Pest Megyei Hirlap, 1965. november (9. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-10 / 265. szám

FUT if ccm &&rlao 1965. NOVEMBER 10, SZERDA A munkaügyi döntőbizottsági elnök Tárgyalás közben figyelni szoktam. Tárgyalást vezetni nehéz dolog. Ha rátermett ember kezében van az „ügy”, logikusan, tisztán raj­zolódik ki a kép. A határo­zatlanság, nehézkesség elmos­sa a rajzot, — nem látod, hol az igazság. Imponálóan tisztán vezeti a tárgyaláso­kat. Derűs és emberien résztvevő. Energikus és póz- tálán. Figyelemmel és tü­relemmel hallgatja a panaszt, de nem enged fölösleges kö­dösítő szót, akár egyszerű munkás, akár öreg jogász áll előtte. Koncentrál, figyel. — Bocsásson meg, egy na­gyon sablonos kérdésért. Ho­gyan került ebbe a munka­körbe? „ÖNÉLETRAJZ" Csodálkozik: miért fontos ez? Aztán belemegy az „ön­életrajzba”. Negyvennégy éves, 1936-ban kezdte a szakmát. Persze nem ezt; a közelben dolgozott egy bel­városi „aranykoszorús” ci- pészmestemél. Az aranykoszo­rú szakmai rang. Később nagyüzemi munkás. A fel- szabaduláskor „káder” lesz, s végigjárja több országos me­gyei szerv számos fontos munkahelyét. Harminchá­rom éves korában kezdi meg a jogi tanulmányokat, s mun­kája mellett símán viszi át a vizsgák gátjait: 1959-ben, 39 évesen lesz jogi doktor. Azt hiszem: nagyon pozitív értelemben vett káder, mi­helyt elnyerte a lehetőséget a tanulásra, önképzésre, rög­tön ez vált számára éltető elemmé 1963-ban a területi egyeztető bizottság tagja, el­nöke, majd a TEB jogutódjá­nak a területi munkaügyi döntő bizottságnak az elnöke. Megkérdezem: talán külö­nös hivatást érzett a jogi pá­lyához? — Hivatás? Tudja, ezt nem is mondhatom. A körülmé­nyek hozták így. S azt is, hogy mostani munkahelyem­re kerültem. Nem szereti a kopott szó­lamokat a hivatásról. A leg­fontosabb az, hogy az em­ber becsületesen elvégezze a rábízottakat. Feladata nem könnyű, nem problémamen­tes. Mindenki, aki a megyé­ben ipari vagy alkalmazot­ti munkakörben dolgozik, — ha munkaügyi vitája tá­mad — felsőfokon hozzá ke­rül. Körülbelül százezer le­hetséges ügyfele van a me­gyében, aki jogvédelmet kap­hat bírói széke előtt. Bocsá­nat: tulajdonképpen nem is bírói szék. Bizottság előtt va­gyunk, ahol nem születnek börtönbüntetések, sorsdöntő ítéletek. De vajon nem-e? Nem lehet-e sorsdöntő egy ál­lásvesztés, munkaköri áthe­lyezés, fegyelmi elbocsátás, sok ezer forintos bírság, kártérítés? TÖBBESSZÁM — Ügy érzem, életbevágó, amit csinálunk — mondja. S nem is tér el, — ha a bizott­sági munkáról esik szó a beszélgetés során — a töb­besszámtól. A tárgyalás fo­nalát ugyan ő vezeti, de a döntés szempontjából tény­legesen egyenlő partnerei a bizottság tagjai. Kér, hogy ezt ne felejtsem ki az inter­júból. — Tudja, nekem az a hep- pem, hogy a munkajog nem kevésbé fontos, mint a pol­gári jog, vagy büntetőjog. A munkajoggal minden dolgo­zó ember kapcsolatba ke­rül. A „hepp” szó úgy süt a hivatali szobában, mint grun- don a nagyvárosi napfény ... Itt formálódott az elnök a nagyváros sűrűjében. Jó is­kola volt számára minden élmény, életsors, amelyet ma­gával hozott