Pest Megyei Hirlap, 1965. december (9. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-16 / 296. szám

MST MBCYEI g^irfap 1965. DECEMBER 16, CSÜTÖRTÖK Egész Pilisvörösvár összefogott A megye legszebb községi könyvtára Sokkal ésszerűbb lett vol­na, ha a tőlünk alig öt ki­lométernyire levő solymári Faipari Vállalattól rendel­nek meg mindent. A pénzt együtt van a még hiányzó tárgyak beszerzéséhez, a terminusok betartása attól függ, hogy a különböző válla­latok betartják-e a megállapo­dást. A vörösváriak remélik, hogy nem lesz fennakadás. m. 1. JÉNA, LUGOS, SUMMA, PÁTOSZ, IMOLA, ITALA A gyapjúszóvo- gyárak mintakol­lekcióinak több száz új szövetva­riációja közül a kereskedelem már kiválasztotta a jövő évi újdon­ságokat. Ismét gyártják az úgynevezett freskó-szövet- f éléket, amelyek tiszta gyapjú vál­tozatban Jéna né­ven, gyapjúvisz­kóz keverékéből pedig Lugos né­ven kerülnek for­galomba. A szakemberek véleménye sze­rint nagy népsze­rűségre tesz majd szert a 65 száza­lékban cheviot gyapjút és 35 szá­zalékban poliész­tert tartalmazó korszerű éltartó szövetcsalád, amely sportkosz- tüm és öltöny céljára készül. Ez lesz egyéb­ként a terliszter kelmék, legújabb változata. A kártolt szöve­teknél az újdon­ságokat leginkább a szintetikus szál- keverékű anyagok jelentik. A viszkóz és poliészter össze­tételű Summa és Pátosz elnevezé­sű szöveteket a felnőttek öltöz­ködéséhez, az Imola és Itala kelmét pedig is­kolaruházat cél­jaira szánják. Csaknem vala­mennyi kártolt szövet tartalmaz szintetikus szá­lat, ha csak kis mértékben is, hogy a kelme ko­pásállóságát, él­tartóságát növel­je. A könnyű kár­tolt szöveteket egyébként most habszivacsra is feldolgozzák. Az úgynevezett laminált kelmék gyártása az idei 600 000 négyzet- méterről 2 millió négyzetméterre emelkedik a jövő évben, és egy ré­szük ilyen kártölt szövet felületű lesz. A nők és a fér­fiak számára az eddiginél nagyobb mennyiségben állítanak elő mohair-tartalmú kabátszövetet. A női kabátok közül a velúr és a simított flausch típusúak és a dí­szítő cérnával mintázott anya­gok kapnak nagy teret. Érdekes, hogy a sötét színárnyala­tok helyett most kabátra is inkább a szürke és a bar­na világosabb ár­nyalatait válasz* ják. Gombakavalkád Több mint 100 mázsa szárí­tott gombát tárolnak az Er­dei Termék Vállalat újpesti raktáraiban: a magasra ra­kott fehér tüllzsákok illatos tartalmát sok száz vagonnyi erdei gombából készítették. 12 ország 14 cégének, illetve vállalatának, köztük az Ame­rikai Egyesült Államokba, Kanadába és Ausztráliába is szállítanak rendszeresen a magyar erdőkben termett ér­tékes gombákból. Legkelendőbb a szárított vargánya, amelyből például az USA- nak legutóbb 500 kilót küld­tek és további 1000 kilóra máris megkapták a megren­delést. De jó devizát hoz — főleg a nyugat-európai orszá­gokból — a kék hátú galamb­gomba, a rókagomba és az idei favorit: a nálunk sötét trombitagomba néven ismert, de csak ritkán gyűjtött, ér­tékes és igen ízletes faj. Ez utóbbiból, 1200 mázsát gyűj­töttek, zömmel a nyugat­dunántúli erdőkben. Magyar specialitás a hó­fehér színű tejgomba, amely csak nálunk terem és a világ legízletesebb gomba­fajának tartott bogyiszlói csi­perke. LIPICAI EXPORTCSIKÓK A Bükkfensíkon, Csipkés- kúton tartják hazánk egyetlen hegyvidéki ménesét. Az itte­ni lipicai törzstenyészet 12Ó csikója a jugoszláviai Lipicá- nak megfelelő természetes környezetben válik igényte­len, erős csontozatú és izom­zatú, kecses járású, igázásra és sportolásra egyaránt alkal­mas lóvá. Az itt nevelt csi­kókat külföldön is keresik. Eddig főként Olaszországba, és Németországba szállítottak növendékcsikókat, az idén — első ízben — Svájc és Svédor­szág is vásárolt nyolc, 3—4 éves lipicai csikót. Ugyancsak a lipicai csikó­ménesből szállították el tíz egyéves méncsikót Bábolnára, az állami méntelepre. il medve vált <v gyilkos A mecseki állatkért öied- veketrecében holtan talált Papp József, 64 éves (cser- di) lakos halálával kapcso­latban az első feltevések alap­ján az a vélemény alakult ki, hogy a biztonsági rendszabá­lyokat elmulasztó állat­gondozót az örvösmedvék támadták és ölték meg. Ezt bizonyí­tották a Papp Józsefen ta­lált külsérelmi nyomok. Az Igazságügyi Orvostani Intézet utólagos vizsgálatá­nak eredménye igazolta azt a feltevést: az idős ember nem szenvedett olyan beteg­ségben, mely hirtelen rosszul- léttel járhatott volna. A sé­rülési nyomok azt mutatják, hogy a két medve közül vala­melyik először tarkón csaphatta gondozóját, amitől nyakcsigolyája eltört. A váratlan támadás a ma­gyarázata annak, hogy a tő­le 25 méterre dolgozó mun­katársa nem hallott segély­kiáltást. Fülöp János: KELENHEGYI HAJNAL Az ostromgyűrűbe zárt Bu­dapest a háború utolsó nap­jait élte. Az emberek féltek kijönni a pincéből, de a kí­váncsiság, az izgatott vára­kozás az ajtóhoz terelte őket. Egymást lökdösték, egymás szavába vágva mondták. — Nézd! Látod? Ott a gép­puskánál ... azt a nőt... azt a civil nőt... Nem messze a háztól szov­jet gépDuska kelepelt. Mö­götte ballonkabátos nő fe­küdt, hosszú haja a vállára omlott. Körülötte katonák futottak, feküdtek, lőttek. — Ezek magyarok — ki­áltotta valaki a pince bejára­tánál. — Nézzék! Magyar egyenruhájuk van és az oro­szok oldalán harcolnak. A sapkájukon vörös szalag. Em­berek! Ezek a mieink! Sok budai házból látták őket, sokan döbbentek meg a törékeny kis géppuskás- lány láttán. Volt, aki örült nekik, volt, aki értetlenül né­zett maga elé. Történelmünk egyik legnehezebb korsza­kában ä magyar katonáit egy része harcra jelentkezett a Vörös Hadseregbe. Előbb önkéntes századok alakul­tak, aztán létrejött a budai önkéntes esned. Sok harcban vettek részt, segítettek a sza­badság születésénél. Pedig a magyar katonák tudták, mi a háború. A ná­cik oldalán végigjárták a poklot, testüket golyók sebez­ték. lelkűket a háború mér­ge marta. Sokan megfogad­ták, hopv nem harcolnak to­vább, hogy nem vesznek töb­bé fegyvert a kezükbe. Vol­tak, akik féltek, akik a harcok végét várták, voltak, akik né­hány száz méterre haladtak el az otthon — vagy annak romja — mellett. És mégis jelentkeztek, har­coltak, mert lelkiismeretük parancsolta így, mert felis­merték, ki az igazi ellenség, s meg akarták szabadítani tőle országunkat. A lobogó hajú géppuskás- lány sem a frontról álmo­dott. nem géppuskát akart ölelni, de amikor a vőlegé­nye — szintén önkéntes — hősi halált halt, nem tétová­zott, ő folytatta azt, amit sze­relme elkezdett. Fülöp János. József Attila- díjas író — akit nem kell kü­lön bemutatni a közönségnek — rendkívül izgalmasan, ér­dekesen és hitelesen eleve­níti fel e korszakot. De köny­ve nem történelemkönyv, nem dokumentum, hanem iga­zi regény. Emberi sorsok, tra­gédiák. hősi harc, barátság és egy nagy szerelem elevene­dik mc" előttünk. A háttér­ben pedig kibontakozik Bu­dapest. illetve az egész ország felszabadulása, szabadságunk, mai jelenünk. A Kelenhegyi hajnalt nagy érdeklődéssel várták az olva­sók. s most azzal a nyugodt érzéssel adhatjuk át nekik, hogy nem fogú-1- csalódni. Gelléri Miklós A férfiak már nyíltan bá­multák. Az agronómus in­tett. A harmadik pohár cse­resznye után odakerült egy pohár konyak is a fiatal- asszony elé. Az nem nézett az „adakozóra” felhajtotta azt is. — Azannyát! — a férfiak vigyorogtak. — Még egyet neki! A presszósnő felvette az üveget, pillanatra tétovázott, odanézett a kiürült konyakos­pohárra, aztán töltött. Mint­ha ráparancsoltak volna, hogy mosolyogjon szebben, széthúzta a száját. A fiatalasszony állt, meg sem moccant. Az agronómus vigyorgott, rendelte a követ­kező rundot. Maguknak a harmadikat, a nőnek a hato­dikat. A sarokból, a kályha mellől is odanéztek. Közép­korú házaspár üldögélt ott, két krémes mellett. Összesúg­tak. Nézem az órám: mindjárt dél. Az agronómusék nem akarták abbahagyni, jött a kővetkező kör, a nőnek is. Közben állandóan nyílt az ajtó, betódult a sűrű hideg levegő. Mindenkit, aki be­jött, páraglória vett körül, s mindenki menekült a pult­tól, amint közölte a ren­delést. A nő még mindig ugyanúgy állt, egyenesen, mereven, akár az első pil­lanatban. Kislány szaladt be. nagy zajjal: anyu, segítsek számolni? A presszósnő oda­adott neki egy füzetet, a kislány elvette és követte az anyja következő mozdula­tát — a nyolcadik fél deci konyak is odakerült a fia­talasszony elé. ☆ EDDIG ESZEMBE SEM JU­TOTT, hogy kérjek valamit. Odamentem a pulthoz. A fér­fiak már alig álltak a lábu­kon, ráncigálták egymás gal­lérját, énekeltek. A fiatalasz- szony mellett álltam meg, véletlenül egymásra néztünk. Az arcán csorogtak a köny- nyek. Szemben a párás üveg­ben csak egy szürke össze­mosódó folt lett az arcából. ☆ — ISMERI? A középkorú házaspár el­utasítóan nézett rám. Végül a férfi megrántotta a vállát: — Valami mérnök felesége. Egy sört iszogató fiatalem­ber ..rosszat” sejtett: — Maga rendőr? Akkor mi köze hozzá? Olyan... na hagyjon engem békén! öreg parasztbácsi: — Ez különben egy intelli­gens asszony. Talán egy hó­napja, hogy idejár. Inni azt tud. Tán valami baja van. Mit tudom én. A kislány: — Anyuka mondta, hogy a nénit otthagyta a férje. Elment máshova dolgozni. — Kis srác is van, — mond­ta egy fiatalember és f éré tol­ta a kávéját. — Nem fogad s^SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSXSSSS^ \ Lángos, kétféle 1 S ^ § Szentendrén a város szívé X ^ ben egy parányi kis bolthe- s § lyiségben néhány hete egész x S napon át frissen illatozó, x X messziről csalogató, ropogós ^ X lángosokat sütnek. § Nemegyszer sorba állnak a ^ boltocska előtt az emberek, s olyan divat lett itt a lángos, x X hogy öreg és fiatal, óvodás és X X iskolás, ezt ropogtatva jár-kél § $ a romantikus utcákon. ^ Az ízes készítményt meg- X ^ kóstolván, én is dicsérem a § szorgos mester tevékenységét s X a járás egyik vezetője előtt, s X Az elmosolyodik és mondja, ^ § hogyan jutott ehhez a cseme- ^ ^ géhez a Dunakanyar kapuja: A pékmester, aki a lángost x X süti, a járás egyik községé- X X ben volt a legutóbbi időkig X X maszek. Nem lángost, hanem § X finom kenyeret, ropogós sü- X ^ teményt készített, tódultak X X hozzá, még más községből is, s X az emberek. Alig győzte. Na- X X gyón megharagudhatott rá a X X kenyérellátást és különösen a ^ ^ kiszállítást, most is alig gyö- X ^ ző sütőipari vállalat. S nem X nyugodott addig, amíg el nem x X érte, hogy a mester áldásos X s működését beszüntesse. 5 Ekkor adták ki neki a má- ^ § sik engedélyt, a szentendrei X § lángossütésre. ^ Azóta, legalábbis azt beszé- X X lik, sokkal kevesebb munká- x X val, sokkal többet keres. x 6 + s ^ Pesten, a Rákóczi út elején ^ § van a grill sütöde, ahol mes- X X terséges nyárson, ultravörös x X sugarak alatt, forgatják, pi- X X rítják ropogósra a csirkéket. X X Forgalma nem túlságosan § X nagy, mivel az imigyen sütött ^ ^ pipihús meglehetősen drága. X ^ Ezért aztán kitalálták, hogy x X mellékesen lángost is sütnek. X X Itt is finom illatok terjenge- X X nek, tódulnak ki a nyíló aj- § X tón az utcára s az emberek X X a szag után pedig be. X Magam is odaállok a sorba, s X mondom a forró lángost ada- § X goló idősebb hölgynek. x X — Nagyon jó ötlet volt. X X — Rosszul tetszik gondolni X § — feleli az láthatóan bősz- X X szankodva. X X — Miért? — kérdem én — S s hiszen tolonganak az embe- X X rek. § X — De ráfizetéses ez kérem, ^ X nem éri meg a vállalatnak. X X - És ha magának csinálhat- X X ná, kifizetődne? X Vágyakozva felsóhajt: X — Az teljesen más kérem. X X Akkor természetesen. (hetesi) § VSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSs* KÖNYVESPOLC el pénzt a férjétől, semmit. Ügy tudom, egy éve lehet itta faluban. Könyvelő, ha igaz. Az agronómus volt a legke­vésbé részeg. Mikor a kabát­jáért ment a fogashoz, meg­szólítottam.-r- Miért itatják? — Nem látja, hogy tetszik neki?! Na és! Az én pén­zem, nem a magáé! A presszósnő bizonytalanul ingatta a fejét: — Énnekem az a dolgom, hogy adjam, ha kérik... Ha ő megissza? Bizalmasan felém hajolt az­tán: — Bánata van ... Az agronómus nagy zajjal fizetni készült. Ekkor mozdult meg a fiatalasszony. Táskájá­ból egy százast vett elő, és fi­zetett. A presszósnő vissza­adott — még maradt is vala­mi a nyolc féldeci után. A férfiak háborogtak, a fia­talasszony köszönés nélkül el­indult. Egyenesen. Mindenki utána nézett. — Az a baj, hogy senki sem ismeri közelebbről — mondta sajnálkozva a presszósnő. ☆ MI IS KIMENTÜNK a zu­hogó esőbe. A fiatalasszony ledobta fejéről a kendőt és szaladni kezdett a házak ol­dala mellett. Mellettünk ta­posta a havat a középkorú há­zaspár A férfi ingerülten bi­zonygatta a feleségének: — Értsd meg, semmi kö­zünk hozzá. Mindenki a ma­ga bőrét viszi a vásárra. Mikor a fiatalasszony be­fordult az egyik sarkon, és eltűnt a szemünk elől — a férfi megkönnyebbülten fel­sóhajtott. Juhász Erzsébet ITTAK OTT MASOK IS : — de csak ő ivott igazán, i A pult előtt állt, szinte vi- i gyázzban. Elegáns, szép : szürke kabátban, lábán drá- | ga magas sarkú csizma. Az ! egyik kezét a pultra tette, i megcsillant ujján a karika- i gyűrű. Elegáns öltözékéhez : furcsa volt az öregasszonyo- ! san megkötött fekete kendő, i Az arcát csak pillanatokra ; láttam, félprofilból. Fiatal- I nak tűnt. Azt hittem málnát, \ vagy Utast kér. Cseresznye- j pálinkát tett eléje a fekete I hajú kövér presszósnő, már : amikor belépett a fiatalasz- i szony, előkészítette a féldecis i talpaspoharat. : Kint végeláthatatlan nyú- i lós ólmos eső esett. Felol- ! vadt a hó, szinte térdig ért ; a sár. A nyirkos levegő be- ; bújt a csontjainkba, ide me- i nekültünk hát néhány percre i a P.-i presszóba. Meleg volt, : otthonosan sistergett a ká- ! véfőzőgép. : A fiatalasszony mellett né- ! gyen támasztották még a ; pultot, férfiak. Két fiatal, I két középkorú. Előttük ko- S nyak. Látszólag magukkal ! foglalkoztak, de szemük sar- ! kából a fiatal nőt figyel- ! ték. A felszolgáló is. Elhí- ! zott arcán egykedvű mo- ! sollyal. ! — Isztok? — kérdezte az ! egyik férfi. Aztán hozzátet- > te: az agronómusotok egész­ségére! / ! Ittak még egy konyakot. A ! fiatal nő szoborszerűen állt ! mellettük, egyenesen előre | nézett, vagy az üvegvitrin ; felé, vagy kiürült pohará- ; ra. Egy szót sem szólt — a S presszósnő a harmadik cse- 5 resznyét tette eléje. Pilisvörösvár teljes joggal büszke épülő új községi könyvtárára, amely a megyei könyvtár vezetőinek megítélé­se szerint az egész megye leg­szebb, legkorszerűbb községi könyvtára lesz. — Könyvtárunk eddig szűk, bérelt helyiségben szorongott — mondja Széplábi János, a már tízezret meghaladó lélek­számú bányászközség pártszer­vezetének titkára. Könyvállo­mánya a felsőbb szervek és a községi tanács áldozatkészsé­géből rohamosan növekszik, a múlt év végén alig nyolc és félezer kötete volt, az idén már több van tíz­ezernél. Az olvasók száma közel más­félezer, akik egy év alatt öt­venezer kötetet kölcsönöztek. A községi tanács már két év­vel ezelőtt elhatározta, hogy új hajlékot emel az intéz­ménynek. Ennek nemcsak a megyéi szerveknél támadt kedvező visszhangja, hanem a lakosság körében is. Ennek kö­szönhetjük, hogy az új könyv­tár már tető alá került, jelen­leg az utolsó simításokat vég­zik rajta. December 20-án már át is veheti a község. Remél­hetőleg április 4-re berendezve meg is nyílhat. Az új könyvtár nagyon szép helyen, a községi pártház tá­gas udvarán épült: Két nagy olvasóterem lesz benne, egy a felnőttek, egy a gyermekek számára. műanyagpadlóval, fénycsöves s világítással, vízvezetékkel,; irodával. Teraszosan kikép-1 zett bejárati csarnoka áttetsző; sárga műanyagtetőt kap. Azj előtte elterülő udvart parkosít- > ják és a nyáron rózsákkal ül- í tetik tele, olvasókertté alakít- ! ják ki. A községi tanács vállalko- ; zott arra, hogy házikezelésben ; építi fel, amihez végül az egész lakosság megértő i támogatása biztosította a : lehetőséget. Scheller József pilisi kőmű- 5 ve„mester félretéve minden; más megrendelést, egész bri- $ gádjával kezdett a munkához,. a vörösvári kisiparosok, a tsz- ! tagok, az egyéni gazdák, a! vállalatok és intézmények, i versenyre keltek egymással,! iogy munkával, anyaggal, fu- ! varral mozdítsák elő a szép j jgyet. A községben működő | rét általános iskola, a gimná- | dum és az ipari tanulók isko- | iájának tanulói pedig már! több, mint ezerkétszáz munka- ! órát dolgoztak eddig az épít-! kezésnél. — Az eredményt ennek a > példamutató, lelkes összefo- > gásnak köszönhetjük — mond- > ja Fogarassy Mihály tanár, a > könyvtár vezetője. — De azért még vannak i nehézségeink — teszi hozzá a i párttitkár. — A berendezés; nem megy olyan simán, mint: ahogyan mehetett volna. A j szükséges bútorzatot a Műve- j lődésügyi Beruházási Vállalat < az ország legkülönbözőbb he- ] lyén működő vállalatoktól j rendelte meg. Nagyon sok da- I rab selejtté sérült állapotban: érkezett hozzánk. : adózom^ iázil?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom