Pest Megyei Hirlap, 1965. december (9. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-02 / 284. szám

IX. ÉVFOLYAM, 284. SZÁM 1965. DECEMBER 2, CSÜTÖRTÖK Toldisok a BARNEVÁL-ban LibaKopasztók — Legyen tantárgy a vezetés A nek zek libák lógó fejjel függ- a kampókon. Fürge ke- kapasztják a gőzzel pu­hított tollat. Szárnyaikat gép marja le, s mire a végére ér a szalagnak, mór csak a pörzsölés és a minőségi el­lenőrzés van hátra. Aztán levágják a lábait és így ke­rül a hűtőéllásra. , A vonalon főleg nők dol­goznak. A gyengébb nem képviselői között imitt-amott látni a teremtés koronáit is. Az ifjabbakból. A nagykő­rösi Toldi Miklós Élelmi- szeripari Szakközépiskola II. baromfis osztálya itt tartja gyakorlati foglalkozását a a teljesítmény. Ismerik a munka minden fázisát, ösz- szefüggéseiben a gyakorlatot — mondja Rácz Imréné. Számít rájuk a — Jövőjük? vállalat? — Természetesen. Hiszen .ezért vállaltuk a gyakorlati oktatást. A vállalat fejlőd­ni fog, ehhez pedig képzett fiatal szakemberekre van szükség. Ezzel kapcsolatban hadd vessek fel egy problémát. Ezekből a ma gyerekekből holnap — legyen az két vagy három év múlva — ve­zetők lesznek. Emberekkel kell foglalkozniuk, a maguk kis körülhatárolt területét irányítaniuk kell, erre pe­dig nincsenek felkészítve. Szomorú tapasztalat ez itt. Voltak fiatal vezetőink, és nem tudtak bánni a munká­sokkal. Vagy túl erélyesek voltak, ezt a munkás pi­maszságnak vette, vagy túl szerények, és elvesztették a még meg sem szerzett tekin­télyt. Az idősebb, nagy gya­korlattal, de nem megfelelő szakképzettséggel rendelkező embereink egyébként is ösz- szeszűkült szemmel figyelik azt az új fiatalt, aki őket fel fogja váltani. Emberi do­log. De az újnak, aki épp­hogy kikerült az iskolából, bár nagyobb az elméleti tu­dása, a gyakorlata minimá­lis. Azt pedig ezektől a kri­tikus szemű idősebbektől kell elsajátítaniuk. Ha a fiatal vezető modora nem tetszik a régi munkásnak, nem ta­nítja és előbb-utóbb annak ellenére, hogy többet tud, el kell mennie. Kiutálják. Ezért vetem fel a kérdést — bár a Toldisokkal nin­csen ilyen probléma — nem lehet módot találni arra. hogy esetleg különórában — furcsán hangzik — tanítsák a jövendő technikusokat a vezetés tudományára? Érdemes gondolkodni. Bányász—Fleischmann kecskeméti Baromfifeldolgo­zó Nemzeti Vállalatnál. Gu­micsizma, fehér köpeny, ken­dő — kopasztanak. A li­bák gyorsan tollavesztetté válnak a gyors kezek alatt. A „főnökük” fiatal asszony, így most csak helyettesíti az igazit. A főművezetőnőt. De ő is jól ismeri a gyere­keket. — Milyenek? — Ügyesek. Minden héten más munkafolyamatot vé­geznek. Ha nem tudnak va­lamit, megkérdezik az idő­sebb, és tapasztalt munkás­nőktől. Mi sem bizonyítja ezt jobban annál, hogy ezen a szalagon, ahol nyolc óra alatt háromezerkétszáz libá­nak kell lemennie, a gyere­kek ittlétekor sem csökken Központi műhely a gyerekeknek Feladata: beszerzés és előkészítés A Jókai utcai öreg iskola- épülőt sók generációt/ ' ki­szolgált már. Tanítani nem lehet benne. De valamire mégis fel kell használni. Az ötletet az üres épület adta. Sok az iskola, sok a poli- technikás gyerek. A mun­kák előkészítését idáig az oktató tanárok végezték. Sok időt rabolt el ez a gya­korlattól. Most az épületet felújít­ják és a városi tanács rrjfi- velődési osztálya közpp.nti politechnikai műhelyt • hoz létre a falai között. Itt egy pedagógus vezetésével két négyórás munkaerő végzi majd a gyakorlathoz szük­séges anyagok beszerzését és előkészítését. A majdnem kétszázezer fo­rint állami támogatással fel­újított épület december vé­géig elkészül és a jövő tan­évben megkezdi működését. t ’/ iakarmdn/f növény LIHORPASZ Az ország legdélebben fek­vő kísérleti telepén — a Dél­kelet-dunántúli Mezőgazdasági Kísérleti Intézet bicsérdi gaz­daságában — keresik az olyan takarmánynövényeket, ame­lyek F IT S I A kislányok roppant kí­váncsi természetűek. Minden­áron tudni szeretnék, hogy vajon mi van az ajándékba kapott hajasbaba hasában. A húsz év körüli legénykék kíváncsiságát az furdalja, hogy vajbn szét tudnák-e szedni az érettségire vagy a szerencsés egyetemi felvé­teli alkalmából kapott Da- núviát. öcsi addig próbálgatta, amíg egyszer komolyan ne­kilendült és kedves barátjá­val vallóban ízekre szedte a motorkerékpárt. A folyosó padlójára kiterített zsákokra rakták az egyes alkatrésze­ket. Mindegyiket gondosan megtörüligették az olajtól, pi­szoktól és már szürkült, ami­korra a gép összerakására került sor. Este kilenc óra is lehetett már, amikor váratlanul meg­állapodtam a két izzadó gye­rek mellett. — No, fiúk, sikerült? — Ügy látszik! — jegyezte meg Öcsi nem túlságosan ha­tározottan. — És gondoljátok, hogy meg is fog induílmi? Egymásra néztek először, aztán közelebb hajoltak a padlón elterülő zsákokhoz, öcsi végül is nekibátorodott. — Azt még nem tudjuk. De az bizonyos, hogy egész ma- rékravaló alkatrészt kispó­roltunk! —si MIT LATUNK MA A MOZIBAN ? Iszony. Németh László re­gényének filmváltozata. Fő­szereplő: Drahota Andrea, Kállai Ferenc. Csak tizen­nyolc éven felülieknek. Szé­lesvásznú. Kísérőműsor: 21. Világhír- adó. Előadások kezdete: öt és fél nyolc órakor. gyorsan fejlődnek és nagy zöldtömeget adnak, alkalmasak másod- és főleg harmadvetések céljára. Az egyik legérdekesebb és leg­több sikerrel kecsegtető nö­vény a német „lihorpasz”, amelynek nagy a melegigénye, tehát a déli fekvésű, meleg éghajlatú vidéken alkalmas takarmánynövény lehet. Rend­kívül gyorsan fejlődik: másfél-két hónap alatt ka­szaérett lett, s öntözéssel 130 mázsa termést adott holdanként. A bicsérdi termelőszövetkezetben próba­etetést végeztek és megállapí­tották, hogy a szarvasmarhák­nak ízlik a nálunk eddig isme­retlen takarmánynövény. Napirenden: a munka­és htslesoivétíelom A városi NEB pénteken délelőtt ülést tart. Megvitat­ják a termelőszövetkezetek takarmányfelhasználásának vizsgálatáról és a láda- és fa- áru gyári balesetvédelem helyzetéről szóló jelentést. Téli politechnika a Kossuth iskolában Stoppolás, üvegezés, hidegtálak Az országban először Elkezdődött az intézményes cukorbeteg-gondozás váro­sunkban. A tervek szerint a