Pest Megyei Hirlap, 1965. november (9. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-07 / 263. szám

MST ufcrn sMMaP 1965. NOVEMBER 7, VASARNAP EGY CSIKÓ - 30 EZER FORINT A Nagykunsági Állami Gaz­daságból az idén is szép számmal vásároltak „iskolá­zott" csikókat Európa és Közel-Kelet országai. A Szov­jetunióba, Kelet- és Nyu- gat-Némétországba, Ausztriá­ba, Olaszországba, Svájcba és az Egyesült Arab Köztár­saságba 40 nagykunsági csi­kó került. A szép küllemű, kiváló tulajdonságokkal ren­delkező csikók átlag 30 000 forintért keltek el. Miért késik a tüzelő? Van elég szén és brikett — 12 ezer pótutalvány — A szállításhoz idő és jármű kell — Beszélgetés a TÜ2ÉP igazgatójával Iratrestauráló gép Szokatlan feladatra vállal­koztak a Szerszámgépipari Müvek győri Célgépgyárá­nak dolgozói. Az Országos Levéltár kérésére iratrestau­ráló gépet készítenek. Erzsébet — 35 éves A Szőlészeti Kutató Intézetben 35. „születésnapját” ünnepli Mathiász Jánosnak, a századfor­duló híres szölőművelőjének Er­zsébet nevű szőlőhibridje, amely minden évben átlag két és fél mázsás termést érlel. Az üveg­házi szőlő termőfelülete 72 mé­ter hosszú kordenkar. A legna­gyobb ’termést, öt mázsát, 9 éves korában hozta. A híres tőkéről most kezdték meg a szőlő szedé­sét. MEGJELENT A MAGAS.TÁTRA TURISTATÉRKÉPE A Kartográfiai Vállalat, a csehszlovák Földmérési és Térképészeti Hivatallal együttműködve kiadta a Ma­gas Tátra turistatérképiét. A 17x13 centiméteres zsebmé­retre újszerűén összehajtoga­tott 1:75 000 méretarányú tér­kép négy szelvényben ábrá­zolja a területet. SZENZÁCIÓS „SZARV ASBŐGÉS" A nyugat-bükki állami er­dőgazdaság területén nagy vadászsikerrel zárult a szarvasbögés. Az idei őszön 15 szarvasbikát ejtettek a va­dászok és ebből egy trófea ezüst, kettő pedig bronz­érmes volt. Az utóbbi tíz évben ez az első ezüstérmes bika a Bükk-fennsíkon. Hegy­vidéken ez szenzációnak szá­mít, hiszen a hegyi szarvas­bikák jóval kisebb termetűek, mint síkvidéki társaik. Idén kellemesen enyhe az ősz, a hőmérséklet olyan, mint máskor szeptember vé­gén, a hőmérő higanyszála 4—5 fokkal magasabban áll I a sok évi átlagnál. Ha ké- i sik is a hideg, a tél előbb- j utóbb mindenképpen bekö­szönt, s jólesik majd a me­leg a fűtött családi ottho­nokban, munkahelyeken és iskolákban. Hogyan gondos- J kodnak a tüzelőről, ezután j érdeklődtünk a Budapest kör- j nyéki TÜZÉP Vállalatnál, j Ipacs László, a Pest me- j gyét ellátó vállalat igaz­gatója válaszolt kérdéseink­re. Siker! Cirkusz! Artista­élet! Mi van emögött? Lebbent- sük egy pillanatra félre a cirkuszsátor ponyváját és figyeljünk! Reggel van. Trikóban so­rakoznak az Artista Iskola nö­vendékei. Kézenállással kezdődik a munka. Ez alapja minden akrobatikának. Bemelegítés. A szimpla szaltókat már könnyen ugorják. Az egyik kislány spárgázik a gyűrűn. Repülnek a buzogányok. Egyszerre öt. Az 5 Luxor zsonglőrcsoport tagjai az idén végeznek. Próbafellépésükön, a >■> Fövá- rosi Nagycirkuszban már megismerhette őket a közön­ség. Naponta, 8 éven keresz­tül végzik fáradhatatlanul a legnehezebb gyakorlatokat. Érdekes lenne egyszer utá­naszámolni, hányszor pró­báltak egy-egy fogást, amíg tökéletessé válik. Bizonyá­ra csillagászati számokat kapnánk. — Mindennek az alapja a gyakorlás. — mondja Péntek József tanár. Kedves, mosoly­Mérgezetf tömítés Keszthely után Szentendrén