Pest Megyei Hirlap, 1965. november (9. évfolyam, 258-282. szám)
1965-11-07 / 263. szám
M«5. NOVEMBER 7, VASARNAP «W HBCrtt ’kMMmp Beszédtanulás és beszédhibák A HANGADÁS ELŐFELTÉTELE A LÉGZÉS. Az emberi hang a tüdőből ki tóduló levegő tovaterjedő hulláma, amit a gégefőn a kannaporcok és pajzsporc belső felülete között kifeszülő hangszalagok rezgése hoz mozgásba. Ezek nem úgy rezegnek, mint a megpendített húr. Nem a kiáradó levegővel egy irányban, hanem arra merőlegesen, úgy. hogy egymáshoz közelítve, illetve távolodva szűkítik és tágítják a hangrést. Ha az emberi hangadást hangszer működéséhez hasonlítjuk, azt mondhatjuk, hogy a tüdő a fújtató, a gége a síp. a hangszalag a hangszer- nyelve, és mellette a hangrés, ■valamint a légzőszervek melléküregei a rezonáló zengő- Ézekrényt helyettesítik. A hangadásnak három üteme van: belégzés, hangsza- lagfeszítós és levegő kifúvás. A hang magasságát a hangrés szabja mag és ezt az ember változtatni tudja, épp úgy, ahogyan a hang erejét is. Egyéni színét a toldalékcsőben és a melléküregben keletkező felhangok adják. Azok a gége- és garatbetegségek, amelyek a a hangszalagokat megnehezítik, váladékkal terhelik, vérbővé, vastaggá teszik, feltétlenül megnehezítik a hangadást. A rekedtség, vagy a légutak hurutjával együttjáró teljes hangtalanság általánosan ismert betegségtünet. A hangszalagok idegeinek bénulása a gégefő izmainak hűdése, egyszóval a hangképzőszerv élettani működésének zavara is hangtalansághoz vezet, épp úgy, ahogyan a rezonáló hangerősítő üregek betegségei — arcüreggyulladás, hom- loküreggyulladás, nátha — is befolyásolhatják a hangadást. Éppen ezek, a hangadás zavaraival együttjáró folyamatok bizonyítják, hogy a hangadás zavarai nem azonosak a beszédzavarokkal, mart bármennyire is rekedt valaki, suttogni tud, vagy még a gégeoperált — hangszalagjait egyáltalán nem használó — beteg szájmozgásairól is megérthető a beszéd. A valóságos hasbeszélés a gyomorból kiáramló levegő hangjának beszédhangokká való alakítása. A HANGOKAT a nyelv, a lágyszájpad, a pofaizomzat, mozgásai módosítják beszédhangokká. A beszédzavarok rendszerint a hamgadás izmait ellátó idegek rendellenességeinek következményei. A kis gyermek beszédtanulás közben beidegzési gyakorlatot végez és érzékszerveivel — főleg fülével — ellenőrzi, menet közben javítja beszédét. Melyek a legfontosabb beszédhibák? A beszédfejlődés mindenki által ismert zavara a pösze- ség. Rendszerint a mozgásfejlődésben visszamaradt, gyengébb felépítésű, elkényeztetett, vagy rosszul nevelt gyermekeknél gyakori. A pösze kis TÍZ BOLYGO? Morfium helyett A bostoni Massachusetts General Hospital nevű klinikán elektronikus berendezéssel oldják meg bizonyos gyógyíthatatlan betegek fájdalmainak megszüntetését anélkül, hogy morfiumhoz kellene folyamodni. A készülék nem nagyobb egy tranzisztornál és vezetékekkel hozzákapcsolják egészen apró elektródákhoz, amelyeket a beteg agyalapjába ültetnek. A betegnek csak meg kell nyomnia egy gombot és máris megszűnik minden fájdalom, mert a íájdalomérzést elvágják az agy megfelelő központjától. Álmodni — kell! gyermek egyes hangokat kihagy, vagy más hanggal helyettesít. A beszédfolyamat legsúlyosabb — és sajnos, nagyon gyakori — zavara a dadogás. Kis gyermekeknél és felnőtteknél egyaránt előfordul. Tartósan gátolhatja és zavarhatja a gyermek általános fejlődését, a felnőttek tárgyaló- képességét és társadalmi tevékenységét. Legfőbb tünetei: a beszéd megkezdésekor fellépő görcs bármely hangképző vagy beszédszervben, amely vagy azt eredményezi, hogy a beszédfolyamat néhány másodpercre megakad, vagy esetleg szótag ismétlésekhez vezet. Ilyenkor nem is annyira dadog, mint inkább hebeg a beteg. Ez különben hivatalosan is a hebegés. A HADARÁS a beszédfolyamat felgyorsulása, amelynek bekövetkeztében a beszéd hangképzése is módosul, hibássá válik és a beszéd nehezen érthetővé lesz. Méltán mondhatjuk: a dadogás a betegnek, a hadarás a környezetnek kellemetlen. A központi idegrendszer beszédközpontjai gyakran károsodnak szülési sérülés, agytrombózis, vagy agyvérzés következtében. Ekkor fejlődik ki az afázia, vagy beszédképtelenség. Az ilyen beteg nem tud beszélni, nem tudja a szót kimondani, annak ellenére, hogy gondolatban hibátlanul „elmondja” amit akar. E beszédzavarral néha írás, olvasás és látás felfogási zavarok is társulhatnak. Az egyéb idegrendszeri eredetű beszédzavarok kívül esnek a logopédia — a beszédtanítás — tárgykörén, mert már rendszerint súlyos mozgási, táplálkozási, vagy elmezavarok kísérő tünetei lehefíiek. A beszédzavarok ezekben .az esetekben^. más másodlagos, vagy harmadla- gos jelentőségűek. MI A TENNIVALÓ? A beszélni kezdő kisgyermek előtt selypíteni, „gyermekesen” beszélni nem szabad. Mindig nyugodtan, tagoltan, értelmesen szóljunk, nehogy a helytelen beszédet megtanulja. Ha a kisgyermek beszédében zavar mutatkozik, hivatásos beszédtanító — logopédus — tanárhoz forduljunk, mert a beszédhiba javítható. Dr. Buga László Rádió, televízió, antenna lyeziink egy kis fényerejű izzót. Ha van rá lehetőség, törpefeszültséget (6—12—24 V) használjunk. Ha ilyen nincs, jó a szabványos foglalatba illesztett 15 W-os izzó. Megfelelő a készülékre helyezett gyengefényű éjjeli lámpa, ha egy karton, műanyaglemezzel úgy takarjuk le, hogy a fény a készülék mögé vetődjék. A magas- és tetőantennák villámvédelméről minden esetben gondoskodjunk! Egy háromkivezetésű antennakapcsolót úgy iktassunk be az antenna és a készülék közé, hogy zivataros időben az antennát lekapcsolhassuk a készülékről és a kapcsoló harmadik kivezetésére kötött vezetékkel leföldelhessük. A rádió- és tv-készüléke- ket időnként kívül-beltil tisztítsuk meg, mert az alkatrészekre rakódott porréteg zavarja a vételt. Figyelem! Csak áramtala- nított állapotban dolgozzunk és ne rongydarabbal törölges- sük a készülék belsejét, hanem fúvassuk ki porszívóval (a szívócsövet tegyük a porszívó másik végére), vagy seperjük le a port puha szálú ecsettel. Megelőzhetjük a nagy mértékű porosodást, ha pvc-fóliából huzatot készítünk, s használat után letakarjuk a készüléket. Dobos Ferenc A hosszú, őszi, majd a még hosszabb téli estéken a rádió és a televízió a legkedvesebb „barát”. A készülékek azonban csak megfelelő antennával és jó földeléssel biztosítanak zavartalan műsorvételt. Egy jó antennával szinte teljesen megszüntethető a rádióban hallható sercegő, recsegő hangzavar. A legegyszerűbb és egyben a legjobb teljesítményt adja az L antenna: egy 15—20 m hosszú, legalább 2 mm vastag alumínium- vagy vashuzal, amely szigetelődiódák közbeiktatásával feszíthető ‘ki, lehetőleg magasabbra, mint az épület legmagasabb pontja. Az antenna egyik végétől — megbízható kötéssel — vezetjük a leágazást a készülékhez, amelyhez banándugóval csatlakoztatjuk a huzalt. Ha kicsi a távolság, kétszálas antennát is kifeszíthetünk, egymástól kb 1 m távolságra. A két szálat az egyik végüknél, esetleg középen — huzallal áthidaljuk, s úgy kötjük össze a készülékkel. Egyes lakásokban — a helyi adók közelében — az ablakon kilógatott 6—8 m-es huzaldarab, az ágysodrony, vagy a ruhaszárításra használt alumíniumhuzal is jó vételt biztosít, ha azokot — fémes kötéssel — a rádió antennabemenetéhez csatlakoztatjuk. Készíthető antenna szigetelt huzalból is; egy kb 38x38 ernes falap, vagy léckeret sarkaiba üssünk négy szeget, s köréjük szigetelt huzalból tekerjünk 16—20 menetet, majd TE.LEÍ0N3A A biológusok szenzációs felfedezést tettek: az ember belehal abba, ha nem álmodik! Eddig a következtetésig különböző állatkísérleteken keresztül jutottak el. Megállapították, hogy a macskák (amelyeket egyszerű és nem fájdalmas eljárással „álommentesíteni” lehet), erősen megérzik, ha egy hétig nem álmodnak, s a rákövetkező héten kétszer annyit álmodnak, mint rendesen. Gazdag uránium-lelőhely A macedóniai Zletovo folyó ^ völgyében — Jugoszláviában ^ — gazdag uránium-lelőhelyet & fedeztek fél. Az urániumré- ^ teg vastagsága helyenként el- ^ éri a 16 métert is. ■ ****** Éfj*; P*'ijjíj ■ jg Hajunk - díszünk Az emberek évezredek óta testük legmutató- sabb díszének a szép, dús hajat tartották. Az egészséges haj sűrű növésű, selymes tapintású, puha, rugalmas. Színét a hajszálban lerakodott festék és levegő mennyisége határozza meg. A haj növekedése igen lassú, legfeljebb napi fél mm-t, téhát háromhetenként 1 centimétert nő. A növekedés azonban nem végtelen, mert a hajszálak vége állandóan kopik, s egy idő után a hajtüsző sejtjei új hajszálat termelnek. Kedvező időben járjunk hajadonfővel, rossz, hideg, szeles időben viseljünk kalapot, sapkát, vagy kendőt. Ezek ne legyenek túlságosan zártak, biztosítsák a haj szellőzését. Az ápolás legfontosabb tényezője a rendszeres hajmosás, ezt megszabja a haj hossza, a fejbőr zsíros, vagy száraz természete. Általában a kéthetenkénti hajmosás egészséges. Az erősen zsíros haj mosásához kéntej gyógy- szappao, a WU 2 sampon ajánlatos. A zsíros haj szárítására télen igen jót tesz a kvarckezelés. Eredményes a szeszes készítmények, például a Birkenwasser, . Figaro hajszesz használata. Ezek szeszben feloldott fertőtlenítő és egyéb gyógyhatású anyagokat tartalmaznak. Zsírtalanítják és tisztítják a fejbőrt, csökkentik a viszketést, megszüntetik a korpáso- dást. Fokozzák a hajhagyma vérbőségét és ezzel elősegítik a hajszálak megújulását és növekedését. A Caola fertőtlenítő sampon a korpás, túlzsíros fejbőrnek hasznos. több helyen kössük át cérnával, s kenjük be színtelen lakkal. Az antennát úgy erősítsük a tetőre vagy a padlástérbe, hogy az az adó irányába nézzen. Az antennával szorosan összefügg a földelés is. Ahol van vízvezeték, a földelő huzal (lehetőleg réz, vagy alumínium) végét kössük ólomcsőre, vagy a nyomócsőre. Vízvezeték hiányában a huzal végére erősítsünk fémdarabot, s ássuk le 1—1,5 m mélyre, vagy pedig verjünk a földbe hasszabb vasrudat vagy csodarabot, s kössük ahhoz a földelő huzal végét. A tv-készülékek csak jó antennával adnak jó képet. Ne sajnáljuk hát a kevés többletköltséget és a fáradságot egy jó antennáért. Legjobb a többelemes, tetőre szerelt antenna. Jók azonban a tv-készülékre helyezhető, különféle szobaantennák is, csak ügyeljünk a pontos beállításra. (Az antenna az adóra „nézzen”.) Jó vételt biztosít a szalagkábelből készített antenna. Teljesítményét úgy növelhetjük, ha a padlástérben feszítjük ki. A kábelvégeket zsineggel kössük a gerendákhoz, s a levezető kábel ne érjen a falhoz, vagy valamilyen fémtárgyhoz. Ne szegekkel rögzítsük, hanem kössük a falra vagy oszlopra erősített szigetelőkhöz. Nem fárasztó annyira a tvnézés, ha a készülék mögött elheA telefonkészülék mai alakja általában bevált, átviteltechnikai szempontból is megfelelő. Természetesen a telefonelőfizető a íeghivatottabb bírálója a használatában levő tárgyaknak. A telefonkészülék „külső megjelenési formáját” már annyira megszoktuk, jóformán fel sem tűnik, milyen nehézkes ez a tömör, furcsa formájú készülék. Észre sem vesszük a szarv formájú villákat, a túl hosszú hallgatókagylót, a gyászos fekete színt: nem is említjük az idegtépő csengetést, és a kagylón keresztül hangzó beszéd idegesítő, torz hangját A fekete készülék egyáltalán nem illeszkedik be a korszerű lakó- vagy dolgozószoba friss, tarka színei közé. Mindenütt a világon megérett már a tesal. Emellett igen fontos a vezeték- és a térzörejek gyöngítése. E követelményeknek megfelelnek a javított frekvenciafekvésű hallgató- kagylók és az újfajta mikrofon. Igen jó beszédátvitelt tesz lehetővé a tranzisztorok felhasználásával készült szénmikrofon. Itt ugyanis az intermoduláció jelentősen mélyebben fekszik* mint a térzörejek sávja. A telefonberendezéseket köny- nyen fel lehet szerelni közvetítő érzékenység felfokozó alkatrésszel a halk beszédű* gyenge hangú emberek számára. A mikrotelefonok kialakítása több megoldandó problémát vetett fel: a jó hangszabályozást, oly módon* hogy a hallgatótestet változatlanul kicsire méretezve, a kagylót és mikrofont szorosan egymáshoz kapcsolják. A mikrotelefon alkatrészeinek miniatürizálása nemcsak súlymegtakarítást és elegánsabb formát eredményezett, hanem jobb beszédátvitelt és kisebb térzörejt biztosított. Érdekes újítás a tranzisztoros erősítővel ellátott telefon a nagyothallók részére és a hangosan beszélő telefon. Az utóbbival megoldható a „szabad kézből” történő távbeszélés. 50 cm távolságban is kitűnően hallható a mang. A nyugati államokban a drót nélküli telefonkészülék fejlődését kíséri nagy érdeklődés. Például Svájcban már 1933 óta kísérleteznek a hangjelzések (signálok) drót nélküli továbbításával, a magas frekvenciás kapcsolások igénybevételével. A drót nélküli berendezések lényegében két csoportra oszthatók: az egyik az ú. n. önhívó, automatahívó berendezés, amely a mozgó vevőkészülék számára a jelzést felveszi, és a normál dróthálózat egy bizonyos, megbeszélt számát felhívja; a másik a tulajdonképpeni telefonbeszélgetés közvetítésére szolgáló berendezés, magas frekvenciás kapcsoló segítségével. Sényi Imre lefonkészülék arra,, hogy alakját korszerűsítsék, és hogy szép pasztell színekben gyártsák. Nem a legpraktikusabb szerkezeti megoldás az apró lyukakkal ellátott számtárcsa sem. A finom női ujjak könnyen kezelik, de a férfikéz már nem. Egy lármás üzemben a csengő halk, viszont túlhangos olyan családnál, ahol csecsemőt vagy kisgyermeket nevelnek. A készülék „háza” sem felel meg a háziasszonyok kívánságának, jelenlegi alakja vonzza a port és tisztítása sem a legegyszerűbb. A gyárak megértették az idők szavát és a telefon-előfizetők kritikáját; újfajta építőelemek alkalmazásával, a technika legújabb vívmányaival felszerelt készülékeket bocsátottak a közönség rendelkezésére. Félvezetők, tranzisztorok és diódák az új telefonkészülék alapvető elemei. Elsőként kiküszöbölték a nehézkes, forgató 6zámtárcsát és nyomógombokat alkalmaztak. Ily módon a tárcsázás idejét 11 másodpercről 6—7 másodpercre csökkentették. Az időmegtakarítás nemcsak az előfizető számára hasznos, hanem a központ számára is. A központi regisztrálót rövidebb ideig veszik igénybe, tehát a központ gyorsabban dolgozhat,. Egy leningrádi gyár most dolgozta ki a hangfrekvenciás rendszerű telefonberendezést és a moszkvai híradástechnikai üzem az ellenállási rendszert választotta kísérletezései témájául. E technikai rendszer legérdekesebb újítása a hangfrekvenciás hívás bevezetése. Az új telefonkészülék hívócsengőjét elektroakusztikai alkatrésszel látják el, ilymódon a hangerősség a telefon-előfizető kívánsága szerint szabályozható. A telefonkészülék fejlesztése nem korlátozódik csupán a közóhajnak megfelelő külső forma átalakítására és a nyomógombos hívás alkalmazására. A telefon fő feladata: a beszéd közvetítése a legmagasabb fokú érthetőséggel és a legjobb hangzásVeszprémi Vegyipari Egyetem ötemeletes diákszállója 600 lakójának otthonát. j ! Hatszáz diák új szállóba kölj tözött. Korszerűen berendezett ! lakószobák, társalgók te.-zik ; kellemessé és kényelmessé a \ Még az újszülöttek is sokat álmodnak: körülbelül kétszer annyit, mint a felnőttek. Grigorij Csebotarev professzor, szovjet tudós, a Leningrádi Elméleti Csillagászati Intézet .tanára, azt a feltevést közli, hogy a Naprendszernek van egy tizedik bolygója is, amely még felfedezésre vár. .->*■ A bolygónak valószínűleg ugyanakkora kiterjedése van, mint a Mars-nak, és 500 millió kilométerre van a Naptól. Lefényképezése a mai eszközökkel igén nehéz, de a szovjet tudósok véleménye szerint, a tökéletesített teleszkópok ennek a követelménynek is rövidesen eleget fognak tenni. '
