Pest Megyei Hirlap, 1965. december (9. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-23 / 302. szám

Kekkonen a Kremlben Szerdán a Kremlben a szov­jet vezetők megbeszélést foly­tattak a Moszkvában tartózko­dó Urho Kekkonen finn köz- társasági elnökkel. A találko­zón szovjet részről megjelent Leonyid Brezsnyev, Alekszej Koszigin, Nyikolaj Podgornij, Andrej Gromiko. Befejezte munkáját az ENSZ 20. ülésszaka Amintore Fanfani elnök zárszavával szerda reggel be­fejezte munkáját az ENSZ ju­bileumi 20. közgyűlése. BORMAN ES LOVELL - OTTHON Frank Borman és James Lovell, a Gemini 7 űrhajósai „kitűnően érezték magukat” kéthetes űrutazásuk alatt. Szerdán Borman és Lowell visszatért Cope Kennedyről az Ellington légitámaszpont közelében fekvő otthonába. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁG# ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA IX. ÉVFOLYAM, 302. SZÁM ARA 30 FILLER 1965. DECEMBER 23, CSÜTÖRTÖK A tanácso demokratizmusa Nagyobb önállóságot a helyi szerveknek —A választóit testületek jelentősége — A megyei tanács vb idei utolsó ülése A Pest megyei Tanács vég­rehajtó bizottsága szerdán tartotta idei utolsó ülését Ezen napirend szerint megtár­gyalta a szocialista demokra­tizmus kiszélesítéséről intéz­kedő megyei tanácshatároza­Az ésszerűbb fejlesztés lehetősége A lakóhely, akár falu, akár Város legyen, sorsa — fejlő­dése, az életkörülmények ja­vítása hosszú évek óta nem csupán áilami feladat: a la­kosság ügye is. Sok százmillió forint értékű társadalmi mun­ka, a lakosság összefogásá­val felépült utak, iskolai tan­termek, más létesítmények jelzik ezt megyénkben. A tár­sadalmi munka egyik forrá­sa a lakóhely korszerűsíté­sének, szebbé tételének, a má­sik a községfejlesztési hozzá­járulás. Az állam eddig is — a községfejlesztési hozzájá­rulásként befizetett minden forint után adott hatvan fil­lérrel — jelentős anyagi esz­közökkel támogatta a helyi tervük meg valósítását, s most — a közelmúltban hozott ren­delkezések értelmében — e támogatás tovább bővül. Településeink, de különösen a városok viszonylagos el­maradása a korszerűségtől, közismert. Viszonylagos el­maradás ez, hiszen sok évti­zedes mulasztásokról van szó, melyeket néhány év alatt nem lehet megszüntetni. Cegléd vagy akár Szentend­re közművesítése, csatornázá­sa már harminc-negyven év­vel ezelőtt szükséges lett volna, mégis, nekünk kell megvalósítanunk. Viszonyla­gos elmaradás, mert különö­sen az elmúlt években meg­gyorsult a fejlődés üteme, s egy-egy esztendő alatt töb­bet sikerült megvalósítani mint korábban tíz, vagy nem egyszer — harminc esztendő során. Az állam most azzal is segíti — az új évtől kez­dődően — az ésszerűbb fej­lesztést, az erők jobb kon­centrálását, hogy növeli a községfejlesztési állami hozzá­járulást; a járási jogú váro­sok évente minden lakosuk után harminc forintot, a me­gye pedig minden lakos után évi tizennégy forintot kap. A pénz mindig jól jön, de különösen akkor jön jól, ha valóban ésszerűen, a leg­fontosabb igények kielégíté­sére használják fel. A fon­tossággal azonban csínján kell bánni: az elmúlt évek­ben többször megtörtént, hogy fontos és sürgősként kezelt igényeket elégítettek ki, csak éppen a megvalósítás után derült ki, nem is volt annyira fontos, sürgős. Elég itt utalni nem egy községünk túlmérete­zett művelődési házára — s azokra a művelődési házakra, melyek üresen állnak, oly­kor egy-egy táncmulatság jelenti bennük az életet — az ostornyeles lámpákra, amelyek alatt — sárban ta­posnak az emberek, mert járda nincsen ... Nem biztos, hogy valóban az a legsürgő­sebb, amit egy agilis tanács­tag, vagy egy-két utca la­kossága szorgalmaz. Éppen ezért a bővebb anyagiakat je­lentő új állami hozzájáru­lás is lehet, a valódi gondo­kon nem enyhítő, elfecsérelt pénz, ha felhasználásában hi­ányzik a körültekintés, a meg­alapozottság. Településeink távlati ren­dezési-fejlesztési terve el­készült, s több-kevesebb következetességgel ehhez iga­zodnak az éves községfejlesz­tési tervek is. Több-keve­sebb következetességgel, mert megtörténik, hogy a pillanat­nyi siker érdekében sokkal jelentősebb, de csak későbbi feladatokat áldoznak fel. hogy az anyagiak szétforgá- csoltsága miatt a valóban át­fogó feladatokra nem jut ele­gendő. A hibák, melléfogások el­kerülését elősegíti, ha na­gyobb és állandó szerep jut a községfejlesztési állandó bizottságoknak, ha nemcsak akkor kérik ki — formális — véleményüket, amikor az évi terv összeállításáról van szó, hanem a tanácsok vég­rehajtó bizottsága valóban a községfejlesztés legfontosabb szervének tekinti a tanácsta­gok e csoportját, s nem a dolgok formai, hanem tar­talmi részét tekintve igényli segítségüket. A községpoliti­ka másik, ugyancsak nem nélkülözhető „kontrollja” a tanácstagi beszámolók rend­szeressége, illetve az ott el­hangzottak valóban alapos feldolgozása. Sajnos, még ma sem ritka, hogy a tanács­tagoktól érkező véleménye­ket szükséges rosszként ke­zelik, s a tanács vezetői úgy gondolják, hogy „mi jobban tudjuk, mit kell”, mint a lakosság. A községpolitika leszűkítése, a lakosság véle­ményéről való lemondás egyet jelent azzal, hogy a tervek megvalósításában is lemondanak a lakosság köz­reműködéséről, hiszen a tár­sadalmi munka egyik ösz­tönzője éppen az, hogy együtt, közösen alakítják ki a terveket lakosok és taná­csi emberek. A jövő évi községfejlesz­tési tervekben már szerep­hez jut a megnövekedett ál­lami támogatás. Évek óta erősödik a települések fej­lesztésében a realitás, az adott lehetőségek tárgyilagos szám­bavétele, az illúzióktól, az irreális tervektől való elha­tárolódás. Szerepe van ebben annak is, hogy lényegesen megnőtt a tanácsi munka színvonala, s annak is, hogy a lakosság fokozódó mérték­ben vesz részt lakóhelye formálásában. A plusz pénz jelentette plusz lehetőség most éppen arra kell, hogy ösztönözzön: tovább erősöd­jék a községpolitika reali­tása, érdekek és igények egyeztetése, a teendők ala­pos, a holnapot és holnap- utánt is figyelembe vevő meghatározása. Ha ilyen községpolitikát folytatnak vá­rosaink és falvaink, ha így hajtják végre 1966-os ter­veiket, akkor valóban jól kamatoztathatják a plusz fo­rintok jelentette lehetőséget. M. O. tok végrehajtásáról szóló je­lentést, amelyet dr. Boruzs Mihály osztályvezető terjesz­tett elő. A jelentés sokrétű­en és behatóan elemzi a kü­lönböző szintű tanácsok, mint választott testületek, tevé­kenységét és megállapítja: a legutóbbi választások óta valamennyi tanácsi szin­ten tervszerűbb, színvo­nalasabb, főleg témájában sokoldalúbb és aktívabb a választott testületek mű­ködése. Foglalkozik az értékelés ugyanakkor a még meglevő hibákkal, különösen a közsé­gi tanácsok és állandó bizott­ságaik nem eléggé