Pest Megyei Hirlap, 1965. december (9. évfolyam, 283-308. szám)
1965-12-12 / 293. szám
mente A NAGYKÁTAI JÁRÁS RÉSZÉRE II. ÉVFOLYAM, 96. SZÁM 1965. DECEMBER 12, VASÁRNAP AZ ÉV UTOLSÓ TANÁCSÜLÉSE Hazafelé a társadalmi munkából Molnár Bertalan felvétele • • OrecjeL a cuhráózdál i an A szokástól eltérően nem fiatalok randevúztak a napokban a tápiósági cukrászdában, hanem a község öregjei. A tömegszervezetek és a helyi szakmaközi bizottság együttesen rendezte meg a vacsorával egybekötött öregek napját. Erre az ünnepségre mintegy 100 meghívót küldtek ki, s 80 idős ember el is jött. A megjelent vendégeket Kun Sándor tanácselnök üdvözölte többek között a következő szavakkal: — Tisztelettel és megbecsüléssel adózunk azok iránt, akik életük nagy részében nehéz körülmények között küzdöttek, dolgoztak gyermekeikért, családjukért, hogy megteremtsék mindazt, ami a legszükségesebb. A továbbiakban összehasonlítást tett a felszabadulás előtti és utáni átlagos életkorról. A felszabadulás előtt a nők átlagos életkora 51,8 év volt, ma 69,6 év, a férfiak átlagos életkora pedig 48,7-ről 65,2 évre emelkedett. Megkérdeztük az egyik kedves vendéget, Árokszállási Gáborné nyugalmazott szülésznőt: jól érzi-e magát? — Nagy megtiszteltetésnek vettem a meghívást erre az alkalomra, s úgy gondolom, nemcsak én, hanem mi, mindannyian. 1927 óta élek ebben a községben, de ilyen nap, holnapután esetleg megismétlődik. Vagy járdaszigetet kell építeni a másik oldalon is, vagy valami más módon kell elzárni az utat, illetve átjárót elhelyezni. Terek Attila FARMOSON holnap délután 2 órakor ösz- szeül a községi tanács. Jelentés hangzik el a község felvásárlási és áruértékesi- tési terveinek teljesítéséről, majd tájékoztatás az állami biztosító munkájáról. NEM JÖTTEK: DE MIÉRT? „Nem jöttek” cím alatt cikk jelent meg a Tápdó mentében, amely szóvá tette, hogy a tápiószeintmártoni sakkozók nem mentek Tápióbicskére sakkozni. Ez idő szerint én volnék a szakkör vezetője, de én csak utólag, az újságból értesültem arról, hogy oda valaki meghívott bennünket. Hogy lehet ez? Felhasználom az alkalmat, hogy elmondjam, Tápiószent- mártonbaa élénk sakkélet folyik. A művelődési ház egy minden kényelemmel és berendezéssel felszerelt szobát bocsátott a sakkozók rendelkezésére. Van nagyméretű — saját készítésű — demonstrációs táblánk is, amelyen keresztül a vasárnapi sakkoktatás nagy létszámú érdeklődő részére is lehetséges. A művelődési háznak ifjúsági sakk- szakkörvezetője is van, Dúsak László tanár személyében, aki egyszerre ,a segédeszközök segítségével egy egész osztályt is be tud vezetni a sakkozás rejtelmeibe. Könyvtárunk magában foglalja a ma kapható, szinte valamennyi sakk- szakirodalmat. Tragikus kimenetelű baleset történt szerdán reggel 8 óra 25 perckor a nagykátai vasútállomáson. A Budapestről érkező személyvonat mozdonya elütötte Kovács István, Gyömrő, Táncsics u. 81. sz. alatti lakost, aki súlyos, életveszélyes sérüléseket szenvedett. A mentők a ceglédi baleseti kórházba szállították, állapota válságos. Kovács István 8-án reggel elindult hazulról, hogy üzeme megbízásából gépi felszereléseket vegyen át Szolnokon, azokat műszakilag megvizsgálja. Nem jutott Nagykátánál tovább mert nem vette figyelembe a vasút veszélyes voltát, a hangosbemondó félreérthetetlen figyelmeztetését. A hangos, kitartó füttyszóval érkező vonat mozdonyának hengerdobja elkapta és életveszélyesen megsebesítette. Kovács Istvánnak egy hét- és Képünk a tápiószentmártoni sakkszobát mutatja. Kép, szöveg: Várallyai Béla MOZIMŰSOR Nagykáta ma: Szerelmes biciklisták, matiné: Aki átmegy a falon. Hétfőtől szerdáig: Ártatlan varázslók. Tápiószele ma: A kőszívű ember fiai I—II. (szerdáig), matiné: Délután 5-kor Madridban. Tápiószentmárton ma: Vadul vagy engedékenyen, szerdán: Egy olasz Varsóban. Pánd ma: A Tenkes kapitánya II Kóka ma: Aranyfej, szerdán: Eltévedt ágyú. Farmos ma: Egy krumpli, két krumpli, szerdán: Jog és ököl. Tápiószől- lős ma: Elvtársak, matiné: Kopaszok bandája. Szerdán: A színésznő szerelme. Tápióság ma: Nem, szerdán: Szemet szemért. Tápióbicske ma: Hurrá, nyaralunk, szerdán: Éjfélkor. Szentlő- rinckáta ma: Van, aki forrón szereti, szerdán: Utitársak. Tápió- szecső ma: Baracktolvaj, szerdán: Vízivárosi nyár. Kipróbálom a Luca székét 7 nap, 7 faluban — Holnap kezdődik a székkészítés Milyenek lesznek a boszorkányok? Kölcsönös segítség az ügyes-bajos dolgokban Hasznos könyv a falunak: Tyúktartás nagyüzemben és háztáion Megyénk baromfitenyésztői is nagy hasznát vehetik dr. Wettstein Ferenc kézikönyvének, amely elsősorban a nagyüzemi tyúktartás kérdéseivel foglalkozik, de értékes tanácsokat ad az ötödik részben „Mit tegyen a háztáji tenyésztő” cím alatt. Részletesen foglalkozik a tenyésztési alapismeretekkel, a baromfiistállók építésével, a legcélszerűbb berendezésekkel, míg a baromfi felnevelését és tartását, valamint a takarmányozást négy fő kérdéscsoportban tárgyalja. A gazdag ábraanyag megkönnyíti a kérdés-felelet formájában közölt tudnivalók elKEDDEN MHS-elnökségi ülés Kedden délelőtt 9 órakor Nagykátán a járási pártbizottság nagytermében összeül az MHS járási elnöksége. A kibővített elnökségi ülésén értékelik az idei év munkáját, és megbeszélik a jövő év feladatait. magam is keveset jártam Pán- don, megkértem Egedi Ferencet, a Monori Állami Gazdaság pándi üzemének vezetőjét, hogy kísérjen el a tanácsházára. Rövid várakozás után megjött a tanácselnök. Mint később megtudtuk, az Egyetértés Termelőszövetkezetben volt. Igen meglepett engem, hogy a tanácselnök milyen jól tájékozott a tsz általános és mindennapi problémáiról. Őszintén megvallva, az motoszkált a fejemben, hogy ez a tájékozottság egy tsz-elnök- nek is dicséretére válna. E-=- szélgetés közben szó esett arról is, hogy nagyon jó a kapcsolat az állami gazdaság pándi üzemének vezetői és a község vezetői között. Kölcsönösen segítik egymást ügyesbajos dolgaikban. Együtt örülnek az eredményeknek, amelyekből Pándra majdnem mindennap több jut. Muka János I % ÉtéF vagy ss&m ? A három baleset — szerencse Tűrhetetlen állapotok az állomáson—Még egyszer a farmosi szerencsétlenségről Kisgyermekkel utazó anyákat, idős néniket is láttam már — és becsuktam a szemem. Az, hogy az elmúlt időszakban Farmoson csak 3 baleset történt, kimondott szerencse. Ha valaki nem jön át a felszállási oldalra, hanem a másik oldalon akar felszállni a vonatra, annak méteres magasságon kell feltornásznia magát, — ha egyáltalán sikerül, s ráadásul — úgy tudom —, szabálytalan is ez. Ez az oka a szerencsétlenségnek, s ezt a helyzetet nem szabad így hagyni, mert holA Tápió mente csütörtöki számában rövid tudósítás jelent meg a farmosi vasúti szerencsétlenségről. A cikk a balesetért a szerencsétlenül járt Bodócs Bélát hibáztatja. Szerintem sem Bodócs Béla, sem a mozdonyvezető nem hibás, hibás elsősorban a MÁV. Én közvetlenül láttam a szerencsétlenséget. Azon a reggelen igen nagy volt a köd. Amikor Bodócs Béla elindult, hogy átjöjjön a felszállási oldalra, a gyorsvonat még nem volt látható. S az a hiba, hogy át kellett jönnie, s át kell jönnie szinte valamennyi utasnak. Amikor látni lehetett a vonatot, többen rákiáltottak, hogy álljon meg, azonban, mint ilyenkor szokott lenni, ahelyett, hogy megállt volna, át akart szaladni. Sajncm, nem volt rá ideje. Hiszen az egész pár másodperc alatt játszódott le. S hasonló másodperceken múlik, hétről hétre számtalan utas élete, mert a felszállni kívánó utasnak át kell jönnie a vonat előtt. Ezt a helyzetet meg kell szüntetni. Az utasok az állomás váróterem felőli részén gyülekeznek. Nincs hangosbemondó, mely közölné, hogy vonat érkezik, s hogy milyen vonat. A gyorsvonat érkezési ideje a fél «-as személy előtt 10 perccel lenne, azonban legtöbbször késik, s így pár perccel jön a személy előtt, esetleg utána érkezik. Az utasok a sorompó lecsukó- dásából tudják meg, hogy vonat jön. De melyik? Ez bizonytalan. Mindenesetre átjönnek előtte. Ilyenkor vannak a hajmeresztő, idegtépő pillanatok, hogy „átér, vagy nem ér át”. Elütötte a vonat egy tizenegy éves gyermeke van, akik hiába várták haza. Mindez arra int bennünket, hogy az állandó figyelmeztetés ellenére is, még nagyobb gondot fordítsunk a vasúton való közlekedés szabályainak betartására. (kaposi) * Megyei AB-mérleg 44 millió forint kártérítés a termelőszövetkezeteknek Elkészült a gyorsmérleg az idei mezőgazdasági károkról, s mint az Állami Biztosító Pest megyei igazgatóságán elmondották, eddig már a biztosítási összeg másfélszeresét kapták vissza kártérítés címén a termelőszövetkezetek. A legtöbb kárt a kora tavasztól késő őszig elhúzódott „jégszezon” okozta. Az ország községeinek 44,4 százalékát érte egyszer, vagy többször jégverés. 2680 esetben pusztított jég a termelőszövetkezetek és a háztáji gazdaságok földjén. Sok gyümölcsöst, szőlőt ért károsodás s — jégverés címén — 23 millió 660 ezer forintot fizetett ki a megyei igazgatóság. A kártételek második helyén az árvíz szerepel. Az előző években átlagosan 30 millió forint volt a termelő- szövetkezetek árvízkára, az idén ennek tízszeresére nö= velcedett ez az összeg. Megyénkben 9 millió 95 ezer forintot fizettek ki árvízkártérítés címén. A szokásos évi állatkárokat ebben az évben súlyosbítja a száj- és körömfájás, aminek következtében a tavalyinál 30 százalékkal több kártérítést fizetett ki a biztosító. Megyénkben az állat-, állományt ért károkra 11 millió 930 ezer forint ösz- szegű kártérítést kaptak a termelőszövetkezetek. Mindent összevetve a ta» valyi összeg kétszeresét, csaknem egymilliárd forintot fizetett ki országosan az Állami Biztosító a mezőgazdaság különféle károsodására. Pest megyében a termelőszövetkezetek az idén eddig összesen 44 millió 685 ezer forint kártérítésben részesültek. Látogatáson voltam a Pándi Községi Tanács vb-elnöké- nél, Karsai Istvánnál. Mivel még nem találkoztunk, és én sajátítását. Az egyes fő részek után közölt szakirodalomjegyzék a magát továbbképezni, ismereteit elmélyíteni kívánó olvasónak ad útmutatást. barátságos hangulatú összejövetelre csak egyre emlékszem: az 1956-osra, amelyet az árvízkárosultak megsegítésére rendeztünk. Különösen kedves volt most, hogy személyesen is meghívtak bennünket. Gergely László Holnap, december 13-a, Luna napja. Luca asszonyt, a néhai boszorkányok söprűs fejedelmét és a nevével szállingózó históriákat mindenki ismeri. E szerint: a holnapi napon nem ajánlatos pénzt kölcsönkérni, mert a következő évben sok lesz az adósság. Nem szabad vásárolni, pénzt, vagy fémes szerszámokat a kézből kiadni, mert a következő évben sok lesz a kiadás. Ezen a napon legjobb előre elkészített étel és ital mellett zárt ajtók mögé bújni, nehogy egy meggondolatlan, véletlen cselekedettel egy egész évig tartó szerencsétlenséget, bajt, veszedelmet zúdítsunk magunkra. A Luca-napi mondák közül legizgalmasabb, legérdekesebb talán a Luca széke elkészítése és kipróbálása. Ismerjük ugye, ennek a meséjét? Aki Luca napján nekifog egy szék elkészítésének, naponta egy-egy szeget beleüt, s ráül karácsonykor az éjféli misén, az megláthatja, sőt felismerheti a templomban képmutatással szenteskedő boszorkányokat. Hét nap hét faluban jártam, és nem találkoztam olyan emberrel, aki valaha is elkészítette volna, pontosabban el merte volna készíteni a Luca székét. Nos, elhatároztam, hogy bebizonyítom bátorságomat. Holnap — bárki ellenőrizheti — nekifogok ennek az ördöngős erejű munkának. S aztán majd karácsonykor felfedezem a boszorkányokat, mint Kolumbusz Amerikát. Precíz, pontos előkészületeket végeztem. Külföldi mahagóni fát szereztem a budapesti bútorgyár hulladékraktárában. Első osztályú minőség, s ez valószínű: félsiker. Maszek kovácsnál tiszta acélszegeket rendeltem, hogy ne görbüljenek meg a kemény fában, és összetartsák a csodaszék minden, részét. Köl- csönhasználatra kértem egy fűrészgépet, ingavágót, abrik- tert és automata vastagságú gyalút. Felvásároltam a vasbolt minden kézi és gépi szerszámát, amivel vésni, fúrni, ütni, vágni, marni, csavarni, faragni és ragasztani szabad — illetve lehet. Szobámból ideiglenes székkészítő kisüzemet csináltam. Egyetlen kép díszíti a falat aranyozott keretben, a mérnöki pontossággal tervezett és igazi nagyságban lerajzolt Luca széke. Még el sem kezdtem a munkát, s máris nagyon izgatott vagyok. Ügy érzem, álmatlan éjszakákat fog szerezni nekem ez a dolog. Nem tudok majd aludni, nem tudok pihenni, nem tudok nyugodni a kíváncsiságtól. Alig várom, hogy megláthassam a boszorkányokat. Vajon milyenek lehetnek, vének, öregek, fiatalok? Rútak, csúnyák, szépek? Vajon söprűvel jönnek-e, avagy autóval? Majd meglátjuk! Előbb holnap el kell kezdenem a szék készítését, s aztán majd be is kell fejeznem. Az biztos, hogy nagy ügyességet, türelmet, sok munkát kíván. A munka haladásáról, a közben szerzett tapasztalatokról jövő vasárnap beszámolok a Tápió mente olvasóidnak. Addig is kérem az olvasókat, hogy drukkoljanak, azaz divatos szóval, „szorítsanak” nekem, hogy sikerüljön a vállalkozás. CJrbán László December elsején elkezdődött a vasútállomásokon a bejáró dolgozók 1966-ra érvényes heti-, havi és menettér. i jegye igazolványainak a nyilvántartásba vétele. Annak ellenére, hogy a sajtóban több felhívás figyelmeztette a dolgozókat ennek elintézésére, eléggé vontatottan tesznek eleget a felhívásnak. Az egyéni kellemetlenségek és a torlódások elkerülése végett ismételten felhívjuk a figyelmet az alábbiakra: A heti- és havijegy váltására, illetőleg a dolgozók menettérti jegyének váltására jogosító, 1966. évre érvényes igazolványok nyilvántartásba vétele 1965. december 31-ig tart. A dolgozók birtokában levő, 1965-re szóló igazolványok 1966. január 5-én 24 . óráig érvényesek. 1966. január j 6-án 0 órától mind a rendszeres munkábajárásra, mind a 1 hazautazásra szóló menetjegyek már csak 1966-ra nyíl- j vántartásba vett igazolvány- I nyal együtt érvényesek uta- 1 zásra, még akkor is, ha a jegyek érvényessége január 5-én túl terjed. Külön szeretnénk felhívni a bejáró dolgozók figyelmét a munka folyamatossága és zavartalansága érdekében, hogy az igazolványok soronkívüli nyilvántartásba vételének kérelmét mellőzzék, mert ilyen kéréseknek a személypénztárosok eleget tenni nem tudnak. Állomásfőnökség Nagykáta i Pénteken ülést tartott a járási tanács végrehajtó bizottsága, amelyen megtárgyalták a jövő hétfőn ösz- szeülő járási tanácsülés elé kerülő jelentéseket. Ezek szerint az év utolsó járási tanácsülése a földművesszövetkezet kereskedelmi és vendéglátóipari munkáját tárgyalja meg, majd meghallgatják a mezőgazdasági állandó bizottság jelentését munkájukról, a gépek karbantartásáról és műszaki állapotáról. A bejáró dolgozók figyelmébe!
