Pest Megyei Hirlap, 1965. december (9. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-17 / 297. szám

fur HEcm sMhdop 1965. DECEMBER 17, PÉNTEK Mindenkit érhet baleset? Rövid hírt közöltek a na­pokban a lapok: a budapesti Váci út egyik három emeletes házának tetejéről az utcára «.uhant az ott dolgozó bádo­gos; ráesett egy járókelőre, mindketten életüket vesztet­ték. A szűkszavú közlést fi­gyelmet érdemlő megjegyzés egészítette ki: a vizsgálat megállapította, hogy a szeren­csétlenül járt bádogos nem tartotta be a biztonsági elő­írásokat, ráadásul még az utcán sem jelezték; dolgoz­nak a háztetőn. Két ember­életet követelt a hanyagság. A közvetlen baleseti okok kétségkívül sokfélék, s felde­rítésük nem mindig olyan egyszerű, mint az említett esetben. Ám mégis érdemes jól odafigyelni a következő, elgondolkoztató azonosság­ra: esztendők óta, már-már a szokás rangjára emelkedve, megközelítően egyforma az üzemi balesetek évi száma. A KSH adatai szerint 1963- ban 92 624, a múlt évben: 94 924 üzemi baleset történt. (A mezőgazdaság nélkül.) Ez év augusztusig, ameddig a hi­vatalos adatok a tragikus cselekményeket regisztrálják, 62 201 volt a balesetek szá­ma. Ez — az esztendő idő­arányos részét tekintve, — csaknem pontosan egyezik a korábbi évek adataival. Találgatás lenne, ha azokat a különös tényezőket akarnók kutatni, amelyek az egyedien sajátos baleseti okokon túl, ezt az — évenként nagyjából egyező — kilencvenezres szá­mot produkálják. Valójában helyi, vállalati és személyes okok szövevényében találha­tók a szerencsétlenül járt emberek sérülésének — eset­leg halálának — tényleges okai. A teljes igazság ugyanis az, hogy országos érvénnyel az utóbbi években rendre- sorra jelentek meg a legkü­lönbözőbb balesetelhárítási in­tézkedések, illetve a régebbi rendeletek szigorításai. Hadd útaljunk a legutóbbi ilyen intézkedésre: a Magyar Köz­löny december 7-i száma közli a SZOT új szabályzatát a régebbinél hatékonyabb Ál­talános Balesetelhárító és Egészségvédelmi Övórendsza- bály kiadásáról. Az év kö­zepén, júniusban jelent meg az a kormányrendelet, amely szabálysértéssé nyilvánítja — s 3000 forintig terjedő pénz­bírsággal sújtja — az üzemi balesetek bejelentéséről és nyilvántartásáról szóló jog­szabályi kötelezettségek el­mulasztását. (Nem árt meg­jegyezni, hogy a kormányren­delet korántsem a vállalatot bünteti, hanem személy sze­rint azt a felelős dolgozót, akinek a bejelentés, a nyil­vántartás, illetve az üzemi baleset okainak vizsgálata hivatalból kötelessége lett volna!). Mindezekhez járul az a ko­rábbi, rendkívüli horderejű kormányrendelet, illetve a végrehajtásáról intéz­kedő 1964.#évi munkaügyi mi­niszteri utasítás, amely a bal­eset előidézésében nem vétkes dolgozót teljes anyagi kártérí­tésben részesíti, méghozzá visszamenőleges hatállyal, te­hát az 1961. április 1. után tör­tént üzemi balesetekre is ki­terjedő érvénnyel! Az anyagi kártérítés rendkívül széles kö­rű. kihat a baleset során adódó dologi károkra, az elmaradt jö­vedelem megtérítésére, a hoz­zátartozók kárának átvállalá­sára, esetleges havi járadék fi­zetésére stb. Az üzemi balesetek elhárítá­sát célzó országos intézkedé­sekben tehát nincs hiány, s joggal hozzátehetjük: az állam azokat az anyagi terheket is teljes egészében vállalja, ame­lyek a balesettel összefüggés­ben felmerülnek (természete­sen akkor, ha a baleset nem a j t'olgozó hibájából következett be). A tények azonban azt mu­tatják — s az országos utasítá­sok, rendeletek leghűbb „ellen­próbája” a valóság —, hogy az í'zemi balesetek száma nem fnhnaott ff*» n tio s k *»ti ti s i tt doif/osók t‘tf**s •z>s*íff r«‘tli‘lnt*‘r ti I csökkent a kívánt mértékben. Messzire vezetne, ha ennek okait részletesen akarnánk vizsgálni, annyi azonban bizo­nyos, hogy a rendelkezések egész sor „kiskaput” hagynak, s méltányosan szigorú előírá­sait nem érvényesítik elég ha­tékonyan. Elég csak arra a szé­les körű tapasztalatra utalni, hogy meglehetősen „divatos” vállalati módszer a baleset okozójaként magát a dolgozót megjelölni. Lényegében ilyen kiskapunak tekinthető az is, hogy a baleseti bejelentés el­mulasztásáért — ami, melles­leg, „rontaná” a vállalat ered­ményét, tehát vezetőinek pré­miumtényezőit — meglehetős szórványos felelősségrevonás, holott ezt is jogszabály írja elő. S végül hadd szóljunk az üzemi balesetek egy más jellegű okáról —. amely ugyancsak a legfonto­sabbak közé sorolható: a mű­szaki fejlesztés lassú üteme. Pedig — egyebek között — az anyagmozgatás, az üzemen be­lüli szállítás korszerűtlensége — sok más, főleg gazdasági hátrány mellett —, rendkívül jelentős baleseti forrás is. Mindenkit érhet baleset? Jó lenne, ha végre érvényét vesz­tené ez a közhellyé kopott, de jelenleg mégis a valóságot tük­röző szólás! Tábori András Vecsési „krimi“ Sok mostaná­ban a tv-ben a krimi. Ezt állapí­tottam meg ma­gamban — mi­után kedves isme­rősöm elmondta, hogy beállított hozzá a boltba két fiatalember zárás után, és mosolygó arccal az aznapi bevé­telt kérték. Isme­rősömnek jó volt a lélekjelenléte — és pszichológiai csapdát állított a két „vendégnek” amibe azok bele­estek, és utána a futást választot­ták. Jóindulatúlag mosolyogtam a történeten. — Na persze, az An­gyal-filmek — hát igen ... Fiatal nőismerősöm a minap este lélek­szakadva rohant haza, és szinte suttogva mesélte. — Ké... kép­zeld! két árny (árny! no igen, a filmek!) kilépett a sarokról és megindultak fe­lém. Az egyik le­hajolt egy kőért, és szé... szétdob­ta az utcai vil­lanylámpát. Én meg elkezdtem futni. Idáig futot­tam. — Ez testvérek között is megér néhány pontot a Kiliánmozga- lomban — elmél­kedem —, és köz­ben arra gondol­tam: a sok krimi hatására mennyi illuzionista van. Tegnap este bo­torkálok haza a sötét, lámpaki­verte vecsési ut­cákon, egyszer csak kilép a sa­rokról két árny. (Árny volt, ha mondom!) Az egyik mel­lém lépett, és amolyan Gorcsev­féle jobbegye­nest lealcasztott. Bemutatkozás he­lyett. (Hol itt az illem? Ezt tanít­ják az iskolában?) Kitántorogtam a világosra — a két „úriember” utá­nam. — Az istenit! — szólal meg az egyik. — Ez nem az. — Bocsánat, uram! — mondja a másik. — Saj­nálom, hogy té­vedtünk. (Megjegyzem, ez az alak az elejé­től szimpatíku- sabb volt. Nem ez adta a Gorcsev- féle jobbegye­nest.) Néhány napig pozitív és negatív utóképeket lát­tam a szemem­mel — és több szerelmes levelet kaptam, mert a nők azt hitték, hogy kacsingatok rájuk. Holott csak kri­mi volt. (szatti) Ünnepi kontyalávalók A Magyar Állami Pincegaz­daság gondoskodott karácso- nyi-újévi italokról. A készlet­ből elegendő hordós bort kap a vendéglátóipar, s a legked­veltebb minőségi palackozott borok is nagy mennyiségben kerülnék forgalomba. A választékot bővítették — s egyben az üveghiányon is enyhí­tettek — azzal, hogy 15 000 két-, há­rom- és ötliteres, bolgár mű- anyagfonatos demizsont töl­töttek meg Alföldi és Pecse­nye fehérreL, Pecsenye édes­sel, Kövidinkával és Alföldi § Kadarkával. Az ünnepekre szánt pezs- ^ goit is átadták a kereskede- ^ lemnek, s már csak a szil- ^ veszten szállítás van hátra. § Közvetlenül Karácsony előtt § Pipa — műanyagból kerül forgalomba a Budafoki Pezsgőüzem újdonsága, a Hungária délicatesse. Az új­fajta gyöngyöző ital igazi „kontyalávalö”, édes pezsgő. Ugyancsak az ünnepre tar­togatta a pincegazdaság másik két italújdomságát, a Pannó­nia Aranyat és a Pannónia Rubint. A Pécsett készült két Cinzano típusú ital a desszert borok választékát bővíti. WO eset* tieiltíres ssobor Művészettörténészek megál­lapították, hogy Aschaffenburg nyugatnémetországi város egyik plébániájának eddig fi­gyelemre sem méltatott fából készült szobra az egyik legna­gyobb XV. századbeli német szobrász, Tilman Riemen­schneider alkotása. A szobor értékét most 100 000 dollárra becsülik. KÖNYVESPOLC Ottó Rühle: Hatmilliárd ember kenyere MOZESKOCSI A Debreceni Fémfeldolgozó Ktsz a jövő évben növeli a gyermekkocsigyártást. A vá­lasztat bővítésére új kocsi­típus mintadarabjait készítet­ték el. Az új típusú kocsi nagy küllős kerekekkel, mó­zeskosárral készül. Szétszed­hető, s így gépkocsiban vagy vonaton könnyen szállítható. A kocsi váza összecsukható, a kiemelhető mózes-kosár pedig kézi szállításra is alkalmas. Lumineszcens a Hope-gyémánt Szenzációs felfedezés: a Hope-gyémánt, a világ viharos múltú, legnagyobb kék gyé­mántja — perceken át úgy iz­zik, akár a tüzes szén, ha ibo­lyántúli besugárzásnak teszik ki. Eddig egyetlen ilyenfajta drágakőnél sem mutatkozott ez a jelenség. Hasonló esetben a kövek általában sápadt kék fényt kapnak, míg a Hope- gyémánt inkább a spektrum vörös övezetébe tartozó más hullámhosszú fényt sugároz, amelynek nemcsak a színe szokatlan, hanem az intenzi­tása is. A majom nyelv szótára Az emberszabású majmok viselkedését tanulmányozó angol tudósoknak sikerült összeállítani „a majom nyelv szótárát". A gyűjtemény tar­talmazza és értelmezi azokat a hangokat és mozdulatokat, amelyeket a majmok az egy­mással való érintkezés köz­ben használnak. A „szótár” körülbelül harminc értelme­zést tartalmaz. Az emberiség majdnem fele — éhezik! Azaz nem táplál­kozik megfelelően, meet sze­gény, mert egyenlőtlen el­osztású társadalomban él, mert fejletlen termelőeszkö­zökkel dolgozik, mert még sok tekintetben nem tudta legyőzni a természetet. Meny­nyi oka, magyarázata van annak, hogy hárommilliárd ember közül kevés, kicsi a kenyere — másfél milliárd- nak... A német professzor könyve ezt a kérdést tár­gyalja, igen sok oldalról elemezve. Irodalom is ez a könyv, tudományos munka is. Krónikája a különböző gazdasági rendszerek terme­lési eredményeinek, s bátor felvázolója a jövő útjainak. A jövőének, ahol már — a század végén, a tudósok szá­mításai szerint — hatmil­liárd ember kenyeréről kell gondoskodni. Kell, de — le­het-e? Rühle professzor könyve döntően erre keresi a vá­laszt: inkább a jövőt, sem­mint a múltat mutatja be, utóbbit csak annyira, ameny­nyire a kiinduláshoz szüksé­ges. Milyen tartalékokkal rendelkezik az emberiség, mi kell ahhoz, hogy nemcsak a három-, hanem a hatmilliárd ember kenyere is elég le­gyen? Igaz lenne, hogy „so­kan” vagyunk földünkön? Ér­dekes és izgalmas kérdések, s a szerző érdekesen és iz­galmasan adja meg a vá­laszt. A békés építőmunka hihetetlen tartalékokkal ren­delkezik: a sivatagok ter­mővé tehetők az atomener­gia hasznosításával, a jelen­legi termőföldek hozama ug­rásszerűen növelhető a ve­gyiipar termékeinek nagy arányú felhasználásával, ön­tözni kell, belterjesen gaz­dálkodni stb., stb. Kézikönyv ez, mert hatal­mas tényanyaga, adatai azzá teszik. Olvasmány is, mert érdekes kérdésekről ír, él­vezetesen. És figyelmeztető erejű munka is, mert arról a holnapról beszél, ahoi raj­tunk múlik, meglesz-e, s ele­gendő lesz-e mindennapi ke­nyerünk?! (Kossuth Könyvki­adó) (m. o.) Magvető-antológia, 1965/3 A kedvelt antológiasorozat legutóbbi kötetében kisre­gényt, novellát, regényrész­letet, drámát, verset, tanul­mányt talál az olvasó — szám szerint egyes műfajon­ként kevesebbet, mint az előző évkönyvekben, de tar­talmasabbat, érdekesebbet Az igényes, kritikus szerkesztést dicséri a versek összeválo- gatása; az ismert Ladányi Mihály, Csanády János, a kevésbé ismert Niklai Ádám, és az ismeretlen Pass Lajos versei az összeállítás szép darabjai. Az ellenforradalom idején játszódik Murányi Mi­hály őszi passió című kis­regényének cselekménye. Eré­nye, hogy új színt, új kon­cepcióit igyekszik adni a sokszor megírt témának. Azonban a kisregény szétfe­szíti az író által meghatáro­zott kereteket: nehézveretű, epikus hangja regényhez il­lenék. Sajátos atmoszférát teremt Mészöly Miklós Bun­A Műanyagtechndika Ktsz- ^ ben készülnek a műamyagpi- ^ pák mintapéldányai. Az új do- ^ hányzócikk érdekessége, hegy ^ polipropilénből gyártott szárán b cserélhetik a fából faragott ^ úgynevezett kazánt, amely- ^ ben a dohány ég. A műanyagpipa védi majd a dohányzó egészségét 5 is, mert a szárába poliuretán- ^ habból készült, ugyancsak cse-^ rélhető, nikotin szűrőt helyez-§ 1 hetnek el. Az újdonság díszdobozban ^ kerül az üzletekbe. A doboz szárat, két különböző ^ formájú „kazánt” és több szű-^ rőbetétet tartalmaz. A ktsz a ^ jövő év első negyedében ezer S műanyagpipa garnitúrát gyárt. § érkeztek nemrégen hazánkba, hogy a helyszínen tanulmá­nyozzák a magyar idegenfor- i galom regionális terveinek : végrehajtását. Három lengyel i és négy csehszlovák idegenfor- í galmi szakember a Dunaka- ! nyár Intéző Bizottság, vala­mint a Pest megyei Idegenfor­galmi Hivatal vendégeként pénteken bejárja az egész Du- ; nakanyart, hogy megtekintsék j a legutóbb elkészült létesítmé- : nyékét és a folyamatban levő : építkezéseket. — Törpe helikopter. Egy koppenhágai mérnök minia­tűr repülőgépet konstruált, amellyel kisebb távolságo­kat lehet megtenni. Súlya 37 kilogramm, szíjakkal csatol­ható fel, mint a hátizsák Kétütemű, 15 lóerős benzin­motor hajtja a háromlapátos, vízszintes kis légcsavart. A készülék 100 kilós terhet ké­pes a magasba emelni. kér című drámája. Bár­mely háborúban játszódhat­nék: a reménytelenség, a „holtpont” belső és külső csendje robbantja ki a konf­liktust, amely szükségsze­rűen nem hozhat megol­dást, hiába lázadnak a hő­sök. Nagy vállalkozást tük­röz Sziklai Elemér Voro- nyezsnél című regényének részlete — dokumentumsze­rűségében is megrázó. A ta­nulmányok között leginkább említésre méltó Szomjas- Schiffert György alapos, a legújabb kutatásokat és mód­szereket ismertető tanulmá­nya, a finnugorság ősi ze­néjét kutató, mostmár kü­lön zenetudományi ágkém szereplő összehasonlító zene­folklórról vkgy zenei finn- ugrisztikáról. Önállóan szerepelnek az antológiában Réber László és Zsoldos Vera szellemei karikatúra-sorozatukkal. A kö­tet első lapjain egy terjedel- delmes kubai antológiát és egy kisebb vietnami össze­állítást láthatunk. Talán sze­rencsésebb lett volna, ha egy külön kubai antológia jelenik meg — a kubai so­rozat egyébként régen várt, jó gyűjtemény! — így a Mag­vető több hazai művet kö­zölhetett volna, s a kubai összeállítás is bővebb lehe tett volna. A kötet kiállítása, az il­lusztrációk a tartalomhoz ha sonló színvonalúak. (J. E.) Új növényvédőszer Bodzaviráglé Dr. Sáringer Gyula kandi­dátus, a növényvédelmi kutató intézet keszthelyi laboratóriu­mának tudományos munkatár­sa a máktokbarkó ellen újsze­rű védekezési módszert próbái ki. Különböző riasztó vegyüle- teket használ, amelyek erő- illata elűzi a rovarokat. A környéken honos legerősebb illatú virág, a bodzafa virágá préselte ki, s a léből oldatot készített. Az oldattal permete­zett mákvetéseket elkerült' a kártevők. Falu végi kurta kocsma - Nyíregyházán Mosolyogjatok, mondja a fotoriporter, s ők mosolyognak... Foto: Nádas Értékes néprajzi, helytörté- § neti és irodalmi vonatkozású ^ kéziratok, újságok, fényképek ^ kerültek a nyíregyházi Jósa ^ András múzeumba. S Az anyagot a nemrég el- S hunyt Kiss Lajos Kossuth- ^ díjas néprajztudós leánya, Bo- § ross Gézáné adományozta. $ Ezek között különösen érté- ^ kesek a megye néprajzi ha- ^ gyományaival kapcsolatos ^ fényképfelvételek. Bemutatnak egy sor olyan régi nemesi kúriát, amelyet már rég lebontottak. Több felvétel ábrázolja a matolcsi volt száraz malőrt külsejét, berendezését. Kiss Lajos hagyatéka tartal­maz egy fényképet a matolcs „kurta kocsmáról” is, amely Petőfi örökített meg közií mert versében. 1 f Lengyel es csehszlovák ide­genforgalmi szervek képviselői LENGYEL ÉS CSEHSZLOVÁK IDEGENFORGALMI SZAKEMBEREK A DUNAKANYARBAN

Next

/
Oldalképek
Tartalom