Pest Megyei Hirlap, 1965. december (9. évfolyam, 283-308. szám)
1965-12-25 / 304. szám
Szentendre ix. évfolyam, 100. szám 1965. DECEMBER 35, SZOMBAT A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Nagyobb bolt, eszpresszó SZAMÁRHEGY EZT VÁRJA A FA ALÁ A város egyik legszebb része a templomdombtól emelkedő Szamárhegy. Minden idegen vendég, turista, aki városunkba érkezik, feltétlenül felsétál a Rab Ráby térről a Bartók Béla útra, hogy az onnan nyíló panorámában gyönyörködhessen. Az utóbbi időben sokat fordított a tanács ennek a városrésznek a közművesítésére, ami már szükségszerű volt. A közellátással azonban a lakók nincsenek megelégedve. Igaz, van két Népbolt a hegyen, ami minimális szinten ki tudja elégíteni a lakosságot, de ha van , rá mód és lehetőség, miért ne Jegyen jobb? Arról van szó ugyanis, hogy a két népbolt egy időben tart nyitva. Az utóbbi időben any- nyi változással, hogy az Iskola utcai 29-es számú bolt nyitva tartási ideje 7—12-ig és 14—16-ig. A másik, a Bartók Béla úti 134-es sz. bolt 7—14-ig tart nyitva. Nyilvánvalóan rossz a két bolt nyitvartartási idejének összehangolása. A délelőtt dolgozók nem tudnak vásárolni egyik boltban sem, különösen a „bejárókat” érinti ez az időbeosztás. Valamikor az egyik bolt 11—18-ig tartott nyitva. Miért nem lehet ez most is így?! Idekapcsolódik egy másik megoldatlan probléma is. Már régen felmerült az a gondolat, hogy a hegyen is építeni kellene egy nagyobb népboltot, amiben minden közszükségleti cikket megvásárolhatnának az itt lakók. Fontos volna ez, mert mindkét hegyi bolt kicsi, zsúfolt, nincs tárolási lehetőség. Például a 134. számú Népbolt. nem rendelhet zöldségféleséget, gyümölcsöt, mert nincs tárolási helye. Ugyanez a helyzet a hentesáruval is, hűtőszekrény hiánya miatt, — de ha volna, akkor sem férne el a szűk helyen. Annál is inkább fontos volna megoldani ezeket a problémákat, mert mint tudjuk, a sztaravodaiak és a pismányiak egy része is ide jár bevásárolni. , A másik régi kívánság, hogy presszó kellene a hegyire. A lakók sokszor a régi huszonnyolc kocsmás Szentendrére emlékezve mondogatják keserű véleményüket. Miért né lehetne ma is több ilyen létesítmény városunkban — természetesen kocsma helyett inkább presszóra gondolunk. Nagy terület lakosságának igényeit elégítené ki egy ilyen létesítmény, s a turisták is örülnének neki. Addig is, amíg ezt nem tudjuk megoldani, jó lenne, ha kaphatna egyik boltunk egy villany kávédaráló gépet. Csak az tudja, aki itt fent lakik, hogy milyen szükséges volna. A közművesítés után a közellátásban is szeretnék tapasztalni a fejlődést az itt élő hegyi Jakók, ugyanúgy, mint a város más területein. Az itt felsoroltakat várják a fa alá — akár jövő karácsonyra is — csak megkapják. N. D. L. Több lett az őszibarack A Mathiász tsz-tagok szakmai tudásának állandó emelése érdekében a tsz és a párt- alapszervezet vezetősége már régebben úgy határozott, hogy a TIT-tel karöltve tudományos ismeretterjesztő előadásokat rendez a téli hónapokban. így került sor december 3-án már a második előadásra. Tisser István, járási kertészeti felügyelő a csonthéjas gyümölcsök termesztésiről beszélt. Ennek keretében ismertette, hogy a szentendrei járásban a második ötéves terv idejében erősen fellendült az őszibarack termesztése. A nagy érdeklődéssel hallgatott előadáson szólt a helyes agrotechnikáról, a talajerő-utánpótlás módjáról és a növény- védelem maradéktalan betartásának fontosságáról. Felhívta a figyelmet arra, hogy a mennyiséggel szemben a kitűnő minőségre kell a legnagyobb súlyt helyezni. Kató György FIGYELEM oCeuentélz a C^óaiíóhözben 1944-ben — mert erről az esztendőről szól a történet —• novemberben, amikor rendes körülmények között már a szeretet ünnepére készülnek a kamaszok, Budán a Lukácsfürdő mellett a Zsigmond utca 23-ban “gyűjtötték össze a szentendrei leventéket. Sürgős behívóval, katonai kiképzés céljából. A fiúknak november 17-én kellett a Zsigmond utcában megjelenniük. A kiképzés rövid volt. Az ötven fiú — 15 —16 évesek — katonai bevagonírozással indult útnak — fogalmuk sem volt, hová. Harcba küldték őket Első állomáshelyük a Csallóközben, a Királynérétjén volt. Itt érte őket a karácsony, itt várták a szeretet ünnepét egy tanyai iskola helyiségében földre, szalmára vetett pokrócokon. Ajándékot nem kaptak, de volt karácsonyfájuk. Legtöbbjük — a „hadfiak”! — sírva vágyakozott haza. Vigasztalásul aztán a tábori lelkész jelenlétében a Mennyből az angyalt énekelték. Karácsony után sokan megszöktek. Sokan fogságba estek. Akik nem tudtak megszökni, zsák három év múlva jöttek haza. Vagy egyáltalán nem jöttek haza, mert elestek a „keresztény nemzeti Magyar- országért”. Eközben Szentendrén mozgott a föld. Karácsony másnapján, december. 26-án délben fél egy órakor megszűnt a városban a háború. Ekkor értek hozzánk Pilisszentkereszt és Pomáz irányából a felszabadító ukrán csapatok. A Dumt- sa Jenő utcában az ügyvédi munkaközösség mai épületében ütötte fel székhelyét Sa- mankov kapitány, a szovjet városparancsnok, aki azonnal arra törekedett, hogy megindítsa a békés életet. Igazi békés életet persze nem tudott a világháború roncsain előteremteni, de a város új, demokratikus vezetőségével, a fehér karszalagos önkéntes rendőrök segítségével biztosította a közellátást, a napi kenyeret, a napi lisztet, a húst és a zsírt. Ma js karácsony van. Emié- 8 kezzünk a 21 év előtti esemé- nyekre. A leventékre, akik $ sírtak, s az ukrán harcosokra, ^ akik elfáradva tették le a sa- ^ rokba a fegyvert. Tóth Ambrus felvétele Vendégkönyv helyett a Kucs-Szánthó-kiállításról Élvezettel néztem végig vasárnap Kucs Béla szobrász- művész és Szánthó Imre grafikus együttes kiállítását a városi művelődési ház klub- helyiségében. Sajnos, Kucs Béla kisplasztikái nem érvényesülnek eléggé az asztalokon elhelyezve. Megérdemelték volna, hogy állványra helyezzék őket. Szánthó Imre grafikusművész képei jól érvényesülnek a családiasán kedves klubhelyiség egyszínű''falain. A sokoldalú grafikus mondanivalóját linómetszettel, akvarellel, fára festett olajjal fejezi ki —, sőt a textilfestés sem idegen tőle. Igazán szentendrei ő, nemcsak idelátogató „szentendrei festő”. Itt nevelkedett, itt érett be tehetsége. Akvarelljeinek domináló színei: a barna és a szürke különféle változatai. Romantikus Duna-parti képei költői- ségükkel magukkal ragadják a nézőt. Duna-parti hangulatot áraszt a kiállítás, a néző zárt helyiségben is odaképzeli magát a Dunakanyar évszázados fái közé, vagy a szentendrei utcába. Élnek a képek, érthetőek, világosak. És hogy tetszik-e a kiállítás vagy nem, azt a néző nem írhatja be a vendégkönyvbe, mert nincs! G. M. Nagymama, hunyd le a szemed A NAGYMAMA EGYÜTT LAKIK nagyszámú családjával, gyermekeivel, unokáival, komfortos városi lakásában. Egyik nap, amint fáradt tagjait pihentetni leül a kandalló melletti kisszékre, odalép hozzá a legkisebb unokája és azt mondja: — Nagymama! Kérlek hunyd le a szemed! A nagymama mosolyogva lehunyja a szemét, gondolva, hogy itt valami tréfa készül. — Miért kell ezt tennem, drágám? — kérdi. — Mert hallottam, hogy apu este azt mondta anyunak, ha a nagymama lehunyja a szemét, azonnal megvesszük a gépkocsit! A csehszlovák rádióban hangzott el ez a „tréfa”, mely szomorúan elgondolkoztatott. Fájdalom, hány de hány család van, ahol kevesebbtöbb nyíltsággal bevallottan, vagy talán csak a tudat mélyén, várják a nagymama, nagypapa, vagy más „útban” lévő családtag elhunytét. Várják néhol azért, hogy a gépkocsi valóban megvásárolható legyen, vagy egyéb nagyobb beruházási, lakáskényelmi, lakásszerzési célzattal. Szocialista társadalmunk építése közben olykor bizony kétségbeesetten eszmélünk arra, mennyire távol vannak még sokan az önzetlen, egymást igazán szerető és becsülő szocialista ember típusától. A LAKÁSKÉRDÉS NAGY PROBLÉMA. Fejlődő igényeink, népesedésünk mellett bizony nem tud lépést tartani az építkezés. Az ügyvédi és bírósági gyakorlat szerint is a 99» (Horváth) .. SZOKÁSOS MODON MEGTARTTASSEK Képviselőtestületi közgyűlés 1873-ban LOTTÓDON YEREMÉIVY..I A láthatatlan ember... Komádi karikatúrája RÍ i &WO I i perek jelentékeny része lakáskérdéssel kapcsolatos. A lakásért számosán hajlandók feláldozni nyugalmukat. Házért, lakásért, idős hozzátartozó, vagy idegen eltartását vállalják, mézes-má- zos szavakkal, ígéretekkel