Pest Megyei Hirlap, 1965. december (9. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-15 / 295. szám

1965. DECEMBER 15, SZERDA MtCltt Új hajlékot kap a törökbálinti könyvtár is Téli zenei esték Gödöllőn E barátság - békés jövőnk záloga Az MSZBT Pest megyei konferenciájáról „A magyar és a szovjet nép barátságának gyökerei évtize­dekre nyúlnak vissza. E ba­rátság — szocialista építésünk, békés jövőnk legfőbb zálo­ga...” A teremben felcsattan a taps, s a hallgatóság figyelme most a szovjet vendégek felé fordul. Nyikoláj Alekszandro- vics Fegyin őrnagy kér szót Amint föláll, zubbonyán meg- csörrennek a kitüntetések. Ti­zennégy díszíti a mellét — Barátságom a magyar néppel a háború szörnyű idő­szakában kezdődött. 1943-ban lettem sorkatona. Az iskola­padból kerültem a harctérre. Lerombolt szovjet városok, felperzselt falvak, kifosztott kolhozok és megkínzott honfi­társaim tanítottak meg a fa­sizmus gyűlöletére ... Hadosz­tályunk 1944-ben lépte át a magyar határt Szeptember­ben részt vettem a Budapest környéki harcokban, majd — Ercsinél — a dunai átkelés­ben. Fél évvel később, 1945 márciusában ezért kaptam Utat vájt a víz Kívülről tudjuk az előváro­sok, kertvárosok, mozgó váro­sok, alvó községek — nevez­hetjük sokféleképpen — hirte­len megszaporodott gondjait. Ezek a gondok, igények már városiak, azzá növesztette őket a zsúfoltság, a kétlaki életmód, a fővárosközelség. Kulturál­tabb, civilizáltabb körülmé­nyeket sürgetnek. Hogy melyik előbbrevaló a kettő közül? Tény, hogy a kétlaki ember művelődésre is akkor fordít majd több időt, ha közlekedé­se, lakáskörülménye vízellátá­sa stb. — a mainál jobb lesz. Több pénz, kapacitás, anyag, ez lenne első feltétele a gyor­sabb fejlődésnek. A helyiek kezdeményező, szervezőkészsé­ge, korszerű koncepciója a második. S a harmadik, hogy ez a kettő ésszerű, körülte­kintő felső tervezéssel talál­kozzon. A hatékony helyi kezdemé­nyezést —, bár közvetlen ér­dek teremti meg —, nem köny- nyű életrehívni ezeken a te­lepüléseken, ahol együvé szo­rult a parasztember, a zöldöve­zet kedvéért odatelepült háztu­lajdonos, és az albérletben la­kó újonnanjött. Heterogén te­lepülési sajátságokat, terveket, szemléletet kell összefogni év­tizedekkel előre számító mű­szaki szinten. Van, ahol sikerül Pécel nem hirtelen duzzadt fel 9000 lakosú községgé. Már a harmincas években elegáns nyaralótelep épült mellé. In­dia, így hívják a villasort, ahol víz is, villany is, csatorna is van. Hanem a község többi ré­szén minden maradt a régiben, s az a felszabadulás után is csak nehézkesen, a legelemibb szükségletekkel törődve fejlő­dött. Tavasszal a dombos tere­pen mély árkokat vájva zúdul a víz a Rákos patakba, nem egy utcájuk valóságos szaka­dék lett Két éve a közkutak vízéből, az udvari kutakból tíz százalék volt csak iható, a tisztiorvos vizsgálata alapján. Ha valaki azt mondta volna 1963 elején egy pécelinek, hogy két év múlva szinte vala­mennyi udvarban új kút, iható víz lesz, az kinevette volna. Ügy kezdődött, hogy a köz­ség vezetősége több tanácstag­gal és néhány műszaki ember­rel átdolgozta a falu távlati tervét. „Pécelt is utóbb az élet kényszerítené a közművesítés valóban korszerű, összefogott megoldására — akkor meg mi­nek toldozgassunk” — mond­ták. „Őszintén kijelentjük, hogy nagyon népszerűtlen feladatra vállalkoztunk” — olvasható a község egyik hiteltkérő levelé­ben. Mi volt ez a feladat? Hogy a tervezők rövidesen a kivitelezés mezejére léptek: 1963. novemberében megala­kították az ívóvíztársulatot. Házról házra járva sok rábe­szélés után elérték, hogy a község 98 százaléka belépjen a társulatba — mindössze tizen­hat családot kellett kötelezni. A szövetkezés minden tagja vállalta, hogy tíz év alatt há­romezer forintot ad ivóvízre. (De közel háromszáz nyugdí­jast részben, vagy teljesen fel­mentettek a fizetés alól.) A tizennyolcmillió forintos