és Cegléden próbálják ki Az Országos Vízügyi Fő- igazgatóság Vízépítőipari fő­osztálya és az EM Epítő-Ve- gyianyagokat Gyártó Vállalat mérnökei közös újítást dolgoz­tak ki a szenny- és csapadék­víz-csatornák építésének meg­gyorsítására. Az egymáshoz illesztett be­toncsövek peremének tömíté­sére állítottak elő újfajta anyagot, mert a szokásos mó­don kenderkócböl és betonré­tegből készített szigetelés ha­mar tönkrement. A kenderrost clkorhadt, a betonréteg pedig megre­pedezett. Az új anyag viszont rugalmas bitumenszalag, amelyben nincs korhadó alkotórész. Érdekessége, hogy mérget is kevertek a bitumenbe, s így elpusztulnak azok a gyökerek vagy férgek, amelyek megtá- ihad ják a cső tömítését. Az új anyaggal könnyebb a munka, egy harmad an ny i idő alatt le­het összeilleszteni a csöveket, mint a régi módszerrel, ugyanakkor a tömítés kétszer akkora nyomásnál sem enge­di át a vizet. Az első jelentősebb tömítési próbákat a Vízügyi Építő Vál­lalat dolgozói végezték a keszthelyi csatornaépítkezé­sen. Az cv végéig még a szent­endrei és a ceglédi új cső­hálózat szerelésénél is ki­próbálják, s a jövő évben már csaknem valamennyi beton- és kő­anyag-csatornavezeték építé­sénél hasznosítják az újfajta tömítőanyagot. gós arcát ismeri ország-vi­lág, hisz ő a híres Kelly bo­hóc. — A zsonglőrökkel fog­lalkozom. A különféle sze­reket nemcsak megszokni, megszeretni kell, hanem — érezni is. A zsonglőr meg­hosszabbított végtagja a bu­zogány, a karika, vagy akár a labda. Mintha hozzá nőtt volna. Egyre magasabb szín­vonalú, nagyobb nehézségi fokú gyakorlatokat állítunk össze, mert az igény kegyet­len „diktátor”. Az Artista Iskolának csu­pa híres tanára van. Kiváló karmesterek, egykori neves í táncosok. Pataki Ferenc, a londoni olimpia aranyérmes tornásza az akrobatikus cso­port vezetője. Maga is aktív artista, a Pataki-:trió egyik tagja, szaltóit meg is csodál­ják a növendékek. Üjra és újra ugranak. Ö pedig ma­gyaráz, korrigál. Más rendszerű itt a képzés, mint a többi is­kolában. Egy időben több kor­osztály is dolgozik egy cso­portban. Ahogy feltűnnek a tehetségek, úgy alakul ki egy-egy speciális művész- csoport. Már a felvételnél is két fő szempontot vesznek fi­gyelembe. Milyen számokban mutatkozik „kereslet az ar­tistapiacon” és milyen haj­lammal rendelkeznek a je­löltek. A magyar artisták tekintélye sok évtizedes. Az iskola növendékei, — s ezt több éves tapasztalat iga­zolja — rövid szakmai gya­korlat után elérik a világ- színvonalat. Nem véletlen Ezt -csinálják utánuk. Egy kis bohóctréfa. Épp úgy kezelik a gitárt, mint ami­lyen könnyedén állnak kézen. tehát, hogy szinte a világ va­lamennyi nagy cirkuszának keresett szereplői a magyar artisták. A tanár és diák között ba­ráti a kapcsolat. A városli­geti gyakorlóterem hangulata mindig vidám. Mókáznak, játszanak, s izgulnak egy­másért. A fegyelem szilárd. Ahogy Pataki mester mondta, a tor­na szabályai kíméletlenek. Egy pillanatnyi mulasztás és vége... Itt még csak a gya­korlatnak. \ Egy órára fáradtak a nö­vendékek. Lezuhanyoznak, át­öltöznek, s aztán ebédelnek. Kevés idő marad, mert ket­tőtől ők is „rendes” iskolá­sok lesznek. Ki-ki beül az iskolapadba, általánosba, vagy gimnáziumba. Hol van már az önképzett, tanulatlan ar­tista? Az iskola 15 éve neveli a legkiválóbb cirkuszművészeket. Boross Imre, az egykori neves tor­nász \ vezetésével jelenleg 55 gyerek tanul az iskolában. Kemény munka, nehéz élet. Előkészület az igazira. A reflektorfényes cirkuszi vi­lágba. Este fellépés, éjjel utazás, s másnap újra fellé­pés. Biztos kézzel, biztos aggyal, hisz legtöbbször nem­csak saját magukért felelő­sek. Szigorú önmegtartóztató esztendőket élnek, amíg a cirkusz porondján rájuk ve­títi fénykévéjét a reflektor, s a tenyerek összeverődése az ó sikerüket hirdetheti. Irta, fényképezte: Regős István Mennyi tüzelő áll idén a megye rendelkezésére? — Tavaly hosszú volt a tél, sok tüzelő kellett. 1965- ben mégis arra készültünk föl, hogy a tavalyinál mint­egy háromezer vagonnal több fűtőanyag álljon rendelke­zésre a TÜZÉP- és az fmsz- telepeken. Általában meg­nőtt a szén iránti keres­let, fával úgyszólván már alig fűtenek. Ezért idén 25 ezer vagon brikett kerül forgalomba a megyében. A legkeresettebb NDK-brikett, kilencezer vagonnal érkezett. Már az egész mennyiséget kiszállították, többet nem kapunk belőle. Tizenötezer vagon a hazai brikettmennyi­ség. Ezenkívül, az egész évet számítva, 43 ezer vagon sze­net árusítunk, ebből a leg­jobb fajta a berentei, tíz­ezer vagonnal kerül forga­lomba. A többi lignit, és nóg­rádi, illetve közép-dunántúli szén. Ha hirtelen zord lesz az idő, s kemény hidegek­kel köszönt be a tél, ak­kor is elegendő lesz ez a mennyiség? — Minden körülmények kö­zött, abban az esetben is, ha olyan hosszú és hideg tél következik, mint amilyen az elmúlt években volt. Ugyanis a tavalyi 71 100 vagonnal szemben idén 76 ezer vagon tüzelő áll a megye rendel­kezésére. Ez megnyugtató. Lénye­ges azonban, hogy mi­kor kerül a tüzelő a pin­cékbe és a kamrákba. El­sősorban a tüzelőutalvá­nyok beváltására gondo­lok. — Az utalványokat már beváltottuk, összésfen 120 ez­ret, mégpedig szeptember vé­géig. Idén 16 ezerrel több utalványt kaptak a megye dolgozói, mint tavaly. Ezen­kívül még mintegy 12 ezer pótutalvány is beváltásra ke­rül, e hó végéig. Sajnos, ebben az évben sem oldó­dott meg a termelőszövetke­zeti tagok tüzelőutalvánnyal való ellátása. Pedig nagyon is indokolt lenne, az utal­ványban részesülők körének velük való bővítése. Hiszen az ipari dolgozók, az ál­lami alkalmazottak, sőt a kisipari szövetkezetek tagjai is, kapnak tüzelőutalványj A tsz-tagok részére — meg­ítélésem szerint —. mind össze 25 ezer utalványt kel lene biztosítani. Az utóbbi hetekben szá­mos panaszt hallottunk a tüzelő kiszállításával kap­csolatban. Mi ennek az oka? — Mi már a nyáron fölhív­tuk a lakosság figyelmét, hogy téli tüzelőszükségletét folya­matosan szerezze be. Ez saj­nos nem történt meg. Példa­képp említem: míg júniusban egy nap alatt a megyében levő árusítóhelyeken összesen 180 Vagon fűtőanyagot rendeltek, most 320—360 vagon a napon­ta jelentkező igény. Ugyanak­kor a nappalok röviuebbek, hamarább sötétedik, a rako­dásra, szállításra kevesebb idő jut. Az ütemet tekintve, idén eddig mintegy 3500 vagon tü­zelővel kevesebbet vásárolták. Egész októberig úgyszólván stagnált az utalvány nélküli kiszállítás, és csak az utóbbi hetekben nőtt ugrásszerűen a rendelés. Példaként említeném Vácot. Itt a lökésszerűen je­lentkező tüzeiőigény miatt je­lenleg 90 vagon a szállítás hátraléka. Pedig a városban az AKOV, a Belsped és a magán- fuvarosok is dolgoznak. Ugyanakkor tehát, amikor a tüzelőanyag-telepeken ele­gendő