aktív mű­ködésével, a testületi munka eredményesebb kibontakozá­sát gátló tényezőkkel. Rámu­tat, milyen fontos a társadal­mi erők bevonása a hatósági ügyek intézésébe. Ennek ér­dekében egységes eljárási sza­bályok, módszerek kidolgozá­sára és alkalmazására van szükség. Az ülésen a végrehajtó bi­zottság tagjain kívül részt vett Pappert Ádám, a megyei ta­nács pénzügyi állandó bizott­ságának elnöke és dr. Híd- véghy Zoltán, az egészségügyi állandó bizottság elnöke is. A fölszólalók számos helyi példával alátámasztva mutattak rá a szocialista demokratizmus további, erőteljesebb érvényesülé­sét gátló jelentős ténye­zőkre. Többek között elmondották, hogy a községi tanácsülések nem rendelkeznek a szükséges hatáskörrel a helyi ügyek in­tézésében és ezért gyakran mind a végrehajtó bizottsági, mind a tanácsülések formáli­sak, ezeken nincs , lehetőség (Folytatás a 2-ik oldalon.) KÁDÁR JÁNOS A CSEPELI MUNKASORZASZLOALJ wr #■ _ jt É VZÁRÓ GYŰLÉSÉN A Csepel Vas- és Fémmű­vek munkásőr zászlóalja szer­dán délután ünnepélyes évzá­ró gyűlést tartott a helybeli sportcsarnokban. Az ünnepsé­gen részt vett Kádár János, az MSZMP Központi Bizottsá­gának első titkára, Németh Károly, a Budapesti Pártbi­zottság első titkára, Papp Ár­pád, a munkásőrség országos parancsnoka. Az ünnepség a munkásőr­ség kórusának műsorával kez­dődött, majd Molnár Ernőnek, a Csepel Vas- és Fémművek Pártbizottsága első titkárának megnyitója után B. Tóth Sán­dor, a munkásőrzászlóalj pa­rancsnoka értékelte az egység egész évi munkáját, ismertet­te a kiképzésben, a fegyveres szolgálatban és a munkában elért eredményeket. A zászló­alj a budapesti munkásőregy- ségek közötti versenyben első helyezést ért el, s vándorser­leggel tüntették ki, amelyet Ruzsbatzky László, a munkás­őrség budapesti parancsnoka adott át. A legkiválóbb alegy­ségeket és azok parancsnokait, valamint a kiemelkedően helytállt munkásőröket vörös selyemzászlóval, oklevéllel, il­letve kitüntető jelvénnyel ju­talmazták. ■ Az évzáró gyűlésen elbú­csúztatták a zászlóalj lesze­relő, illetve tartalékállomány­ba helyezett tagjait, akiknek Papp Árpád, a munkásőrség országos parancsnoka emlék­érmet és emléklapot nyújtott át — s a csapatzászló előtt ün­nepélyesen esküt tettek a he­lyükbe lépő, újonnan kikép­zett munkásőrök. Ezután Kádár János szólt a csepeli munkásőrökhöz. A párt Központi Bizottságának üd­vözletét tolmácsolta az' egység tagjainak és parancsnokainak, további eredményekét kívánt az önként vállalt munkásőri kötelesség teljesítésében, majd az időszerű bel- és külpoliti­kai kérdésekről tájékoztatta az egybegyűlteket. Az ünnepség az Internacio- nálé hangjaival ért véget AZ ŐSZI MEZŐGAZDASÁGI VERSENY GYŐZTESEI Ülésezett a megyei versenybizottság A megyei versenybizottság tegnap délutáni ülésén érté­kelte az őszi mezőgazdasági versenyt és odaítélte a ver­senyjutalmakat. Az ősz kezdetén — szeptem­berben — Cegléd város ter­melőszövetkezetei versenyre szólították a megye közös gaz­daságait az őszi mezőgazdasági munkák időszakára. A Földművelésügyi Mi­nisztérium 200 000 forin­tot adott a versenyben legjobb ered­ményt elért termelőszövetke­zetek jutalmazására. A me­gyei versenybizottság három kategóriában — 1000 holdig, 1000-től 2000 holdig és az ezen felüli szántóterülettel rendelkező közös gazdasá­gok között — hirdette meg a versenyt. Amint ezt ülésén megállapította tegnapi (Folytatás a 2-ik oldalon.) AZ IDEI 12 MILLIOMODIK... Debreceni és diósdi csapágyjubileum A Magyar Gördülőcsapagy Művek debreceni gyáréban szerdán elkészült az idén gyártott 12 milliomodik csap­ágy. go­ju­mű­Gyorsszerviz Budapest kapujában: Szolgáltatás vagy illemszabály? „Belépés csillogó karosszériával!“ Vagy jól olajozott kormány­dióval? A napokban a Pest megyei Tanács, az Autófenntartó Ipa­ri Tröszt és a KPM érdekes tanácskozást tartott. A tröszt ismertette tervét, miszerint a készülő nagy for­galmú balatoni műút mentén, Budapest kapujában, Budaörs határában kor­szerű autószervizt és töltő- állomást kíván létesíteni. A forgalom e szakaszon élénk, s egyre elevenebb: jelenleg is napi 150 autó szalad át a fő­város irányába. Közérdekű, hogy a járművek ápolását, javítását, ellátását itt lehető­vé tegyék. Részlet a tervből: szerviz, ahol a kocsik szokásos gyors­kiszolgálása — lemosás, me­leglevegős szárítás, zsírzás — történik. Töltőállomás, s a vá­rakozás perceit könnyítő, fris­sítő: bisztró, presszó. Két műszak, körülbelül száz dolgozó. Hozzávetőlegesen 7 millió fo­rint költség. De lehet szeré­nyebb forintelőirányzat is, mert a „vállalatiak” nagyobb javításokat is terveznek, a ta­nácsi elgondolás szerint azon­ban a szokásos gyorsszerviz is elegendő, hiszen nagyjavítá­sos „célfuvar” nem volna egészséges ilyen forgalmas útvonalon. Bár egyelőre a pénzügyi keret e létesítményhez még nem biztosított, nem árt a tervvel komolyan foglalkozni. Forgalmi szempont, közbiz­tonság, autósérdek — minden a létesítmény mellett beszél, s talán nem is lesz túl szerény jövedelmű a vállalkozás. A megyei tanács a tröszt részére az előzetes terület­felhasználási engedélyt meg­adta. Egyszóval, ha a szerviz még nem is áll, az autósok már földrajzilag pontosan el­képzelhetik maguknak a mo­dern szolgáltatási üzemet. Mi mindenesetre elképzeljük a Budapestre igyekvő gépkocsik részére kiírt fővárosi illem- szabályt is: „Belépés csak csil­logó karosszériával!” (al) Készenlét Zambiában A kétsoros önbeállós lyóscsapágy, amely a bileumi darab volt, anyagtokba került és em­lékként a gyárban marad. Tavaly 11 millió 600 ezer csapágyat készített az ipar, az idei várható termelés a 12 millió 400 ezret is meghalad­ja. Az idén növekedett a vá­laszték, ma már több mint négyszázféle csapágyat készí­tenek. Jövőre 13 millió 500 ezer különböző csapágy ítészül a debreceni s a diósdi üzemben. A minőségi színvonal elis­merését jelenti, hogy nemcsak belföldön, hanem külföldön is keresett cikk a magyar csap­ágy. Ma már 22 országba jut­nak el magyar csapágyak, az idén csaknem 4 milliót expor­táltak. Amióta Ian Smith kormánya Zambia-elienes retorziókkal felelt az olaj-embargóra, a két szom­széd ország közötti légkör tovább romlott. Zambia vezetői attól tartanak, hogy a fegyveres erejével kérkedő Dél-Rhodesia-i telepes kormány súlyos természetű provokációkkal lepheti meg. Többek között, esetleg, a közös tulajdonú vízierőmű működésének megakadályozásával. Éppen ezért a zam­biai hadsereget riadókószültségbe helyezték. Ezalatt is folyik azonban az éles töltényekéi végzett gyakorlatozás. Képünkön (MTI Telefoto) aknavető két próbál ki egy zambiai osztag, eg rit szakértő felügyeletével. A zambiai katonák felszerelése modern, s a védekezésre alkalmasnak látszik. l É

Next

/
Oldalképek
Tartalom