beruházást először három évre tervezték. A kivitelezés gyor­sabbnak bizonyult. Máig, nem egészen két év alatt, az Orszá­gos Tervhivataltól kapott so­ron kívüli támogatásból és a község előfeszítéséből összesen negyvenhárom kilométer víz­hálózat, hetvenkét közkút, 1423 udvari bekötés és egy törpe vízmű épült. A pé- celiek rekordot döntöttek, és év végére' az ivóvízkérdést lényegében megoldották. Ebből joggal meríthettek további bátorságot. Vízügyi társulatuk most átalakul csa­tornázási szövetkezéssé. Terveikről Baczoni Istvánt, a KPM Köz­úti Igazgatóságának főmér­nökét, a társulat vezetőségé­nek elnökét kérdeztem: — Eddig huszonhét utca lakói vállalták a havi tizen­hat forintos hozzájárulást csa­ládonként a szennyvízelveze­téshez. A munka első üte­mében, 1966-ig tizenegy ki­lométer csatorna, és egy köz­ponti tisztítótelep épül. Egye­lőre tizennégy milliós beru­házásról van szó. — Úgy hallottuk, a belvi­zek elvezetésére is megtör­tént az első lépés. — Annál több is: az idén két és fél millió forintot for­dított rá az Országos Víz­ügyi Főigazgatóság. A ter­vezett vezeték tíz kilomé­ter hosszú. — Útépítés? — A KPM Közúti Igazga­tósága októberben kezdte meg a belső fűtőhálózat át­építését, amelyhez a község is hozzájárul majd kilenc­millió forint értékű járda­építéssel. — Más közművesítési ter­veik? — Be szeretnénk kapcsol­tatni a Hajdúszoboszló fe­lől érkező gázt egy majdan kiépülő, mintegy 34 kilomé­ter hosszú vezetékbe. — Miből áll az önök tár­sulati , elnökségének munká- ja? — Szervezésből. Menedzse­lésből. A lakosságot is rá kellett beszélni. Sikerült. (Csak a vízvezetésnél har­minckétezer köbméter földet mozgattak meg.) De koordi­nálni kell a tervek, a ter­vezők között, biztosítani kell az anyagot, a kapacitást. És nem titok, hogy a hitelt, az állami támogatást is „ki kell járni”. — Hosszú távon mekkora beruházást jelent Pécel ter­vezett közművesítése? — A gázvezetéket nem szá­mítva, kilencvenöt milliós építkezést. Mennyit vitáztak utólag arról, kellett-e Kecskemét­nek az Arany Homok Szál­loda. Nemrég megyénk egyik kis falujában hárommillióért épült művelődési otthon. A falu termelőszövetkezeti cso­portjának legnagyobb gond­ja, hogy nincs egy traktora. Hova kéne adni, beruházni elsősorban? Ahol leghamarább gyümölcsözik? Vagy oda, ahol a helyi kez­deményezés, lendület, találé­konyság legügyesebben sür­get? Pécel — egy a sok Pest környéki település közül, amely nehézségekkel küzd. Az eddigi fejlemények arra vallanak, idővel megoldják gondjaikat a péceliek. Le akarják fektetni egy további fejlődésre alkalmas elővá­ros alapjait, amely lakói­nak elsősorban több termé­szetet, zöldet, levegőt jelent a fővároshoz viszonyítva, s nem nagyobb zsúfoltságot, kényelmetlenebb utazást, több tócsát és sarat. A pé­celiek patriotizmusa minden­képpen érthető. Padányi Anna meg a Lenin-rendet és a Szovjetunió Hőse aranycsilla­got... Húsz esztendős volt ekkor Nyikoláj Fegyin, a Vörös Had­sereg sorkatonája... A háborút Bécsben fejezte be, s visszatérve hazájába, tisztiiskolára küldték. Azóta a szovjet hadsereg hivatásos tisztje. — Amikor tizennyolc évvel a háború után — mint az ideiglenesen hazájukban állo­másozó szovjet alakulatok egyik tisztje, ismét magyar földre léptem, örömmel nyug­táztam a szocialista építésnek azokat az eredményeit, ame­lyeket elértek. Engedjék meg, hogy alakulatom harcosai, tisztjei és a magam nevében sok sikert kívánjak építőmun­kájukhoz. Törteli pedagógus, orosz sza­kos tanár, a következő fel­szólaló. Kezében remeg a pa­pír, elfúló hangon, akadozva kezdi: — A törteli kisdiákok üd­vözletét hoztam a konferen­ciának. És egy meghívást. Jöj­jenek velem — képzeletben — iskolánk két hatodik osztályá­nak orosz óráira. Az egyikben még a régi módszerekkel ta­nítanak. A tanár főleg magya­rul beszél, a tanulók beszéd- készsége fejletlen, kiejtésük magyaros, szókincsük csekély. Ne időzzünk tovább, menjünk át a másik osztályba. Itt már csatát nyert a nyelvtanítás fej­lettebb módszere. A tanár so­kat beszél oroszul, társalog a gyerekekkel. „Zdrásztvujtye, gyétyi! Csem mi zanyimálisz na praslom uroke?” (Szer­vusztok, gyerekek! Mivel fog­lalkoztunk az elmúlt órán?) Lámpaláza elmúlt, széles gesztusokkal magyaráz. Való­sággal dramatizálja, lejátssza az orosz órát. Egyesek moso­lyognak, mások feszengenék: ez az ember a tanteremben képzeli magát? „Paszmatrili vi vcsera vecserom tyelevizor?” (Megnéztétek tegnap este a televíziót?) A mosolyt és a feszengést feszült csend és meghatottság váltja fel. A jelenlevők felfe­dezik, hogy ez az ember sze­relmese a hivatásának. Ez pe­dig tiszteletet érdemel... Az óra kismutatója az egyeshez közeledik, s az el­nöki asztalon még tucatnyi cé­dula jelzi, hogy küldője szólni kíván. Szabatosan vagy aka­dozva szólni, emlékeket idézni a felszabadulás időszakából, az újjáépítéshez kapott szov­jet segítségről, moszkvai uta­zások színes élményeiről s ar­ról, hogy a szovjet népben igaz barátokra találtunk. (ny. é.) A gazdasági irányítás átfogó reformja címmel füzet alakban megje­lent a Kossuth Könyvkiadó­nál Nyers Rezső elvtársnak a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak 1965 november 18—20-i ülésén elhangzott előadása és a Központi Bizottság állás­foglalása nemzetközi és bel­politikai kérdésekben. Újmecsekalján A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának küldöttsége ked­den délelőtt megtekintette Pécs új szolgáltató és élel­miszeripari üzemeit. P. 1. Seleszt, áz SZKP Központi Bizottsága elnökségének tag­ja, az Ukrán Kommunista Párt Központi Bizottságá­nak első titkára és a város több szovjet vendége először az újmecsekaljai városne­gyedben a Patyolat-mosoda üzemet kereste fel. Ezután az új városnegyed másik nagy létesítményét, a csak­nem hatvanmillió forint be­ruházással épült tejüzemet keresték fel. Alig egy hete , adtunk hírt arról, hogy a megyében meg­alakult az amatőr filmesek szakbizottsága és máris újabb kezdeményezésről tudósíthat­juk olvasóinkat. A Pest me­gyei Népművelési Tanácsadó keretében megalakult az ama­tőr tánczenekarok megyei szakbizottsága is. Célja a me­gyében működő zenekarok összefogása, tánczenei feszti­válok rendezése, tánczenei koncertek szervezése. A tíz tagú vezetőség elnöke dr. Ke­lemen Endre, megyei táncze­nei referens, tagjai többek között Zutor Béla, az Orszá­gos Szórakoztatózenei Köz­pont munkatársa és Holéczy Géza, az ismert Holéczy tánc­zenekar tagja. A szakbizott­ság évi munkaterv szerint végzi munkáját. Első tevé­kenysége: műsortanácsadó megjelentetése a megyében működő amatőr tánczeneka­rok számára. Reméljük, hogy a szakbizottság működése hozzájárul majd ahhoz, hogy ízlésesebb és színvonalasabb legyen a megye- amatőr tánc­zenekarainak műsora. Coriolanus A Nemzeti Színházban Shakespeare—Brecht: Corio­lanus című darabjának elő­adása előtt árulják a szép ki­vitelű, mélynyomású kis fü­zetet, amely tartalmazza a darab szereposztását, vala­mint a dráma főszereplőinek, Major Tamásnak a rendező­nek, a jelmezek és díszletek tervezőinek vallomásait mun­kájukról. A kiadvány már a % első napokban nagy sikert aratott a nézők között. A kül­ső borítólap az utcákról is­mert, igen szép grafikai pla­kátot ábrázolja. A gyerekolvasók külön könyvtárat kapnak Négy áj klubhelyiséggel bővül tavasszal a „Csepel Autó" kultúrotthona MŰEMLÉK — A VÍZBEN értékes műemlé­ket — mondják a Ráckevei Községi Tanácson. Az Országos Műemlék Fel­ügyelőség szerint a gyors intézkedé­sek után gondos­kodni kell arról is, hogy a jövő­— Nagyon szép ez a kul- túrház — mondom, mert először járok itt. Valószí­nűleg sem újság, sem szo­katlan dicséret, amit mon­dok. Bursits Tiborné, a kul­túrotthon igazgatója ennek megfelelően nyugtázza az el­ismerést. S utána rögtön új­ságolja: tavasszal is megva­lósul néhány terv és vágy. Először is a „nagykönyv­tárból” leválik és külön he­lyiséget kap a gyermekköny- vék serege. Rengeteg a gye­rekolvasó és célszerű, hogy külön könyvtáruk, klubjuk legyen. Ott egyéb gyermek­//y//w////////////////////////w//////ywi rendezvényekre, műsorokra is nagyobb lehetőség nyílik. Végre klubhelyiséget kap­nak a műszakiak is, megnyí­lik egy ifjúsági klubhelyi­ség, azonkívül játéktermet is rendeznek be. A kultúr- házbővítés természetesen elég sokba kerül; úgy számítják 200 ezer forintot saját bevé­telükből „hoznak össze”, száz­ezer forinttal hozzájárult a szakszervezeti bizottság és két­százezerrel a vasasszakszer­vezet. A vállalatvezetőség még nem nyilatkozott, de bizo­nyára kinyitja pénztárcáját, s a társadalmi munkát, ami még ezenkívül szükséges lesz, k nyugodtan bekalkulálhatják a ^ költségvetésbe. Mert népsze- § rű és valóban közös ott- ^ hon ott az otthon. | (a) l| EYODIA I ^ IS A Bakonyban, Ugod köz­I ^ ség határában sikeresen pró­I S bálkoznak a hazánkban ed- § s j ^ dig ismeretlen mézelő fa- I | fajta, az evódia meghonosi- i tásával. A koreai származó- I ^ su fa virága az akácnál is I | több mézet ad és az akác I J után virágzik, j ^ A kiváló tulajdonságú fa- $ fajtára felfigyeltek a mé­I \ § hészek és szaporítóanyagot [ | kértek az erdőgazdaságtól. Az , i elmúlt hetekben 1500 cse­Ej ^ ^ ^ metét telepítettek el a Ba­il $ kony községeiben, s ta- \ \ vasszal újabb evódio-cseme- ^ téket kapnak a hegyvidék S falvai. (Foto: Gábor) 4 i T ánczenekari szakbizottság alakult négyezerötszáz kötetes könyv­tár. Az új hajlék már tető alatt áll, a téli hónapokban el­készülnek a belső munkála­tokkal is, és áprilisban vagy májusban átadhatják rendel­tetésének. A község a kész­pénzen kívül még közel ti­zennégyezer forint értékű épí­tési anyaggal, a lakosság pe­dig mintegy húszezer forint értékű társadalmi munkával segítette elő a terv megvalósí­tását. Pest megye egyik „legsze­gényebb” községi könyvtára Törökbálinton volt. Pontosab­ban még most is az, de már nem sokáig. A községi tanács százhúszezer forintot fordított a községfejlesztési alapból a könyvtár új hajlékának éníté- sére. A művelődési házhoz építenek egy új helyiséget, amelynek alapterülete ötven­két és fél négyzetméter, két­szerese annak a kis helyiség­nek, ahol jelenleg működik a senyen három főiskolai hall­gató, Torma Gabriella, On- czay Csaba és Miklósi Gab­riella szólaltatta meg a nagy mesterek műveit A máso­dik hangversenyre — Tar- tini, Beethoven, Schumann és Brahms műveiből — ja­nuárban, míg a harmadikra február elején kerül se«-. A gödöllői művelődési ház három hangversenyből álló téli zenei estéket rendez a volt kastély dísztermében. Az első hangversenyre, ame­lyen Bach, Bartók, Liszt, Chopin és Debussy művei szerepelték, vasárnap került sor, mintegy száz gödöllői zenebarát előtt. A hangver­$ A parton a táb­$ la még sértetlen, $ a szöveg is nagy- ^ szerűen olvasha- 5 tó: „Az ország $ egyetlen megma- s radt hajómalma. SFő részei: a csi- ! gás faragású orr- ; tőkében végződő • házhajó, az em- ! berfejes, orrbó- ! konyos völgyha- ; jó, és a két hajó- : testet összekötő ; lapátos vizikerék, i az úgynevezett I „készség”. i i Gyors leltárt i készítünk: a „ház- i hajóból” és a | „készségből” még ; valami látszik, de : a „völgyhajó” : „orrbókonyos- j tói” víz alá me- i rült. Így tűnik le ; egy hajómalom : dicsősége? Sze- : gény nem is volt j olyan öreg, alig j múlt száz éves. : Még élhetett vol- i na! ! — Amikor S süllyedni kezdett, j hívtuk a Pestme- > gyei tűzoltósá­• got. De azoknak ! nem volt emelő- ; jük. Most a ; MAHART és a ! honvédség segít ; ségével szeret- ; nénk kiemelni az ben e műemlék karbantartása rendszeres, szak­szerű legyen. A maga nemében egyedülálló em­lék: Európa egyetlen hajó­malma. Megmen­tése pedig nem tűr halasztást.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom