Pest Megyei Hirlap, 1965. december (9. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-19 / 299. szám

PEST MEGYEI Vilié PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK? AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA IX ÉVFOLYAM, 299. SZÄM ÁüA 80 FIM.FI* 1965. DECEMBER 19, VASÄRNAP TŰZKERESZTSÉG SZÁZHALOMBATTÁN Egy épület — 2 tonna víz Ahol a gőz félezer fokos Az ezerarcú tűz ismét fel­robbant. Most falak között gyűlt ki a láng. Hatalmas épület rejti magiában, de nem fél tőle. El­lenkezőleg; ez a lelke, az élete. Az ügyeletes mérnök ezt így fogalmazza! — A Dunamenti Hőerőmű négyes kazánjában a szom­bat délutáni órákban meg­gyújtották az első tüzet. Ez a kazánóriás lesz a moz­gatója, a gőzenergia szolgálta­tója a most épülő első magyar 150 megawattos áramfejlesztő­nek. — Mit jelez a szombati láng? — Hogy megkezdtük a vég­re elkészült kazán szárítását. Egyre több lángot gyújtottunk s a hőmérő elindul fölfelé... Ám egy kicsit az eseménysor elé vágtam: azzal kellett vol­na kezdeni, hogy szombat reg­gelig kétszáz tonna vízzel töl­töttük fel az erőmű legújabb építményét. — Meddig tart a fokozatos hőemelés? — Előbb száz fokig, majd Jiapról napra feljebb lépve, 570 fokig melegszik a víz. A tűztérben 1200 fok hevíti a csőhálózatban feszülő, gőzzé alakuló rengeteg vizet. — Az utolsó fokozat? — Amikor a kazánban ke­letkezett óriási nyomást kive­zetjük a szabadba, s kifúvat- juk a berendezésmonstrumot. A dübörgő hang és az égre törő hófehér gőzfelhő lesz az avató. Akár egy hatalmas hó­görgeteg, amely ezúttal nem hegyek oldalából omlik lefelé, hanem az új erőmű környékét öltözteti karácsonyi fehérbe... T. Gy. ILKU PÁL NAGYKÁTÁN Ilku Pál, az MSZMP Politi­kai Bizottságának póttagja, országgyűlési képviselő, mű­velődésügyi miniszter tegnap délelőtt a nagykátai járásba látogatott. Útjára elkísérte Cservenka Ferencné, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, országgyűlési kép­viselő, a Pest megyei Pártbi­zottság első titkára. A nagy­kátai járásban a járás veze­tői fogadták a vendégeket. AZ ŰRRANDEVÚ. A houstoni ellenőrző központ által közzétett felvételek egyike a Gemini 7. űrhajóról a történel­mi jelentőségű űrrandevú során. A képet Thomas Stafford őrnagy, a Gemini 6. pilótája készítette. (Rádiótelefoto) TUDÓSÍTÁS A 2. OLDALON 82 ezer hold új szőlő 107 ezer hold nagyüzemi gyümölcsös- öt év alatt az országban Nagyjából befejeződtek az őszi gyümölcs- és szőlőtelepí­tések, s ezzel lezárult a máso­dik ötéves terv telepítési kam­pánya. A Földművelésügyi Mi­nisztériumban ezzel kapcsolat­ban elmondották, hogy a terv­időszakra előirányzott 80 ezer hold szőlőtelepítést több mint 2000 holddal túlteljesítették. A telepítési feladatot a gazda­ságok fokozódó ütemben, túl­nyomórészt az utóbbi két év­ben valósították meg. A csemegeszőlő kivételé­vel a fajtaarány megfele­lően alakult. Jellemző például, hogy 1960- ban az ország szőlőterületének 23,9 százalékát foglalták el a minőségi fehér iborszőlőfajták, míg az új telepítésű szőlőkből már 43,6 százalék terület jut erre a kategóriára. Az új, nagyüzemi gyümöl­csösök területe a tervidőszak­ban 10 ezer hóiddal gyarapo­dott. Ez az eredeti tervtől 3 ezer holddal marad el. Az utóbbi években ugyanis — a járulékos beruházások lassú üteme miatt — mérsékelni kellett a gyümölcstelepítése­ket is. A gyümölcsfajok közül nagyobb elmaradás mutatkozik csemegeszőlőből, a cseresznyé­ből, a meggyből és a kajszi- l araokból. Ugyanakkor megnőtt az őszibarack, továbbá a bo­16 ezer hold tsz-ültetvény Pest megyében Várható termésnövekedés: 50 százalék fiz 1966. évi népgazdasági terv Fock Jenő nyilatkozata a jövő évi feladatokról, az új ötéves tervről, a jövő évi és bérpolitikai intézkedésekről A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács megtár­gyalta és jóváhagyta az 1966. évi népgazdasági tervet. Meg­állapította, hogy