tüdőszűréssel párhuzamosan cukorszűrést is fognak vé­gezni — az országban első­ként itt. Nagyüzemi módon A Hunyadi Termelőszövet­kezet Kossuth utcai klub­jában december 3-án, dél­után 5 órakor Kirchknopf László tart előadást a mező- gazdaság gépesítéséről. A nagyüzemi palántaneve­lésről este 6 órakor Hege­dűs Rozália beszél a Petőfi Termelőszövetkezet bokros! klubjában. LEHET FÜRÖDNI — Télen mit csinálnak a politechnikás diákjaik? —for­dultunk a kérdéssel Szűcs De­zső igazgatóhoz a Kossuth is­kolában —, hiszen a mezőgaz­dasági munkáknak egy időre vége. — Egy félreértést szeretnék eloszlatni. Igaz ugyan, hogy a mi diákjaink mezőgazdasági gyakorlatot végeznek, de ez­alatt mégsem kizárólagosan kertészetet kel! értenünk. Sok minden egyébbel is foglalkoz­nak. — Például? — A lányok kézimunkával, stoppolnak, horgolnak, köt­nek. A fiúk a fémmunkák alapjait tanulják meg. Van egy berendezett kis konyhánk, vil­lanytűzhely, kuktafazekak. A kis^ szakácsnők megtanulják a terítés és szervírozás művésze­tét is. Krémek, saláták, hideg­tálak készítésével már a hato­dik osztályosok is tisztában vannak. Három varrógépün­kön varrni tanulnak. — És a fiúk? — Ök „férfi” munkát végez­nek. A tavaszi kerti mun­kákhoz szükséges eszközöket készítik. Dugványozófákatj szerszámnyeleket, ágyast jelző táblácskákat. De iskolai kísér­leti eszközöket, kísérleti aszta­lokat is készítenek a tanmű­helyben. — Mekkora a tankertjük? — Hatszáz négyszögöl. Zöld­séget és gyümölcsöt termesz­tünk, az összes kerti munkát is itt tanuljuk meg. ősszel ezt a gyümölcsöt tesszük el, ebből készítünk savanyúságot. — Ki vezeti a gyakorlatot? — Szakképzett nevelő. A lányokét egy most idekerült földrajz—biológia—mezőgaz­daságtan szakos tanárnő, a fiú­két egy technikus szakoktató. Szeretik őket a gyerekek, ők pedig segítik és kiegészítik egymás munkáját. — Hallottunk a melegházuk­ról is, — Most állítottuk be a télre. Ott telelnek át a növényeink, előkészítjük a tavaszi dugvá­nyozást A fiúk javították ki a betört üvegeket, az elromlott fűtőberendezés megjavításához a konzervgyártól kértünk se­gítséget. (b. h.) TESSEK JELENTKEZNI! Növényvédelmi tanfolyam A városi ját sikerült csütörtöktől gőzfürdő kazán­kijavítani. így a fürdő ismét a rencísűkezésérc áll. A megyei tanács mezőgaz­dasági osztálya az előző esz­tendőkhöz hasonlóan az idén is szervez tan folyamot növényvédelmi felelősök ki­képzésére. A tanfolyam célja, hogy a szántóföldi, gyümölcs- és szőlőtermelés és a kertészetek részére minél több jól kép­zett növényvédelmi szak­munkást neveljen. A megyei tanács mezőgazdasági osztá­lya ezenkívül növényvédel­mi gépkezelő tanfolyamét is szervez. A termelőszövetkezetek szá­mára a tanfolyam semmifé­le megterhelést nem jelent. A megyei tanács mezőgazda- sági osztálya minden költsé­get, még az útiköltséget is váilalja. Fontos, hogy a közös gaz­daságok minél több, a nö­vényvédelem iránt érdek­lődő, fogékony embert küld­jenek a tanfolyamokra. A háromszáz órás tanfo­lyam résztvevői a megyei ta­nács mezőgazdasági osztálya által felkért technikumi bi­zottság előtt