Pest Megyei Hirlap, 1965. december (9. évfolyam, 283-308. szám)
1965-12-23 / 302. szám
ti ÜGYEI K-JfMao 1965. DECEMBER 23. CStTTtíRTOK Nemzetközi falitérképkiállítás Szerdán a fővárosban megnyílt az első nemzetközi iskolai falitérkép-kiállítás, amelyre 27 ország 41 kiadója küldte el legszebb, legérdekesebb munkáját, összesen 272 térképet. A kiállításon különösen nagy érdeklődést keltettek a csehszlovák, a francia, az angol és az olasz domborzati falitérképek. Pécsi babamérleg — angol gyerekeknek A Pécsi Háziipari Szövetkezet évek óta exportál játékokat Angliába. A korábbi esztendőkben a fiúk részére szállítottak favonatot, az idén pedig a lányoknak szánt babamérleg a legkeresettebb. A mutatós szép játékokból negyvenezret indítottak útnak Pécsről a szigetország városaiba. Pillanatkép a nagykőrösi állomáson INDÍT A BRIGÁDVEZETŐ — Most melyik vonatot indítja? — A 773-as számú irány- tehervonatot. — Mit jelent az, hogy irányvonat? — Azt jelenti, hogy Szegedtől csak Kiskunfélegyházán, Kecskeméten és Nagykőrösön adnak hozzá kocsikat, innen aztán Záhonyig érintetlenül fut végig a vonalon. — Erős forgalom várható az ünnepek alatt? — Nemcsak a személyvonatok, hanem az áruszállító tehervonatok is megszaporodnak. Év vége közeledik. De brigádom minden lehetőségre fel van készülve. — A vasutasoknak sosincs ünnepe. — Nekünk csak a szokásos szabadnap az ünnep, bármilyen napra esik is. Nekünk éppen szombatra esik a szabadnap. Tehát lesz egy kis ünnepünk is. Vasárnap pedig nappalosok leszünk. A rövid párbeszédet Rostás Tiborral, a háromszorosan kitüntetett szocialista brigád vezetőjével folytattuk a nagykőrösi MÁV- állomáson. (fehér) Felkészültek a vakációra az ifjúsági szervezetek A vakáció öröm az iskolás gyerekeknek, de gond a szülőknek. Sok dolgozó szülő szeretné, ha gyermeke biztos helyen, hasznos szórakozással 1 töltené a több mint kéthetes téli szünidőt. Az ifjúsági szerIparművészeti kiállítás Hat év után ismét országos Seregszemlét tartanak a magyar iparművészek. A Műcsarnokban rendezett kiállítás jól szemlélteti, hogyan bővült az iparművészet hatóköre, s hogy ma már szerephez jut az élet minden területén. Valamikor jórészt csak a tárgyak díszítését jelentette az iparművész munkája —, ma már egyre inkább a tárgy nemes formáját, célszerűségét, színeinek harmóniáját alakítja a művész, s nem a dísz, hanem ez a nemes hasznosság teszi széppé munkáját. A mintegy ötszáz kiállító művész nemcsak kerámiát, gobelint, üveg- és fémtárgyakat, textilt, ruhát, valamint bútort és más lakberendezési cikket vonultat föl, hanem sok új ipari formamodellt is. A modern embert szolgálják, hozzá illenek, öt gyönyörködtetik ezek a tárgyak; öröm a szemlélődés ezen a kiállításon. Jó volna, ha ez az öröm megkétszereződne, mégpedig úgy, hogy iparunk és kereskedelmünk összefogása nyomán a kiállításon látott darabokat viszontlátnánk — mégpedig nem évek múltán! — az üzletekben. (f. f.) A kiállítás egy részlete A lakásdíszítés modern, mutatós darabjai (Foto; Wormser) vezetek ezért igyekeznek a karácsonyi szünidőt jól kihasználni. A szünidő jelentős eseménye a parlamenti fenyőfaünnep lesz, ahová minden megyéből 30— 50 gyerek érkezik. Valameny- nyi úttörőcsapat rendez fenyőfaünnepséget. Nem kevésbé izgalmas szórakozás az ajándékcsomagok elkészítése sem, amelyekkel az úttörők mindenütt meglepik majd kisebb pajtásaikat. Sok csapat rendez karácsonyi vásárt, ahol cserebere alapon lelnek új gazdára az elolvasott könyvek, vagy régi játékok. Az „Úttörők a hazáért” mozgalom keretén belül is több eseményre kerül sor: az őrsök tovább folytatják a hasznos, nemes tettek végrehajtását, például segítenek a felnőtteknek a síkos utak salakozásában, vagy magányos, idős embereiket látogatnak meg, ellátják a ház körüli munkát. Sportversenyeket is rendeznek a csapatok, őrsi „Ki mit tud”-vetél- kedőkön versengenek, közösen készülnek a rajbemutatókra, megnéznek egy-egy filmet a moziban, műsort a tv-ben, majd vitát rendeznek a látottakról. Meghívnak egy-egy KISZ-tagot, vagy felnőttet, esetleg őrsük tiszteletbeli tagját baráti beszélgetésre, vagy hogy az őrsöt üzemi, termelőszövetkezeti, színház- látogatásra, kirándulásra vigye. Az általános iskolások arra is felhasználják a karácsonyi szünidőt, hogy az úttörőmozgalom 20. évfordulójára készülődjenek. Az elnökségek, az úttörőházak összehívják a tisztségviselőket, hogy megbeszéljék a feladatokat. Az úttörő téli olimpia is szórakozást nyújt majd a legifjabb sportolóknak. Csillebércen december 27 —30 és Sátoraljaújhelyen január 3—6 között rendezik meg a nagy téli sport- eseményt. A sí- és szánkóversenyre a sátoraljaújhelyi szabad pályán kerül sor, a teremsportokat pedig a budapesti Úttörő Sporttelepen rendezik. Csillebércen lesz a korcsolya- és jégkorongmérkőzés. A középiskolások és ipari tanulók központi és megyei téli vezetőképző tanfolyamait a szünidőben rendezi meg a KISZ. A három-öt napig tartó tanfolyamokon mintegy kétezer KISZ-vezető vesz részt. Mindanütt, de különösen a hegyes, erdős tájakon sok kirándulást rendeznek. A diák- klubok gazdag programmal készülődnek országszerte a téli vakációra. Kulturális bemutatókat, sportversenyeket rendeznek, közös mozi-, színház- látogatást terveznek, utána vitával. Az országban 56 úttörőház és 150 diákklulb működik, ahova a vakációzó gyerekeknek csupán kis része fér. A közös programok megvalósítását sok helyen akadályozza a helyhiány, a szünidőre bezárt, fű- tetlen iskolák, másutt az üres helyiségekkel rendelkező művelődési házak vezetőinek merevsége, vagy a falusi ifjúsági szervezetek elzárkózását az iskolákhoz tartozó KISZ-tagok közeledésétől. Pedig biztosan sok gyerek vállalná iskolájában a takarítást, kályhás helyiségekben a fűtést is, ha megengednék, hogy ott készüljenek a kulturális rendezvényekre, a versenyekre, a vetélkedőkre. Ha a művelődési házak vezetői nem kémek megfizethetetlenül magas bérleti díjakat egy-egy üres helyiség kölcsönadásáért, ha néhány tömegszervezet is befogadja a szünidő alatt a gyermekeket, és ha a falusi ifjúsági szervezetek hajlandók igénybe venni a szünidőre hazatérő, más városban tanuló diákok segítségét, egyszóval, ha mindenütt jó szívvel fogadják a vakációzó gyerekeket, a dolgozó szülők gondja is csökken és a gyerekek is jókedvvel, hasznosan tölthetik a szünidőt. V. A. Mit vár karácsonyra az eladó? Az Üllői Fmsz 17-es számú ruházati boltja december 6-án nyílt meg ismét régi helyiségében. Az átalakítás után megszépült, fényárban úszik a modern berendezésű üzlet. sMfSZAROS OlTO i BILLENTYŰK Váltó, szóköz, sorköz, s közöttük betűk, betűk. Margó, válasz tó jel:k, száraok. És mosolyogni, igen, igen, értem, persze, hogy értem, azt tetszett mondani... Nyelni, ha valami ostobaságot mondanak, ne szólj bele, ne szólj bele, nem a te dolgod, semmi közöd hozzá, azért kapsz havonta ezerkétszáztíz forintot, hogy üsd a fekete billentyűket, leírd, amit mondanak, a többi hem a te gondod. Levél, jelentés, feljegyzés, összefoglaló, utasítás, körlevél; hány kiló papír lenne az, amit már befűzött a gépbe? Hány kiló lenne? Harminc éve! Harminc éve nap mint nap. Papír és billentyűk. Indigó, egy, kettő, három. Minél több, annál jobban ütni a gépet, az Olym- piánál letörik az ember keze, a Haldánál vigyázni, mert ha kicsit megkopott, már ugrál, csak éppen érinteni kell, otyan érzékeny, a jó öreg Under- woodok, azokat ütheti, csépelheti, a Continentálok sem rosszak, olykor előbukkan egy-egy Remington is. Milyen érdekes lenne, ha egyszer egy írógép mesélni kezdene! Felnevetett, zavartan nézett a férfira, elmosolyodott, igen, értem, s ujjai táncoltatták tovább a billentyűket, igyekezett elhessegetni a gondolatot, mi lenne, ha egyszer egy gép mesélni kezdene, s mechanikusan, mint egy jól olajozott gép, ütötte a billentyűket: „ ... ezért arra kérem telepvezető elvtársat, szíveskedjék az értékcsökkenési jelentést legkésőbb ..Fél éve kapta ezt a Remingtont, akkor vitték el javítani a Continentál- ját, azóta sem látta, hová kerülhetett? Pedig milyen rossz megszokni egy új gépet, arról nem szólva, hogy a fenébe is ném tudják egységesíteni, hol legyen a hosszú ó, meg a választójel, ha harminc éve veri is a gépet, ha újhoz ül, megtörténik, egy-két napig választójelet ír vessző, s hosszú ó-t yálasztójel helyett. Ilyenkor restelkedve magyaráz, mintha ő tehetne róla, pedig mit tehet ő arról, hogy öregek, kopottak ezek a gépek, fél évnél, mondjuk egy évnél nem húzza tovább egyik sem, s akkor kezdheti elölről az ember. Ha legmélyebb álmából rázzák fel, akkor is elsorolja; második sor alulról a s d f g h j k 1 é á, az első, a harmadik. Betűk, jelek: mi mindent leírhat a négy billentyűsorral! Az jó volt, igen, az jó, kijött a kórházból, s míg helyet kerestek neki, az egyik kiadónál beugorhatott, valami regény egy részét adták oda, százötven flekk, nem tudta az elejét, s azt sem, mi lett a vége, gondolta, megkérdezi, amikor bevitte a négy példányban leírt anyagot, de elfelejtette, a könyvesboltban pedig nem kérdezheti, kérem, nekem az a könyv kellene, amiben van egy Anna, akinek a vőlegénye pilóta lett, s a gépével együtt kiszökött az országból, hogy mindez mikor volt, nem tudom, mert csak a 71-től a 226 flekkig adták ide a kéziratot, és egyáltalán, vajon kiadták azt a könyvet? Hátul, a kis lyuk, ott kezdte. Molnár úr szigorú volt, de minden szombaton reggel odatett az asztalára valami kis édességet, s azt mondta: fogyassza el kérem. Ha nem volt gépelni, írni, számlázni valója, régi iratokat selejtezett, Molnár úr még a nagyapja üzleti levelezését is őrizte, minek, talán maga sem tudta, örömmel beleegyezett, amikor mondta neki, kiválogatná, mi kell, mi nem? Amikor 1945-ben elment a házhoz, törött téglahegyet talált, más semmit sem. Hová lett Molnár úr, ki tudja, ő sírt, mert mi lesz most vele? Molnár úr biztos pont volt, tudta, neki oda minden reggel menni kell, s Molnár úrtól minden szombaton megkapja a pénzét. A férje is ebben bízott: neked mindig meglesz a kenyered, amíg emberek lesznek, addig gépelni is kell. Ki tudja, hol esett el, golyó érte, vagy szilánk? 1942-ben esküdtek meg, fél évet éltek csak. akkor ment el a frontra, s három hónap múlva megkapta a nyomtatványt... Azért igaza volt: gépelni mindig kell. Nem fizetnek sokat érte, de mindig ül, legalább melegen van, ez is valami, s csak aki csinálta, tudja, azért nem is olyan könnyű kenyér ez, mert hányszor kellett otthon borogatást rakni a csuklójára, kezére, megdagadt a csuklója, megpüffedtek az ujjai, fájtak, kegyetlenül fájtak az utolsó ízek a nyolc uj- ján, mert a két hüvelykujj csak lógós, a szóközt pötyög- teti vele az ember. Néha meg jutalmat is kap. Százötven kétszáz forintot, kimenni az asztalhoz érte, olyan, hogy úgy érzi ilyenkor, lám, hát mégis érdemes, tisztán, szép külalakkal írni, mert megbecsülést kapsz érte. Hány diktálónak kellett magyarázni, nem úgy van az, hogy csak ír, ír, meg kell tervezni azt a levelet, szimetri- kus legyen rajta minden, hiszen hogyan néz az ki, hogy felül összezsúfolódik a szöveg, alul meg semmi sincsen? Kinevették érte, ugyan Margitka, ne mondjon már ilyet, az a fontos, hogy mi van a levélben: kellemes, kellemetlen. Gondolja, ha azt írom benne, hogy teljesítette a prémium- feltételeket, akkor a címzettet a külalak érdekli? Ha meg kellemetlen benne, mondjuk ’’megrendelésüket kapacitás hiány miatt”, akkor a pukkadástól az ürgét a szép külalak sem menti meg. Ürgét?! Azért sok dolgot elhagy az ember, s újak jönnek helyette. Mi mindent kellett megtanulnia, s elfelejtenie! Soha nem értette egy időbén, miért kell mindent nagybetű— Még szebb lesz — mondja Zakál Lajosné üzletvezető —, ha véglegesen elkészül. Szakosított árusítás van, külön rövidáru, lakástextil, ruha- és más osztályokkal, próbafülkével. — Hol találtak otthonra az i átalakítás három hónapja l alatt? ! — Otthonra?! Egy tűzol tó; szertárba kellett mindent be- ! zsúfolnunk. Árusítottunk ! ugyan, de a forgalom lecsök- j kent, a készletünk felduzzadt, ! A vevők Pestre, Vecsésre ! mentek vásárolni. A karácso- | nyi szezon elejéről már lekés- ; tünk. A negyedévi készletünk ; nagy része megmaradt. ^ — Tehát bő a választék... $ — A vevőnek ez kitűnő, de í annál rosszabb nekünk. A ne- | gyedéves tervünket már nem 5 tudjuk teljesíteni. December J 6-án, a megnyitás napján 50 ^ ezer forintos forgalmat bo- í nyolítottunk le. Az utána kö- $ vetkező napokon is 20—30 $ ezer forintot forgalmaztunk. 5 Ám itt már a karácsony sem 5 tehet csodákat. Felettesünk $ pedig, a MÉSZÖV nem szí- ^ vesen lát tervlemaradást. Ha 5 nem számítják be a háromhó- $ napos kiesést, nem kapunk $ prémiumot, sem százalékot, 5 sem nyereségrészesedést. | — Most tehát ettől függ a 5 jó karácsony? \ — Nekünk igen. $ Reméljük, a vevők méltá- J nyolják helyzetüket. Különben ^ is karácsony van. Gondoljunk j arra, hogy a MESZÖV-nek is S van szíve. ! ---------------------/ | Hatlábú borjú \ A Tolna megyei Medina \ községben hatlábú borját el- | lett Bencze József tsz-tag ! háztáji tehene. A kisborjú bal ! felső Lapockájából nőttek ki ! a korcslábak. \ vei írni? Mániákus időszak j volt ez, csak kapkodta a fejét, i mert fittyet hányva logiká-! nak, szabályoknak, minden: sorban két-három nagybetű; kiabált; meg a rövidítések, j napokig törhette a fejét, mit i jelenthet? Lassan úgyis oda- j jut, hogy harminc éve üti a ] billentyűket, de nem tudja, i mi a helyes, mi a helytelen? i Pedig ő nem restelli, ezerkét- i százból nem is olyan könnyű, i mégis megvette a Helyesírási i tanácsadó szótárt, s ha ren-; det tett a lakásban, leül, olvasgatja. Biztos, ha megmondaná. kinevetnék érte. Mosolyogni, mindig mosolyogni, mert ezt még Molnár úrnál megszokta, hogy a gép mellett mosolyogni kell, s úgy igazítani a szemüveget, hogy ne zavarja vele a diktálót, türelmesen, billentyűkre tett kézzel várjon, ne pislogjon sürgetően, mert akkor a diktáló ideges lesz, mond valamit, csak azért, ne hallgasson, legtöbbször ilyenkor születnek meg a sületlenségek. Legjobb, ha má- solnivalót kap, szépen beosztja, nem járkálnak mellette, nem fújják arcába a füstöt, nem krákognak a fülébe, s mégis gyorsan megy. Dehát: másolni sem mindig lehet. j Igen... értettem ... leír- i tam... mondja csak... bil- i lentyűk, feketék vagy fehérek, j sokszor, ha lehunyja a sze-; mét, s csak a billentyűk! hangját hallja, nem tudja el-! dönteni, hogy muzsika szól-e,! vagy mint negyvenötben, i fegyverropogás dörömböl a i fülében?
