Pest Megyei Hirlap, 1965. november (9. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-10 / 265. szám

Elkészül végre a széke“ Egy vb-liaiározat inargújára Helytállás és hírverés Aki ritkán jár haza a városba, érzékenyebb lesz bizonyos dolgok iránt. Mint például az idegenforgalom, műemlékvé­delem, amiről beszélünk, írunk, csak eppen a gyakorlatban „időnként” olyan nehezen valósítunk meg. Két esetről írok, ékes bizonyítékául annak, hogy idegen- forgalmunk házatáján nincs még minden rendben. Az egyik gimnázium első osztályai elhatározták, hogy ta­nulmányi sétaként végignézik a város műemlékeit. Azért, hogy értékeim tudják, hol élnek, tanulnak. Osztályfőnökük egy héttel előtte megbeszélte ezt az Idegenforgalmi Hivatal­lal. Két idegenvezetőt kért. Fejenként ötven forint vezetési díj ellenében. A válasz azt ígérte, hogy minden rendben lesz. Elérkezett a nap. A diákok sétára készen topogtak a kapu­aljban, várták a vezetőket. Nyolc óra, negyed kilenc, —, se hí­re, se hamva senkinek. Ekkor a tanár felhívta a hivatalt, ahol közük, hogy ők ma nem érnek rá, de tanítsanak ma és más­nap menjenek várost nézni. (Ismétlem, egy héttel előbb le­kötötték!) y Nem tudom, mit mondhatott az illető pedagógus, azt sem, hogy milyen hangon, erre a képtelen válaszra. Csak sejtem a kérdésből, amit nekem tett fel: „Mondja, kérem, így is lehet?” „Nem, így nem lehet!” — feleltem. Ezen az sem változtat hogy negyed óra múlva „bevágta­tott” két vezető, ,és a diákok immár akadály nélkül ismerked­hettek az „ismeretlen” Szentendrével. A másik történet későbbi. Vasárnap reggel beszaladtam a Művészbe, amolyan hamisítatlan Duna-kanyard kávét inni. Az asztalon péksütemények. Eleddig sohasem láttam. Már azt hit­tem, újítás, amikor kiderült, hogy az „idegenforgalmi” ötven ember részére rendelt reggelit. Ezért hát. De sem vendégek, sem lemondás. így megmaradt a reggeli is meg a sütemény is. Hanyagság? Nem, ez már felelőtlenség! Mert ezek után várhatja a hivatal, hogy a Vendéglátó Vállalatot még egy ilyen reggelibe „beugrassa”. Lehet, hogy nem nagy dolgok. De feltétlenül bosszantók és hitelrontók Ha propagandát csinálunk magunknak, ha mellet verve hirdetjük, hogy pályázunk a „Dunakanyar Fő­városa” címre, és terveket szövünk, kérünk és követelünk, ak­kor, úgy érzem, nem elég a szó. Itt a magunk házatáján is kell valamit csinálni! Mindenekelőtt rendet! És akkor —, ha már nem fordul elő „memóriazavar”, és a rendelést is lemondjuk, ha úgy esik — nos, csak akkor kívánhatjuk, hogy más is ko­molyan vegyen bennünket. Mert nem elég, a hírverés. Adni is kell valamit! Még ilyen „kicsiségekben” is! Bányász Hédi Gavallér taxiutas, kontár szobafestő, tút rövid rövid ital „ÜGY KÉSZÜL, MINT A LUCA SZÉKE” — ilyen és hasonló értelmű megjegyzé­sekkel kommentáltuk nem­egyszer a városi sporttelep időnként napirendre kerülő építését. Sajnos, szavunk leg­több esetben „pusztába kiáltó szó” maradt. Néhány rövid lélegzetű társadalmi nekibuz­dulást nem számítva, vajmi kevés történt a sporttelep végső felépítése érdekében. Változtak a gazdák, változ­tak az elképzelések, a pálya csak maradt a régi állapotá­ban. Pedig a városi tanács már csaknem negyedmillió forintot ölt bele, amely ősz- szegből már kitelt volna egy vidéki méretekben igen' kor­szerű sportkombinát. Most végre úgy látszik, vé­ge szakad a sok huzavonának. A városi tanács megelégelte a „feneketlen torkú” építke­zést és döntő lépésre szánta el magát. AZ MTS ORSZÁGOS EL­NÖKSÉGÉNEK 7/1965. sz rendelete értelmében, jelen­tős mértékben ki kell széle­síteni az iskolai tömegsportot. Ez természetesen megfelelő létesítmények nélkül lehetet­len. A Móricz Zsigmond Gimnázium a rendeletre hi­vatkozva, sportpálya építésé­re területet kért a várostól. A tanács örömmel és készsége­den különösebb magyarázkod­ni akarás nélkül. A lap munkatársai itt, kö­zöttünk élő emberek. Olyanok, akik együtt örülnek minden sikernek, együtt bosszankod­nak minden apró bosszúságon. Mindezt meg is írják, ha mód­juk van rá. Jó szívvel, segíte­ni akarással, és ami fő, min­dig jó szándékkal. Persze úgy írni, hogy az mindenkinek, mindig egyfor­mán tetsszen — lehetetlen. Minden lappéldányunkban vannak olyan írások, amelyek egyeseknek tetszenek, mások­nak nem. Ha dicsérünk, leg­többször tetszik azoknak, aki­ket dicsérünk, de biztos, hogy akad olyan, akinek nem tet­szik. Az általad kifogásolt cikk például nagyon sok olvasónk­MOZIMŰSOR Ma a filmszínházban az Előt­tünk jártak című magyarul beszélő csehszlovák filmet vetítik. Kísérőműsor: Gusztáv és a köztulajdon című kis- film. sen sietett segítségükre. A birtokát képező jelenlegi sportpályát a hozzátartozó többi telekrésszel a gimná­zium kezelésébe adta. Időközben elkészültek a sporttelep tervei és a lelkes fiatalok máris hozzáláttak a megvalósításukhoz. Ezer tár­sadalmi munkaórát áldoznak az építkezésre, melyhez a ta­nács újabb száz ti zenkilenc­ezer forinttal, az Egyesített Tiszti Iskola pedig földmun­kagépekkel járul hozzá. MIT ÉPÍTENEK? Először is korszerű, szabályos méretű salak futópályát, a többi at­létikai versenyszámok lebo­nyolításához szükséges dobó- és ugróhelyeket, két röplab­da-, és egy kosárlabda­pályát, azonkívül egy salakos tornatermet. Felépítenek to­vábbá egy háromszáz néző befogadására alkalmas lelá­tót, három öltözőt; és raktár- helyiséget. Gyepesítik a lab­darúgópályát és parkosítják a sporttelep egész környékét. Üj telepítésű, alacsony növé­sű fákkal és élősövénnyel ve­szik körül az egész sportléte­sítményt. A pályák karbantartásáról gondnok fog majd gondoskod­ni. Valamennyi létesítményt elkészültük után minden szentendrei sportegyesület és iskola sportolói teljesen im­a Békéből, nem kaptak kellő gyorsasággal ebédet. Vasárnap volt. Az egyiküktől hallottam ezt: — Mit beszélnek itt idegen­forgalomról, mikor még egy normális ebédet sem lehet kapni? Ha rajtam múlna, megváltoztatnám ennek a vá­rosnak a nevét: a „dumaka­nyar gyöngye”. Bevallom, kissé szíven ütött. Nem írtam meg. Most megte­szem, s tudom, hogy ez téged ugyanúgy érint, sőt érdekel, mint engem, s bevallom, ne­kem éppen úgy nem tetszik, mint neked. Bántónak érzem. Kérlek viszont, hogy leve­lemet ne érezd bántónak és ezért is, elnézésedet kérve sze­retettel köszönt: Visegrádon, a Fő u. 41 szá­mú házzal szemben áll Szed- lacsek Istvánná bódéja, mely­ben a dohányárukon kívül apró emléktárgyakat, bizsu­kat is árusít. gyen használhatják majd, akár edzésről, akár verse­nyekről lesz szó! AZ ELŐZETES SZÁMÍ­TÁSOK SZERINT, jövő év április 4-én kerül sor a ré­gen várt városi sporttelep át­adására. Reméljük, ezzel a lépéssel végre valóban közelebb ju­tottunk a sporttelep felépülé­séhez és a korszerű sporttelep jóvoltából nagyot lendül majd a város jelenleg szuny- nyadozó sportélete is. Horányi Sándor r ! SZABAD PÁRTNAP Az MSZMP városi alap­szervezete tizenegyedikén, csü­törtökön délután öt órai kez­dettel szabad pártnapot tart, melyre mindenkit — pártonki- vülieket is — szeretettel hív­nak és várnak. A rendezvény helye: az alapszervezet Kos­suth Lajos utcai helyisége. Most, amikor eredményesen zárult múzeumi hónapot könyvelünk el, jutott ke­zünkbe a Szentendre novem­ber 3-i száma, ahol nem ép­pen a legszebb szavakkal il­lették a Ferericzy 'Károly Múzeum munkáját. A cikk Vujisits október 29-i: Népzene Szentendrén és környékén című előadásával kapcsolato­san marasztalja el a múzeum vezetőjét. Az ügyet mint fe­lettes hatóság, megvizsgáltuk. Az azonos dátumra eső ket­tős rendezvény felelőssége nem Ónodi Bélánét terheli, miután megállapítottuk: Óno- diné múzeumi hónapi prog­ramja már kinyomtatva és közzéadva készen állt, ami­kor a városi tanács művelő­dési otthona koordinálni igye­kezett azt. Ónodiné abban nem hibáztatható, hogy az Szabó János november 11- én 16 órakor a honvédség mozitermében, Szatura István 18-án a Szolgáltató Ktsz iro­dájában, Balogh László 10-én 18 órakor Bükköspart 61. szám alatti lakásán, Záb­Október 24-én este bezárta és lelakatolta a bódét, majd hazament. Reggel, amikor nyitni akart, észrevette, hogy az éjszaka betörtek a bódé­ba. Különféle bizsiuk tűntek el, melyeknek értéke kétszáz- negyven forintot tett ki. A gyors nyomozás hamar felderítette a tettest. V. J. tizenhét éves fiatalkorú se­gédmunkás személyében. A kihallgatás során a tet­tes elmondta, hogy előző na­pon gyufát vásárolt a bolt­ban, és megtetszettek neki a kirakott bizsuk. Kedvet ka­pott, hogy kalapját és kabát­ját díszítse velük, ezért elha­tározta, hogy azokat betörés útján fogja megszerezni. Eljárásit indítottak a hiú /betörő ellen. —tó Műsor - méltó keretben Sok ünnepség volt már Szentendrén. De a megjelen- | tek sok-sok egybehangzó vé- j leménye szerint kevés olyan i szép és értékes műsorral egy­bekötött ünnepélyen vehet­tünk részt, mint a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom 48-ik évfordulójára rendezett ünnepségen, szombaton este a városi tanácsháza nagyter­mében. Balogh János, a városi pártbizottság titkára mon­dott a naphoz méltó emlék­beszédet. Az ünnepi megem­lékezést színvonalas műsor követte fővárosi művészek felléptével. Az ötven tagú Vándor-kórus remeklésében I gyönyörködhettünk, melyet Révész László Liszt-dí­jas karnagy vezényelt. Majd Bicskey Tibor, a Víg­színház tagja részesült meg­érdemelt közönségsikerben. Raskó Magda az Állami Ope­raház tagja Kodály-, Puccini-, Kacsóh-, Lavotta-művekkel szerzett felejthetetlen ünnepi perceket. Kocsis Albert hege­dűművész és Szabó Csilla zon­goraművésznő értékes szá­maikkal tették teljessé az estet. időközben leváltott művelő­dési ház igazgatója nem tá­jékoztatta utódját megbeszé­léseiről. A múzeumi hónap utolsó előadása -sikertelanségétől. -el­tekintve, azt kell megállapí­tanunk, hogy a szentendrei múzeum 5357 főt fogadó ren­dezvénysorozata a legkiemel­kedőbb a megyében. A mú­zeum munkája különböző anyagi nehézségeik ellenére is megfelelő. A fentieket figyelembe vé­ve, a szervezési munkát is jónak kell ítélnünk. A vá­laszt a Mi kérünk bocsánatot című cikkre végül is nem mi, hanem a szentendrei múzeum eredményes munkája és jó statisztikája adta meg. Dr. Ikvai Nándor mb. megyei múzeumigazgató ránszky Belőné 12-én 17 óra­kor Iskola u. 4. szám alatti iakásán. és Balogh János 17- én a KIOSZ helyiségében ta­nácstagi beszámolót, míg Szó­tára István 11-én 18 órakor a Szolgáltató Ktsz Vöröshadse­reg úti helyiségében, és I Bándli Lajos 13-án 17 órakor Honvéd u. 11. szám alatti la­kásán választói részére foga­dóórát tart. Úttörők ­Nagy nap volt ez számunk­ra. Szombat volt, kicsit bo­rús idő. Mégis ragyogott nap. A szüléink és névadó ma­máink és papáink szemében ragyogott a fény. Halk zene szólt, kipirult arcú úttörőpajtások sorfala között vonultunk — azaz vittek bennünket — a fel­díszített tanácsterembe az anyakönyvvezető néni elé. A tanácselnök bácsi üdvözölt bennünket. Két úttörőpajtás verset mondott, majd fel­hangzott a zümmögő kó­rus. Aztán az anyakönyvve­zető néni emelkedett szólás­ra. Anyukáék és névadó szü­léink fogadalmat tettek, hogy jó és becsületes embereket nevelnek belőlünk. Majd egy nagy nyitott könyvhöz vit­A városi tanács szabálysér­tési előadójának a héten is­mét bírságok kiszabásával kellett figyelmeztetnie né­hány polgáriasunkat jogsza­bályaink nagyobb tiszteletére és arra, hogy szabálysértő vi­selkedésükkel embertársaik életét ne háborítsák. Huszonnyolc éves fiatalem­ber jókedvűen indul Buda­pestről haza. Ugyebár, ez mindegyikünkkel megesik? Ö azonban nem várakozik a HÉV-re, taxiba ül s úgy jut el Csillaghegyig. Még a taxit is kifizeti, s hogy otthon is örüljenek majd, beül és foly­tatja az ivászatot. Idővel foly­tatja útját, ismét taxin, Bu- dakalászon még egy jóbarát­ját is felveszi, mint egy igazi gavallér, őt is „hazahozatja”. Szentendrén azonban ki­derül, hogy a viteldíjat, 190 forintot nem tudja kifizetni, „mert olyan sok pénze nem maradt”. A gépkocsivezető a rendőrségre szállítja be mindkettőjüket, s ott marad­nak gondos védelem alatt, ki­józanodásukig. A szabálysértési hatóság, pólyában tek bennünket, ahol alá is írták a fogadalmat. Az út- töröénekkar gyönyörű dalo­kat énekelt a tiszteletünkre. Később négy őrs tisztelet­beli taggá fogadott bennün­ket, s felkötötték pólyánkra az úttörőnyakkendőt. Ágnes- ke rögtön meg is kóstolta, Gyurikának annyira tetszett, hogy csuklanl kezdett, Ti­biké nagy szemeket me­resztett, Csaba szólt csak hozzá; oooá, ami annyit je­lentett, hogy mi is hasznos tagjai akarunk lenni a tár­sadalomnak. Gyönyörű nap volt ez, a mi névadó napunk. Tessék elhinni! így látta ezt Bella Ágnes, ifj. Déri György, Ré­téi Tibort Pizág Csaba. emberileg is méltányolta az összes körülményeket és a taxiköltség kifizetésének kö­telezettségén kívül száz fo­rint pénzbírsággal büntette mindössze. Annak reményé­ben, hogy sem ő nem tesz máskor ilyesmit, sem más nem fog példáján felbuzdulni. Építőipari ktsz-ünk dolgo­zója nyári szabadságát akarta hasznosítani, s itt-ott szobafestést vállalt és végzett. Még meg sem volt elégedve) hogy a vállalatok és becsüle­tes kisiparosok sérelmére so­rozatosan kontárkodott. Most hatnapi elzárásra változtatha­tó háromszáz forint pénzbír­sággal sújtották. A Vendéglátóipari Vállalat két rokonszenves fiatalasszo­nya is, mint vétkes került a hatóság elé. Tú! röviden mér­ték a rövid italt. A kiszabott hatvan-hat­van forint bírság, gondo­lom gondolkodóba ejti majd őket, hogy máskor ne legyen kurta a rövid. TÚRA 14-én, vasárnap a Pilis Pe­dagógus Természetbarát Egye­sület túrát vezet Szentendre, Dömös (autóbusz), Vadállókö- vek, Prédikálószék, Szőkefor­rás völgye, Pilisszentlászló, Szentendre (autóbusz) útvo­nalon. Útiköltség kb. 20 Ft. Talál­kozás reggel 8 órakor a MÁVAUT-állomáson. Min­denkit szeretettel várnak! — Emeletes falu lesz Hor­tobágy — a puszta továbbra is puszta marad. A Népköz- társaság Elnöki Tanácsának határozata értelmében Hor- tobágy-pusztán új község alakul. A község, a híres csárdaépület és a vasútállo­más közti területen épül ki, s többségében emeletes há­zakból áll majd. Duma KEDVES BARÁTOM! Nem sajtóhibáról van szó. Mégcsak arról sem, hogy meg akarlak nevettetni. A múltko­riban tettél egy kijelentést. Általánosságban a lapunkról volt szó. Mégpedig kifogásol­tad, hogy miért írunk a HÉV- ről és főleg miért oly sokat. Hát most megmondom, min­kanyar nak tetszett. Miért? Mert az Igazat mondta el. Tudom, te nem vagy utazó ember, téged kevésbé érdekel a HÉV. De sokan vannak, akiket érdekel. Te viszont lelkes híve vagy a Dunakanyarnak. Téged ez ér­dekel. Nahát innen a címem is. A múltkor turisták jöttek ki Agárdi Péter Hiúságból - betört Az illetékes válaszol: Ne a múzeum kérjen bocsánatot Tanácstagok beszámolója és fogadóórája Li

Next

/
Oldalképek
Tartalom