Pest Megyei Hirlap, 1965. december (9. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-25 / 304. szám

» < Kacagtatóan szellemes, mai témájú magyar vígjáték a BUTASÁGOM TÖRTÉNETE. A Gyár­fás Miklós kisregényéből, Keleti Márton rendezésével készült filmben Básti Lajos, Kiss Manyi és Várkonyi Zoltén mellett bűbájos figurát kelt életre Ruttkai Éva. Mit ígér az új esztendő? Mielőtt erre válaszolnánk, hadd áruljuk el, sikeres évet zárnak Pest megye filmszín­házai. 1965-ben 148 új filmet mutattak be, öt és félmillió néző előtt. Nagy sikert arattak az új magyar filmek, mint például A tizedes meg a töb­biek, vagy a Húsz óra. Az új esztendő programja ugyan­csak gazdag választékot, jó szórakozást ígér. Ebből adunk egy kis ízelítőt mozilátoga­tóinknak. SZEGENYLEGENYEK Különös környezetben, feszült légkörben játszódik Jan cső Miklós legújabb filmje: a Szegény Legényeik. Az álltaiéban ro­mantikusan ábrázolt 'betyárvilág másik arcát ismerhetik meg a nézőik. A XIX. század hatvanas évei az osztrák császárság ka­tonai és külpolitikai kudarcainak évtizede. Ausztria megegye­zést keres, a kiegyező uralkodó osztály gazdagodik, politikailag erősödik. A következmény: a szegény nóposztályok fokozódó etayomorodása, elnyomásuk fokozása. «Szaporodnak a bűnese­tek, a nyomorból való kétségbeesett kitörési kísérletek. Ráday Gedeon grófot különleges hatáskörrel kormánybiztossá neve­zik ki, az ő feladata. a szegénylegények megfékezése. Ezt a szomorú időszakot idiézú fel a kitűnően rendezett és fényképe­zett film, amelyet művészi értékei az átlag fölé emelnek. A fő­szerepekben Görbe Jánost, Agárdy Gábort, Molnár Tibort és Latinovits Zoltánt láthatjuk viszont KÖRKÉRDÉS Mi az Ön vé Amikor a mozgófilm a mutatványos terek bódéiból elindult világhódító útjára, sokan megkongatták a vészharangot a szín­ház felett. „Megöli a kinematográfia a színpadot” — jósolták még többen. Fordítva történt. Nem hogy elsorvasztója, de pro­pagandistája lett a mozi az élő színháznak. Hasonló a helyzet a televíziónál is. Ma.már nyilvánvaló, hogy a képernyő nem vetélytársa a mozinak. Körkérdésünkben arra kértünk választ a Pest megyei mozilátogatóktól, mi a véleményük a filmszín­házról? ÍTLET NÜRNBERGIEN. Kétrészes, magyarul beszélő amerikai film. Stanley Kramer, a világhírű amerikai rendező a náci vérbírák felelősségre vonását dolgozza fel Marlene Dietrich, Burt Lancaster és más világsztárok szereplésével. LÉDER JOLÁN PEDAGÓGUS: — „Élő; film" nélkül el sem tudnám képzelni az életemet. Az idén körülbelül nyolcvan filmet láttam, s különösen an­nak örülök, hogy a hazai filmművészet végre az erő­gyűjtés évei után magára ta­lált. Ami pedig a mozit illeti, azért szeretem jobban, mert nemcsak látom a történetet, haríem a filmszínház nézőte­rén sajátos atmoszféra feszül, tökéletesebb a beleélés, s a cselekmény, a konfliktus ré­szesének érzem magam. Még inkább így van ez a széles­vásznú filmnél. SZIRAKI JÓZSEF TSZ-ELNÖK: — Hajnaltól napestig, bi­zony ezernyi gondja, tenniva­lója van egy tsz-elnöknek. Ha fáradtan, idegesen odaülök munka után a televízió elé, bármilyen érdekes filmet su­gároznak is, nem tudok úgy kikapcsolódni, szabadulni, a napi problémáktól, mintha másfél, két órára beülök a moziba. , DR. BANYAI PÉTER ORVOS: — Vidéket járó, rendkívül elfoglalt orvos vagyok. Arra azonban mindig szakítok időt, hogy a legújabb filmeket megnézzem. Sokra tartom a filmet, a huszadik század egyik legnagyobb lehetőségek előtt álló művészetének. Per­sze a filmhez hozzátartozik a mozi, csak a vászonra vetített kép tud számomra teljes