fo- gadkoznak. S a gyakorlati megvalósítás terén aztán embertelen állapotok keletkeznek. De akad olyan eset is, amikor még egyáltalán nem öreg és nem törődött az eltartandó; életerős, aki még inkább eltartó, mint eltartott lehetne. Mégis akad vállalkozó, aki a jövő kényelméért, birtokszerzési vágyból vállalja az eltartást. Öreg néni keres fel, egy a sok közül, aki elmondja, hogy teljes ellátását vállalták közeli rokonai, akiknek ezért eladott házának teljes vételárát átadta, most pedig semmit sem kap tőjük a lakószobán kívül. Előkotorja az írásbeli megállapodást is, amelyből kiderül, hogy a hatvanezer forint ellenében csak az esetleges gyógykezeltetését és tisztességes eltemettetését vállalták magukra. Hiába hivatkozom azonban a kezében tartott írásra, kijelenti, hogy ő nem tud rendesen sem írni sem olvasni. Kiderül, hogy fogalma sincs, mit Írattak vele alá! PERSZE EZ A PROBLÉMA nem újkeletű. Évek óta foglalkoznak vele hatósági és társadalmi szerveink, Szentendrén is. A körzeti tanácstagok lelkiismereti kérdésévé tették már néhány éve az ilyen eltartási kötelezettségek figyelemmel tartását, sőt az eltartás körülményeinek időnkénti helyszíni vizsgálatát is. Ezek a tények is bizonyítják, hogy a legjobb szándék esetén is, akaratlanul^- halált váró és siettető kapcsolatok létrejöttéről van itt szó. Jó ; lenne ilyen esetekben, ha az eltartási szerződések csak a tanácsok illetékes igazgatási szervei előtt lehetnének kötendők, vagy csak kellő környezettanulmányozás után válhatnának jogerőssé. SORAIMAT, KÖZKELETŰ SZÖVAL, vitaindítónak szántam és szeretném, ha nálam hozzáértőbb és hivatottabb emberek is hozzászólnának. Horváth Levente Moziműsor Ma a filmszínházban a Micsoda éjszaka című magyar filmvígjátékot vetítik. Kísérőfilm Barangolás a kék úton II. Holnap 26-án a Mid néni két élete című magyar vígjáték kerül bemutatásra. 27-én, hétfőn a Csodálatos vagy, Júlia című osztrák— francia filmet vetítik. A film , Maugham „Színház” című regényének alapján készült. . . f úsAfr**ír o atlfc s a betegség ahelyett, hogy korlátoztatnék, még inkább szaporodna (?!) Ezért a két különböző irányzatú véleményt nyilvánító közgyűlési tagok szavazásra felszólíttat- ván, kiderült, hogy a főorvosi vélemény mellett csupán (így) kilenc tag, a többi pedig ellene nyilatkozott. Minek folytán határozattá vált, hogy a folyó évi július 28-ára eső vásár be ne tiltassék, hanem szokásos módon megtarttas- sék!” Knoll főorvos úr ezt szó nélkül vette tudomásul. S városi urak, tudomásunk szerint, nem hullottak el „cholerá- ban". Az pedig kit érdekelt, hogy mi történt a szegény néppel? Elvégre egy országos vásár egyes urak és a várqs vagyonának gyarapodását jelentette. H. L. A tárgyalási anyag kissé kivonatosan: „Miután a jelentés indoka szerint a szomszéd községekben uralgó cholera betegség ide becsempészetni fogván, s az amúgyis előforduló nyavalyaesetek szaporodj hatnának, a június óta itt helyütt is mutatkozott járvány előre nem látható mérvben kiterjedést nyerhetne — az a tagadhatatlan érvű nézet merült fel, hogy a jelentésben kért intézkedés az idő rövidsége miatt már csak kétes sikerrel foganatosítható. A vásárra jönni szándékozó nép a megjelenéstől nagyobb- szerű feltűnés nélkül el nem tiltható, az ilyen feltűnést okozó eljárás pedig könnyen a lakosság elrémítésére szolgálhatna. Ilyképpen a jelenleg még aggodalmat nem gerjesztő mérvben fellépett járvány nagyobb tért foglalna, Nagyon érdekes a „Szent- Endre városában” 1873. július 25-én megtartott rendkívüli képviselőtestületi közgyűlés jegyzőkönyvét elolvasni. Egyetlen tárgypontból állt az ülés, mindössze két hosszú oldal a jegyzőkönyv, Dumtsa Jenő polgármester és Szelvényt (eredetileg Schindler) előadó tanácsnok eredeti aláírásával. Tuhárszky, Pajor Titusz, Piperkovits, Dimsits, Popo- vits, Beslits, Nesztorovits, Paulovits, Milits, Ignyátovits, Kálits, Leonhardt, Králik, Biliéin, Pánisz és Tichi képviselő urak vannak jelen. (A testület összetételének akkori érdekes nemzetiségi aránya: tíz szerb, öt német és három dalmát. Dr. Knoll Ferenc városi főorvos indítványában azt kéri, hogy „a cholera járvány miatt a július 28-i országos vásár betiltassék”.
