Pest Megyei Hirlap, 1965. december (9. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-24 / 303. szám

ix. Évfolyam. 303. szäm 1965. DECEMBER 24, PÉNTEK Szeretnék karácsonyra kifizetni — legyen az ünnep jobb Eredmények és jó hírek az Arany János Termelőszövetkezetben Két talpraesett brigádveze­tő : Kiss Ferenc növényter­mesztő és Kecskeméti Dezső, a kertészet brigádvezetője egy­mástól veszik át a szót. Lát­szik, hogy örömmel közük azt, amit mondanak: — Most, leltározás közben elmondhatjuk, hogy a gazda­sági év eredményei biztatóak, az elemi csapások ellenére is. A dolgozók teljesítménybér­ben, részes százalékra dolgoz­nak, s egy kis hányaduk munkaegységre. — A munkabérek 60 száza­lékát mindig utolsó fillérig megkapták a dolgozók. A visszatartott 40 százalékot a zárszámadás után. De ha egy mód lesz rá, ezt a gazdaság már karácsonyra szeretné ki­fizetni — legyen az ünnep jobb. Pénzünk van elegendő. Ez nem probléma. — A kedvük Is felszökött a tagoknak ezekre a jó hírekre? — Meghiszem azt — mond­ja Kecskeméti. — Hány tagja van a gazda­ságnak? — Kétszáz, de ebből csak 110 dolgozik, a többi öreg, nyugdíjas, vagy beteg. — Mégsincs munkaerő- hiány? — Van, de csak a csúcssze­zonban. Ilyenkor időszaki munkásokat veszünk fel, a ta- «qk hozzátartozóit, gyerekeit es sok kívülállót is. — Kilépés előfordult-e eb­ben az évben? — Nem! Sőt néhány olyan tagunk is visszajött, akik ko­rábban eltávoztak, és még négy új tagot is felvettünk. — Ennek a száztíz dolgozó­nak télen is van munkája? — Az állatok körül és a fo- gatosoknál, szállításoknál ki­vétel nélkül minden embert foglalkoztatni tudunk télen is. — Mennyi a marhaállo­mány? — Negyven tehén. Ebből 12 fejős, a többi vemhes. Takar­mány és alomszalma újig elég lesz! — Sertés? — ötven anyakoca, 130 da­rab kismalac és 300 darab jö­vőre esedékes hízó. Az idei hízóterv 400 volt, de 450-re teljesítettük november köze­péig. Itt sincs semmiféle ta­karmányhiány. — Jó hír van-e még? — Van. Minden terményt időben betakarítottunk és mindent elvetettünk! — Rossz hír nincs? — Sajnos abból is van. Ez az őszi esőzés máris több kárt okozott a vetésekben, rpint a tavaszi árvizek. (fehér) Karácsony, ünnep, ajándék VJ KAZÁNOK A konzervgyár I. telepén kazán építése kezdődik. 1966- ban 1,5 millió forint értékű rész készül el belőle. A II. telepen kétmillió forint tékben építenek kazánt. er­ELŐADAS ALSZEGEN December 28-án este 6 órakor a Szabadság Termelő- szövetkezet alszegi klubjában Szegedi János, a vegyszeres gyomirtásról tart előadást. Csak Nagykőrösről: 1401467 tojás, tizenkét mázsa csirke a BARNEVÁL-hoz Nagy a forgalom az fmsz felvásárló telepen Az udvaron autó áll. Há­tán ketrecek, emeletmaga- san. Pulykával, csirkével, li­bával telten sorakoznak szál­lításira. Az irodában meleg van. Nagykőrös, Kocsér és Nyárs­apát háztáji gazdaságainak eredményei kartonokon, ren­dezve. A fiók elején már csak ujjnyi vastag azoknak a kartonoknak tömege, ame­lyeken a leadás nem teljesí­tését regisztrálják. Két nő hajol a kartonok fölé. Szá­molnak. S lesik, fogy-e a csomag? Mennyi van még hátra? Fricska Antalné és Kohán Mária fejből mond­ják a neveket, számokat. — Eddig miből mennyit vá­sároltak fel? — November 30-ig 320 má­zsa baromfit (csirke, liba, kacsa, pulyka), 1346 nyulat és 1 401 467 darab tojást vet­tünk át. Főként szerződött felektől. — Kikkel szerződnek? — Háztáji gazdaságokkal. Nagykőrösön lassan a há­is meghaladja az kötött szerződések jar a szer­bi fizika a „gordiuszi csomó Tizennyolcán tanulnak a ládagyárban DÖNTÖTTEM. Gondoltam annyira önkritikusnak kol­légáimat, hogy már maguk­ban valamennyien elhatároz­ták: „Úgysem tudok már semmi újat kipréselni agyam­ból a karácsonyról. Inkább nem % írok semmit, minthogy önmagamat, vagy ami még rosszabb, másokat ismétel­gessek!” Szóval, gondolom, hogy a nagy többség így vé­lekedik. Én viszont megtré­fálom őket, azért is kará­csonyról írok. Még tényleg nem tudom, hogy mit, de majd csak belejövök. Itt a presszóban előttem Könyvek az ifjúságnak tete is, amelyben egy pi­lóta tennivalóival ismerteti meg a repülés iránt ér­deklődőket. A kiadó egy esztendeje in­dított Kozmosz-sorozata az ifjúságnak ezó.1. Ebben a so­rozatban jelenít meg pél­dául Roger Martin du Gard: Jacques Thibault-ja, s most a napokban Ludvik Aske- nazy: Az ellopott hold című, felnőtteknek is szóló, tanul­ságos meseregénye. A vá­lasztékot Gerő János: Útlevél a másvilágra, Hegedűs Zol­tán: Az angyaloknak nin­csen szárnyuk és Kolozsvári Grandpierre Emil: A búrok cí­mű regénye egészíti ki. ül egy férfi. Füzet simul asztalára, kezében ceruza. Számol. Nagy szögletes betű­ket, számokat ír, könnyen olvashatom. „Anyuka 150 Ft (Anyuka nagy betűvel: ez csak az édesanyja lehet), anyuka 50 Ft (anyuka kis­betűvel, csökkentett keret: minden bizonnyal az anyós). Cicuskám... és egy nagy kérdőjel. (Még nem döntött.) Sanyi 250 Ft, villanyvonat. (Elmosódottan firkál tovább: büdös kölyök!) Béláék... ami marad. MINDENKI tervezget, min­denki árgus szemekkel fi­gyeli a kirakatokat valami újdonságért. A feleség abba a két éve padláson porosodó televízió­dobozba igyekszik elrejteni a férjének vásárolt meglepe­tést, amelybe előző nap a férje dugta a feleségnek szánt ajándékot. MÁR előre töröm a fejem azon a csodán, amely sok előző ünnephez hasonlóan minden bizonnyal karácsony este is foglalkoztatni fog. Telve lesznek a színházak, a szórakozóhelyek, s ha végig­sétálok akármelyik zajos kör­úton, vagy csendes utcában, csak azt láthatom, hogy va­lamennyi lakás ablaka vilá­gos. Hogy hogyan csinálják ezt a pestiek?! Tóth István — Harmadik osztályos va­gyok a közgazdasági techni­kumban, tavalyi tanulmányi eredményem 3,5 volt. Hogy melyik szerintem a legnehe­zebb tantárgy? Talán a mate­matika. Most már ezt is ér­tem, s remélem, az idén nem lesz vele probléma — Szépe Györgytől, a ládagyár idő­elemzőjétől halljuk ezeket. Cs. Kovács Sándor kereske­delmi osztályvezető is bekap­csolódik a beszélgetésbe: — Én „kisebb” vagyok, hi­szen csak második osztályba járok, de valamivel jobb, 4,3-es tanulmányi eredmény­nyel dicsekedhetem — mondja tréfásan. Ö a faipari technikum diák­ja az esti tagozaton. Nála nem a matematika, hanem a fizika jelenti a „gor­diuszi csomót”. Annál jobban megy viszont a történelem. Íme, ketten azok közül, akik munkaidejük után az iskola padjaiban töltik a pihenésre, szórakozásra szánt időt. — Miért is vállalták, milyen céllal iratkoztak be az iskola- ' ba? — A munkaügyi osztályon nem árt egy kis közgazdasági tájékozottság — mondja az időelemző, de Cs. Kovács Sán­dor is hasonló célt tűzött ki maga elé: szakmai ismeretei­nek elmélyítését. A ládagyárban ma már nem újság, ha valaki technikumi tanuló. Tizennyolcán töltik délután­jaikat heti három alkalommal a faipari technikum padjaiban. Hatan közgazdasági ismeretei­ket kívánják bővíteni, s erre a közgazdasági technikum nyújt bő lehetőséget. — Mezőgazdasági techni­kumba három, gépipariba pe­dig egy ember jár. Nem könnyű dolog munka után a könyvek fölé hajolni, becsületesen készülni a beszá­molókra. Nagy kitartást, erős akaratot kíván. A munkának azonban idő­vel beérik a gyümölcse, s a technikumban tanultakat az illetők a maguk számára, de nem utolsósorban a gyár javá­ra is hasznosíthatják. Szentpéteri Zoltán romszázat évenként száma. — Előnyökkel ződéskötés? — Igen. Előleget kapnak a szerződők. Naposcsibét hi­telre. Takarmányutalványt. Erre a takarmányt felvá­sárlási áron vehetik meg. — A szerződéses árak egész évben változatlanok? — Azok. A tojást egy fo­rint tíz fillértől egy forint hatvan fillérig, a liba kilóját 25 forintért, a pulykát 19,60- ért vettük. Azoknál, akik nem szerződtek velünk, a felvásárlási összeg a sza­badpiaci árat követi. — Erre az évre miből mennyire kötöttek szerző­dést? — Tizenkét mázsa csirké­re, 3782 darab libára, 31 kacsára, 2052 pulykára és 1708 nyúlra. S az év vé­géig ezek mind a mi ket­receinkben fognak gágogni, kárálni. — Ezek szerint betartják a szerződésben vállaltakat. ■— Kevés kivétellel. — A telepről hova szállít­ják a baromfit, tojást? — A kecskeméti BARNE­VÁL-hoz. S onnan keletre- nyugatra. Számos országban esznek nagykőrösi csirkéből készült levest és sültet. (b. h.) MIT LATUNK MA A MOZIBAN? Egy kis csibész viszontag­ságai. A Gombháború kis hősének újabb ragyogó ala­kítása. Mulatságos francia film. Szélesvásznú. Korhatár nélkül megnézhető. Kísérőműsor: 23. Világhír­adó. Előadások kezdete: Bt és fél nyolc órakor. Kiállítás az ebédlőben Rács József rajzai a konzervgyárban A konzervgyár üzemeiben jól ismerik Rácz József ta­nár urat. Míg diákjai poli- technikáztak, ő egy sarokból figyelte az embereket és rajzolgatott. Sok tus- és filc­rajz került ki kezéből, sok embert megörökített. Tulaj­donképpen a munkások kí­vánsága volt, hogy képeit ál­lítsa ki. „Aztán majd tessék szólni, hol lehetne látni?” Most aztán mindenki lát­hatja. A konzervgyár ebédlő­jének falán — érdekes kiál­lító terem — függnek a ké­pek. A tanár úr politechnikád napjain készültek, meg né­hány nagykőrösi utcarészlet panoráma. Kevés kamarakiállításnak van ilyen nagy közönsége, mint Rácz tanár úr konzerv­gyári kiállításának. Minden­nap, minden ebédelő elisme­rően végig futtatja a szemét a rajzokon. S kell ennél jobb kritika? (bányász) KIRAKATRENDEZÉS a leányom, s azt mondta, hogy ^ ne adjak neki semmit, csak ^ méhet. 25 család méhecskét ^ adtam neki hozományba. — A sok -fáradságért meny- \ nyi mézzel fizetnek a méhecs- i; kék? § — Időjárástól, virágzástól, § sok mindentől függ ez. Míg ^ megvolt az ötven méhcsald- ^ dóm, évente 10—12 mázsa mé- ^ zet pergettem. — És hol értékesíti a mézet? — A Mézforgalmi Vállalat- $ tál vagyok szerződésben, mely $ a helyi földművesszövetkezet $ útján kilogrammonként 19 $ forintért vásárolja az I. ősz- § tályú minőséget. $ — Helyi fogyasztás van-e? ^ — Arra nem lehet építeni, ^ olyan csekély. Érdekes, hogy ^ külföldön, de nálunk is a Fel- ^ vidéken vagy a Tiszántúlon i sokkal nagyobb a mézfogyasz- ^ tás. Sokan orvosságnak hasz- $ nálják a mézet a légzőszervek ^ betegségei ellen. $ — Hát a méhészt meg szók- § ták-e csípni a méhecskék? ^ — Sokszor öt-hat csípést is ' kapok, pedig füstölővel dolgo­zok köztük. De hát én már ^ megszoktam. i (kopa) ü I A legszebb ajándék a könyv. Nos, a Móra Ferenc Könyvkiadó gazdag válasz­tékkal készült fel az idei karácsonyra, fiúk és lányok részére egyaránt sok érde­kes könyv között válogat­hatnak — a szülők. Kezdjük talán a legkiseb­bekkel. Uj, gazdagon il­lusztrált • kiadásban jelentet­ték meg a Grimm meséket. Mindannyian — mi felnőt­tek — jól emlékszünk még a lebilincselő történetekre, hasonló élménnyel gazdagod­nak majd a mi gyerme­keink is. A másik, örökifjú meséskönyv, az Ezeregyéj­szaka. Színes mesevilágából két kötetre valót jelentet­tek meg az idei karácsony- j ra, az egyik Az ébenfa ló, a j másik Az álruhás kalifa. SÍ ami szintén biztos, hogy ked- i vence lesz a gyerekeknek, a i Cifra palota, amelyben a ma | élő költők gyermekversei- \ nek színe-javát gyűjtötte ősz- ] sze a kiadó, játékos rajzok- ] kai illusztrálva a szép ki-: adású kötetet. A nagyobbaknak évről év- i re kedvenc könyve a Fiúk \ évkönyve és a Lányok év- j könyve. Mindkét kötet gaz-; dagabb, sok színűbb váloga­tást nyújt mint eddig bár­mikor: irodalom és történe­lem, földrajz és tudomány, sport és technika, útleírás és képes riport, vers és tár­ca váltja egymást mindkét kötetben. A nagyebh fiúk körében bizonyára sokan várták már a 'Nagy indiánkönyv megje­lenését, amelyben együtt ta­lálhatják meg Cooper va­lamennyi közkedvelt regé­nyét. De érdeklődésre tart­hat számot: Vinokurov: Fel­száll a repülőgép című kö­Mindazoknak a rokonoknak, jó ismerősöknek és szomszédaink­nak hálás köszönetét mondunk, akik szeretett édesapánk, nagy­apánk, D Tóth János temetésén Nagykőrösön megjelentek, részvé­tükkel nagy bánatunkban osztoz­tak. sírjára koszorút, virágot he­lyeztek. A gyászoló család Ha az erdőben elnyílik az akác, elmegyünk Salgótarján­ba, ahol 8—10 nappal későb­ben virágzik az akácfa. Ara­tás után a Szabadság Ter­melőszövetkezet hangácsi üzemegységébe viszem mé­hecskéimet, ahol a somkóró és a szöszösbükköny viágjából hordják a mézet. És szeptem­berben azután eljövünk haza. — Vándorlás közben nem szöknek meg a méhecskék? — A méh majd mindig visszatalál és visszamegy a kaptárjába. Rajzás idején pe­dig többnyire velük vagyok. Sokszor azonban haza kell jönnöm, mert vár a termelő­szövetkezeti munka is. Az idén például több mint két­száznegyven napot ledolgoz­tam. így bizony előfordul, hogy ha nem vagyok ott, el­kóborol a raj, ami komoly kárt jelent, mert nemcsak az új királynő vezetése alatt ki­repülő raj vesz el, hanem pár kiló méz is, mert a raj mézzel megrakodva repül ki a kap­tárból. — Hány méhcsaládja van? — ügy ötven körül mozgott. De nemrégiben férjhez ment A zsírosi szőlőhegyen barát­ságos kis tanyában lakik Szá­lai János termelőszövetkezeti tag. A környéken tapasztalt méhésznek ismerik. A napok­ban, amikor meglátogattuk, éppen méhkaptárokat és kap­tárkereteket javítgatott. — A méhésznek a télen is van dolga — mondta moso­lyogva. — Ezekbe a keretekbe hordják majd jövőre a mézet a méhecskéim. — Mióta méhészkedik? — Majdnem negyven esz­tendeje. Először egy gyékény­kaptárba telepített családdal kezdtem. Amint szaporodtak a méhcsaládjaim, évről évre jobban megszerettem a mé­hészkedést, s rátértem a szál­lítható „Boconádi” kaptárak- ban való tenyésztésre. Az 1940-es években megkezdtem méheim vándoroltatását. Enélkül az eredményes mé- íhészkedés el sem képzelhető, i — Hogyan és merre vándo- \rolnak a méhei? : — Kora tavasszal, gyü­i mölcsf avirágzáskor itthon a ! Zsírosban kezdik a mézet ■ gyűjteni. Akácvirágzáskor te­■ bérautóra rakom a kaptárakat >és kivonulunk a Nagyerdőbe. Méhcsaládok hozományba

Next

/
Oldalképek
Tartalom