a népgazda­ság 1965-ben, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának 1964. de­cemberi határozatában megje­lölt módon, eredményesen fej­lődött. Dolgozó népünk szor­galmas munkájával sikerült teljesíteni, egyes területeken kedvezően túlteljesíteni az 1965. évi népgazdasági terv számos fontos előirányzatát. Az ipari termelés emelkedé­sének körülbelül 80—90 száza­léka a termelékenység növeke­déséből származik. A búza ter­mésátlaga kimagasló volt, a hazai termés maradéktalanul biztosítja az ország kenyerét, a mezőgazdaság egészének ter­melése azonban nem érte el a tervezettet A külkereskedelmi forgalom egyenlege valamivel kedvezőbb a tervezettnél. A 42 milliárd forintnyi be­ruházás nyomán sok új léte­sítménnyel, géppé' gazdago­dott az ipar, a mezőgazdaság, a közlekedés, fejlődött a la­kosság kulturális, egészségügyi és szociális ellátása, nőtt a la­kások száma. Az eredmények mellett azonban több területen még csak kezdeti előrehaladás je­lentkezik. További erőfeszíté­seket kell tenni, hogy azt ter­meljék, amire a hazai és a külföldi piacon szükség van, a műszaki fejlesztés meggyorsul­jon, a termelés gazdaságosabb legyen, a beruházási eszközö­ket jobban összpontosítsák, a munka- és az üzemszervezés javuljon. Fő célkitűzések Az 1966. évi népgazdasági terv a következő fő célkitűzé­sekben foglalja össze a har­madik ötéves tervidőszak el­ső évének feladatait: El kell érni, hogy a nemze­ti jövedelem mintegy 4 száza­lékkal emelkedjék. Ez lehető­vé teszi, hogy a lakosság fo­gyasztása 2,5:—3 százalékkal, az állóalapok (termelési eszkö­zök, lakóházak, oktatási, egész­ségügyi és hasonló célokat szolgáló épületek és felszerelé­sek, közművek stb.) bővítésé­re fordított összeg pedig mint­egy 4 százalékkal nőjön az ez évihez képest. A beruházások jövő évi elő­irányzata 44—45 milliárd fo­rint, ez az idei várható telje­sítésnél 2—3 milliárddal több. A terv a beruházási eszközök további összpontosítását írja elő. 1966-ban mintegy 340 nép- gazdaságilag jelentős beruhá­zást helyeznek üzembe. Ezek között van a Pécsi Erőmű 100 megawattos bővítése, a Bor­sodi Vegyikombinát kaprolak- tám üzeme, a Szegedi Gumi­gyár, a Szegedi Textilgyár bő­vítése, a nagylaki pozdorja- üzem, a Szolnoki Papírgyár 1966 január 3-án: Alakuló tanácsülés •fte,ieBgiyy" Gotíollon I százalékos * hatjuk. növekedését vár­Lapunk olvasóit már tájé­koztattuk arról, hogy a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa határozata 1966. január 1-i hatállyal elrendelte Gödöllő község járási jogú várossá va­ló alakítását. A várossá alakí­tást ünnepélyes körülmények között megszervezett alakuló tanácsülés, ünnepi kultúrmű­sor és egyéb rendezvények te­szik emlékezetessé. A városi tanács ünnepi alakuló ülésé­re 1966. január 3-án 15 óra­kor kerül sor az Agrártudo­mányi Egyetem I. számú elő­adótermében. Ezt követően 17.30 órakor ünnepi kultúr­műsor kezdődik. A tanács­ülést követő kultúrműsorban fellépnek fővárosi előadómű­vészek, a váci Vox Humana énekkar, továbbá helyi művé­szeti együttesek. Gödöllő az ország 64-ik, Pest megye ötö­dik városa lesz. Diplomaosztás 152 új agrármérnök Oklevélkiosztó ünnepséget tartottak tegnap délelőtt a gö­döllői Agrártudományi Egye­temen. Dr. Penyigey Dénes, a Mezőgazdaságtudományi Kar dékánja mondott ünnepi be­szédet. Dr. Magyart András, az egyetem rektora két kitün­tetéssel végzett vörös diplo- | más agrármérnöknek, míg a $ dékán 150 új agrármérnöknek v adta át az oklevelet. • SSSS*^S*SSSSSy*SSSSS7SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS<, bővítése, a bajai hűtőház és több áruház, szálloda. A jövő évi új beruházások a későbbi fejlődés megalapozá­sát szolgálják. Megkezdődik a 400 kilovoltos kooperációs táv­vezeték építése, a DCM mész- üzeme, a Szolnoki Épület­elemgyár, a Miskolci Házépí­tő Kombinát, a Lábatlani Pa­pírgyár, a papírfeldolgozó ipa­ri rekonstrukció, a nagykőrösi és a debreceni konzervgyár, a balatonfüredi és a balaton­almádi szállodák kivitelezése. Jelentős összegek jutnak a közúti járműgyártás fejlesz­tésére. A terv az ipari termelést az idei várható szintnél 4—6 szá­zalékkal magasabban irányoz­za elő. Az átlagos növekedés ütemét meghaladóan, 10 szá­zalékkal emelkedik a vegy­ipar, 7 százalékkal a villa­mosenergiaipar és 6 százalék­kal a gépipar termelése. A könnyűipar termelése kereken 4 százalékkal, az élelmiszer- iparé 2—3 százalékkal lesz magasabb az ideinél. Az energiahordozók terme­lésében és felhasználásában emelkedik a gazdaságosabb tüzelőanyagok aránya: mint­egy 45 százalékkal nő a föld­gáz termelése. Létszámgazdálkodás és takarékosság A lakosság szükségleteinek kielégítésére a belkereskede­lem több árut kap. Feladatul tűzi ki a terv, hogy az ipari termelés jobban, rugalmasab­ban alkalmazkodjék az igé­nyekhez. A belföldi szükség­letek kielégítésével együtt nagy gondot kell fordítani ar­ra, hogy az export a jövő év­ben is tovább növekedjék. így kell biztosítani, hogy a szük­séges mennyiségben lehessen beszerezni az emelkedő terme­léshez nélkülözhetetlen nyers­anyagokat, korszerűbb gépe­ket és berendezéseket, az ipar, a mezőgazdaság, a köz­lekedés, a tudományos kuta­tás, a gyógyítás számára, va­lamint a Magyarországon nem termelt fogyasztási cikkeket. Mind a hazai, mind a külföl­di piac igényeinek jobb kielé­gítése megköveteli a műszaki színvonal és a technológia fo­lyamatos további fejlesztését, a termékek minőségének és korszerűségének állandó javí­tását. Mindehhez a terv meg­felelő anyagi fedezetet bizto­sít. Az iparban foglalkoztatottak szánna a termelés szükségle­teinek megfelelően nő, de a terv továbbra is szigorú taka­rékosságot követel meg a lét­számgazdálkodásban. A termelés emelésének mintegy 80 százalékát a ter­melékenység növelésével kell biztosítani. Ehhez szükséges. ^ hogy a létszámgazdálkodás- ^ ban rejlő tartalékokat feltár- ^ ják, gondos műszaki- és mun- ^ kaszervezési intézkedésekké' | is elősegítsék a termelékeny- § ség növekedését, s — az ügy- ^ vitel egyszerűsítése, a fölösie- vj ges adatkérések megszünteté- $ se útján — csökkentsék az ^ adminisztrációban foglalkoz- ^ tatott dolgozók 6zámát. ^ A terv biztosítja az ipar ^ anyagellátását, de az anya- ^ gokkal — különösképpen pe- § ddg az importanyagokkal — a | legkörültekintőbben takaré- ^ koskodni kell. Továbbra is | fontos feladat a felhalmozó- $ dott készletek értékesítése és x *; indokolatlan növekedésig? | megakadályozása. Az eszkö- § zök hatékony felhasználásá- $ £ (Folytatás a 3. oldalon) A Szovjetunióban napirenden levő tüntetések keretében a Kuncev baromfikeltető-üzem — moszkvai körzet — dolgozói december 16-án gyűlésen tiltakoztak az amerikaiak vietnami agressziója ellen t Tiltakozás a vietnami agresszió ellen gyós gyümölcsűek, főleg a málna és a szamóca termő­területe. ^ Pest megyében a tenmelőszö- ^ vetkezetek közül 16 ezer hold ^ szőlőt és gyümölcsöst telepi- tettek az elmúlt években. Azfc új szőlőknek mintegy 80 száza- & lékát telepítették nagyüzemi, § gépi művelésre alkalmas, szé- ^ les sorközökbe. A legutóbbi ^ felmérések szerint — országo- ^ san — az állami gazdaságok ^ 61 százalékában, a termelőszö- ^ vetkezetek 29 százalékában^ 100 holdnál nagyobb táblákon ^ sorakozik a szőlő, 100 holdnál ^ nagyobb gyümölcsös táblákkal ^ az állami gazdaságok 67 és a | termelőszövetkezetek 22 száza- ^ léfca rendelkezik. '> A második ötéves tervben ^ teljesített, zömmel nagy- $ üzemi szőlő, teljes termő- | refordulása javítja majd ^ az ellátást, étkezési szőlőből is, ugyanak-| kor várhatóan növeli a termés- ^ átlagokat, s javítja a borok | minőségét Az új telepítésű ^ gyümölcsösök tenmőrefordulá- ^ sától pedig az ország évi gyű- ^ mölcstermésének legalább 50 ^

Next

/
Oldalképek
Tartalom