tesznek vizsgát, amely után növényvédelmi szakmunkánként térnek visz- sza mindennapi munkájuk­hoz. „A sok fiatal között mi is megfiatalodunk" A konzervgyár szakszerve­zeti bizottságának helyiségé- bent már rendszeressé vált a nyugdíjba menő dolgozótársak búcsúztatása. így volt ez nem­rég is, amikor hat nyugdíjas dolgozót köszöntött a gyári kollektíva. A vezetőség nevében Harsá­nyt Lászlóné személyzeti ve­zető köszönte meg fáradságos munkájukat, s jó egészséget kívánt a pihenéshez. Mohácsi Károlyné, a nyugdíjelőkészítő albizottság munkájáról be­szélt, amelynek az a célja, hogy a dolgozók ne legyenek még átmenetileg sem ellátat­lanok. Ezután a nyugdíjasok be­széltek arról, hogy nehéz szívvel válnak meg a gyártól, mert úgy érzik, hogy „a sok fiatal között mi is megfiata­lodunk”. Kotsch Edéné, Hajós Ambrusné és Ivicz Gyuláné azt kérték, szezon idején hadd jöhessenek vissza dolgozni és tegyék őket abba a brigádba, ahonnan most elmentek. Varga Sándorné a négy gyer­mekének felneveléséhez nyúj­tott segítséget köszönte meg, Nyúl Éva az ajándékokat, s a szeretetet, amivel körülvették őket. A szakszervezeti bizottság szeretettel búcsúzik minden nyugdíjas munkatársától. Friss Antalné TT-elnök A jutalom 4200 + 2800 forint A konzervgyár III. üzemé­ben október.-31-én zárták le a műszakok versenyét. Az első helyen Lukácsi Sándor műszakja végzett. A ka­pott 4200 forint jutalmat a hrigádtagok (Pataki Jánosné, Vadai László, Urbán László­né és a többiek) között osz­tották szét. A 2. helyen Szőke Sándor brigádja végzett. Jutalmuk 2800 forint. BETŰVETŐ FELNŐTTEK A városban kétszázötvenre tehető azoknak a száma, akik nem végeztek többet az elemi Hadüzenet a nyulaknak A város körül levő erdők mintegy 25 százaléka úgy­nevezett rontott terület, ame­lyek fenntartása nem gaz­daságos. Ezért ezeket a ré­szeket öt év alatt kitermeli az erdőgazdaság és helyük­be fenyőt telepít. A fenyősítés már megkez­dődött, de az üregi nyulak és őzek az elmúlt télen az óv­intézkedések ellenére erő­sen megrongálták a már be­telepített fácskákat. Az erdőgazdaság most ha­dat üzent az üregi nyulak­nak. Ezzel együtt megkezdő­dött az őzkilövés is. A selej­tezés nemcsak az erdőnek használ, de az állomány meg­erősödését is szolgálja. iskola négy osztályánál. A pedagógusok pártszervezeté­ben vetődött fel a gondo­lat: meg kell szüntetni az analfabétizmust Nagykőrö­sön. Tapasztalatcserét szer­veztek a ceglédi művelődési osztállyal, ahol ez a mozga­lom tavaly sikerrel lezá­rult. Ezután körlevélben kérték a pedagógusok segít­ségét, akik azóta már szám­ba vették az analfabétákat. Most minden pedagógus (egyenként, vagy csoporto­san) alapismereti tanfolya­mokon oktatja a betűvetés tudományát — reméljük si­k|©rreL NEM VARROM... hanem a cifrakerti vendéglő elé épített új árkádsor lát­ható képünkön. Magában az épületben is átalakításokat végeznek. Ennek eredményeként egy hatszobás harminc­ágyas hideg—melegvizes idegenforgalmi szállodát adnak majd át a tavasszal rendeltetésének (Godány felv.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom