Pest Megyei Hirlap, 1965. november (9. évfolyam, 258-282. szám)
1965-11-06 / 262. szám
IX. ÉVFOLYAM, 262. SZÁM 1965. NOVEMBER 6, SZOMBAT Jól képzett fiatalokra van szükség Üléseseit a MÉSZ városi hi sottságfa Szerdán ülést tartott a KISZ városi bizottsága. Káló József titkár a KISZ-munka időszerű kérdéseiről beszélt Egyebek között elmondta. — A KISZ egész tevékenységének hozzá kell járulnia a szocializmus gyakorlati megvalósításához. De ez a munka csak akkor eredményes, ha jól felkészült ifjúsági vezetők és erős KISZ- alapszervezetek végzik. A városban körülbelül ötezer KISZ-korú fiatal van. A tényleges KISZ-tagok száma ezerkilencszáz körül mozog, hatvan alapszervezetben. Észrevehető létszámcsökkenés is. Például a ládagyárban év elején nyolcvan KISZ-fiatal volt, az év közepén csak hatvan, most már hetvennégy. Ennek oka, hogy a természetes cserélődést nem kísérték figyelemmel. A gyárból kilépett fiatalok helyét nem töltötték be az újonnan jöttékkel. — Egy ifjúsági vezető a napokban azt mondta nekem, az alapszervezetben nem érdemes semmit csinálni, mert a tagokat nem érdekli semmi. Mondhat-e egy ifivezető ilyet? Nem! Mert ahol ekkora az érdektelenség, a munka tartalmával is lehet valami baj. — A gyári és iskolai KISZ- alapszervezetek ebben az évben sok feladatot vállaltak, és teljesítették is valameny- nyit, A konzervgyár egyik alapszervezete védnökséget vállal az angol exportra induló paradicsom felett. Eredménye: a rendelő cég minden minőségi kifogás nélkül átvette. A mezőgazdaságban hasonlóan jó eredmények születnek. A Hunyadi és Dózsa termelőszövetkezet fiataljai vállalták a silózás maradéktalan elvégzését, és a Hunyadi majdnem meg is duplázta a vállalást. — Az általános és középiskolai diákok a mezőgazdaságban négymillió forint értékű munkát végeztek. — nyolcszázezer forint munkabér ellenében. Elvállalták ötszáz hold hibridkukorica cí- merezését is. A városi KISZ ebben az évben a mezőgazdaságban ötvenötezer munkaórát vállalt. Kilencvenötezer munkaórát dolgozott a tavaszi és őszi mezőgazda- sági munkákban. Ezerötszáz facsemete helyett harmincöt- ezret ültettünk el. — Színes, tartalmas KISZ- életet kell teremteni és akkor előre tudunk lépni. Politikailag, szellemileg és testileg jól fejlett fiatalokra van szükségünk munkánkhoz — mondta Káló József. A beszámolót vita követte. (b. h.) Ünnepi program Ma délután 3 órakor koszorúzás, 4 órakor ünnepség A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 48. évfordulójának tiszteletére rendezett központi ünnepség keretében ma délután 3 órakor külön autóbusz indul a temetőbe, ahol a város üzemeinek, és intézményeinek képviselői koszorút helyeznek el a harcokban hősi halált halt szovjet katonák sírjára. Ezt követően délután 4 órakor a művelődési ház színháztermében ünnepi gyűlést tartanak. Ünnepi beszédet mond Horváth József, a városi pártbizottság osztály- vezetője. Holnap délelőtt 9 órakor a szovjet hősök Szabadság téri emlékművénél tartanak koszorúzást, a város összes iskoláiban megemlékeznek az évfordulóról és a hagyományokhoz híven idén is rendeznek úttörő és pionír találkozót. BAL... BAL Ma este 7 órakor két helyen tartanak bált. Szüreti mulatság lesz a hagyományos szőlőlopással a Szabadság Tsz alszegi klubjában. Akik viszont a disznótor hívei, azok a jó falatokat és a mulatságot a sportotthonban találják meg. Négyezer kutya ugat Nagykőrösön A héten befejeződik városunkban a szokásos kutyaoltás, Pénteken még pótoltás lesz, az összes elmaradottak részére. A napokban betekintettünk az állatorvosi rendelőbe, ahol a több mint 4000 nagykőrösi kutya veszettség elleni oltása szép rendben folyik. Az oltásra elővezetett kutyák túlnyomó többsége különféle házőrző, melynek 16 forint az adója, de annak a gazdának, aki előre nem fizette be, 32 forintot kell fizetnie. A német juhászkutya-ivadéknak minősített korcs farkaskutyák száma, a 240 forint adó miatt az utóbbi években erősen megcsappant. De a meglevők közül most már kevés került a mindennap ott várakozó A termelőszövetkezet két kertészetében kilenc kataszt- rális holdon termelnek zellert. A nagykőrösi határban ilyen nagy területre még nem volt példa. A termést tisztított állapotban szállítják a MÉK-telepre, ahonnan a zeller nagy része külföldi értékesítésre, kisebb részben peJELEN ES MULT HÉT PERMETEZÉS Józsa István, a Dózsa Termelőszövetkezet brigádvezetője tíz hektoliter mustot szűrt az ezernégyszáz négyszögölről és amellett még igen szépen értékesített csemegeszőlőt. — Hát ez hogyan lehet? — csóválják a fejüket az ismerősök, akik bizony sokkal szerényebb terméssel voltak kénytelenek beérni./ Csak egyetlen példa. Egyik csütörtöki napon Józsa jól délután fejezte be a permetezést. Másnap reggel az erdő irányából kedvetlen szürke köd ereszkedett a terület felé. Józsa István nem sokat tanakodott. Hordta a vizet és beszólt a feleségének. — Mama, áztasd a kékkövet, permetezünk. Józsáné megjegyzés nélkül fogott a munkához, de akadt olyan ismerős, aki összecsapta a két kezét. — Hiszen tegnap délután permeteztek! És Józsa Istvánéknak volt igazuk. A hét — nagyon idejében elvégzett — permetezéssel mentették meg a termést.-si KOSTOLO (Papp felv.) sintérkocsiba, mely az adót ki nem fizetők kutyáit gyűjtötte. Ottjártunkkor egy nagy bajuszú tanyai ember, Nagy Ambrus egy szép nagy korcs farkaskutyát vezetett oda. — Hát érdemes ezért a dögért 240 forint adót fizetni? — kérdezték többen tőle. A tanyai ember megsimogatta a hűségesen rákapaszkodó kutya fejét, s megvetően nézett a kérdezőkre. — Hát érdemes — mondta —, mióta ez a kutya megvan, a rossz emberek még a tanya táját is elkerülik. Inkább megkoplalom, de kifizettem érte a 240 forintot. Megfigyeltünk aztán egy hajlott hátú öregasszonyt, aki egy kis fekete kutyát hozott az ölében, olyat, amilyen után 60 forint adót kell fizetni. Szétnézett, majd lassan oda vitte a kis ku- tyust a sintérkocsihoz. — Nézze csak galambom — magyarázta a kocsisnak—, öreg már, alig lát, alig hall, s mit tagadjam, kis nyugdijamból nem tudom az adóját fizetni... És gyengéden beeresztette a felhúzott rácson a kocsiba. Azután gyorsan leadta az írnoknak a kutyácska papírját, és tőle telhető sietős léptekkel megindult a kapu felé. Onnan még egyszer visszanézett. A kis kutya keservesen szűköit a rácsos kocsiban. Az öregasszony elővette zsebkendőjét. és letörölte kibuggyanó könnyeit. (kopa) MIT LÁTUNK MA A MOZIBAN > Viharos alkonyat. Cserka- szov remek alakítása a világhírű szovjet filmfelújításban. Kísérőműsor: Hazug Goskó. 