mennyiségű szén és bri­kett van — a kiszállítás ké­sik. Mégpedig amiatt, hogy a vásárlás az előző évektől el­térően, áttolódott az utolsó ne­gyedévre. És ez nemcsak a háztartásokra vonatkozik; a különböző intézmények is késlekedtek. Sajnos most már nem lehet elkerülni a szállí­tási nehézségeket. így bizony megtörténik, hogy akik most késve vásárolnak, esetleg ké­sőbb kapják meg tüzelőjüket, mint ahogy szeretnék. Ez a helyzet nem jó, azért sem, mert szinte mindenütt van­nak olyan lovasfogattal ren­delkezők, akik indokolatlanul magas árakat szabnak a tüze­lő szállításáért. A szokásos mázsánkénti 5—6 forint he­lyett, nem ritka, hogy 8—10, sőt 14 forintot is elkérnek egy mázsa tüzelő házhoz szállítá­sáért. t Hogy mégis gyorsabb le­gyen a kiszállítás, milyen intézkedéseket lehetne ten­ni? — Mi járműveket nem tu­dunk biztosítani. Vállalatunk, a földművesszövetkezeti tele­pekkel' együtt, azonban előse­gítheti a megrendelések tel­jesítését. Ha szükséges lesz, meghosszabbítjuk a telepeken az árusítás idejét, és vasár­nap is nyitva tartunk. Felké­szültünk arra hogy ha a hi­deg beköszönt, a lakosság megrohanja majd a telepeket. Átmenetileg mindenütt bizto­sítjuk a hosszabb idejű árusí­tást. Hetesi Ferenc Pál <SSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS <> I JÓ ÖTLET ! $ $ ^ Bácskai Józsefnét, a rácke- ^ vei művelődési ház igazgató- ^ s ját a ceglédi s más városi, s s járási művelődési házak mű- S § sorplakátjai inspirálták. S ^ Vagyis, innen ered az ötlet. ^ Ezek a művelődési házak a ^ S környező falvakba is szét- x küldik plakátjaikat, hadd tud- S S ja mindenki, mi történik a S ^ városi járási művelődési ház- ^ ^ ban, hátha kedvet kap vala- ^ sj melyik műsorhoz. \ Bácskainé ötlete mégis sa- ^ S játja, mert ügy fejlesztet- § S te tovább, hogy javasolta: a X S járás összes művelődési há- X $ zainak havi műsorából vá- $ ^ lógassák ki a legjobbakat, s egy plakáton hirdessék. Két ^ s hónapja minden községben § 5 kifüggesztik ezeket a plakáto- X § kát, s Dunaharasztiban vagy X 5$ Dömsödön egyformán meg- S ^ tudhatja mindenki, hol, mi- § lyen érdekes műsort adnak ^ X a járás területén. § L ______________ . s A z elmúlt napokban feltű­nően megélénkült a Balaton madárforgalma. A magyar ten­ger évszázadok óta fontos állomása a vándormadarak „nemzetközi” útvonalának, s a víz az őszi napokban még népesebb, mint más­kor. Az északi vidékekről sorra ér­keznek a madárcsoportok. Kü­lönösen a tó nyugati partja, a Kis-Balatonhoz. közeli öböl mozgalmas, százas csoportok­ban lepték el a nádszéli vi­zeket a különféle vadliba- és kacsafajták. Megérkezett a tundrák vidékéről a kontyos réce is. A Heves me-- gyei Tenk község határában siló­gödör ásása köz­ben értékes lele­tekre bukkantak A föld mélyé­ből csontvázak, továbbá rézből készült tőr, var­rótű, különleges nagy méretű kő- kés és más hasz­TENK nálati eszközök kerültek elő. Az egri vármú­zeum szakembe­rei megállapítot­ták, hogy a lele­tek az úgyneve­zett bodrogke- resztúri kultúra idejéből valók, amely kultúra időszámításunk előtt 2300 körül virágzott. A rezet abban az időben kezd­ték használni, amiről a Tenk határában most felszínre került leletek is tanús­kodnak. A lelőhelyen rövidesen ásatá­sokat kezdenek. Élénk madárforgalom a Balatonon Akikre majd reflekto Yetí fénvét• ffuíbbeiiijük a wmiíi

Next

/
Oldalképek
Tartalom