Pest Megyei Hirlap, 1965. december (9. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-17 / 297. szám

TtT-cióatiasok a járásban A járás területén számos helyen tartanak ismeretter­jesztő előadásokat. Ezek kö­zül különösen jelentős a de­cember 23-án Abonyban, a gépállomáson sorrakerülő Nemzeti érdek vagy osztály­érdek című előadás, melyet dr. Somodi István tanácselnök tart. Ma este az albertirsai Dimit­rov Tsz-ben dr. Szondy György ügyész Bírálat vagy rágalmazás címmel tart elő­adást, 20-án dr. Kosa Miklós ■főorvos Ember a világűrben címmel ismerteti az űrkuta­tás egyes eredményeit a Sza­badság Tsz-ben. Hétfőn este Csemőben, a Szabad Föld Tsz-ben Nyújtó Ferenc tudományos kutató az új telepítésű szolók gon­dozásával foglalkozik. Varga Gábor, a járási pártbizottság osztályvezetője Dánszentmik- lóson az állami gazdaság­ban Az imperializmus mes­terkedései Ázsiában című előadását 21-én tartja. Ezen a napon Jászkarajenőn dr. Tajthy Károly orvos csecse­mőgondozással kapcsolatos előadására kerül sor. A törteti művelődési házban ekkor tartja Márky Péter já­rási népművelési felügyelő Korunk művészete a film cí­mű előadását. A művelődési autó előadói a növényvédő­szerek egészségügyi ártalmai­val foglalkoznak a tanyai is­koláikban. PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA IX. ÉVFOLYAM, 297. SZÁM 1965. DECEMBER 17, PÉNTEK Befejezés előtt a MÉH új telephelye Bérmunka külföldre — Hulladék anyag exportra — Sebészeti fonál és hegedűbúr Az év végéhez közeledve egyre gyakrabban összesítik eredményeiket, hátralevő ten­nivalóikat a gazdasági veze­tők is. A MÉH-vállalat tele­pén Karczagi Károly telepve­zetővel az utolsó évnegyed tervteljesítéséről beszélget­tünk. A kimutatások szerint vasgyűjtési tervüket 90 százalékban teljesítették, nyersbőrből a negyedik negyedévben 300 százalé­kos tervteljcsítést értek el. A papírbegyűjtés is meghaladja a száz száza­lékot. A rongygyűjtést a korán beálló hideg idő nehezítette, az értékesítést a szállítás idő­szakos nehézsége is befolyá­solta. A MÁV a nagy őszi csúcsforgalom idején nem tud elegendő kocsit adni, a leg­jobb akarat mellett sem. A tervszámok elérésében nagy segítséget nyújtanak az úttörők. Országos viszonylat­ban például az elmúlt négy évben annyi vasat gyűjtöt­tek, amelyből kilenc Erzsé- bet-hidat lehetett volna épí­teni. Nem kell szégyenkezniük a ceglédi úttörőknek sem. A szeptemberi tanévkezdés óta a városi csapatoktól 250 mázsa vas, 51 mázsa papír Hattá, segítség l Vidám utak, kényszerű érkezések lÁktogatás a „baleseti kór házban** Hányszor jajdul bele egy- egy ideges hang fájdalma­san a mentőállomás ügyele­tesének telefonjába ... — „Halló ... Segítség! Jöj­jenek gyorsan, mert...” Az utcákon vijjogva szá­guld a fehér gépkocsi. Kit visz... kiért megy? Családi tragédiák, karambolok, tönk­rement emberi életek árnyé­ka lebeg a vörös zászló után. A fehér kocsi legtöbbször a Gubody utcába fordul be, a városi tanács kórháza bal­eseti osztályának kapujá­hoz. Az egyemeletes-, stílustalan ház, egykor Lux doktor ma­gánszanatóriuma, a felsza­badulás idején a Budapest ostromát intéző szovjet pa­rancsnokság szállása, aztán Erdélyi sebész főorvos magán­lakása és 1957 óta Pest me­gye egyetlen sebészeti in­tézménye. A korszerűtlen és szűk épület ajtajában megcsap a kórház sajátosan fülledt atmoszfé­rája. Fehérbe öltözött nő­vérek jönnek-mennek. Fia­talok. Halk beszéd. A kór­termekben 36 ágy. Az ágya­kon megviaszosodva, fényte­len szemekkel fekszenek, akik „nem saját elhatáro­zásukból" érkeztek ide. Különösek az utak és a megérkezések. Volt itt már olyan is, aki esküvőre in­dult és itt töltötte nászéj­szakáját — a kórházi ágyon, törött lábbal, beszakadt mel- kassal. S volt, aki boros­üvegből maró nátront ivott, s aki tévedésből pezsgős po­hárból mérget ivott. Havonta átlagosan 90—100 ember kerül ide. Vannak egyszerű esetek is, de van­nak még az orvosi ideg- rendszert is próbára tevő szörnyűségek. Keletkeznek a bajok véletlenül is, de az em­beri gonoszság eredményeként is. Mindezt már a baleseti osz­tály vezető főorvosa, dr. An- ka Péter mondja, aki alig ,,túl az emberélet útjának felén”, sok gonddal és nagy szeretettel vezeti ezt a — sajnos — nagy forgalmú intézményt. Arca kemény, sápadtan barna. A haja idő előtt — telje­sen fehér. Kezén gumikesztyű, rajta alig sötétedő vérfreccsenés. — S majd beszélgetésünk köz­ben, rideg szobájában, kissé előrehajolva, vastagkeretes szemüvegen át úgy néz az asz­talára, mintha most is ag- noszkálna. Néha olyan moz­dulatot tesz, mintha várná, hogy tenyerébe belecsapják a sebészeti kést, ollót, fo­gót, vagy a csipeszt. A ceglédi járáson kívül Nagykörös és a nagykátai járás nagyobbik része is ide tartozik, majdnem kétszáz­ezer ember. S mindennap történik valami. Három-négy eset is, néha még több is. Legsúlyosabbak a vasúti bal­esetek. A közútiaknál az al­kohol szerepel igen gyak­ran az okok között. Az üze­mi baleseteknél kiderül, hogy a védő intézkedéseket, vagy A szabadság első napja cím i lengyel filmet ma mutatja be a Szabadság Filmszín­ház. Képünkön a film egyik jelenetét mutatjuk be. Csak 18 éven felülieknek! a munkaadó, vagy a dolgo­zó nem tartotta be. A mező- gazdasági balesetesek közül legtöbb a traktoros. Országos vizsgálat állapítot­ta meg, hogy a traktorosok jelentős százaléka már fia­talon rászokott az italozás­ra. Az erőszakos-cselekmé­nyek sérültjei is szinte ki­vétel nélkül az alkohol áldo­zatai. A száz évvel ezelőtti ceg­lédi anyakönyvek egyetlen rendkívüli halálnemet ismer­tek — a kútbaugrást. Baleset következtében régen csak akkor halt meg valaki, ha a bika megtaposta, ló agyon­rúgta, leesett az asztagról s gerince tört, vagy — főként a gyerekeket — ha elkapta a szárazmalom fogaskereke. Ma, — a gépesítés korszaká­ban — az ország egyik leg­nagyobb százalékot képviselő „népbetegsége” a baleset, s ezek között sok a halálos vég­ződésű. Az asztalon magasra rak­va orvosi szakkönyvek. Egyik­nek piros a kötése, szinte, olyan, mint a vér. Olvasom rajta a címszót: „Baleseti se­bészet.” Szabad idejében eze­ket olvassa a főorvos, aki nem akkor kel és nem akkor fek­szik, amikor akar és szeret­ne: rabszolgája a mások szerencsétlenségének. Egyéniségét is e cél érdeké­ben dresszírozta. Kikapcsoló­dás itt ebben a túlzsúfolt épü­letben alig-alig lehet. Sem neki, sem a két alorvosnak, sem az ápoló személyzetnek. Bármelyik pillanatban cseng­het a telefon, s felsikolthat az ideges sziréna hang ... Talán éppen most — e beszélgetés idején — ütötte ki a fagyott földből az útjelző követ egy motoros, vagy talán éppen most gyújtotta be autóját a sebesség megszállottja, hogy búcsúzó, kézfogásunk után tíz perc múlva idehozza a sze­rencsétlent egy vijjogó kék lámpás kocsi. Anka Péter főorvos életé­ben a kevésbé súlyos, a súlyos és nagyon súlyos balesetek je­lenjük a változatosságot: 1200 eset egy évben. Búcsúzáskor a folyosón két nővér karol égy beteget; sá­padt, szavát alig érteni, csak sóhajtani tud ... Kilépek az épületből. Éles decemberi szél csap arcom­ba, s egy vidám füttyszót hal­lok. Mikor fütyörésznek így azok, akik odabent csak só­hajtani tudnak?! Szomorú István és 15 mázsa rongy érke­zett az átvevőhelyre. Ezzel nagyban hozzájárultak a tervteljesítéshez. A Szűcs-tele pen épülő új telephely is átadáshoz köze­ledik. November 30-ra kel­lett volna elkészülnie a Ta­nácsi Építőipari Vállalat ki- * vitelezésében. A mintegy kétmillió forin­tos költséggel épül a kor­szerű telep, főépületében iro­darész, szociális létesítmé­nyek, papír- és nyersbőrrak­tár kap helyet. Száraz nyers­bőrraktár, negyven méteres modern épület készül a bél­mosórészleg számára. Mel­lette a csonttárolót helyezik el. A bélmosóüzemrészben a juhbél feldolgozását tíz-tizen- két női munkaerő végzi. Készítményeik alapanya­gul szolgálnak sebészeti célra készülő fonalak­hoz, hegedű- és bőgőhu­rokhoz. A begyűjtött anyag egy részét expor­tálják. Az új telep egy részén máris folyik a munka. Válogatási bérmunkát végeznek külföldi megrendelők számára. Megoldatlan még a városi gyűjtőhely sorsa. A lakosság érdeke megkívánja, hogy a belterületen is működjön egy átvevőhely a jövőben, hiszen sem az úttörőktől, sem a fel­nőtt lakosságtól nem kívánha­tó, hogy a városszéli Szűcs-te- lepre cipeljék az átadni való hulladékot, ahol még a so­rompó is gyakran várako­zásra kényszerít. Az ipari hulladékot majd a készülő telepen tárolják, ahol elektromos targoncák, vil­lanybálázó könnyíti a mun­kát. (- t -) Holdautó, hold rakéta... Az idén is megnyitotta az Abonyi Fmsz a szokásos téli játékkiállítását és vásárát. Dóka Józsefné, a kiállítás vezetője mondja: — Kiállításunkon mintegy negyvenezer forint értékű já­tékkészlet között válogathat­nak vásárlóink. Legnagyobb keletje a babáknak, mackók­nak, társasjátékoknak és a fel­húzható, vagy elemmel műkö­dő fém játékoknak van. Sláger az elektromos targonca, a holdautó és a holdrakéta. A nagy játékválaszték mellett, természetesen nem hiányoznak a könyvek sem. Kétszáz ifjú­sági és mesekönyv, szépirodal­mi, és tudományos könyv ál! a vásárlók rendelkezésére. Nyitvatartás? — Minden nap nyolctól hat óráig tartunk nyitva, és a ki­állítás 25-ig várja a látogató­kat, és vásárlókat. (—ny) Hpggeti csúcs for ff atom az alkoholmentes büfében Miért késik a péksütemény ? Reggelenként a munkába indulók egy része elsőnek az alkoholmentes büfébe látogat. Itt hat órától kilencig sokan reggeliznek, s fogyasztják az első duplát. A kerek műanyagtálcákra kerül a kakaó, vagy tejeskávé, mellé a zsemle, kifli — mind­ezt gyorsan, figyelmesen vég­zik a büfé dolgozói. Jönnek az állandó vendégek. A szem­közti ktsz-ből egy néni már évek óta innen viszi munka­társainak a reggelit. Délben ismét sokasodnak a pultnál és az asztalok mellett Ekkor már inkább a hideg- konyhai készítmények és a sü­temények kapósak — és a ká­vé, minden napszakban. A harmadik hullám öt óra kö­rül, munka után kezdődik és eltart a záróráig. A piacosok is már rég fel­fedezték a büfét, kedden és pénteken szép számmal betér­nek. Megállnak a hűtővitrin előtt, kiválasztják a kocso­nyát, virslit, egyéb ínycsiklan­dó ételt, szemlélődnek a sü­teményeknél, majd vásárol­nak. ABONY: Parázs hullott a mennyezetről Hétfőn délután kigyulladt az abonyi Gyulai Gaál Mik­lós iskola manzárdkonyhájá­nak mennyezete. Az iskola helyiségében lakó Guti Miklósáé kimosott ru­hákat teregetett szárítás cél­jából. Munkája közben arra lett figyelmes, hogy a meny- nyezet repedésén parázs­darabkák hullanak le. Segélykiáltására elősiettek a tanárok, de a lappangó tűz- góccal nem tudtak boldogul­ni. Értesítették a helyi önkén­tes és a ceglédi állami tűz­oltóságot, akik rövid" időn belül a helyszínre érkeztek. Közös erővel — még a tető- szerkezetre való átterjedés előtt — sikerült a hatalma­sodó tüzet megfékezni. Mint a vizsgálat megálla­pította, a kéménybe fageren­da volt beépítve, ami a négy kályhában folyó tüze­lés hatására meggyulladt. A tűz oltásánál Polgár Jó­zsef parancsnok vezetésével igen dicséretes munkát vé­geztek az abonyi önkéntes tűzoltók, akik immár soro­zatosan bebizonyították, hogy megbízható „önkéntesei” a község tűzvédelmének. Versenykiírás — sparíakiádra A téli és nyári spartakiádra a versenykiírás megérkezett, melyet az érdekeltek néhány nap múlva kézhez kapnak. A téli versenyeken az asztalite­nisz (női, férfi) egyéni, páros, csapat és vegyespáros számok, a sakkban férfi-női egyéni és négyes csapatverseny lesz. Nem lesznek külön mezőgaz­dasági és „egyéb” versenyek, hanem közösen versenyeznek. Érdekesség még, hogy a váro­sokhoz, tartozó tsz-ek, állami gazdaságok, dolgozói is indul­nak az 1966-os spartakiádver- senyeken. —sz— HALÁLOS BALESET történt szerdán délután öt és hat óra között a 41-es számú útvonalon. Hajdú Do­monkos budapesti lakos a CE 84—83-as rendszámú sze­mélygépkocsijával — Cegléd­től körülbelül három és fél kilométerre — a város felé haladva elütötte az előtte szabályosan haladó Gyöngyösi Mihály 65 éves ceglédi la­kost, aki kórházba szállítás közben meghalt. A figyel­metlen gépkocsivezetőt a rendőrség előzetes letartózta­tásba helyezte. Vád a „babák“ ellen Az olaszországi Viterbó- ban az ügyészség vádat emelt Gina Lollobrigida, Virna List és öt más filmszínész ellen. A vád szerint „közszemérmet sértő” szerepet játszottak el a, „Le Bambole” (A babák) cí­mű filmben. Most a gesztenyepüré, csoki­krém, puncskrém, gesztenyés készítmények a kapósak. Na­ponta átlag 150—160 duplát főznek, reggelenként 120—140 láncost adnak el. Az üzletvezető-helyettes, Zsiga Mátyásáé, elmondotta, hogy naponként 2300 forint a bevételi átlaguk. A tervet tudják teljesíteni. Segíti ezt a termelőüzem jó áruellátása. Csupán a péksütemény szál­lításával van baj, mert több­ször előfordul, hogy jóval nyi­tás után érkezik, amikor a vendégek egy része már elfo­gyasztotta reggelijét. Tisztaság, gyors kiszolgálás jellemzi a büfét, ami talán már megszokottá vált és fel sem tűnik a rendszeresen be­térőnek, de mindenképp dicsé­retet érdemel. Kőcser: 22 liter életmentő vér Kocsér községben immár harmadszor rendeznek önkén­tes véradó napot. Az eddigiek közül a legtöbb jelentkező kö­zül azonban a fertőzéses inf­luenza-járvány miatt csak 87- től vehettek vért, de így is 22 liter vér gyűlt össze a község­ben. A véradás megszervezé­sében különösen Molnár Imré- né. a Petőfi Tsz nőtanácsának vezetője és Barabás Ildikó az Űj Élet Tsz vöröskeresztes tit­kára, végzett jó munkát. A véradók többsége nő. Olyanok is vannak Kocséron, akik több­szörösen adtak vért, mint Go­dó Ferencné, Csontos József- né Pecze Szilveszter, Józsa István. Többszörös véradó csa­lád is van a községben: Király István italboltvezető feleségé­vel és anyósával együtt jele­nik meg minden alkalommal a véradáson. Boros László Hálás köszönetét mondunk mindazoknak a rokonainknak, jó ismerőseinknek, jó szomszédaink­nak, akik szeretett édesanyánk temetésén megjelentek, részvétü­ket nyilvánították, sírjára koszo­rút, virágot helyeztek. özv. Tűri Istvánná és családja, Kecskeméti Sándomé és családja Ezúton fejezzük ki hálás köszö- netünket rokonainknak, ismerő­seinknek, jó szomszédainknak, akik áldott emlékű szeretett test­vérünk, Bárány Antalné, szül. Horváth Mária temetésén megje­lentek, részvétükkel bánatunkban osztoztak, sírjára koszorút, virágot helyeztek. A gyászoló család Hálás köszönetünket fejezzük ki rokonainknak, jó ismerőseinknek, jó szomszédainknak, akik szere­tett jó férjem és édesapám, nagy­apám Farkas József temetésén megjelentek, részvétüket nyilvání­tották, sírjára koszorút, virágot helyeztek Külön köszönetét mon­dunk a Háziipari Szövetkezet ve­zetőségének és dolgozóinak. özv. Farkas Józsefné, Szeker Sándomé és családja A

Next

/
Oldalképek
Tartalom