munkahelyei­nek ' változatos mozaikjából. A panaszosok mögött szinte látja munkahelyüket, s megje­lenik az otthonuk képe is. Hallgatja a szavakat és agyá­ban film pereg. Az ábra rendszerint az, hogy egyik oldalon áll a dolgozó, a másikon pedig a munkáltató intézmény, vállalat. — Befolyásolja-e önt ez a kiélezett szituáció? — Úgy érti, kinek a javára döntünk szívesebben? A prob­léma nem ez. Együtt érzünk a dolgozóval, akit méltánytalan sérelem ért, s igyekszünk he­lyesen alkalmazni a paragra­fusokat. örülünk, hogy az új Munkatörvénykönyv a dolgo­zónak nagyobb jogvédelmet nyújt. Ennek a szubjektív ér­zésnek azonban nem mond el­lent az, hogy idegen számom­ra minden fegyelmezetlenség, visszaélés. A 836. Nyolcszázharminchatodik ügyét tárgyalja idén. Kimuta­tást vesz elő: augusztus 31-ig 554 fellebbezésben döntöttek, s az alsóbbfokú munkaügyi döntőbizottság határozatát 217 esetben kellett megváltoztat­niuk. A megváltoztatott dön­tések egyharmadában a válla­latnak, s kétharmadában a dolgozóknak adtak igazat. Ha ellenben mind az 554 fellebbe­zés sorsát nézzük, fordul a helyzet: az esetek egyharma­dában lehetett a dolgozók szá­mára kedvező határozatot hoz­ni, az esetek kétharmadában viszont a munkáltató vállalat­nak volt igaza. Az igazságot keresi a bürok­ratikus intézkedések, a hiva­tali merevség, a hatalommal való visszaélés, másrészt pe­dig a fegyelmezetlenség, lelki­ismeretlenség, hanyagság, ló­gás és százfajta munkahelyi bűn, mulasztás útvesztőjében. Egyformán felháborítja, ha a munkás vagy a rutinos válla­lati jogtanácsos akarja „átver­ni”. De az ügyfelek hamar megérzik benne az erőt, hatá­rozottságot. Sugárzik belőle valami, ami elárulja, hogy tudja, s hiszi munkáját. — Sikerül-e mindig olyan döntést hozniuk, hogy nyu­godt utána a lelkiismereté? Bevallja: nem. Ennek a munkának is megvan a se- lejtje. Egy-egy ügy napokig is visszajár az agyába. A para­grafus nem varázsige, az em­bert nem mindig tehet elhe­lyezni néhány jogszabályba. Előfordul, hogy lelküsmeret- furdalást érez: vajon helye­sen döntöttek-e? Az ügyfeleit a döntés után felvilágosítja: van még egy lehetőség a fel­lebbezésre, az ügyészi óvás. Él benne a vágy: ki kellene jár­nia üzemekbe, a helyszínen kivizsgálni néhány ügyet. Töb­bet kellene foglalkozni az al­sóbbfokú döntőbizottságokkal is. — Miért nem lehet megva­lósítani a gondolatot? Azért, mert a napnak csak 24 órája van. Nincs ideje. Cso­dálkozom: hiszen olyan fölé­nyes-gyorsán dolgozik. Ja, a gyorsaság mögött is idő van. Hosszú órák — az előkészület órái. Egyes ügyiratot órákig kell tanulmányoznia. „ÜGYEK" Vaskos iratcsomókat vesz elő. íme az „ügyek” kívülről. Bizony ránézésre is „nehezek”. Az ügyek egy része a felleb­bezés, a kivizsgálások során, alaposan meghízik. A forga­lom tavaly óta jelentősen megnőtt, a napok viszont nem nyúltak. Egyre kevesebb idő marad egy-egy ügy tanulmá­nyozására. Pillanatnyilag százegynéhány „hátralékjuk" van; öt hét munkaidő kellene a hátralék felszámolásához. Honnét vegyék? Forduljanak Évával, az adminisztrátornő­vel ők is valami felsőbb mun­kaügyi döntőbizottsághoz? Most már minden gondjá­val együtt szereti e munka­kört Egészséges, rugalmas, derűs. Munka után nagyot sé­tál idegpihentetőül. Megláto­gatja édesanyját a városban, s úgy kanyarodik haza Zuglóba feleségéhez, gyermekéhez és az életét ilyenkor tiszta ügy­nek látja dr. Kinicsek József, a TMDB elnöke. A. L. Az SZMT napirendjén: Hogyan művelődnek, szórakoznak a Dunai Hőerőmű építői? A Szakszervezetek megyei Tanácsának egyik közelmúlt­ban tartott elnökségi ülésén foglalkozott a Dunai Hőerő­mű dolgozóinak művelődési helyzetével. Az erőmű szak- szervezeti bizottságának ve­zetőd ez alkalomból számoltak be az építkezésen folyó kul­turális munkáról. Jelenleg több mint 1200-an dol­goznak a nagyarányú be­ruházásnál, többségükben családjuktól tá­vollevő emberek. Az ország legkülönbözőbb vidékeiről va­lók, érdeklődésük és művelt­ségük is különböző. Rajtuk kívül ma már az új lakóte­lepen családok is élnek, ré­szükre is kell művelődési, szórakozása lehetőséget bizto­sítani. Százhalombattán kü­lönösen a könyvtárak népsze­rűek. A 3000 kötetes állomány­ból a kölcsönzési napon 25—30 könyv cserél gaz­dát. Üj könyvet is sokan vásárol­nak; az évi forgalom eléri a 150 ezer formtat Folyóira­tokból pedig egy év alatt 1050 kiadványt vásároltak az erő­mű építői. Sokan, szórakoznak a filmvetítésekkel egybekö­tött üzemi és ifjúsági akadé­miákon is. Nagy számban vesznek részt a különböző tanfolyamokon: eddig az épít­kezés dolgozói közül 115-en .szereztek szakképesítést, az általános iskola esti tagoza­tába jelenleg 85-en, techni­kumba 76-an, gimnáziumba 20-an, főiskolára pedig 28-an járnak. Hátráltatja a népművelési munkát, hogy a nagy kiterjedésű épít­kezésen nincs művelődési ház, egyetlen kultúrterem sem. Ezért a három különálló mun'kásklubot felszerelték rá­dióval, televízióval, itt tart­ják a mozielőadásokat. Gyak­ran keresik föl különböző művészegyüttesek is a száz­halombattai építkezés dolgo­zóit. AJTÓ A TETŐN A háziasszonyok körében igen népszerűvé váltak a mélyhűtött mirelit ételek, zöldség- és gyümölcsfélék. Probléma azonban, hogy a mélyhűtött árukat csak rövid ideig lehet hűtés nélkül tárol­ni. NAGYMAROS GESZTENYESZÜRET Nagymaros környékén, a Börzsöny keleti fekvésű domb­hajlatain mintegy 30 holdon terem a szelídgesztenye. Eb­ből 16 holdat az Erdei Termé­keket Feldolgozó és Értékesítő Vállalat kezel, a többi kör­nyékbeli gazdák tulajdona. A gesztenyésekben befejező­dött a szüret. A vállalat az idén 140 mázsa gesztenyét szállít a vendéglátó üzemek­nek és ai édesiparnak. A kör­nyékbeli gazdák tulajdonában levő ligetekből hasonló meny- nyiségű gesztenye kerül az üz­letekbe. A jászberényi Hűtőgépgyár­ban most elkészült a háztartási mélyhűtőszekrény minta­darabja. A jelenleg forgalomban levő hűtőgéptípusból alakították ki a hatvan liter űrtartalmú, egy­aknás mélyhűtő szekrényt, amely a kívánt hőmérsékleten tartja a mirelit árut. Az új konstrukció külalakja sok tekintetben megegyezik a forgalomban levő Lehel szek­rénnyel, csupán abban különbözik tőle, hogy ajtaja a tete­jén van. Az új hűtőszekrényt bemu­tatják a kereskedelmi szakem­bereknek, és ha megnyeri tet­szésüket, megkezdik a sorozat- gyártását. Statisztika Olaszországnak 52 787 000 lakosa volt augusztus vé­gén — közölte kedden az Olasz Központi Statisztikai Hiva­tal. Rendbehozzák az „erdei éttermeket“ A két évvel ezelőtti szigorú tél Somogybán megtizedelte a hasznos vadállományt. Az er­Pozitív fmsz-mérleg: Jól vizsgázott Ráckeve és Kiskunlachóza Sikeres zöldség- és gyümölcsfelvásárlás Földművesszövetkezeteinket is nagy erőpróba elé állítot­ta az idei kedvezőtlen idő­járás. Eredetileg 900 vagon zöldség és gyümölcs felvá­sárlására számítottak a he- ^ lyi lakosság igényeinek ellá- ^ tására. Ezzel szemben csak 620 vagon árura si- ^ került szerződést kötniük. ^ A korábbi évekhez képest^ mégis előrehaladást jelent ez, ^ hiszen tavaly mindössze 170, tavalyelőtt pedig 90 vagon- nyi zöldséget és gyümöl-S csőt vásároltak fel. Az idei mostohább körűimé-^ nyék között különösen érté- § kés munkát végzett a Döm- ^ södi Földművesszövetkezet, ^ amely eddig már 664 má- ^ zsát, vagy Taksony, amely ^ a tervezett 500 mázsa zöld- ^ ség-gyümölcs helyett, 551 ^ mázsát vásárolt fel. A ráckevei járásban egyébként rekordered­ményt értek el. § 8950 mázsára számítottak és^ szeptember 30-án már kö- s zel 15 000 mázsát vásárol-^ tak fel a háztáji egyéni tér- ^ melóktól. Különösen jól fi- ^ zetett a szilva, aminek leg- ^ nagyobb részét Nyugat-Né- ^ metországba szállították. A ^ Kiskun! acházi Földmű vessző- ^ vetkezet két zöldségesboltjá- ^ hsn ü7 jÍ7l AtvA7Atnlr ^ vállalják a kereskedelmi vesz­teséget, ugyanakkor a ha­szonból nagyobb arányban részesednek. dögazdaságok és vadásztársa­ságok okulva ezen, jóval a tél beállta előtt felkészülnek a szarvasok, őzek, nyulak, fácá­nok és foglyok átteleltetésére. A több mint 300 000 holdas nagy- és apróvadas területe­ken megkezdték az „erdei ét­termek” rendbehozását. Az elkorhadt tetőrácsokat, tető- szerkezetet felújítják és új etetőket építenek. Bőségesen élelemről is gon­doskodnak: több mint 2000 mázsa pillangós takarmányt, vadgesztenyét, kukoricát, ocsút és kölest tartalékolnak a vadak számára. KÖNYVESPOLC Földreform, 1945 Tanulmány és dokumentumgyűjtemény A felszabadulás megterem­tette önálló nemzeti fejlődés első, s magasan kiemelkedő csúcsa: a földosztás. Évszáza­dos per zárult le ezzel, s e nagyszerű tett hű és alapos krónikája ez a vaskos kötet, amelyet a Levéltárak Orszá­gos Központja és az MTA Történettudományi Intézete e célra létrehozott munkaközös­sége alkotott, s amely tudo­mányos alapossággal összege­zi a földreform megszületésé­nek, végrehajtásának har­cokkal teli történetét. EGY ÍRÓ VISSZANÉZ ban az üzletvezetők maguk kutatják fel az árut, ők gondoskodnak a szállításról, — Mert elhihe­ti, nem kis dolog az irodalom. — Nem vitás. — Persze, az író útja — az enyém is — rö­gös. Már az isko­lában sok baj volt velem a tehetsé­gem miatt. Taní­tóim azzal gyanú­sítottak, hogy fo­galmazványai­mat a nénikém Írja, aki az „Üri- asszonyok fityu- lája” című divat­lap lelkibánat rovatát vezette. Írásból ötös he­lyett hármast ad­tak, de nem tágí­tottam. — Nagyon he­lyes! — Férfikarom­ban megalkuvás nélkül írtam to­vább. Az újság­szerkesztőségek nem ismerték el tehetségemet. Egyetlen bizta­tó jel volt, hogy az ötleteimet mind ellopták. Aztán saját költ­ségemen kiadtam szatiragyűjte- ményemet. Már az első órában tíz könyv kelt el. — Óriási siker! — Az volt. Kri­tikusok vették meg, akik tíz kü- lönoöző szempont­ból rántották le az Írásomat. A fennmaradó könyveket később eladtam a MEH- nek, ahol biztosí­tottak, műveimet mindenkor, nagy tételekben is, szí­vesen átveszik. De ezek a ku­darcok nem ked­vetlenítettek el. — Tiszteletre méltó. — Örülök, hogy így gondolja. Las­sú, küzdelmes Az Ideiglenes Nemzeti ^ Kormány ünnepélyes ígéretet munkával végül § tett a földreform megvalósí- befutottam. De í tására, de a Függetlenségi most sem nyu- $ Frontban résztvevő pártok godt az életemmindegyike szorgalmaz- Töprengek, rágom \őszintén az ígéret valóra magam, míg átváltását. A Magyar Kommu- megfelelő szót §nista párt világosan megha- megtalálom, az S tározott álláspontja és a Nem- értelmező szóid-1 zeti Paraszt-párt szintén ra- raikat búvom. A * dikális megoldást sürgető fel- lelkiismeretes iro- § fogása ellenében a Szociálde- dalmi dolgozó i mokrata Párt jobbszámya, s gyúrja, faragja $ főként a Független Kisgazda- p of ózza, dögönyö- § P.árt ugyan elismerte — álta- zi a művet, míg $ lánosságban! — a reform végre megfelelő-S szükségességét, de ugyanak- vé válik. Persze. ? kor minden lehető eszközzel azért túlcifrázni § húzta-halasztotta a gyakorlati sem kell az írást. 8 megvalósítást. A kötet beve- _ Nehéz dolog 8 zet° tanulmánya — M. Som­— Meghiszem ' $ lyai Magda munkája — nagy azt. Viszont min- S számú dokumentum felhasz- dennél nagyobb ^ nálásával elemzi ezt a bonyo- elégtétel, amikor t lult időszakot, világosan fel- végre -nyomtatás- S rajzolva a pártok taktikai har- ban meglátom t cának bonyolult vonalát, s művemet. Ilyen- 8 megmutatva, hogyan tette le­kor feledve a fá-8 hetetlenné a Kisgazdapárt radság, az emberi-szabad és szenvedély mentes dalolni szeretne \ tárgyalást” követelő, lényegé- az örömtől. $ ben időnyerést szolgáló ma­— Szép lehet. nővéréit a kommunisták, s mit tetszik tulaj- % a velük szövetséges paraszt- donképpen írni? $ pártiak vaskövetkezetessége. . Gyászjelen-1 a bevezető tanulmány leseket! ^ nemcsak azért jelentős, mert (k. m.) !je témakörben első a szinté­zist teremtő munkák közü. hanem azért i6, mert új, nem rég előkerült dokumentumé kát — például a Kisgazda- párt 1945 februárjában készí­tett, de közzé soha nem téti, s csak 1962-ben előkerült re formjavaslata — dolgoz fel. A kötet zömét nagyrészt még soha nem publikált do­kumentumok — szám szerint 171 — alkotják. Az időrend és a gondolati összefüggések, illetve éllen (mondások figye­lembe vételével, jó érzékkel csoportosított iratok segítsé­gével nemcsak nyomon követ­hetjük a pártok közötti har­cokat, hanem a néptömegek akaratának mind erőteljesebb és határozottabb megnyilvá­nulásait is. A Szegedi Nép­akarat 1944. október 23-1 ve­zércikke, a kommunisták aka­ratáról szólva, megállapítja: „A föld ilyenformán azok ke­zébe kerül, akik ősi jogon érdemlik, akiknek becsületes munkája bére csak így lesz megfizetve, és akik biztosíta­ni fogják az ország kiegyen­súlyozott gazdasági jövőjét”. Az iratok között: jegyző­könyvek a pártok közötti tár­gyalásokról, kormánybiztosok és pártmegbízottak jelentései, a népkövetelés fogalmazta memorandumok és kiáltvá­nyok, valamennyi izgalmas, múltat idéző olvasmány, de túl ezen — történelmi jelen tőségű okirat is. A sikeres gyűjtő- és feldol­gozó munka a népi demokrá cia’ húszéves történelmének első időszakát felölelő, leg­fontosabb cselekedetét bemu­tató kézikönyvvel úttörő je­lentőségű feladatot hajtott végre, nemcsak a szakember­nek, hanem a téma iránt ér­deklődőnek is nélkülözhetet­len művet alkotva. (Kossuth Könyvkiadó.) (m. o.) i Az árvíz X ' | emlékezetére j \ Több hónapos Idei garázda ; X rakoncáüansága feletti szégyel- 5 X létében a Duna most úgy ősz-5 X szehúzódott, olyan kicsiny lett, 5 8 hogy sokhelyütt még a feneke; is kilátszik. Aki ma ránéz, el; S se hinné róla, micsoda bajokat; X és károkat okozott. Igaz —! S amint arról a jelentések be- 2 S számolnak — az áradás nyo- j § mait elsősorban lakóépületek- ; § v ben, általában már mindenütt; eltüntették, úgyhogy pusztftá-; § sának látható emléke sincs.; x Azaz ... § Szobon például harmincegy í ^ lakóház és egy lakás sérült; meg. Négy állami tulajdonban; N levő épületet a községi tanács5 X építőbrigádja hozott rendbe, a •" X többi huszonhetet a tulajdo- 5 § nosok. Réti Miklós iskolaigaz- j § gató szolgálati lakása azonban ; ^ az iskola szuterénjében össze- * S omlással fenyegető lesüllyedt, I X repedezett közfalaival és a 5 X használhatatlanná vált kályhá- 2 § val meg húlló vakolattal a j 5 kemence! Vegyesipari Ktsz { S buzgalmából még lakhatatlan ; S és mindenben híven őrzi a J X nagy víz emlékeit. X A községi tanács annak í § rendje, módja szerint kellő2 ^ időben szerződést kötött ugyan; a ktsz-szel, az pedig határidőre $ X vállalta, hogy rendbehozza ezt$ X az árvízsújtotta lakást* A ha- í ^ táridő viszont már régen le- 2 ^ telt, a lakásban ellenben min- í den úgy van még, ahogy a 5 s víz levonulásakor volt. Szobon $ X ez a lakás ma már az árvíz $ X egyetlen látható emléke. $ § Meddig? Remény van rá, J hogy még sokáig. Hová is jut- í S na az emberiség, ha a kataszt- $ X rófáknak, amelyeket átélt, ^ X nem állítana figyelmeztető em- $ X léket?! Miként az 1338-as nagy y S árvíz után, amikor még ma is * ^ látható márványtáblákkal je- n lölte meg a házak falán a $ X medréből kilépett folyam víz- i X szintjét. Ilyen táblák a takaré- X kosságra való tekintettel ez- í ^ úttal elmaradtak, helyesen jár y N el tehát a ktsz, amikor gon- $ § doskodik róla, hogy az áradás 5 X látható emléke legalább ebben ^ X a lakásban mentői tovább § fennmaradjon Szobon. ^ Olyan magasztos cél ez, ^ § amely mellett igazán kár ar- £ s ról elmélkedni, hol húzza meg £ s magát télen az iskolaigazgató, $ X avagy miképpen fűti át ron- X gált lakása előbb-utóbb ledűlő, vagy mégis lebontásra kerülő t ^ közfalait. | ! ' ////////////////////////////////////////.'

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom