Pest Megyei Hirlap, 1965. december (9. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-19 / 299. szám

Országos dijat nyert „Az élő 48“ Lapunkban már hírül ad­tuk korábban, hogy Hídvégi Lajos tanár, városunk ismert helytörténésze, az országos nyelvtudományi és néprajzi pályázat megyei értékelésén első díjat nyert „Az élő 48” cí­mű pályamunkájával. Ebben a művében száz idős — több­ségében azóta már elhunyt — ceglédi ember visszaemlé­kezéseit gyűjtötte össze tíz év fáradságos munkájával a 48- as szabadságharc legendás harcairól, a jobbágyság akko­ri életéről. A pályaművek megyénkén­ti első három helyezettje ke­rült az országos bíráló bizott­ság elé. Az országos bírála­ton Hídvégi Lajos pályamun­káját harmadik díjjal tüntet­ték ki és ezer forinttal jutal­mazták. PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁRÁS ES CE6LED V IX. ÉVFOLYAM, 299. SZÁM 1965. DECEMBER 19, VASÁRNAP Hármas baleset Igen szerencsésnek mond­ható balesetet szenvedett szombatra virradó éjjel Nyíri István ceglédi dömpervezető, aki az Állami Fuvarozási és Kordélyozási Vállalat tulaj­donát képező szállítójárművel szenet fuvarozott a tégla­gyár részére. Járműve a sí­kossá vált úton megcsúszott és a vezető az útmenti árok­ba boruló dömper alá esett. Az útszakasz teljesen nép- telen volt, egy órán át sen­ki sem akadt, aki kiszabadít­sa szorongatott helyzetéből. Végül a fuvarból visszatérő társai találtak rá, majd egy teherkocsi vezetője szalad a tűzoltósághoz segítséget kér­ni. A kiérkező tűzoltók nagy körültekintéssel felemelték a súlyos járművet, a vezető kór­házba szállításáról is intéz­kedtek. Mint később kiderült, kü­lönösebb baj nem történt, Nyíri rövidesen saját lábán hagyta el a baleseti kórházat. Röviddel az eset után egy élőállatszállító teh épkocsi csúszott bele az árokba a Széchenyi úton. A gépkocsi kiemelése már meghaladta a tűzoltóság technikai felké­szültségét, ráadásul harma­dikként egy GAZ gépkocsi be­leszaladt a tűzoltóság gépjár­műfecskendőjébe. Az esetből szerencsére csak jelentékte­len anyagi károsodás kelet­kezett. J. Z. A lappangó kór ellen Fiatalok között csaknem ismeretlen a tbc — Mibe kerül egy tüdőbeteg gyógykezelése? ■ Kötelező a megjelenés a szűrővizsgálatokon Csillebérc után a népfrontmozgalom városi feladatairól — A világ legkisebb tele­vízió-kameráját Londonban mutatták be: átmérője nem egészen 3, hossza 4,5 centi­méter. Városunkban tíz éven ke­resztül nem tartottak kötele­ző tüdőszűrő vizsgálatot. A já­rás községeiben gyorsabban javult a helyzet, a megyei szűrőállomás röntgen autóbu­sza négy éve minden esztendő­ben szűrővizsgálatban része­síti a lakosságot. A ceglédi Tüdőbeteggondozó Intézet két évvel korábban emyőfénykép szűrő apparátust kapott, s így tawily 28 500 la­kost részesítettek vizsgálat­ban. Ez jó megjelenési arány, hiszen a város tíz érméi idő­sebb lakossága ennél nem sok­kal több. Ekkor 82 tbc-megbetegedést ismertek fel, s ez a szám azért volt ilyen magas, mert hosszú évekig szünetelt az ellenőrzés. 1965-ben eddig 28 200 szű­rővizsgálatot végeztek, s az első félévben 16 tüdő­beteget találtak, a további ellenőrzés során a fertőzöttek száma legfeljebb 25-re emelkedhetett az idei vizsgálatok szerint. A Tüdőbeteggondozó Intézet vezető főorvosa, dr. Tiszavöl- gyi Miklós tájékoztatásul az 1920-as évék adatait említette, akkor városunkban is éven­ként 100—120 haláleset oka a tüdőhaj volt. Különösen a cse­csemőhalandóság és a serdü­lők halálozása volt magas ezen belül. Ma már egy év alatt váro­sunkban körülbelül tizenöt, ötvenéves koron felüli elhalá­lozás okaként szerepel a tüdő- baj. A kötelező BCG védőol­tással sikerült elérni, hogy a fiatalság körében ez a betegség szinte ismeretlen, elsősorban az idős emberek közül kerülnek ki a bacilus­gazdák. Virágkoszorúkkal üzérkedett Súlyosbító körülmény: kegyeleti érzelmek kihasználása — vezető állásban A népi ellenőrző bizottság közérdekű bejelentés alapján indított vizsgálata leplezte le Ecsedi Józsefnek, a temetkezé­si vállalat ceglédi kirendelt­sége vezetőjének visszaéléseit. Ügyében a Ceglédi Járásbíró­ság a napokban hozott ítéletet. Ecsedi József, az elhunytak hozzátartozóit úgy tájékoztat­ta, hogy a temetkezési válla­lat élővirág-koszorú beszerzését is elintézi, mert ez is hozzá­tartozik a temetésekhez. Az élővirág-koszorúkra befizetett ellenértékeket Ecsedi József hivatalos elismervény nélkül vette át. A városi kertészetnél vagy a magánvirágkereskedők­nél megrendelt koszorúkért ál­talában 30—50 forinttal keve­sebbet fizetett, mint amennyit neki kifizettek, s o különböze­iét magának tartotta meg. Hat esetben nyert bizonyítást Ecse­di József üzérkedő tevékenysé­ge, amellyel 220 forint jogtalan haszonra tett szert. — A vád tárgyává tett másik hat eset­ben a bűnösség megállapításá­hoz a bíróság megnyugtató bi­zonyítékokat nem talált. A járásbíróság Ecsedi Józse­fet — üzérkedés miatt — nem jogerősen négyhónapi börtön­re és 3000 forint pénzmellék­büntetésre, valamint 220 forint elkobzást pótló egyenérték és a felmerült bűnügyi költségek megfizetésére kötelezte. — A bíróság a büntetés kiszabásá­nál súlyosbító körülményként vette figyelembe, hogy a vád­lott a megkárosítottak kegye­leti érzelmének kihasználásá­val, vezető állásban követte el bűnös cselekményeit. (—esi) Uj növényvédőszer a bodzaviráglé Dr. Sáringer Gyula kandi­dátus, a Növényvédelmi Ku­tató Intézet keszthelyi labo­ratóriumának tudományos munkatársa, a máktokbarkó ellen újszerű védekezési módszert próbált ki. Kü­lönböző riasztó vegyületeket használ, amelyek erős il­lata elűzi a rovarokat. A környéken honos legerősebb illatú virág, a bodzafa vi­rágát préselte ki, s a levél­ből oldatot készített. Az ol­dattal permetezett mákveté­seket elkerülték a kárte­vők. Uj bennszülött törzs Nyugat-Ausztráliában, 800 ki­lométerre nyugatra Alice Spring-től, a sivatagban egy eddig nem ismert bennszülött törzsre bukkantak. — Borotvaélen. A csigák­nak meglepő tulajdonságaik vannak. Például nyugodtan végigmásznak a borotva élén, anélkül, hogy megsértenék magukat. A rendszeres szűrővizsgála­tok a különben tünetszegény betegség idejében történő fel­tárását eredményezik, abban az időszakban, amikor az még véglegesen gyógyítható. így az intézet feladata egyre inkább a megelőzésre ter­jed. A termelőszövetkezetek meg­alakulása után a parasztság orvosi ellátása is ugrásszerűén javult és lehetőség nyílt a be­tegek gyógykezelésére. Az 1960-ban kiadott rendelet sze­rint a társadalombiztosításiban nem részesülő betegek számára is teljesen ingye­nes gyógykezelést és gyógyszerellátást nyújt ál­lamunk. A megelőzés gazdasági jelen­tősége nemcsak a betegre — aki esetleg éveket tölthet táp­pénzes állományban —. és családjára vonatkozik, hanem a népgazdaságra is kihat. Egy kavernás beteg gyógykezelése például 50 000 forintba kerül az államnak. A tbc hosszabb ideig lap­panghat a szervezetben, de a szűrővizsgálattal már a kez­deti időszakban kimutatható. Minthogy a tbc elsősorban az idősebbek betegsége, ezért fon­tos, hogy a hajlott korú em­berek is megjelenjenek a kö­telező vizsgálaton. (—t—) jBBif ^ + 1— U_l j ­------1 o 1 . Q 1111§ f Á WMm. § ÜLJ------1 + (Ottohál Vilmos felv.) így látjuk mi - diákok A művelődésügyi miniszter engedélyével — mint ismere­tes — az általános és középis­kolás diákok az ősz folyamán két hétig segítettek mezőgaz­dasági üzemeinknek a betaka­rítási munkálatokban. Most, hogy jócskán túl vagyunk már rajta, elegendő „távla­tunk” van hozzá, hogy tárgyi­lagosan szólhassunk a mezei munkában töltött két hét ta­nulságairól. Köztudomású, hogy terme­lőszövetkezeteink munkaerő- hiánnyal küzdenek, ezért volt szükségük a mi segítségünk­re. Ezen a helyzeten — hal­lottuk — a közeljövőben sem >i igen tudnak változtatni. Ez vi- $ szont azt jelenti, hogy a kö­vetkező években is igényt tar­tanak a mi segítségünkre. An­nál is inkább, mert a diákok eredményes munkát végeztek, amit a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok vezetői­től érkezett elismerő levelek is bizonyítanak. De nemcsak a gazdaságok jártak jól, sok hasznot húz­tunk belőle mi is. Nem csupán a fizetésre gondolok, ami arányban volt a végzett mun­kával — a legjobbakat meg is jutalmazták —, hanem a pénzzel nem mérhető erkölcsi haszonra is. Megismertük a mezőgazdasági munka nehéz-, ségeit és szépségeit is, s ami a legfontosabb: megtanultuk tisztelni azokat, akik ezt a nehéz munkát végzik. S még magunk között is felnézünk azokra, akik a legjobban meg­álltak helyüket a fizikai mun­kának e nem is olyan könnyű szakaszán. Végül is e két hét tanulsá­gait így összegezhetjük: hasz­nos volt a gazdaságoknak — gazdaságilag; a diákoknak pe­dig — erkölcsileg. Gór István, II/C oszt tanuló Kossuth Gimnázium Minden évben találkozót szervez a Hazafias Népfront megyei bizottsága Pest me­gye városi, járási és köz­ségi népfrontvezetői részére. Ebben az évben december elején, Csillebércen került sor a háromnapos tanács­kozásra. Az értékes megbeszélések közül is különösen kiemel­kedett Cservenka Ferencné, az MSZMP Pest megyei Bi­zottsága első titkárának a gazdasági irányítás reform­tervezetéről tartott előadása Erdélyi Károly külügymi­niszter-helyettes időszerű nemzetközi kérdésekkel fog­lalkozó előadása és Gere Géza, az MSZMP Pest me­gyei Bizottsága művelődési osztályvezető-helyettesének a korszerű népművelésről tar­tott ismertetője. Az előadásokat konzultá­ciók követték, amelyeken az egybegyűltek közösen érté­kelték az elhangzottakat, kér­déseket tettek fel az elő­adóknak és megvitatták az előadásokon elhangzottakat. Nagy gyakorlati jelentősége volt dr. Sánta Antidnak, a Hazafias Népfront Pest me­gyei bizottsága titkárának a soronlévő gyakorlati felada­tokkal foglalkozó eligazító tájékoztatójának, amely irányt mutat a jövő évben végzen­dő mozgalmi munkához. A népfront városi bizott­ságának két vezetője, Kiss András titkár és Kovács András elnökhelyettes ennek szellemében vázolta az 1966- os év tennivalóit A Hazafias Népfront fel­adata összefogni a társadalmi szerveket, támogatni az államhatalmat a párt irányításával, szorgal­mazni a megoldatlan kér­dések elintézését Ahhoz, hogy a népfront hatékony munkát végezhessen, alapve­tő feltétel a tanáccsal való jó kapcsolat alapján kiépülő gyümölcsöző együttműködés. Ezeknek a lényeges szem­pontoknak a figyelembevéte- lével—Jehet reálisan tervezni., A mim ka tervben helyet kap a közoktatás segítése — el­sősorban a felnőttek dolgozó iskolájának esti és levelező tagozatán —, az analfabétiz­mus felszámolása, a honis­mereti munka, a mezőgazda- sági termelés támogatása, szo­cialista munkaversenyek szer­vezése, ankétok, viták ren­dezése. A városi népfrontvezetők a jövő évi tervekből különö­sen kiemelték a tanácsi ap­parátus segítését. Ennek több megvalósításra kerülő for­mája köziül elsősorban a tár­sadalmi munka kiszélesítését említették, amellyel a ren­delkezésre álló városfejlesz­tési alapot — bevonva a munkába a lakosságot is — kiegészítve növelhető a vá­ros fejlesztésének üteme. Az igazgatási albizottság létrehozásával is a tanács munkáját könnyítenék. A la­kásigénylések nyomán a ki­utalások sorrendjét, a jogo­sultság sokoldalú mérlege­lése alapján, e társadalmi szerv javaslatával és a nyil­vánosság bevonásával álla­pítanák meg. Megismerkednek a művelő­dési házban folyó munká­val, hogy megtalálják a segí­tés megfelelő módjait, a ter­melőszövetkezeti tagság ré­szére az egyes mezőgazda- sági ágaknak megfelelő szak­köröket szerveznek. Az általános iskolás gyer­mekek körében megkedvel- tetik a mezőgazdasági mun­kákat a más városokban már működő úttörőszövetkezetek megvalósításával. A termelő- szövetkezetekből használatba vehető parcellákon az út­törők önálló gazdálkodást kezdhetnek. Ezzel megköny- nyíthetik az utánpótlást a me­zőgazdaság számára. A felsoroltak csupán a ge­rincét képezik az elvégzendő munkáknak, amelyekre a kö­vetkező évben sor kerül. Ezerkilencszázhatvanhat első felében már a tanácstagi választások előkészítése is munkatervi pontként szere­pel. Alapos, körültekintő mérlegeléssel, a tanácstagok­kal és a választókkal való beszélgetések alapján, lemér­ve az eddig végzett mun­kát, szervezik az esedékes tanácstagi választásokat. A Hazafias Népfront a la­kosság bevonásával kívánja segíteni a városépítést, meg­valósítani a várospolitika cél­kitűzéseit, szoros együttmű­ködésben a tanáccsal. Tamasi Tamás- ■ ■ ■ — »* , I- I . ■ -n " ll.i.iL-j, • • Öregek napja Kocséron A kocséri Petőfi Tsz ve­zetősége és nőtanácsa — a tsz hagyományaihoz híven — idén is megrendezte az öre­gek napját, mely alkalom­mal megvendégelték a kö­zös gazdaság nyugdíjasait, kérve őket, hogy tapaszta­lataikkal és erejükhöz mér­ten munkájukkal is támo­gassák a termelőszövetkeze­tet. JÓL SIKERÜLT ELOADAS: ZENÉVEL, HUMORRAL A Kossuth Művelődési Ház legutóbbi bérletes előadása mintegy hatszáz látogatót vonzott. Akik megnézték az Egye­temi Színpad bemutatásában az ... És mit fizetnek? című zenés, táncos, politikai ka­barét, azok nem csalódtak, vidám percek, sok kacagás, pattogó ritmusú zene töl­tötte ki a műsort. Dicséretet érdemel Mezei Éva igényes rendezése, a női szereplők közül első­sorban Sólyom Kati nevét emlegeti még most is a kö­zönség. Nagyon modern, egy­szerű díszletek, élénk szí­nek alakították ki a jó színpadképet. Elsősorban a fiatalok ér­JÓ FILM nyakát, ügyesen, óvatosan, ahogy a nők szokták, amikor kerülik a rajtakapás vesze­delmét. Vagyis: mindig. Amikor kifelé tódultunk, meg­kérdeztem. — Hogy tet­szett? Vendégünk el­húzta a száját, és azt mondta: — Rossz a fri­zurája! — Törőcsiknek? — A, dehogy! Jutkának! Lapos! Agyon van festve! Es ahogy ki volt készítve! Kész szaloncukor! — Es te mind­ezt láttad a sö­tétben? Mire a férjem: — Hát még vi­lágosban milyen lehet! A jó filmről egy szó sem esett egész este. Annál több Jutkáról! Iz­galmasabb volt ez a téma. («».—é.) tékelték az Omega tánc­együttest, az idősebbek véle­ménye már jobban megosz­lott, bár a befejező műsor­számnál, Uj tánc: Let Kiss (Csókolj meg), a zene ritmu­sára ők is összeütögették a tenyerüket. A szövegírók, Ősz Ferenc, Agárdi Péter és Vágó Péter kabarészámai ötletesek, talá- lóak voltak, azonban a hi­bák feletti élcelődés elsősor­ban csak a rádió- és tv- műsorokból már közismert területekre terjedt ki. (t—I) Labdarúgó játékvezetői tanfolyam A Ceglédi JTS Labdarúgó Szakszövetség a közeljövőben labdarúgó játékvezetői tanfo­lyamot indít. Sikeres elvégzése és vizsga után a részvevők minősítési igazolványt kapnak, melynek alapján a járási lab­darúgó-mérkőzéseket vezethe­tik. A labdarúgó szakszövet­ség várja, hogy minél nagyobb számban jelentkezzenek az ar­ra rátermettek, üzemi dolgo­zók, a középiskolák magasabb osztályú diákjai és bárki, aki szereti a labdarúgósportot. Jelentkezni lehet: Cegléd, JTS, Rákóczi út 14. szám alatt sze­mélyesen, vagy telefonon (tel: 14/908) délelőtt 8—12 óra és 14 —16 óra között. —sz— i 4 f I Váratlan hölgy- vendégünk érke­zett egyik este, s jobb programunk nem lévén, mozi­ba mentünk. Is­merősünk öt év­vel ezelőt került el városunkból, 'és nem kis izga­lommal jártatta a szemét a mozi kö­zönségén: hol lát­hat ismerőst ? Előttünk a har­madik sorban fel­fedeztük közös is­merősünket, Jut­kát. Vendégünk egész előadás alatt nyújtogatta

Next

/
Oldalképek
Tartalom