Pest Megyei Hirlap, 1965. november (9. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-30 / 282. szám

A GYÖMRŐI STRAND - HÓRUHÁBAN (Somodi Imre felvétele) Összesen: tízmillió 5000 tyúk másfél milliós háza Ami kész van, s ami épül Ránk köszöntöttek a hideg napok, hosszú időre istállóba szorul a jószág, nem mindegy hát, milyen módszer szerint készült — épült az istálló, annak állapota lényegesen be­folyásolja a bekötött állat ter­melőképességét, tejben, hús­ban egyaránt, amellett kihat egészségi állapotára, veszé­lyezteti ellenálló képességét is. A feladat tehát az, hogy a régebben készült szellős, hu­zatos épületek helyett korsze­rű, időtálló és műszakilag ki­fogástalan, a tenyésztés igé­nyeit, céljait megfelelően ki­elégítő istállóik épüljenek. — Üllőn, Úriban és Pilisen már ilyen, a gazdasági állatok minden igényét kielégítő, 96 férőhelyes tehénistállók átadá­sa a napokban lesz — tájékoz­tat Soproni László, a járási mezőgazdasági osztály építés­ügyi előadója. Az istállók mellett a tsz- maj or okban, tanyaközpontok­ban szaporodnak, sokasodnak a korszerű gazdasági épületek is. A vecsési Zöld Mező Tsz- ben 110 000 forintos savanyító­üzem építkezése nyert befeje­zést. Még ebben az évben tető alá kerül a 120 000 forintos gépszín is. Az Ezüstkalász Tsz-ben a szerfás tanya villamosítása né­hány nap múlva fejeződik be. A jövő évben ebben a tsz-ben 60 vagonos raktár és savanyí­tóüzem épül. Maglódon befe­jezéshez közeledik a közel másfél milliós költséggel épült 5000 férőhelyes tojóház. Sülyben és Sápon tíz-tíz va­gonos góré épült... Az átadás előtt álló építkezések értéke megközelíti a tízmillió forin­tot. Kiss Sándor Megtartotta vezetőség válasz­tó közgyűlését a JMonori Járá­si Építőipari Ktsz, a sportegye­sület székiházában. Először Gyöngyössy Rudolf, a ktsz el­nöke az elmúlt négy év mun­kájáról adott számot. Elmondotta, hogy a legutób­bi vezetőségválasztás óta sokat fejlődött a szövetkezet. Külö­nösen a gépesítés terén volt számottevő fejlődés. Ma már három darab szállítószalaggal, öt betonkeverőgéppel, három gépjárművel, s ezenkívül több új géppel gyarapodott a ktsz. A fúzió óta eltelt csaknem egy év nehéz feladat elé állította a tagságot és vezetőséget egy­aránt. A magas tervszám mi­att a harmadik negyedévi ter­vet 82 százalékra tudták telje­síteni. Ez azt jelenti, hogy az éves terv is a 100 századék tlatt marad. A jövő évben megpróbálnak még jobban, ésszerűbben gazdálkodni — ígérte a ktsz elnöke. Akkor ta­lán jobb eredményt érhetünk el. Ezután Hegedűs György, az ellenőrző bizottság elnöke tar­totta meg beszámolóját. Nagyrészt a problémákról, hiányosságokról szólt. Felhív­ta a figyelmet arra, hogy a vezetőségi tagok aktívabban vegyék ki részüket a szövet­kezet irányításából. Ezzel könnyítsék meg a szövetkezet elnökségének munkáját. — Az isaszegi sorházépítés­nél is problémák merültek fel. Innen sok munkás vándorolt el. Jobb műszaki szervezéssel Jeges az utea A minap Momoron jártam — de máshol is tapasztaltam —, hogy a hóesés és az olva­dás következtében egyes ház­tulajdonosok nem takarítot­ták el a havat, illetve nem gondoskodtak a járda síkos­ságának megszüntetéséről. Pedig ez nagy balesetveszélyt rejt magában. Előfordulhat, egy óvatlan pillanatban, hogy valaki elcsúszik, kezét, lábát töri, ez pedig kártérítési kö­telezettséggel is járhat. Nem is szólva arról, hogy a ren­delet is előírja, hogy a ház- tulajdonosok és bérlők a há­zuk előtt levő járdát kötele­sek rendbentartani. M-né VIDÉKE A' PEST MEGY. El HÍRLAP KÜ LÓNK I ADA SA VII. ÉVFOLYAM, 282. SZÁM 1965. NOVEMBER 30, KEDD A hol a kisüstit főzik Évente 240 hektolitert csöpögtetnek Monoron, a Toldi utca 5. szám alatt van az Üllő és Vidéke Körzeti Fmsz I. szá­mú szeszfőzdéje. Ebben az üzemben ké­szül a híres monori kis­üsti pálinka. A környező községek lakói és tsz-ei szívesen hozzák ebbe az üzembe nyersanyag­jukat, hogy kisüstit készítse­nek belőle. Nem véletlen, hogy ragaszkodnak ehhez az üzemhez. Jó a főzde berendezése, viszonylag elég korszerű Az itt dolgozók a pálinkafő­zés régi szakemberei. Is­mernek majdnem minden­kit, Előzékenyek, udvaria­sak. Szemölc István 1953 óta dolgozik itt, Virási István pedig 1959 óta. Nem csoda tehát, ha ismerik a kisüsti készítésének minden csin- ját-binját. Szemők István vezetőt kér­jük meg, beszéljen az üzem működéséről. Elmondja: au­gusztus 24-ig tartott a kar­bantartás és 25-től ismét megkezdődött a főzés. Augusztus 25-től novem­ber 18-ig 120 hektó pá­linkát főztek ki. Sajnos, az 1965/66-os évi fő­zési tervet nem valószínű,' hogy teljesíteni tudják. En­nek fő oka egyrészt a gyen­ge szőlőtermés, aminek egye­nes következménye a tör­kölyfőzés lényeges csökke­nése. Másrészt sok termelő nem szedte össze a gyü­mölcsöt és ez is kiesést jelent. 1953 óta a szeszfőzde évi átlagban 240 hektó pálinkát szokott kifőzni. A legjobb főzési év az 1964—65-ös volt. Ebben az évben 260 hektó pálin­kát „csöpögtettek”. Csak az érdekesség kedvé­ért említjük meg, hogy Sze­mők István mióta itt dol­gozik, több mint 3120 hektó pálinkát „csöpögtetett” le. Egyedüli problémájuk, hogy esős időben bokáig ér a sár az udvaron. Csak magas­szárú lábbeliben lehet az üzemet megközelíteni. A dol­gozók kérése: segítsenek ezen az áldatlan helyzeten az fmsz illetékes vezetői. (MJ) FIGYELŐ Víztartály a sínen Szerelés: vasárnap * ÚJ ÉLELMISZERBOLT TÁPIÓSÜLYBEN A sülyi 2. számú vegyes­bolt központi helyen épült, ennek ellenére kis mérete mi­att a megnövekedett forgal­mat lebonyolítani már nem tudja. Ezért az fmsz igazgató­sága úgy határozott, hogy ezt a boltot átalakítja. Rövidesen nagy választékban lehet itt kapni üveg- és porcelánárut. Ezenkívül iskolaszereket és különböző érdekes játékokat is árulnak majd ebben az üz­letben. Itt jegyezzük meg, hogy eb­ben a körzetben a Varró-féle helyiségben két héten belül új élelmiszerbolt nyílik meg. Az állványok és pultok éppen most érkeztek meg. A szerelé­si munkálatokat vasárnap kezdték meg. A bolthoz két raktárhelyiség áll rendelke­zésre. A megnövekedett igé­A monori vasútállomás — rakterületén — különböző ipari és mezőgazdasági termé­keket tárol, melyet a címzet­tek — munkaerőhiányra hi­vatkozva — gyakran nem az előírt időn belül szállítanak el. Ilyenkor a MÁV fekbér- költséget számít fel. Hol ki­sebb összeget, hol nagyobbat, az eltelt idő (nap, hónap) ará­nyában. A gombai Uj Élet Tsz-nek például csaknem ezer forintot. De lehet, hogy többet! Az at­tól függ, hogy mikor szállít­ja el a 24 mázsás víztartályt, amely több mint két hónapja érkezett címére, és azóta is ott hever a pályatest mellett. Igaz, nincs útban senkinek, nem képez forgalmi akadályt, de azért szemet szúr a járó­kelőknek. Hanyagság, nemtörődömség az oka, hogy érkezése óta ott hever a földön. Az óra, a ta­xaméter pedig jár: naponta 12 forintot számolnak fel, amit egyszer ki kell fizetni. Csak az a kérdés, miből?! A tsz-tagság vagyonából el­venni a pénzt a büntetés ki­fizetésére annyi, mint tudato­san elherdálni a nép vagyo­nát. Tudatosan — írjuk, mert a tsz vezetősége tud róla, hogy a víztartály ott hever immár két hónapja és elszállításra vár.-ő -ő Hozamnövelés - talajjavítással Mezőgazdaságunk számára még nagy tartalékokat rejteget a talajjavítás. Az ötvenes évek végén a művelés alatt ál­ló területeknek még 40,8 szá­zaléka szorult javításra, azóta egyre növekvő adagokban ja­vították a terméketlen homo­kot, a szikeseket, illetve a ter­méketlen savanyú erdei tala­jokat. Az elmúlt öt év alatt 767 ezer holdat javítottak meg, a harmadik ötéves terv elő­irányzatai szerint egymillió katasztrális hold kerül javítás­SZEGKOVACSOKROL — RÖVIDEN Jól dolgozik a maglódi Mi­csurin Termelőszövetkezet szegkovács részlege. A fő­ként mezőgazdasági jellegű, hiánycikkeket gyártó mellék­üzem ebben az évben mint­egy másfél millió forint ér­tékű ácskapcsot, szeget, stb. készít. FRANCIA STATISZTIKA A televízió évente átlag 750 órát vesz el a franciák idejéből, akik mindössze 360 órát szánnak olvasásra, 240- et szünidei utazásra, százat sportra és százat színházra- mozira. Az átlagos franciák évente körülbelül 50 órát bar­kácsolással töltenek. Tanfolyam sorköteleseknek A sorkötelesek részére Ül­lőn csapatrádiós tanfolyam kezdődött meg. ERZSEBET - 35 EVES A Szőlészeti Kutató Inté­zetben 35. „születésnapját” ünnepli Mathiász Jánosnak, a századforduló híres szőlőműve­lőjének, Erzsébet nevű szőlő­hibridje, amely minden évben átlag két és fél mázsa termést érlel. Az üvegházi szőlő termőfe­lülete 72 méter hosszú kor- denkar. A legnagyobb ter­mést, öt mázsát, 9 éves korá­ban hozta. 'rsssssssssssssy/sssssss/sssssssssssssssss/sssssssssssssssssssssssssssssssssssss/s/sssss/sssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssss l A jelen történetírói: a falukrónikások Osztálytársai kedvelik, sze­retik őt. Karcsi az örökmozgó, sportot szerető fiú, vidékről jár be az iskolába. Hobbyja a sport. Nagyon szereti a lab­darúgást, s azt talán monda­nom se kell, Fradi-drukker. Mégsem vidám, gondtalan fiú, mert gyakran betegeskedik, s kezetek megalakulásával és kezdeti működésével kapcso­latban találjuk a legkevesebb Írott forrást is. Hogyan lehet ezen segíteni? Alig múlt egy hónapja, hogy a Petőfi rádióban egy riport- műsor hangzott ei a Nógrád megyei honismereti körökről és falukrónikásokról. A mű­sor igen szépen megvilágí­totta az utóbbi, figyelemre­méltó kezdeményezést. Mit csináltak Nógrádban? Minden községben — a járási műve­lődési osztályok irányításával — valaki, társadalmi munká­ban elvállalta egy helyi „kró­nika” írását. Ez tartalmaz a községek életére vonatkozó egy-egy fontos eseményt, megmozdulást, a tanácsülé­seknek az egész falu, a ter­melőszövetkezeti közgyűlé­seknek az egész tsz szem­pontjából jelentős határoza­tait, eredményeit. Mindezt színesen, tartalmasán. A kró­nikás jelentős segítséget kap a község állami és társadalmi vezetőitől, mint az egyik Bizalmatlanság, vagy?... Türelmetlenül várakozunk a buszmegállónál az autóbuszra. Az egyik már elment, de a másik még nem jött: 20 per­ces késés sok-sok bosszúság. És ekkor a megálló busz előtt megjelenik az ellenőr. Méltóságteljesen mondja: ké­rem a jegyeket. Kezdünk tü­relmetlenek lenni. Eltelik né­hány hosszúnak tűnő perc, míg az ellenőrzés befejeződik. Az utasok bosszankodva száll­nak fel a buszra. A fontoskodó ellenőrzés he­lyett — vagy mellett — jó lenne, ha a busz indulási ide­jét is megvizsgálnák. l-r) SPORTVEZETŐI TANFOLYAM indul Monoron. A részvevők általános sportismereti kérdé­sek mellett labdarúgó, kézi­labda, illetve kosárlabda já­tékvezetői képesítést is sze­rezhetnék. A tízhónapos esti tanfolyam díjtalan. A megnyi­tó december 1-én lesz. MAI MŰSOR Mozik Gyömrő: Ádám két bordája Maglód: Nyári intermezzó (széles­vásznú). Monor: Patyolat akció (szélesvásznú). Pilis: Kobra akció. Tápiósüly: Max Linder társaságá­ban. Üllő: Idegen vér. Vecséc Nyugtalan nyár. nyékét ez a nagy, tágas üzlet remélhetőleg ki tudja majd elégíteni. ra. Az eddig végzett munkák eredménye is bizonyítja, mek­kora tartalékot rejteget a ta­lajjavítás. A búza holdanként 2—4 mázsával, az őszi árpa 2 —5 mázsával, a kukorica ter­mésátlaga pedig 5—15, míg a cukorrépa holdankénti termés­átlaga 25—100 mázsával növe­kedett a javított területeken. nógrádi krónikás mondotta: a krónikaírás helyi közügy. Az ő segítségükkel alakul hi­teles történet' dokumentum­má a falukrónika. Ez a kezdeményezés rnesz- szemenöen figyelemreméltó. Megvalósítása nem költséges, nem igényel senkitől nagy túlmunkát. Mindössze támo­gatásra és krónikaírók lelke­sedésére, időnkénti szakmai irányítására van szükség. A kezdeti lépések, mint er­ről már Rétvári elvtárs tájé­koztatott, járásunkban is megtörténlek, hasonló jellegű mozgalom elindítására. A já­rás művelődési vezetői igye­keznek kezdeményezni, szer­vezni. Munkájukat megértés­sel és segítőkészséggel kell, hogy fogadják a községek ve­zetői. A kezdeményezést itt is helyi társadalmi üggyé kell tenni. A művelődési szervek feladata pedig az. hogy szak­szerű irányítással segítsék e munkát. Gecsényi Lajos A helytörténész, miközben naphosszat üldögél a külön­böző irattárakban és levéltá­rakban, kutatgatva a szülő­földje történetét, sokszor gon­dol arra, hogy vajon a jövő kor kutatójának könnyebb lesz-e a helyzete? Nem vitás, a mai idők irattermelése nor­mális viszonyok között bizto­sítani látszik ezt. Ezek az iratok azonban, melyek maj­dan történeti forrássá lesz­nek, többnyire csak általános képet adnak egy-egy falu vagy város mindennapi éle­téről. Némelykor tapasztalhatjuk, hogy egészen a közelmúltban történt eseményekre, szemé­lyekre sem tudunk visszaem­lékezni. A közelmúltban me­sélte Rétvári elvtárs, a járási tanács művelődési osztályá­nak vezetője azt az esetet, hogy az egyik községben pél­dául senki sem emlékszik a termelőszövetkezet első veze­tőire, a tsz első időszakára. Holott éppen a termelőszövet­KARCSI különösen a téli hideg napok \ ártanak egészségének. Most $ két hétre búcsúzik az osztály- $ tói. Kórházba megy. Persze, magával viszi ősz- § szes tankönyveit. Mert mint 5 mondja, nem akar lemaradni $ o tanulásban. <£■) S A Márki-brigád ötezer forintja Maradt a régi vezetőség — Vándorlás Isaszegről és anyagellátással szebb ered­ményeket lehetett volna elér­ni. A sorházat nem sikerült tető alá hozni, s ezzel feladtuk azt a lehetőséget, hogy dolgo­zóinkat ott télen foglalkoztat­ni tudjuk. A vezetőségnek emiatt komoly problémája lesz a téli. foglalkoztatás terén. Szólt arról, hogy az újon­nan felvett dolgozóknál elég sok fegyelmezetlenség fordult elő. Ha az „idősebb” dolgozó­ink segítették volna őket és megfelelően nevelték volna az újakat, akkor nem lenne ilyen komoly ez a probléma. Azok­ról a dolgozókról, akik öt-tíz éve tagjai a szövetkezetnek, elismerőleg beszélt az ellenőr­ző bizottság elnöke s kérte, gyűléseken nagyobb \ támoga­tást kér a tagoktól annak ér­dekében, hogy a felmerülő problémát bátran vessék fel. Ezután sor került a legjobbak megjutalmazására, és a mun­kaverseny kiértékelésére. A szocialista címért küzdő Már­ki-brigád szorgalma az év fo­lyamán sem lankadt, elsők let­tek, s ezért ötezer forint ju­talmat kaptak. A második he­lyen a monori köművesbrigád „végzett” Pokornyi Ferenc ve­zetésével, ők három és félezer forintot kaptak. A harmadik a vízszerelő, a negyedik és az ötödik helyen a két ácsbrigád osztozott, ök is pénzjutalom­ban részesültek. Ezután sor került a „veze­tőségválasztásra”. A tagság új­ra a volt vezetőségre szava­zott. G. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom