Pest Megyei Hirlap, 1965. december (9. évfolyam, 283-308. szám)
1965-12-12 / 293. szám
A SZEMLÉLŐDŐ PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Tóth István felvétele Úttörők és KISZ-isták 131 vagon: 15 millió forint Bilikészült a városi KISZ-bi- zottság beszámolója az úttörők és KISZ-fdatalok által végzett mezőgazdasági munkák felméréséről. A jelentés megállapítja, hogy a nagyüzemi gazdálkodás segítésében 5800 fiatal vett részt. Elsősorban gyümölcsszedésben, zöldségfélék betakarításában, szüreti munkákban nyújtottak hasznos segítséget. Száz holdon végeztek gyomtalanítást, 3342 mázsa gyümölcsöt szedtek, 5622 mázsa zöldséget takarítottak be, 63 holdon szüreteltek és még egyéb mezőgazdasági munkákat is végeztek. Az eredmények összesítésénél megállapították, hogy o betakarított mezőgazdasági termékek súlya 131 vagonnak felel meg. Ezekért a munkákért a közös gazdaságok mintegy másfélmillió forintot fizettek ki a segítséget nyújtó fiataloknak. A kiosztásra kerülő pénzt több helyen kirándulás, táborozás céljára fordítják az úttörők és KISZ-isták. (t.) Kirakat előtt Mindenki számára látványosság a Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat Kossuth Ferenc utcai bútorboltja. Az egész bolt valóságos kirakat. Szebbnél szebb bútorok kínálják magukat. Ebből a boltból nehéz lenne kijönni vásárlás nélkül. Gyönyörű piros huzatú lengyel heverőt látok, és az ára csupán kétezerhatszáz forint. Bámulatosan szép a pasztellkék NDK-garnitúra, mindössze ötezemégyszáznyolcVan forint. A haragoszöldben hivalkodó cseh garnitúrát már a tehetősebbek választják — hatezerötszáz forintért. A sok külföldi között azonban sehol se látom a híres magyar bútoripar termékeit. Vagy talán azokat a bolgár, lengyel, cseh és a német bútorboltokban keressem? (—ssi) Ifjúság elleni bűntett miatt börtönre ítélték a szülőket A gyermekeket örökbe fogadták a szomszédok Szeker István és felesége három kiskorú gyermekük gondozását italozó életmódjuk miatt teljesen elhanyagolták. Otthonukkal nem törődtek, a gyermekek tisztálkodását sem ellenőrizték, s ezért a három gyermek fekélyes bőrbetegséget kapott. A gyerekek többet látogatták az italboltokat, mint az iskolát. A hanyag szülők gyermekeik iskolábajárásával és tanulmányi eredményével sem törődtek. Keresetük jelentős részét italra költötték, így sem maguknak, sem gyermekeiknek nem jutott megfelelő ruházat és élelem. A gyermekek állandóan éhesek voltak. A szomszédok szánták $f meg őket és pótolták szüleik ^ helyett élelmezésüket. A há- ^ zastársak ittas állapotukban ^ gyakran verekedtek és trágár ^ szavakat használtak a gyerme- § kék előtt. A múlt év őszén az anya ^ kérte a gyermekek állami gon- ^ dozásba vételét, majd a kö- ^ zös otthont elhagyta, elköltő- ^ zött Ceglédről (tartózkodási s helyét csak a nyomozás során 5 sikerült megállapítani). A ^ gyermekek így egész nap ma- ^ gukra hagyatva az utcán csa- ^ varogtak, a szomszédok ke- ^ gyelemkenyerén élve. A szom- 5 szádok pártfogásba vették a í gyermekeket, s örökbefogad- ^ ják őket. A gyermekek meg- ^ szerették a nevelőszülőket, s $ nem szívesen emlékeznek szüleik rossz bánásmódjára és „a családi otthonban” elszenvedett élményeikre. A Ceglédi Járásbíróság ifjúság elleni bűntettben állapította meg a szülők bűnösségét. Szeker Istvánt egy évi, Szeker Istvánnét pedig 8 hónapi börtönre ítélte. Az ítélet nem jogerős. A mértéktelenül alkoholt fogyasztó vádlottakat arra is kötelezték, hogy a börtönbüntetés ideje alatt kényszerelvonó kezelésnek vessék alá magukat. (— esi) IX. ÉVFOLYAM, 293. SZÁM 1965. DECEMBER 12, VASÁRNAP A középfokú oktatás iskolatípusa a gimnázium és a szakközépiskola Több tanulót a szakközépiskolákba Tanyai oktatás helyett kollégiumok A járási tanács művelődés- ügyi osztálya és a járási nő tanács pedagógiai bizottsága szervezésében jöttek össze a községi nőtanácsok, bölcsődék, óvodák és általános is- ‘ kólák vezetői, valamint a szülői munkaközösségek elnökei a járási tanács székházába. Az értekezleten az oktatónevelő munka időszerű kérdéseit vitatták meg Detrei Sándor, a járási tanács művelődésügyi osztálya vezetőjének előadása alapján. Négyéves az iskolareformról szóló törvény — s mint mondotta —, most érkezett el az idő a középiskolai oktatás átszervezéséhez. Az oktatás kérdése hazánkban a társadalom érdeklődésének központjában állott korábban is, most is. Az életszínvonal további emelése szakmai értelmet « általános műveltséget követel. A továbbtanulás nincs kötve a vagyoni helyzethez — ingyenes, sőt állami és társadalmi ösztöndíjak rendszerével támogatjuk a tanulni vágyókat. A reform bevezetése óta közoktatásunk minőségi és mennyiségi változásokon ment át. Oktatási rendszerünk célja, hogy társadalmunk igényeinek megfelelően képzett szakembereket neveljen. Ez a társadalmi igény szabja meg az iskolai oktatás irányát és arányait. A jelenlegi helyzet azt mutatja, hogy túlzottan magas a gimnáziumi tanulók száma s ezzel szemben pedig nem egy területen szakmunkáshiány mutatkozik. A reform végrehajtásának eddigi tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a középiskolai oktatás két fő iskolatípus kialakítását tette indokolttá: az egyetemi tanulmányok előkészítésére szolgáló gimnáziumokat és a szakmai képzés szolgálatában álló szakközépiskolákat. Feladatunk — a népgazdasági igényeknek megfelelően — a szükséges keretek közé szorítani a gimnáziumi tanulók létszámát és emelni a szakmai képesítést adó szakközépiskolák tanulóinak a számát. Az általános iskolák mai rendszeréről szólva megállapította az előadó, hogy azok jól beváltak, egyetlen követelmény az oktatási színvonal emelése. E cél megvalósítása érdekében fokozatosan fel kell számolnunk a tanyai oktatást s ennek helyébe ki kell alakítani a kollégiumi hálózatot. Ennek megvalósítása viszont nem csupán anyagi kérdés, hanem a szülők itt-ott megnyilatkozó idegenkedését kell leküzdeni a kollégiumi rendszerrel kapcsolatban és meg kell győznünk őket annak előnyös voltáról. Az előadás után a jelenlevők elmondották a reform végrehajtása során szerzett tapasztalataikat és hasznos javaslatokkal egészítették ki az előadó elemző értékelését. (peresztegi) A mezőgazdasági technikumban belső átalakítási munkálatok folynak. Az új tanévben nyolc tanterem fogadta a diákokat, de az építkezések legfontosabb része az alagsorban végzett munka volt. Sor kerül a régi vízvezetékcsövek cseréjére és az egyenletes világítást biztosító fénycsövek felszerelésére. A korszerűen berendezett növény- termesztési, állattenyésztési és gépi szertár, a kémiai és biológiai előadók építkezésére fordított összeg mintegy 300 ezer forintot tesz ki. Jó lenne, ha a gimnáziumi diákotthon és a technikum épületét kívülről is tatarozhatnák. (ipacs) Törtei: Tanácstag beszámolója Kocsis József járási tanácstag december 14-én, kedden délután 5 órakor tanácstagi beszámolót tart a törteli központi iskolában. Új mechanizmus — hogyan ? Gyáregység a nagyvállalaton belül Alig másfél évtized alatt — az 1949-es államosítás óta — nőtte ki magát a három egykori magánkisüzemből jelentős középüzemmé az Egyesült Villamosgépgyár 3. számú gyára a Törteli úton. Az évek során neve és szervezeti formája többször változott, s ezzel párhuzamosan bővült és átalakult az üzem profilja is. A három kisüzemnek 1949-ben mindössze 29 alkalmazottja volt, vasat, rezet öntöttek, faszenes vasalót gyártottak, s ma már korszerű elektromos kéziszerszámokat és kisgépeket gyárt ez a 420 munkást foglalkoztató középüzem. Termelési értéke — az 1956. évihez viszonyítva is — megtízszereződött: ötmillióról ötvenmillióra emelkedett, mely utóbbi szám az 1966. év termelési tervszámát jelenti. S hogy e ..gyáregység” jövőjére is utaljunk: kijelölték már az új telephelyét is a város leendő „gyárnegyedében”, ahol a következő tervidőszakban felépítik majd korszerű üzemi épületeit. Városunk e nagyjövőjű üzemében is a legidőszerűbb probléma a gazdaságirányítás új módszerének kialakítása, melynek irányelveit nemrégen tette közzé az MSZMP Központi Bizottsága, s aminek a fokozatos bevezetésével szocialista népgazdaságunk fejlődésének új korszaka kezdődik. Erről beszélgetünk most itt Bartus Szilárd igazgatóval és Szentpétery Kálmán főkönyvelővel. Nem általánosságban, hanem elsődlegesen azokról a problémákról, melyek ezt a nem önállóan működő „gyáregységet” közvetlenül érintik a reformok bevezetésével kapcsolatban. Igazgató; — Ügy érzem, az új mechanizmusnak a mi „nagy- váilalat-gyaregység” szervezeti formánk kereteiben történő vizsgálatainál is akkor járunk el helyesen, ha az irányelveknek abból az elvi tételéből indulunk ki, hogy az áru- és pénzviszonyok, és a velük ösz- szefüggő egyéb gazdasági kategóriák, a szocialista gazdaságban is érvényesülnek. A piac törvényei tehát a mi üzemünkre is hatnak. Ott pedig csak akkor lehetünk versenyképesek, ha jó árut, olcsón, az igény jelentkezésekor a keresletnek megfelelő választékban és mennyiségben termelünk. Ennek azonban van egy sor üzemen kívüli előfeltétele. Anyagra van szükségünk, amit jelenleg az ismert kötöttségek mellett tudunk csak beszerezni és készletezni. Az új cikkekhez szerszámozási igényünk van, amit csak késve vagy egyáltalán nem elégítenek ki a szállítók. A „piacképes” termeléshez elengedhetetlen, hogy a mi szállítóink is eleget tegyenek a mi igényeinknek. Mert nemcsak szállítók, hanem vásárlók is vagyunk. S ez az egyik legfontosabb probléma, amit majd körültekintően kell szabályozni az új mechanizmusban. Főkönyvelő: — S mindez a probléma bizonyos fokig „áttételesen” jelentkezik a „nagyvállalat-gyáregység” viszonylatban. Az irányelvek vállalatról beszélnek, mi pedig gyáregység vagyunk. Egész sor kérdés vár ezzel kapcsolatban tisztázásra. Vannak feladatok, melyeknél az új mechanizmusban is célszerű, ha ,a vállalati központban intézik, mint a beruházások, a kiemelt műszaki fejlesztések megvalósítása, az anyaggazdálkodás, az ügyvitel egységesítése, gépesítése s még néhány egyéb olyan feladat, melynek központi intézése csak előnyös lehet. Igazgató: — Hogy érzékelA Rákóczi úti kis cukorkaüzlet forgalma nagyot nőtt az utóbbi napokban. Télapójárás idején volt olyan nap, amikor harmincezer forintot forgalmazott ez a csöppnyi üzlet. Már karácsonyi díszt öltött a bolt, gazdag édességválaszték várja a vásárlókat. Szaloncukorból négyféle kapható, megjöttek a különféle csokoARANYMADAR Iádé függelékek. Ajándékul sokféle desszertdoboz közül választhat a vásárló. Százszorszép, Szerencs, Aranymadár, Keringő — olvasható a díszes dobozok felirataként. Krémlikőrök, konyak és rum üvegei csillognak a tükrös polcokon. Kirakták már a szilveszteri csokoládéfigurákat is. Palackok, kéményseprő, újévi malac — és mindez valódi, finom csokiból. Banánt, narancsot és fügét ígértek a déligyümölcsök közül. Édességekből bőséges készletről gondoskodott az üzlet. Rekordforgalomra számítanak az idén. —ti— tessem a problémát: ma az a helyzet, hogy a gyáregység vezetője elvileg milliókért felel, de még egészen apró ügyekben is részletekbe menő előírások, mutatók, kötik. Azt hiszem abból az alapelvből kellene kiindulni, hogy a termelés a gyárakban történik. Főkönyvelő: — Az lenne a helyes, ha a nagyvállalatok és a gyáregységek kapcsolatát a termelőüzemek egészséges ön- tevékenységére építenék. A vállalati központok operatív irányítása mellett nagyobb teret kell biztosítani a’z egyes gazdasági egységek kezdeményezésének. Az új mechanizmusnak rugalmasnak kell lennie e tekintetben is ... Igazgató: — Gyakorlati példát mondok erre. Az új mechanizmusban az eddiginél lényegesen nagyobb szerephez jut az anyagi érdekeltség elve. Ezt azonban nem elég csak általában nagyvállalati szinten intézményezni, hanem le kell bontani gyáregységekig. Nagyvállalaton belül ugyanis kiegyenlítődik a jól és rosz- szul működő egységek közötti különbség, aminek következtében éppen az a hajtóerő semmisül meg, aminek oly nagy fontosságot szánnak az irányelvek. Olyannyira, hogy még az alapbérekre is kihatással van a vállalat jó vagy rossz munkája. Tehát egyénileg is érdekeltté válik minden egyes dolgozó az üzem, vállalat jövedelmezőségének biztosításában: Főkönyvelő: — Ha a gyáregységen belül is érvényesül az anyagi érdekeltség elve, minden dolgozó közvetlenül is érdekeltté válik az anyagkihozatal javításában, a gyártmányok korszerűsítésében, a a technológiai színvonal fejlesztésében, az egyes gyártmányok önköltségének csökkentésében. Igazgató: — Az viszont, • hogy a technológiai színvonal milyen ütemben fejlődik —- bár érdekeltté kell tenni á fizikai dolgozókat" is — mégis elsősorban az üzem műszaki gárdáján múlik. Helyesnek tartom, hogy az alapbérekre kihatással lesz az üzem jövedelmezősége, ezt az elvet azonban a fizikai dolgozóknál csak korlátozott mértékben lehet alkalmazni. Ugyanis egy sor olyan tényező befolyásolja a jövedelmezőséget, mely jórészt független a fizikai dolgozó munkájától, mint amilyen például a műszaki fejlesztés. Ebben viszont — a felsőbb vezetőkön kívül — nagyon sokat segíthetnek a műszakiak. Főkönyvelő: — S éppen ezért fontos, hogy az anyagi ösztönzők differenciáltan érvényesüljenek a műszakiaknál és a felső vezetésnél, olyanformában, hogy a műszakiaké majdnem megközelítse — egyes esetekben túl is haladja — a felsőbb vezetőkét Igazgató: — A műszakiak szerepe nincs eléggé hangsúlyozva az irányelvekben, márpedig a legnagyobb üzemi erőtartalék éppen a műszaki gárda. Létszámuk, hazai viszonylatban, arányosan nem kevesebb, mint a fejlett kapitalista országokban, munkájuk eredményessége azonban jelenleg elmarad azoké mögött. Napi munkájuk konkrétan kihat az üzem tevékenységére, éppen ezért kell őket igen erősen érdekeltté tenni annak alakulásában. Ez egyben nagyfokú szemléleti változást is előidéz bennük azáltal, hogy egyéni érdekeiken keresztül is felelősséget éreznek majd az üzem jövedelmező termelésének alakulásában. Az újságíró szándékosan maradt kívül a két vezető szakember e párbeszédén. A problémát viszont azért vetette fel és adja a lehető leghűségesebben közre a párbeszédet, mert a ceglédi üzemek többsége hasonló „nagyvállalati” szervezeti formában működik, ennél fogva problémáik is rokon természetűek. E rövid „összegezés” keretén belül is csak egy részét érintettük az új mechanizmus bevezetése során helyi üzemeinkben jelentkező és megoldásra váró feladatoknak, örömmel vennénk, ha városunk üzemeinek vezetői e problémakörben elmondanák gondolataikat, javaslataikat. Lapunk szűk keretein belül is szívesen biztosítunk helyet hozzászólásaiknak. Ferencz Lajos
