Pest Megyei Hirlap, 1965. december (9. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-18 / 298. szám

A cs Jin, bürök helyére ültessünk gyümölcsfát Segít az fmsz Több százezer hold az a te­rület, amely parlagon, kihasz­nálatlanul hever még a házak környékén. Valaha nyikorgó kocsik forogtak ott, nehéz kévéket rejtő asztagok nyúj­tózkodtak —* udvarok, szérűk — ma néhány tyúk kapargál az öreg akácfák árnyéká­ban, a méteres csalán, esernyő- nagy lapu és a csipkés, fod­ros levelű büdös bürök kö­zött. — Pedig gyümölcsfatelepí­téssel ezek a haszontalan te­rületek is hasznothajtókká, jövedelmezővé válnának, hi­szen gyümölcstermesztésre ha­zánk éghajlata, talajadottsá­ga szerte Európában a legal­kalmasabb, s nincs az a meny- nyiség, amelyet a belföldi szükséglet maradéktalan ki­elégítése mellett a határain­kon túl ne tudnánk értékesí­teni. Ez pedig valutáris és nép­gazdasági érdek is. A telepítés a legnagyobb körültekintést és gondossá­got igényeli, mert hosszú idő kell ahhoz, amíg a fák elérik a teljes termőképességet, a gondozás, az ápolás csak ak­kor válik jövedelmezővé. A telepítés gazdaságosságát persze lényegesen befolyásol­ja a telepítés ideje, a fajta he­lyes megválasztása is. Ehhez nyújtanak segítséget a föld­művesszövetkezetek — me­lyek a szakmai tanácsokon kívül az igénybejelentések alapján a talajadottságoknak legmegfelelőbb oltványokat is biztosítják, mert a há­zak körül a csonthéjasok te­lepítése a legmegfelelőbb, elő­nyük, hogy a termesztéssel járó munkák rövid időre kor­látozódnak, a növényvédel­mük minimális, termésük is könnyen értékesíthető. A jó gyökeresedéshez bő­séges talajnedvesség, hő és levegő szükséges, amelyet legmegfelelőbben a tavaszi te­lepítés biztosít, a tavaszi ül- tetésű fáknak, amely a ter- mőrefordulást egy évvel mégis csak megrövidíti — legfontosabb teendő az őszi gödörásás másfél méterszer 80 centi nagyságban, amely­nek betemetését azonnal el kell végezni, hogy a tavaszi ültetésig kellően megüle­pedjen, így a csapadék táro­lása is lényegesen megnő. Ültetéskor elegendő akkora gödör, amelyben a gyökér­zet elfér. A növekvő fák védelmét, a szükséges permetezéseket vállalják a földművesszövet­kezetek növényvédelmi bri­gádjai, magas nyomású és hagyományos rendszerű per­metezőgépeket kölcsönöznek igen olcsó áron, szakszerűen elkészítik és árusítják a hatá­sos védekezéshez szükséges törzsoldatokat és permetleve- ket, gondoskodnak a védeke­zéshez szükséges növény­védőszerek és az ápoláshoz szükséges eszközök beszer­zéséről is. Kiss Sándor MOHOinn A P E S T ME GYEI HÍRLAP KÍj IÖNK I A-D AS A­VII. ÉVFOLYAM, 298. SZÁM 1965. DECEMBER 18. SZOMBAT Orvosi rendelő, órotln, üzlet T'anncsü lést tartanak ma este hat órakor B é n y é n. Az ülés napirend­jén, a községi tanács vb irá­nyító, szervező munkája és az 1966-os évi munkaterv meg­tárgyalása szerepel. Üllőn, reggel kilenc óra­kor kezdődik a tanácsülés, me­lyen a tanács ez évi tevékeny­ségéről szóló összefoglalót hall­gatják meg, majd a következő évi munkatervet beszélik meg. VÉLEMÉNY; Ottó Rühle: Hatmilliárd ember kenyere Az emberiség majdnem fe­le — éhezik! Azaz nem táp­lálkozik megfelelően, mert szegény, mert egyenlőtlen elosztású társadalomban' él, mert fejletlen termelőeszkö­zökkel dolgozik, mert még sok tekintetben nem tudta legyőzni a természetet. Meny­nyi oka, magyarázata van annak, hogy hárommilliárd ember közül kevés, kicsi a kenyere — másfél milliárd- nak... A német professzor könyve ezt a kérdést tár­gyalja, igen sok oldalról elemezve. Irodalom is ez a könyv, tudományos munka is. Krónikája a különböző gazdasági rendszerek terme­lési eredményeinek, s bátor felvázolója a jövő útjainak. A jövőének, ahol már — a •század végén a tudósok szá­mításai szerint — hatmii- liárd ember kenyeréről kell gondoskodni. Kell, de — le­het-e? Rühle professzor könyve döntően erre keresi a vá­laszt: inkább a jövőt, sem­mint a múltat mutatja be, utóbbit csak annyira, ameny- nyire a kiinduláshoz szüksé­ges. Milyen tartalékokkal rendelkezik az emberiség, mi kell ahhoz, hogy nemcsak a három-, hanem a hatmilliárd ember kenyere is elég legyen? Igaz lenne, hogy „sokan” vagyunk földünkön? Érdekes és izgalmas kérdések, s a szerző érdekesen és izgal­masan adja meg a választ. A békés építőmunka hihetet­len tartalékokkal rendelke­zik: a sivatagok termővé te­hetők az atomenergia hasz­nosításával, a jelenlegi ter­mőföldek hozama ugrássze­rűen növelhető a vegyiipar termékeinek nagy arányú fel­használásával, öntözni kell, belterjesen gazdálkodni stb., stb. Kézikönyv ez, mert hatal­mas tényanyaga, adatai azzá teszik. Olvasmány is, mert érdekes kérdésekről ír, élve­zetesen. És figyelmeztető ere­jű munka is, mert arról a holnapról beszél, ahol raj­tunk múlik, meglesz-e, s ele­gendő lesz-e mindennapi ke­nyerünk?! (Kossuth Könyvki­adó) (m. o.) MONORI-ERDÜ - AZ ÚJ NAPTÁR SZERINT Monori-erdő a járás egyik legnagyobb települése Monor és Pilis között a 4-es számú főútvonal túloldalán helyez­kedik el. (A járás egyetlen helysége, amely két" utcáján betonutat mondhat magáé­nak.) Szorgalmas, dolgos em­berek a település lakói. Ér­dekli őket az ország sorsa. Foglalkoznak a világ esemé­nyeivel, de sokat törődnek sa­ját településük fejlődésével, fejlesztésével. De nemcsak szavakban, hanem tettekben is — társadalmi és egyéb munkával is — hozzájárulnak a fejlesztéshez. Kupecz Ferenctől, a közsé­gi tanács elnökétől érdeklőd­tünk, hogy az 1966-os esztendőben, hogyan és mivel fog fej­lődni, bővülni Monori- erdő. Egy lakás vásárlása folya­matban van Erdőn. E lakást orvosi rendelő és szolgálati lakás céljára fogják használ­ni. Ez azért vált szükségessé, hogy IDÉNY VÉGI SPORTJEGYZETEK Vezetőkről, szurkolókról, játékvezetőkről Irtunk már labdarúgócsapa­tainkról, írtunk a játékosok­ról. De nem írtunk még a sportköri vezetőkről. Pedig egy-egy szép eredmény az ő „számlájukra” is írható. El­mondhatjuk, hogy többségé­ben jól helytálltak. Segítet­ték az egyesületet, ahol csak tudták. Most, amikor már „téli álomra” hajtják fejüket, emlékezzünk meg róluk, s kö­szönjük meg nekik fáradozá­saikat. ★ A szurkolók csakúgy, mint a vezetők, részesei a sikerek­nek. Csaknem minden csapa­tunknak olyan szurkológárdá­ja van, amely méltó a biza­lomra. Sajnos a sportszerűség terén sok még a javítani­való. Bizonyítja ezt az, hogy elég sokszor fordult elő bot­rány futballpályáinkon. Sportköri vezetőink segít­hetnének ezen azzal, hogy a téli időszakban szabálymagya­rázó előadásokat rendeznének a szurkolóknak. Ügy véljük, szívesen elmennének játékve­zetőink ilyen előadást megtar­tani. ★ Játékvezetőinfc sokat fejlőd­tek ebben az évben. Egyre jobban, határozottabban ve­zették a mérkőzéseket. Külön örvendetes, hogy néhány fia­tal játékvezetőnk már komo­lyabb mérkőzések levezetésé­re is alkalmas. Nekik is to­vább kell azonban képezniük magukat. Erre a téli hónapok jó lehetőséget nyújtanak, hi­szen nem árt, ha egy kicsit belelapoznak abba a szabály- könyvbe ... ★ Véget ért idényvégi sport­jegyzetek című sorozatunk. Reméljük, minden játékosról, minden csapatról sikerült hű képet adnunk. A játékosokkal legközelebb csak tavaszra, a sportpályákon fogunk talál­kozni.------------------ (gér) a tanácskirendeltség épü­letéből az orvosi rendelőt ki tudjuk költöztetni, mert annak helyén óvodát kí­ván a tanács létesíteni. Ezenkívül egy, a jelenlegi­nél nagyobb, korszerűbb ön- kiszolgáló boltot kívánnak jö­vőre nyitni. A régi bolt helyén pedig húsbolt fog létesülni. Mind a két probléma régi. Jó, hogy megoldódik. Egyébként ebben az évben is szépen fejlődött Monori- erdő. Uj négytantermes iskolát kapott. A régi iskola helyén napközi otthonos óvoda létesült. To­vábbá villanyhálózat-bővítés is történt ez évben. Ezek a tények is — és még mások is — bizonyítják, hogy a községi tanács és pártbi­zottság törődik az „erdeiek­kel”. (MJ) SZALAGAVATÓ Kis kék szalagocskát tűznek ma kabátkánk hajtókájára. Szalagavató ünnepség lesz a monori gimnáziumban. Nagy esemény ez mindig az iskola életében. Különösen nekünk, negyedikeseknek az. Ha meg­kapjuk a kék szalagot, tudjuk, ez kötelez valamire bennünket. Arra, hogy még jobban tanul­junk, hiszen itt az érettségi, alig néhány hónap múlva. Ne­héz lesz a búcsú a megszokott környezettől. De meg fogjuk látogatni iskolánkat a búcsú utón is. Most még nem búcsú­zunk. A kis kék szalagot el­tesszük emléknek és emlékez­tetőül. (8.) . „Nagyhét" Az üllői Kossuth Tsz egy hét alatt 1825 darab baromfit, s ezenkívül 150 darab birkát és 45 hízót adott át az Állat­forgalmi Vállalatnak. A kiállított tárgyak - megehetők Cukrászati termékek bemu­tatója lesz december 18—19-én Üllőn a cukrászdában, ahol a kiállított tárgyak a helyszínen megvehetők, megehetők. Ügyeletes orvos Monoron dr. Balogh József, Üllőn dr. Csik Pál, Vecsésen dr. Imreh Pál tart ügyele­tet vasárnap. — Ügyeletes gyógyszertár Monoron a fő­téri, Vecsésen a Dózsa György úti. PERMETEZŐGÉP-SZEMLE Az Üllő és Vidéke Körzeti Fmsz a napokban megtartott növényvédelmi szemle során felülvizsgálta Monoron, Vecsé­sen, Üllőn és Péteriben, a per­metezőgépek állapotát, megál­lapította a szükséges növény­védőszer mennyiségét, elkészí­tette a községekre vonatkozó intézkedési tervet. Az intézke­dési terv szerint az fmsz nö­vényvédelmi brigádjai vállal­ják a házi kertek, szórvány­gyümölcsösök fáinak állandó permetezését. Előjegyzéseket felvesznek az fmsz-boltok. Citrom hármas ikrei Hármas ikreket hozott vi­lágra szerdán a nyáregyhá­zi Béke Tsz Citrom nevű tehene. Az újszülöttek — közülük egyik bika — jó egészségnek örvendenek. TOLEDOI ACÉL M\I MŰSOR Mozik Ecser: Volt egyszer egy öreg­ember. Gomba: A tárgyalás. Gyömrő: A Lord és bandája. Maglód: Vízivárosi nyár. Monor: Amerika, Amerika I—II. (széles­vásznú). Nyáregyháza: Húsz óra. Pilis: Bube szerelmese. Tápiósáp: Ki volt dr. Sorge? Tápiósüly: Folytassa, Kleó. Űri: Baracktol­vaj. Üllő: Riói kaland (szélesvász­nú). Vasad: Kár a benzinért. Ve- csés: Országúti kaland. Vigyázat, bűvész! Ezt mon­danám a monori piacon min­denkinek, aki kést akar vá­sárolni. Kis asztalka, rajta külön­böző nagyságú és fajtájú ké­sek. — Ez kérem tőled ói acél — mutatja felém a tetszetős, kismirglizett zsúrkést egy idősebb iparos. — Valóban?.., — kérde­zem. — Tessen idenézni kérem — s pillanatok alatt ketté­szeli vele az előre odakészí­tett vastag papírt. Olyan gyorsan és ügyesen, s főleg magabiztosan csinál­ta, hogy hittem neki. Azóta is rozsda eszi a to- ledói acélt, s nyiklik-nyak- lik a pengéje. De fene bánja a kidobott nyolc forintot. Vásároltam a késhez egy bűvészkönyvet!... (ő—ő) A hangulatcsinálók : Saturnnsék Kellemes lesz a karácsony este Vecsésen, a művelődési otthonban, ahol a közkedvelt Saturnus együttes játszik. — Megszűnik a Stockholm Tidningen, az egyik legré­gibb svéd napilap. Utolsó száma március 31-én jelenik meg. Az ok: pénzügyi nehéz­ségek. A lapot 1889-ben ala­pították. — Az egyik New Jersey-i sétahajótársaság „rózsailla­tú” üzemanyaggal járatja ha­jóit a kényes szaglású ven­dégek kedvéért. * így készül a burgonyaszirom Ha megízleli, mindennap megveszi MÁTÓL MAGLÓDON játsszák a Vízivárosi nyár című filmet, Melynek egy kockáját mutatja be képünk. Ugyanezt a filmet Úriban 23—23-án, Pilisen és Tápló sülyben 28—39-én tűzik műsorra. A sült burgonyasziromról van szó. Egy hatalmas zacskó, szirom mindössze két forint­ba kerül. Az emberek nem tud­nak betelni vele. Négyesével viszik a vendéglőből, cukrász­dából, de még a kenyérboltból is! íme most jön ki egy édes kislány a sülyi kisvendéglő­ből. Kezében egy csomó bur­gonyaszirom. Megkérdezem mi a neve: — Tomhauser Agika va­gyok. Mindennap viszek eb­ből a sziromból. Apuka meg anyuka is nagyon szereti. Éppen most süti a konyhában a kedves „Karcsi néni”. Tes­sék bácsi megnézni, hogy ké­szül. Megfogadtam a tanácsát. Rögtön bementem a konyhá­ba, hogy megnézzem a ked­ves „Karcsi nénit”, miképpen süti ezt a kedves eledelt. Csordás Károlyné forró olajba apró szárított burgo­nyaszeleteket hintett. A kis « & /-vívásom az újságban, hogy S U Mihail Solohov, a világ- s hírű szovjet író családjával s Stockholmba érkezett, hogy í átvegye az irodalmi Nobel- ^ díjat. Olvasom a hírt és ismét ^ felidéződik előttem Solohov ^ alakja. A közelmúltban Ma- ^ gyarországra látogatott a vi- | lághírű szovjet író — akkor ^ még nem volt Nobel-díjas. Az ^ irodalom barátainak mindig § megható találkozás, ha vala- | melyik világhírű íróval talál- ^ koznak. így volt ez velem is. ^ Meghatottságot éreztem — $ mikor néhány lépésnyire tő- ^ lem könyveit dedikálta. Ala- ^ cSony, mosolygós — olyan ^ „bácsikás” volt. É s közben felbukkant a Csendes Don kozák hősé- n ;k alakja, v amint lovával vágtat a sztyeppén. És vele szemben Davidov jön — vagy Scsuhov apó. De már is vált a kép: egy ember jön feléd fá­radtan és megtörtén. (Bondar- csuk ő — ez a filmszerepe összeforrt a könyv főhősével — már nem tudod — nem is akarod szétválasztani őket) — egy kisfiút vezet kézenfogva. Mögötte lebombázott, leégett háza, meghalt gyermekei, az élete — „Emberi sors”. — És újra a harctéren vagyok — egyszerű szovjet emberekkel — azokkal, akik — A hazáért harcoltak — gránátszilánkok röpködnek feléd — hidat mégy robbantani — indulsz: meghalni, hogy más élhessen. \ Csupa nagyszerű alkotás, j Benned élő képzeletedet, gon-! dől a tódat megfogó nagyszerű ! alkotás. És a szerzője itt ül! velem szemben. Kinyitom a \ szemem, Solohov rámmoso-! lyog. Odanyújtom neki A $ hazáért harcoltak — egy pél- $ dányát — közben torkomban $ dobog a szívem. Aláírja a ne- $ vét — és felnéz. — Panrávilosz? (Tetszett?) J — kérdezi. — Ocseny — (na- ^ gyón) felelem — szinte suttog- 5 va. : E z jutott eszembe most, $ amikor a hírt olvastam \ — és végtelenül boldog va- ^ gyök, hogy a nagy szovjet író- i val, ha csak egy szó erejéig is \ — beszélhettem. Szalontai Attila $ szeletek szépen kisímúltak, begömbölyödtek és megpirul­tak. Nagyon kellett vigyáz­ni az olaj hőfokára. Mert ha nagyon forró az olaj, akkor a szeletek bizony hirtelen ösz- szezsugorodnak. Csordásné, mint egy szemfényvesztő, úgy dolgozott. A burgonyaszelete­ket a kellő pillanatban, nagy gyakorlattal egy hatalmas szűrővel kihalászta és tar­talmát egy nagy tálba ürí­tette ki. Ezután Zima Ist­vánná celofánzacskóba cso­magolta bele. Ezt követően a kisvendéglő tulajdonosa a tasak száját egy kevéssé két­szer behajtotta, tízesével megmérte és fűzőgépkapocs- csal lepecsételte. Ezzel máris készen volt a kedvelt eledel. Öröm volt nézni a három em­ber munkáját. Akár a gép, úgy dolgoztak. A celofántasa- kok egyre sokasodtak. Négy­száz csomag már szállításra várt. Csakhamar 200 tasakkal vittek a sápi és ugyancsak 200 csomagot vittek a sülyi boltokba. Azalatt a kis idő alatt, míg a konyhán tartóz­kodtam, hárman jöttek be az utcáról és e kedvenc csemegé­ből frissiben 20 tasakkal meg­vásároltak. Hamarosan megtudtam, hogy a legtöbb szirmot kapja a sápi 7-es számú cukrász­da és a sülyi 4-es italbolt. Mindkét üzlet az iskola köze­lében épült és a gyerekek e csemegét egykettőre megvásá­rolják. Végül megjegyezzük, hogy e különleges módon elkészí­tett burgonyaszeleteket Len­gyelországból importáljuk. Nincs az a mennyiség, ami el ne fogyna. Rövid idő alatt az egész országban óriási nép­szerűségre tett szert. Egy biz­tos: aki megízleli, mindennap megveszi! Krátky László i Két szó Solohovval

Next

/
Oldalképek
Tartalom