él- méhyt nyújtani. KACSOR PÉTER LAKATOS: — Gyömrőről járok be Pestre dolgozni. A vasárnap délutáni szórakozásom gyer­mekkorom óta a mozi. Nekem, de a feleségemnek is ünnep már a mozibajárás. Meg van a törzshelyünk, odajárnak az is­merőseink is, nagyon jól érez­zük magunkat. DR. FORGÁCS LAJOS JOG ASZ: — A film cselekménye — lélektani szempontból is — jobban hat rám, ha tömegben, vagyis a nézőtéren vagyok. Kollektív élmény ez, amit csak a rendszeres mozibajárók ismernek. Mert nem mindegy, hogy hol, milyen környezet­ben látja az ember a filmet. Emellett a mozibajárás önfe­gyelemre is nevel. FEKETE ISTVANNÉ HÁZIASSZONY: — Nem tagadom, amikor, férjem megvette a televíziót, amikor csak az időm engedte mindig ott ültünk mellette, ' végignéztük minden műso­rát. Két évig nem is mentünk moziba, de most már érezzük, hiányzik a sajátos hangulatú ; filmszínház. Különben elég gyenge a szemem, rosszul lá­tok, s a moziban a vetítővász- \ non nagyobbak az alakok, \ nem olyan fárasztó a nézés. A gyerekeket sem tudjuk itt­hon tartani, ha eljön a vasár­nap délután, de hétköznapo­kon is szívesen mennek a mo­ziba. KOPOR ISTVÁN. MOZDONYVEZETŐ: — A mi családunknak is régi barátja a mozi. Amikor csak tehetjük, nem mulasztjuk el, hogy meg ne nézzünk egy jó filmet. Szeretjük a televí­ziót is, nagyon nagy hasznát vesszük, de szerintem nem tudja pótolni a mozinyújtofta élményt KISS ISTVÁN MŰVELŐDÉSI HÁZ IGAZGATÓ: — Az utóbbi években sokan hűtlenné váltak a mozihoz, de egyre többen rájönnek, hogy tökéletesebb, teljesebb az „élő film.” A mozi — kü­lönösen vidéken — továbbra is nélkülözhetetlen eszköze a tömegek szórakoztatásának, ne­velésének. Ami pedig a jövő­jét illeti, azt sem kell félteni, hiszen nagy lehetőségek előtt áll még. Meggyőződésem, hogy rövidesen vissza fogja hódítani régi varázsát. TEDÁS JÓZSEFNÉ TSZ-TAG: — Mifelénk a tsz-tagok, ha a munkából hazamennek, a tévét nézik. De már nem elégszenek meg akármivel. Ha a mozi jó filmet játszik, nem sajnálják felvenni az ünnep­lőt s végignézik a műsort. HÉTVARI JÓZSEF KISIPAROS: — Nekem a mozi teljes ki- kapcsolódást jelent. Másfél, két óra alatt nagyon jól el tudok szórakozni a filmszín­házban. Tudja-e? ... hogy Pest megyében már ötven szélesvásznú filmszín­ház működik, s jövőre újabb mozikat alakítanak át? ... hogy a Kőszívű ember fiai című magyar filmet me­gyénkben eddig több mint 120 ezer néző tekintette meg? ... hogy Szilveszterkor töb­bek között Nagykátán, Duna- harasztin, Vecsésen és Buda­örsön a filmszínházak külön előadást is tartanak? Jó hír! Jó hír az opr-rafilmek ked­velőinek! A jövő év elején mutatják be filmszínházaink Wagner operájának, a Bolygó hollandinak NDK filmválto­zatát. Érdekessége, hogy az első Wagner-mű amelyet megfilmesítettek, s főszere­pét a szép, fiatal lengyel szí­nésznő Anna Prucnal játsza. Női rendező Hetenként ötször a címe a jövő évben bemutatásra kerü­lő magyar rövidfilmnek, amely amellett hogy megis­merteti a nézőt a művészi torna, a sport szépségeivel, rámutat arra, milyen kitartó és szorgalmas munka előzi meg női tornászcsapatunk si­kereit. Rendező Kolonits Ilo­na. Hiteles történeten alapszik, s egy katonalázadásról szól A KESERŰSÉG CSILLAGA című csehszlovák filmdráma. Kiváló a rendező, s a színészek munkája. Kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog új esztendőt kívánnak a mozilátogatóknak a Pest megyei filmszínházak! Egyszerű család hétköznapjain keresztül mutat be emberi 'sorsokat, konfliktusokéit A Ml HAZUNK című, magyarul be­szélő szélesvásznú szovjet film. f »

Next

/
Oldalképek
Tartalom