Pest Megyei Hirlap, 1965. december (9. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-12 / 293. szám

A SZEMLÉLŐDŐ PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Tóth István felvétele Úttörők és KISZ-isták 131 vagon: 15 millió forint Bilikészült a városi KISZ-bi- zottság beszámolója az úttö­rők és KISZ-fdatalok által végzett mezőgazdasági mun­kák felméréséről. A jelentés megállapítja, hogy a nagyüzemi gazdálko­dás segítésében 5800 fiatal vett részt. Elsősorban gyü­mölcsszedésben, zöldségfélék betakarításában, szüreti mun­kákban nyújtottak hasznos segítséget. Száz holdon végeztek gyom­talanítást, 3342 mázsa gyü­mölcsöt szedtek, 5622 mázsa zöldséget takarítottak be, 63 holdon szüreteltek és még egyéb mezőgazdasági munká­kat is végeztek. Az eredmények összesítésé­nél megállapították, hogy o betakarított mezőgazdasági termékek súlya 131 vagonnak felel meg. Ezekért a munkákért a kö­zös gazdaságok mintegy más­félmillió forintot fizettek ki a segítséget nyújtó fiatalok­nak. A kiosztásra kerülő pénzt több helyen kirándulás, táborozás céljára fordítják az úttörők és KISZ-isták. (t.) Kirakat előtt Mindenki számára látvá­nyosság a Pest megyei Ipar­cikk Kiskereskedelmi Válla­lat Kossuth Ferenc utcai bú­torboltja. Az egész bolt valóságos ki­rakat. Szebbnél szebb bútorok kínálják magukat. Ebből a boltból nehéz lenne kijönni vásárlás nélkül. Gyönyörű piros huzatú len­gyel heverőt látok, és az ára csupán kétezerhatszáz forint. Bámulatosan szép a pasz­tellkék NDK-garnitúra, mind­össze ötezemégyszáznyolcVan forint. A haragoszöldben hivalko­dó cseh garnitúrát már a te­hetősebbek választják — hat­ezerötszáz forintért. A sok külföldi között azon­ban sehol se látom a híres magyar bútoripar termékeit. Vagy talán azokat a bolgár, lengyel, cseh és a német bú­torboltokban keressem? (—ssi) Ifjúság elleni bűntett miatt börtönre ítélték a szülőket A gyermekeket örökbe fogadták a szomszédok Szeker István és felesége há­rom kiskorú gyermekük gon­dozását italozó életmódjuk miatt teljesen elhanyagolták. Otthonukkal nem törődtek, a gyermekek tisztálkodását sem ellenőrizték, s ezért a három gyermek fekélyes bőrbetegsé­get kapott. A gyerekek többet látogatták az italboltokat, mint az iskolát. A hanyag szülők gyermekeik iskolábajárásával és tanulmányi eredményével sem törődtek. Keresetük je­lentős részét italra költötték, így sem maguknak, sem gyer­mekeiknek nem jutott megfe­lelő ruházat és élelem. A gyer­mekek állandóan éhesek vol­tak. A szomszédok szánták $f meg őket és pótolták szüleik ^ helyett élelmezésüket. A há- ^ zastársak ittas állapotukban ^ gyakran verekedtek és trágár ^ szavakat használtak a gyerme- § kék előtt. A múlt év őszén az anya ^ kérte a gyermekek állami gon- ^ dozásba vételét, majd a kö- ^ zös otthont elhagyta, elköltő- ^ zött Ceglédről (tartózkodási s helyét csak a nyomozás során 5 sikerült megállapítani). A ^ gyermekek így egész nap ma- ^ gukra hagyatva az utcán csa- ^ varogtak, a szomszédok ke- ^ gyelemkenyerén élve. A szom- 5 szádok pártfogásba vették a í gyermekeket, s örökbefogad- ^ ják őket. A gyermekek meg- ^ szerették a nevelőszülőket, s $ nem szívesen emlékeznek szü­leik rossz bánásmódjára és „a családi otthonban” elszenve­dett élményeikre. A Ceglédi Járásbíróság ifjú­ság elleni bűntettben állapí­totta meg a szülők bűnösségét. Szeker Istvánt egy évi, Szeker Istvánnét pedig 8 hónapi bör­tönre ítélte. Az ítélet nem jog­erős. A mértéktelenül alkoholt fo­gyasztó vádlottakat arra is kö­telezték, hogy a börtönbünte­tés ideje alatt kényszerelvonó kezelésnek vessék alá magu­kat. (— esi) IX. ÉVFOLYAM, 293. SZÁM 1965. DECEMBER 12, VASÁRNAP A középfokú oktatás iskolatípusa a gimnázium és a szakközépiskola Több tanulót a szakközépiskolákba Tanyai oktatás helyett kollégiumok A járási tanács művelődés- ügyi osztálya és a járási nő ta­nács pedagógiai bizottsága szervezésében jöttek össze a községi nőtanácsok, bölcső­dék, óvodák és általános is- ‘ kólák vezetői, valamint a szü­lői munkaközösségek elnökei a járási tanács székházába. Az értekezleten az oktató­nevelő munka időszerű kérdé­seit vitatták meg Detrei Sán­dor, a járási tanács művelő­désügyi osztálya vezetőjének előadása alapján. Négyéves az iskolareform­ról szóló törvény — s mint mondotta —, most érkezett el az idő a középiskolai oktatás átszervezéséhez. Az oktatás kérdése hazánkban a társada­lom érdeklődésének központ­jában állott korábban is, most is. Az életszínvonal további emelése szakmai értelmet « általános műveltséget követel. A továbbtanulás nincs kötve a vagyoni helyzethez — in­gyenes, sőt állami és társadalmi ösz­töndíjak rendszerével tá­mogatjuk a tanulni vágyó­kat. A reform bevezetése óta közoktatásunk minőségi és mennyiségi változásokon ment át. Oktatási rendszerünk cél­ja, hogy társadalmunk igé­nyeinek megfelelően képzett szakembereket neveljen. Ez a társadalmi igény szabja meg az iskolai oktatás irányát és arányait. A jelenlegi helyzet azt mutatja, hogy túlzottan magas a gimná­ziumi tanulók száma s ez­zel szemben pedig nem egy területen szakmun­káshiány mutatkozik. A reform végrehajtásának ed­digi tapasztalatai azt bizonyít­ják, hogy a középiskolai okta­tás két fő iskolatípus kialakí­tását tette indokolttá: az egye­temi tanulmányok előkészíté­sére szolgáló gimnáziumokat és a szakmai képzés szolgála­tában álló szakközépiskolákat. Feladatunk — a népgazdasági igényeknek megfelelően — a szükséges keretek közé szorí­tani a gimnáziumi tanulók létszámát és emelni a szakmai képesítést adó szakközépisko­lák tanulóinak a számát. Az általános iskolák mai rendszeréről szólva megálla­pította az előadó, hogy azok jól beváltak, egyetlen követel­mény az oktatási színvonal emelése. E cél megvalósítása érdekében fokozatosan fel kell szá­molnunk a tanyai oktatást s ennek helyébe ki kell alakítani a kollégiumi há­lózatot. Ennek megvalósítása viszont nem csupán anyagi kérdés, hanem a szülők itt-ott meg­nyilatkozó idegenkedését kell leküzdeni a kollégiumi rend­szerrel kapcsolatban és meg kell győznünk őket annak elő­nyös voltáról. Az előadás után a jelenle­vők elmondották a reform végrehajtása során szerzett ta­pasztalataikat és hasznos ja­vaslatokkal egészítették ki az előadó elemző értékelését. (peresztegi) A mezőgazdasági technikumban belső átalakítási munkálatok folynak. Az új tanévben nyolc tanterem fogadta a diákokat, de az építkezések legfontosabb része az alagsorban végzett munka volt. Sor kerül a régi vízvezeték­csövek cseréjére és az egyen­letes világítást biztosító fény­csövek felszerelésére. A kor­szerűen berendezett növény- termesztési, állattenyésztési és gépi szertár, a kémiai és bio­lógiai előadók építkezésére for­dított összeg mintegy 300 ezer forintot tesz ki. Jó lenne, ha a gimnáziumi diákotthon és a technikum épületét kívülről is tatarozhat­nák. (ipacs) Törtei: Tanácstag beszámolója Kocsis József járási tanács­tag december 14-én, kedden délután 5 órakor tanácstagi beszámolót tart a törteli köz­ponti iskolában. Új mechanizmus — hogyan ? Gyáregység a nagyvállalaton belül Alig másfél évtized alatt — az 1949-es államosítás óta — nőtte ki magát a három egykori magánkisüzemből jelentős kö­zépüzemmé az Egyesült Villamosgépgyár 3. számú gyára a Törteli úton. Az évek során neve és szervezeti formája több­ször változott, s ezzel párhuzamosan bővült és átalakult az üzem profilja is. A három kisüzemnek 1949-ben mindössze 29 alkalmazottja volt, vasat, rezet öntöttek, faszenes vasalót gyár­tottak, s ma már korszerű elektromos kéziszerszámokat és kis­gépeket gyárt ez a 420 munkást foglalkoztató középüzem. Ter­melési értéke — az 1956. évihez viszonyítva is — megtízszere­ződött: ötmillióról ötvenmillióra emelkedett, mely utóbbi szám az 1966. év termelési tervszámát jelenti. S hogy e ..gyár­egység” jövőjére is utaljunk: kijelölték már az új telephelyét is a város leendő „gyárnegyedében”, ahol a következő tervidő­szakban felépítik majd korszerű üzemi épületeit. Városunk e nagyjövőjű üzemében is a legidőszerűbb prob­léma a gazdaságirányítás új módszerének kialakítása, mely­nek irányelveit nemrégen tette közzé az MSZMP Központi Bi­zottsága, s aminek a fokozatos bevezetésével szocialista nép­gazdaságunk fejlődésének új korszaka kezdődik. Erről beszélgetünk most itt Bartus Szilárd igazgatóval és Szentpétery Kálmán főkönyvelővel. Nem általánosságban, ha­nem elsődlegesen azokról a problémákról, melyek ezt a nem önállóan működő „gyáregységet” közvetlenül érintik a refor­mok bevezetésével kapcsolatban. Igazgató; — Ügy érzem, az új mechanizmusnak a mi „nagy- váilalat-gyaregység” szervezeti formánk kereteiben történő vizsgálatainál is akkor járunk el helyesen, ha az irányelvek­nek abból az elvi tételéből in­dulunk ki, hogy az áru- és pénzviszonyok, és a velük ösz- szefüggő egyéb gazdasági kate­góriák, a szocialista gazdaság­ban is érvényesülnek. A piac törvényei tehát a mi üzemünk­re is hatnak. Ott pedig csak akkor lehetünk versenyképe­sek, ha jó árut, olcsón, az igény jelentkezésekor a keres­letnek megfelelő választékban és mennyiségben termelünk. Ennek azonban van egy sor üzemen kívüli előfeltétele. Anyagra van szükségünk, amit jelenleg az ismert kötöttségek mellett tudunk csak beszerez­ni és készletezni. Az új cikkek­hez szerszámozási igényünk van, amit csak késve vagy egyáltalán nem elégítenek ki a szállítók. A „piacképes” ter­meléshez elengedhetetlen, hogy a mi szállítóink is eleget te­gyenek a mi igényeinknek. Mert nemcsak szállítók, hanem vásárlók is vagyunk. S ez az egyik leg­fontosabb probléma, amit majd körültekintően kell szabályoz­ni az új mechanizmusban. Főkönyvelő: — S mindez a probléma bizonyos fokig „át­tételesen” jelentkezik a „nagy­vállalat-gyáregység” viszony­latban. Az irányelvek vállalat­ról beszélnek, mi pedig gyár­egység vagyunk. Egész sor kérdés vár ezzel kapcsolatban tisztázásra. Vannak feladatok, melyeknél az új mechanizmus­ban is célszerű, ha ,a vállalati központban intézik, mint a be­ruházások, a kiemelt műszaki fejlesztések megvalósítása, az anyaggazdálkodás, az ügyvitel egységesítése, gépesítése s még néhány egyéb olyan feladat, melynek központi intézése csak előnyös lehet. Igazgató: — Hogy érzékel­A Rákóczi úti kis cukorkaüzlet forgalma nagyot nőtt az utóbbi na­pokban. Télapó­járás idején volt olyan nap, amikor harmincezer fo­rintot forgalma­zott ez a csöpp­nyi üzlet. Már karácsonyi díszt öltött a bolt, gazdag édes­ségválaszték vár­ja a vásárlókat. Szaloncukorból négyféle kapha­tó, megjöttek a különféle csoko­ARANYMADAR Iádé függelékek. Ajándékul sok­féle desszertdo­boz közül választ­hat a vásárló. Százszorszép, Szerencs, Arany­madár, Keringő — olvasható a dí­szes dobozok fel­irataként. Krém­likőrök, konyak és rum üvegei csillognak a tük­rös polcokon. Kirakták már a szilveszteri cso­koládéfigurákat is. Palackok, ké­ményseprő, újévi malac — és mindez valódi, finom csokiból. Banánt, naran­csot és fügét ígér­tek a déligyümöl­csök közül. Édes­ségekből bőséges készletről gondos­kodott az üzlet. Rekordforga­lomra számítanak az idén. —ti— tessem a problémát: ma az a helyzet, hogy a gyáregység vezetője elvileg milliókért fe­lel, de még egészen apró ügyekben is részletekbe menő előírások, mutatók, kötik. Azt hiszem abból az alapelvből kellene kiindulni, hogy a termelés a gyárakban történik. Főkönyvelő: — Az lenne a helyes, ha a nagyvállalatok és a gyáregységek kapcsolatát a termelőüzemek egészséges ön- tevékenységére építenék. A vállalati központok operatív irányítása mellett nagyobb te­ret kell biztosítani a’z egyes gazdasági egységek kezdemé­nyezésének. Az új mechaniz­musnak rugalmasnak kell len­nie e tekintetben is ... Igazgató: — Gyakorlati pél­dát mondok erre. Az új me­chanizmusban az eddiginél lé­nyegesen nagyobb szerephez jut az anyagi érdekeltség el­ve. Ezt azonban nem elég csak általában nagyvállalati szin­ten intézményezni, hanem le kell bontani gyáregységekig. Nagyvállalaton belül ugyanis kiegyenlítődik a jól és rosz- szul működő egységek közötti különbség, aminek következ­tében éppen az a hajtóerő semmisül meg, aminek oly nagy fontosságot szánnak az irányelvek. Olyannyira, hogy még az alapbérekre is kiha­tással van a vállalat jó vagy rossz munkája. Tehát egyéni­leg is érdekeltté válik min­den egyes dolgozó az üzem, vállalat jövedelmezőségének biztosításában: Főkönyvelő: — Ha a gyár­egységen belül is érvényesül az anyagi érdekeltség elve, minden dolgozó közvetlenül is érdekeltté válik az anyagki­hozatal javításában, a gyárt­mányok korszerűsítésében, a a technológiai színvonal fej­lesztésében, az egyes gyárt­mányok önköltségének csök­kentésében. Igazgató: — Az viszont, • hogy a technológiai színvonal milyen ütemben fejlődik —- bár érdekeltté kell tenni á fi­zikai dolgozókat" is — mégis elsősorban az üzem műszaki gárdáján múlik. Helyesnek tartom, hogy az alapbérekre kihatással lesz az üzem jöve­delmezősége, ezt az elvet azonban a fizikai dolgozóknál csak korlátozott mértékben le­het alkalmazni. Ugyanis egy sor olyan tényező befolyásol­ja a jövedelmezőséget, mely jórészt független a fizikai dol­gozó munkájától, mint ami­lyen például a műszaki fej­lesztés. Ebben viszont — a fel­sőbb vezetőkön kívül — na­gyon sokat segíthetnek a mű­szakiak. Főkönyvelő: — S éppen ezért fontos, hogy az anyagi ösztönzők differenciáltan ér­vényesüljenek a műszakiaknál és a felső vezetésnél, olyan­formában, hogy a műszakiaké majdnem megközelítse — egyes esetekben túl is halad­ja — a felsőbb vezetőkét Igazgató: — A műszakiak szerepe nincs eléggé hangsú­lyozva az irányelvekben, már­pedig a legnagyobb üzemi erőtartalék éppen a műszaki gárda. Lét­számuk, hazai viszonylatban, arányosan nem kevesebb, mint a fejlett kapitalista or­szágokban, munkájuk eredmé­nyessége azonban jelenleg el­marad azoké mögött. Napi munkájuk konkrétan kihat az üzem tevékenységére, éppen ezért kell őket igen erősen érdekeltté tenni annak alaku­lásában. Ez egyben nagyfokú szemléleti változást is előidéz bennük azáltal, hogy egyéni érdekeiken keresztül is fele­lősséget éreznek majd az üzem jövedelmező termelésé­nek alakulásában. Az újságíró szándékosan maradt kívül a két vezető szak­ember e párbeszédén. A problémát viszont azért vetette fel és adja a lehető leghűségesebben közre a párbeszédet, mert a ceglédi üzemek többsége hasonló „nagyvállalati” szervezeti formában működik, ennél fogva problémáik is rokon termé­szetűek. E rövid „összegezés” keretén belül is csak egy részét érintettük az új mechanizmus bevezetése során helyi üze­meinkben jelentkező és megoldásra váró feladatoknak, öröm­mel vennénk, ha városunk üzemeinek vezetői e problémakör­ben elmondanák gondolataikat, javaslataikat. Lapunk szűk ke­retein belül is szívesen biztosítunk helyet hozzászólásaiknak. Ferencz Lajos

Next

/
Oldalképek
Tartalom