Pest Megyei Hirlap, 1965. december (9. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-16 / 296. szám

TIT-tanácskozás Megszűntek a fehér foltok AKADÉMIADÖMPING — 580 ELŐADÁS — A LEGKÖZELEBBI VENDÉGEK: DR. ORTUTAV GYULA ÉS DR. KIRÁLY JÓZSEF A TIT járási szervezete kibővített elnökségi ülést tartott, Megjelent a megyei • szervezet titkára, Földes Ist­ván, valafnint Kolozs Sán­dor, a járási pártbizottság osztályvezetője, dr. Laka­tos József, a járási tanács vb-elnöke, Mészáros Judit, a járási művelődésügyi osz­tály vezetője. Egészségügyi, művészeti, irodalmi, törté­nelmi, biológiai, fizikai, jo­gi szakcsoportvezetők és köz­ségi aktíva-csoportvezetők előtt nyitotta meg dr. Magócs Im­re elnök az ülést. Gajdoss Gyula, a járási szervezet titkára ismertette a társulat működését, majd az 196!)—66-os év fejlesztési és működési tervezetét. Előadásában többek kö­zött elmondotta, hogy a társulatnak jelenleg 130 tagja van. Területileg a TIT járási szervezete már nem ismer úgyne­vezett fehér foltot. Hálózata kiépült a járás valamennyi, azaz 15 közsé- gében, azok tanyatelepülé­seiben és a tsz-ek központ- f jaiban. A 130 tag 16 szakosz- tályban tömörül, minden köz­ségben van társulati tag. Legtöbb Nagykátán, 41. A TIT-előadások száma az évek során rendkívül kedvezően - alakult. ; Míg 1962-ben 271 elő­* adást tartottak, addig 1965 első felében ez a szám meghaladta a 300-at. A különböző — tsz, munkás, ülnök, nevelők, szülők, if­júsági, nők, szövetkezeti — akadémia — fajták közül 1962-ben 27 helyen, 1965 első felében 52 helyen tar­tottak előadásokat. A legkiemelkedőbb rendez­vények közül megemlítette a nevelők akadémiáját Tápió- szecsőn 80 pedagógus rész­vételével, a szülők akadé­miáját Nagykátán a II. szá­mú iskolában 124 bérletes részvételével, a nők akadé­miáját Tápiószecsőn 145 bér­letessel. Kiemelt néhány községet — Tápiószentmártont, Nagykátát, Tápiószecsőt, Kókát —, ahol különösen jó az ismeretterjesztő munka. A következő félév tervei közül írjunk ide néhány érdekesebbnek ígérkező elő­adót, illetve előadást. Dr. . Király József pszichológus pszichológiai tárgyú előadás­sorozatot fog tartani ja­nuártól kezdve. A tavasz folyamán ismét Nagykátára látogat dr. Ortutay Gyula akadémikus, a TIT országos elnöke. A közelmúltban már lezajlott a járási könyv­tárral közösen rendezett irodalmi sorozat első elő­adása, Kolozsvári-Grand- pierre Emil író részvé­telével. Még 4 író—olvasó találkozóra kerül sor a következő hóna­pokban. A hozzászólások közül meg­említenénk Földes István hozzászólását. Kiemelte, hogy a járási szervezet munkája az utóbbi időben sokat ja­vult, mind számbeli, mind tartalmi szempontból. Kolozs Sándor hangsú­lyozta a TIT szerepét az ideológiai munkában. Dr. Lakatos József a köz­ségekben folyó egyéb is­meretterjesztő előadásokkal való koordinációra hívta fel a figyelmet. Az elnökség beszámolóját és a jövőre vonatkozó irány­elveket a kibővített elnök­ségi ülés elfogadta. M — Táoió menie A NAGYKÁTAI JÁRÁS RÉSZÉRE II. ÉVFOLYAM, 97. SZÁM 1965. DECEMBER 16, CSÜTÖRTÖK Asszonyok a pótkocsikon Szédületes hajrában megfeszített munka—A nők mosta hősök Szentmártonkátán A szentmártonkátai Kossuth Tsz központjában jártam a napokban, amely egy feldúlt hangyabolyhoz hasonlított. Amerre néztem, mindenütt szorgoskodó emberek mun­kálkodtak. A mázsaiház előtt főleg asszonyokat láttam, akikről túlzás nélkül állít­Milyen a korszerű növénytermesztés? Tápiószentmártonban is megkezdődött a művelődési házban az elsősorban ter­melőszövetkezeti tagok ré­szére szervezett tsz-akadé- mia. A megnyitó előadáson a Tápiószelei Agrobotanikai Tudományos Kutató Intézet igazgatója, dr. Jánosy Andor professzor beszélt a korszerű növénytermesztésről. Előadá­sára megtelt a művelődési ház terme. De minden elő­adást hasonló érdeklődés kí­sér. Ma este 6 órakor Hatvani József, a járási tanács mező- gazdasági osztályának mun­katársa tart előadást a szőlő- művelésről. + Várallyai Béla képriportja Négy tanácsülés A nagykátai tanács ma dél­után 4 órakor ül össze. Jelen­tés hangzik el a községfej­lesztési és községrendezési tervek végrehajtásáról, majd a községfejlesztési állandó bi­zottság munkájáról. T ápiószelén is ma tartja ülését a községi tanács. A Ki mit vállal? mozgalmat, továb­bá az idei év munkatervének végrehajtását értékelik, majd megbeszélik a jövő évi mun­katervet. Holnap is két községben lesz tanácsülés. Szentlőrinc- kátán az idei tanácsi tevé­kenységgel kapcsolatos mun­kát értékelik, ezután megbe­szélik a jövő évi munkater­vet Újszilváson a népi ellen­őrzési csoport számol be az elvégzett munkáról, majd itt is a tanács jövő évi munka­tervét tárgyalják meg. hatom, hogy ők most a mun­ka hősei. Miért? Balázs Károlyné állt leg­közelebb hozzám, tőle ér­deklődtem munkájukról. — Nyolc napig törtük a kukoricát 150 holdon, most a termést takarítjuk be. Sza­kadó esőben, hóban, megállás nélkül dolgoztunk. Ekkor már valahogy oda­keveredett Barna István bri­gádvezető is, aki átvette a szót: — Nem is tudom mi lett volna a betakarítással szorgalmas asszonyaink nélkül. Hozzáállásuk, ki­tartó akaratuk példa nél­kül álló. Igen, magam is meggyő­ződtem arról, hogy sűrűn vágtató vontatók kukoricá­val megrakott pótkocsijain kendős asszonyok gubbasz­tottak, kockáztatva az egész­ségüket is. Az asszonyok férfiasán helytálltak. Én hőstettnek ne­vezem teljesítményüket, a hét­köznapi munka igazi hősei ők. Nem névtelen hősök, mert özv. Barna Istvánná, Ke- le Sándorné, Kele Elek- né, Karai Sándorné, Gu­lyás Kálmánná, Takács Istvánná, Tarba! Pálné, Szűcs Károlyné, Illés Menyhértné szorgalmát az egész falu elismeri. Megtörtént a mázsálás, a gépek elviszik a kukoricát a górékhoz, melyekbe egy­kettőre bedobják a termést, ismét irány a határ! Pedig jobb lenne ilyenkor otthon, mondogatom magamnak. Tarbai P&l/né kizökkent gondolataimból. Azt mondja, hogy a kukoricajárandóságot nem kapta meg mindenki időben, pedig jó lenne, ha a vezetőség erre na­gyobb figyelmet fordítana. Gépek recsegnek, ropognak, és én is elindulok egy kerék­nyomon, hogy mielőbb ki­juthassak a sártenger köze­péből. Molnár Bertalan 'iTSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS^ Ébredj... ^Ébredj a hajnalpirral ^ édes gyermekem, ^ mikor új színt ölt a föld. ^ ^ Mosollyal ébredj nekem. § ^ Játsszál a fénnyel, S napsugár melegével j én szép gyermekem. ^ S ha az est száll le, ^ a Tündérországot § vidáman járd be ^ álmaid színes kocsiján, ^ én szép gyermekem. Rády István $ „Kétszer megkopasztottam“ Három bírósági ítélet Nem fizetett gyermektartásdíjat A kókai Lantos Károly már hosszabb idő óta nem tett ele­get gyermektartásdíj-íizetési kötelezettségének. Munkahe­lyét sűrűn változtatta, s csak­nem egy év óta nem dolgozott sehol, hogy a pénzt ne tudják tőle levonni. Újból csak akkor helyezkedett el, amikor meg­indult ellene a bűnvádi eljá­rás. A szülői kötelezettség alól kibújni akaró vádlottat — akit Kókán csak úgy ismernek, mint aki a munka helyett job­ban szereti az italt — a járás- bíróság 6 hónapi börtönre ítélte. Miatta égett le a birkahodály Kállai Imre, a tápiószent- mártoni Rákóczi Tsz juhásza volt. Részben az ő gondatlan­sága következtében égett le egy nagy értékű birkahodály. Figyelemmel 9 kiskorú gyer­mekére a járásbíróság 15 szá­zalékos munkabér csökkentés­sel 7 hónapi javító-nevelő munkára ítélte. Ismét Rostásék Ismét tárgyalta a bíróság Rostás Lajos és 4 társa bűn­ügyét. Mint ismeretes, Rostá­sék Kókán, Isaszegen és Val- kón követtek el lopásokat. A bíróság korábbi ítéletét fenn­tartotta és csak Raffael István negyedrendű vádlott bünteté­sét mérsékelte. Raffaelnek 8 gyermeke van, s élettársa most várja a kilencediket. m — NAPTAR Ma délután 5 órakor Nagy­kátán, a járási művelődési házban vendégszerepei az Ál­lami Bábszínház együttese. Az Aladdin csodalámpája című mesejátékot adják elő. Holnap, pénteken délután 6 órakor A magyar hadsereg felkészültsége a második vi­lágháborúra címmel Kiss Béla tanár tart előadást Farmoson a művelődési házban. Holnapután, szombaton este 6 órakor a tápiószőllősiek a művelődési házban meghall­gathatják Kézér János tanár előadását, amelynek címe: A világ ifjúsága a békéért Holnapután, szombaton este 8 órakor a nagykátai gimná­zium tanulói bált rendeznek a járási művelődési házban. Ki hogyan várta Körkérdés A háztáji kisállattenyésztés gazdaságosságának és minő­ségének megjavítása céljá­ból kezdtük meg járásunk­ban tavasszal a „rajnai” na­poslibák kihelyezését. Ezt hosszú szakmai felvilágosítás és szaktanácsadás, — a te­nyésztőknél bizonyos fokú tartózkodás, az új fajtától va­ló idegenkedés — előzte meg. A szaktanácsadást végző szak­emberek, baromfifelvásárlók sokat fáradoztak a munka és a tenyésztés sikeréért. A várt eredmény nem is maradt el. A sikerekről, az eredmények­ről a legilletékesebbeket, a te­nyésztőket kérdeztük meg most november végén, a hí­zott libák, pulykák értékesí­tésekor, a tápiógyörgyei föld­művesszövetkezet átvevőhe­lyén. Meggyes Jánosné elmondta, hogy: — A naposlibák átvételekor bizony féltünk, hogy sike­SZŐLLŐSI ESTE Este fél 7 órakor az embe­rek ünneplőbe öltözve elindul­tak a tápiószöllősi italbolt felé. Már egy hete készültek erre az alkalomra, a plakát nagy betűvel hirdette: „Magyarnóta- est, disznótoros vacsora.” Ez igen! A teremben, a dobogón a tápiószelei népi zenekar ma­gyar nótákat és operettrészle­teket játszott. Távolról már hallani a tá­nyércsörgést, így mindenki magán tanulmányozhatja a pavlovi reflexeket. Majd a do­bogón megjelentek vendé­geink, Balázs Erzsi és Pápai Antal. Balázs Erzsi végtelen barátságos, megnyerő külsejű énekesnő. A hangja szinte ma­gyar nótára „termett”. Pápai Antalt nem kell külön bemu­tatni, hiszen a rádióból már ismerős mindenkinek. Szünetben a két művésszel a vidéki közönségről beszél­gettünk. Elmondották, hogy Tápiószöllősön nagyon jól ér­zik magukat, szívesen eljön­nek máskor is, énekelni. Egy baj van csak, mint mondták, hogy a fiatalok kevésbé isme­rik, s így nem is szeretik elég­gé a magyar nótát. Tizenegykor asztalbontás, majd tánc következett. A han­gulat, s az est kellemes volt, s ezért köszönet jár elsősor­ban a fő szervezőnek, Vági Ferencnek. Juhász Imre Ceglédről is járnak Szelére gimnazisták A Ceglédi Hírlapban olvas­tuk: Esztendőkön keresztül büsz­kék voltunk arra, (mármint a ceglédiek — A szerk.) hogy az egész környékről hozzánk jár­nak a gimnáziumba kíván­kozó diákok. Évek során le­maradtak az irsaiak, pilisiek, mert megnyílt a monori gim­názium. Három esztendeje annak, hogy korszerű közép­iskolát kapott Abony, és ilyenformán az abonyi bejá­rók is elmaradtak. Negyed hétkor indul Tápió- szele felé az autóbusz. Négy fiatalemberke, táskával fel­fegyverkezve, várakozik a megállónál. Nem nehéz kita­lálni, hogy könyvek tömik de­geszre az aktatáskájukat. — Hová, hová, fiatalembe­rek? — Gimibe. — Autóbuszon? — Bizony. Húsz kilométerre nem mehetünk gyalog. Leolvashatták arcomról az ámulatot, ezért folytatták: — Tápiószelére járunk! Fé­rőhely hiányában nem vettek fel Cegléden bennünket. Ezt is megértük. Tőlünk járnak máshová a gimnazis­ták. —ssi— MOZIMŰSOR Nagykáta ma: szünnap, péntek­től vasárnapig: Arséne Lupin. Tápiószele ma: szünnap, péntek­től vasárnapig: Szerelmes bicik­listák. Tápiószentmárton ma: Egy olasz Varsóban, szombaton: Ne hagyd magad, Pitkin. Pánd szom­baton: Nyári intermezzo. Kóka ma: Eltévedt ágyú, szombaton: Riói kaland. Farmos ma: Jog és ököl, szombaton: A Tenkes ka­pitánya I. Tápiószőllős ma: A szí­nésznő szerelme, szombaton: Egy krumpli, két krumpli. Tápióság szombaton: Elvtársak. Tápióblcs- ke szombaton: Nem. Szentlőrinc- káta ma: Utitársak, szombaton: Bolondos história. Tápiószecső ma: Vízivárosi nyár, szombaton: Van, aki forrón szereti. a „rajnaiakat"? libaügyben rül-e a vállalkozásunk, vagy sem. Annak ellenére, hogy szép kis _ állatokat kaptunk. Az első hónap eltelte után már reménykedtünk, mert a libák szépen fejlődtek. Alig hullott el belőlük néhány, s reményünk most valósággá válik. Jelenleg 32 hízott li­bát adtam át. Meg vagyok velük elégedve. Szépen híz­tak, több mint 5 ezer forintot kaptam értük. S otthon még van belőlük. — Még nem csináltam szá­mítást, de biztos vagyok ben­ne, hogy munkám jövede­lemmel és haszonnal jár. A jövedelmem azonban nem lenne egész, ha csak a mos­tani összeget számítanám fel, ugyanis a libákat kétszer megkopasztottam, szépen lett tollúk, melynek kilogramm­jáért 80 forintot kaptam. Hasonló tapasztalatokról, eredményekről tájékoztatott bennünket Nyíri Lajosné, ak: 28 darab, Gömöri János bá­csi, aki 24 libát adott át. Érdeklődtem a libák átadá­si átlagsúlya iránt. Szinte egyszerre kaptam többektől az egyértelmű választ, amely szerint az átlagsúly 8 és P kilogramm között mozog, de akad köztük 10—11 kilo­gramm súlyú is. — Talán még jobb is lehet­ne az átlagsúly, ha Idejében megkapjuk a töméshez szük­séges s a szerződés értelmé­ben járó kukoricát — mond­ták többen is. A tenyésztők a jövő évi ter­vekről elmondták, hogy több libát kívánnak felnevelni és értékesíteni. Nyíri Lajosné. az első nyilatkozó mondta: — Kétszáz, kétszázötven li­ba nevelése és értékesítése szerepel a családi tervben. összefoglalva: a beszélgeté­sekből kitűnt, hogy a tenyész­tők elégedettek, de ugyanígy a felvásárlók is. Eredményes volt tehát annak idején a szakemberek fáradozása. Ezt mutatja az is, hogy egy-egy felvásárlási napon 180—200 darab hízott libát, s ugyan­annyi pulykát adtak át a györgyei tenyésztők, amely 2—3 tehergépkocsi rakomány­nak felel meg. Kiss Lajos I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom