgyárban. Húsz vagon sertéspörkölt, tizenöt vagon székelykáposzta és tizenöt vagon rakottkáposzta vándorolt fél és egykilós üvegekbe csomagolva a raktárakba. SZÜRKE LOVON FEKETE LOVAS Az óriásfenyő árnyékában Sátortábor a kupolacsarnokban Vasárnap délután a Parlamentben harmadszor ismételték meg a budapesti úttörők idei karácsonyi ünnepségét. Benépesedett a kupolacsarnokban felállított sátortábor és majd kétezres gyermeksereget köszöntött az óriásfenyő körül a házigazda tisztét betöltő Télapó. Este, amikor újra megszólaltak a harsonák, az úttörő- csapatok ifjúsági vezetői vették körül az óriás-fenyőt, s hogy végétért a műsor, táncra perdült a vendégsereg. A Parlamentben tartott karácsonyi ünnepségek kétnapos mérlege: mintegy ötezer úttörő és kisdobos, valamint csaknem 1800 ifjúsági vezető A képernyőn láttuk: KRISTÓF, A MAGÁNZÓ Egy modem kisregény kötetlen, folyékony szerkezete több laza emlékezést, közbeszúrt utalást bír el. mint egy tv-játék. Amit az író csak megemlít, éreztet, — azt a filmben konkrétan talpára kell állítani. A feladat nem könnyű. A tv-film műfaja nem feltérképezett terület még. Miért hagyott egy kis hiányérzetet bennünk a „Kristóf, a magánzó”, amelyet vasárnap délutánra, az ünneßi műsor egyik fő attrakciójaként tartogatott számunkra a televízió? Ügy érezzük, hogy ezt sajátos utalásokkal teli, modern, de mégis kissé történelmi komédiát nem fogta eléggé össze a rendezés. Kristóf rakodómunkát keres a főváros egyik piacán, valamikor a huszas évek végén, amikor oly sok diplomás is munka nélkül lézengett. Kristófnak pedig még diplomája sincs, hiszen írni is csak épp hogy megtanult. Azonban ösztönös képességgel rendelkezik ahhoz, hogy, ha egy diplomát nem is, de sok egyebet el tud hitetni. Nem riad vissza kisebb-nagyobb hazugságoktól, — közben alapjában véve becsületes. Es ■ ahhoz a társadalomhoz viszonyítva, amelyben él, becsületessége olyan makulátlanul ragyog, mint a vadonatúj egypen- gős. Körülbelül ennyit keres meg délelőttönként alkalmi trógerolás- sal Kristóf a piacon, s ez csak kenyérre és lókolbászra elég. Vágyai netovábbja, hogy magánzó legyen. De annak is nagyon kell örülnie, amikor kertésznek szegődhet egy magasrangú vezérkari kegyelmes rózsadombi villájába, ahol még mindig az elűzött IV. Károlyt tisztelik törvényes uralkodóként, ahol a szolgáknak francia nevet adnak, miközben úgy beszélnek velük, mint a kutyával, — a kutyát pedig magáz- zák. Amikor Kristóf egyszer letegezi az ebet, távoznia kell. Mindezt, ennél sokkal részletesebben, de nem eléggé összefo- góan láttatja a film, amely csak utolsó részében találta meg egységesen, átfogottan komédiázó, önálló hangját. Kristóf detektív- nek szegődött egy féltékeny cipőgyároshoz. Nejét kell megfigyelnie. Ügy intézi, hogy több helyről kapjon fizetséget: a férjtől azért, amit jelent, a feleségtől azért, amit nem jelent. Sajnos, a cipőgyáros féltékenysége eloszlik és Kristófot 20 pengő végkielégítéssel elbocsátják. Hősünk külföldre készül, tán ott több szerencséje lesz. Ha a ,,Kristóf, a magánzó” elejétől végéig abban a kerek, fordulatos szellemben fogant volna, mint utolsó részlete, — akkor talán nem találkoztunk volna any- nyi különféle játékmodorral sem a színészeknél. Bodrogi Gyula kedvesen, szeretetre méltóan ko- médiázott, Lázár Mária, Gregus Zoltán realista stílussal jelentkeztek, Tompa Sándor és Fónai Márta népszínművek tónusát hozták, közben Sinkovits Imre angolos házikomornyikja mintha a Woodehaus egyik regényéből lépett volna ki, míg a konyhaasztalra felhasaló Dayka Margit moliére-i figurának hatott. P. A. Kémények 15 ezer holdon A napokban Nagykőrös egyik részén, a Feketén jártunk, s a kegyetlen sáros úton könnyedén kocogott felénk egy kis szürke ló, a hátán egy fekete lovassal. Közelebb érve, láttuk, hogy egy derék kéményseprő jön lóháton, vállán a hagyományos karikára tekert drótkefével. Megállítottuk _ és megkérdeztük a lovast, hogy hol jár, mit csinál ebben a ködös, esős időben, amikor és ahol még a madár se igen jár. Legfeljebb a verebek látogatják a tsz- raktár környékét, ahol a nagy rakás késői kukoricát válogatják. Bemutatkozott a lovas: Botos Lajosnak hívják, s a Pest megyei Kéményseprő Vállalat nagykőrösi telepének dolgozója. fSSSSSSSSS/-S/SSSSS//SfSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/S////SS////SSS//SSSS/SSSSSSS/SSSS/SSSS//SSSSSSSS/S/S/Sf//SSSS/S/SSSSSSSS/SSSSSS/SSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSS/SSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSS/SSSSSSSSSSSSSSJ,S N yíregyházáról indult el meteorszerű életútja 1895. december 27-én. Nevét úgy emlegették, mint a forradalmi kérlelhetetlenség megtes- tesítőjéét: harcostársai ‘tisztelettel és elismeréssel, ellenségei félelemmel teli gyűlölködéssel. Mert Szamuely Tibor a munkásosztálynak ama vezetői közé tartozott, akik együtt győztek és együtt buktak el, a proletártömegekkel, melyek 1919-ben Magyarországon 133 napig kezükben tartották a hatalmat, vérük hullatá- sával küzdöttek, hogy megvalósíthassák álmukat, az új, igazságosabb társadalmi rend megvalósítását. E gészen fiatalon lett újságíró Szabolcsban, majd Budapesten. Megismerkedett a munkásmozgalommal; amikor 1914-ben a frontra ment, már harcos múlt állt mögötte, a Népszavában és másutt megjelent cikkei élesen ostorozták Tisza Istvánt, és a monarchista uralkodó körök többi képviselőjét. Alig egy évvel később hadifogságba került, Szibériába vitték, majd az Uraiba, ahol barátaivá fogadták az orosz munkások. Velük együtt ismerkedett meg A proletárok élén Szamuely Tibor születése 75. évfordulóján Lenin eszméivel, velük szabadult a rabságból. Fegyverrel harcolt az orosz forradalom győzelmének kivívásáért, s 1918 elején már személyesen találkozott Leninnel. E találkozás meghatározta további életútját: egy évvel később, ahogy Magyarországra érkezett, belevetette magát a Kommunisták Magyarországi Pártja szervező munkájába. Egyike lett azoknak, akik Kun Béla oldalán a legtöbbet tették Magyarországon a proletárhatalom kivívásáért. A Tanácsköztársaság kikiáltása után a párt a legnehezebb feladatokat bízta rá: előbb a Közoktatásügyi Népbiztosságon dolgozott, aztán rá hárult a nem könnyű teendő, hogy emberi körülmények közé, új lakásokba helyezze a nyomortanyákon sínylődő sokgyermekes proletárokat. Ezt követően a Hadügyi Népbiztosság egyik vezetője, a forradalmi törvényszék elnöke lett. Ö volt a forradalom villogó kardja, aki kis- létszámú csoportjával lecsapott az ellenforradalmi szervezkedőkre. Pest és Szolnok megyében, a Bácskában, a Dunántúlon. Legendák keringtek haláltmegvető bátorságáról, vakmerőségéről. Mindezt az erőt a forradalom igazságos ügyébe vetett' hite, meggyőződése kölcsönözte neki. Ez tette képessé arra, hogy egy rozoga repülőgépen ellenséges frontok fölött kétezer kilométeres utat tegyen meg Leninhez, majd vissza, a magyar munkásokhoz szóló örök tanulságokat magában foglaló üzenettel. Lenin szilárd, ingadozásmentes helytállásra szólította fel a forradalom magyar harcosait, ezt jelölve meg győzelmünk legfőbb biztosítékául. S zamuely, aki nem ismert ingadozást és megalkuvást, sem a külső, sem a belső ellenséggel szembeni harcban, szerette a dolgozó embereket, s azt tartotta, hogy a forradalomban a humanizmus egyetlen ismérve: nem kímélni a haladás, a szabadság ellenzőit. Álláspontját az események tragikusan igazolták: az elbukott forradalom népén a burzsoázia kegyetlen bosszút állt. A fehérterror rettenetes pusztítást végzett a legjobbak soraiban. Az áldozatok között Szamuely Tibor volt a legelső. 1919. augusztus 3-án, 29 éves korában hősi halált halt az osztrák határon, Sd- vanyúkútnál, minthogy éppen ő volt az az ember, akitől az akkori osztrák hatóságok a politikai emigránsokat megillető menedékjogot is megtagadták. Most lenne 75 esztendős: reá emlékezve a forradalom iránti hűség, a hajthatatlanság megtestesítője előtt tiszteleg az utókor. V. F. — A Dózsa és a Szabadság termelőszövetkezet, valamin l az állami gazdaság területén levő kéményeknek vagyok a gazdája, így több mint 15 ezer hold tartozik hozzám — mondta. — És a kéményeket az időjárástól függetlenül rendben kell tartani. Ezért ősszel és tavasszal, amikor az utak elromlanák, félreteszem a szolgálati kerékpárt, a saját kis lovamon járom a határt, és keresem fel a tanyákat. Így, ünnepek között különösen igyekszem mindenhová eljutni, nehogy a tanyai menyecskék a rossz, piszkos kémény miatt ne tudjanak jó kalácsot sütni. — Nem rázza a négylábú masina ? — Nem. És ilyenkor másképp nem tudnék a tanyavilágban közlekedni. Meg azután parasztgyerek vagyok, már kiskoromban megtanultam lovagolni. És nagyon szeretem a jószágot. — A városban lakik? — Dehogy, Csemőben. Minden reggel onnan lovagolok be, s irodánktól indulok a Feketére. — Hát a vállalat ad-e a lovacskának takarmányt meg egy kis abrakot? — Még nem is kértem — mondja szerényen —, pedig már két év óta járok lóháton. (kopa) ( a ♦ Az értekezlet után a nép- $ művelők közösen tekintették $ meg a monori József Attila $ Gimnázium képzőművészeti äj kiállítását, amelyen a világ ^ legnagyobb múzeumaiban el- & helyezett festmények repró- 5 dukcióit mutatták be. Velkei Árpád tudósító 5 szórakozott az óriásfenyő körül.