9. Sporthíradó. Előadások kezdete: öí és fél nyolc órakor. Délután 3 órakor: Üzletemberek. Szovjet film. Elismerés Csütörtökön a Pest megyei Testnevelési és Sportszövetség ünnepség keretében Tihanyi Lajosnak a Testnevelés és Sport Érdemes Dolgozója címet adományozta. ■ Számla p'usz ezer forint pén’bünte'és Kár a kerékpárt őrizetlenül hagyni az italbolt udvarán Kiss Sándor (Eötvös Károly u. 44.) egy májusi délutánon ugyancsak felöntött a garatra. Ebben az állapotában felkereste rövid idő óta különélő feleségét. Barátságos beszélgetés helyett azonban botrányosan viselkedett, mire az asszony kérésére kijózanodásáig előállították a rendőrkapitányságra. Egy óvatlan pillanatban azonban meglépett a kapitányság folyosójáról, s a KIOSZ italboltjában folytatta az italozást. Tíz óra táján 1 aztán elindult hazafelé, magával vive Antal István női kerékpárját, amit a tulajdonos őrizetlenül hagyott az italbolt udvarán. Először hazahajtott, aztán meggondolta magát, újra elindult. Az utcán néhány ismerőssel találkozott, mire se szó. se beszéd, odatámasztotta a járművet az utcán levő kút mellé és hazaindulí. Rövid időn belül azonban a kerékpárral együtt a rendőrségre került. A városi ügyészség jogtalan használat címen emelt ellene vádat és a városi bíróság jogerősen ezer forint pénzbüntetést szabott ki rá. HOLNAPI SPORTMŰSOR Asztalitenisz: A Kinizsi asztalitenisz női és férficsapata vasárnap délelőtt 10 órakor a sportotthonban mérkőzik a Váci Kötött csapatával megyei bajnokságért. Ugyancsak 10 órakor kezdődik a járási TST nagyszabású KISZ asztalitenisz-versenye. Labdarúgás: A Kinizsi felnőtt és ifjúság' csapata vasárnap 12,30— 14 órakor játssza utolsó bajnok! mérkőzését Üllő ellen a sporttelepen. Kosárlabda: A Kinizsi NB Il-es női csapata vasárnap délelőtt Budapesten mérkőzik a Duna Cipő csapatával. Férfi NB Il-es csapata vasárnap délelőtt 10 órakor a sportotthon udvarán a Budapesti Előre csapatával mérkőzik. KI TUDJA, hány száz éve dalolja a nép — „Ku- tyakaparási csárda zsandár- ral van körülállva. Azért van az körülállva, mert betyár iszik a csárdában”. A múzeumi hónap keretében a csárda történetét megörökítő tábla került a csárdaépület ivóhelyiségének falára. A város levéltára három térképet őriz a XVIII —XIX. századból. Az egyiket 1166-ban Bállá Antal, városunk fia — Pest megye mérnöke volt — rajzolta. A Nyársapát, törteti határperhez készült ez a térkép. A másikat Pető László 1800-ban készítette, Bállá Gergely nagykőrösi főbíró felmérései alapján Törtei község területét ábrázolja. A harmadik térlcépet ugyancsak Bállá Antal rajzolta. Pest-Pilis-Solt Kiskun vármegyét ábrázolja 1193-as állapotában. Az első két térképen a rajzolók a „Kutyakaparás’ elnevezésű helyet határozottan megjelölték. Ott két csárdái is feltüntetnek. Az egyik „Diver- sorium Törtelyensis", a másik „Diversorium KocséKutyakaparási csárda riensis” (törtéli korcsma és kocséri korcsma). A KUTYAKAPARÁS a hármas határnál elterülő magaslat neve. A törteli, a kocséri és karai határok összeszögelése található itt. Az elnevezés régi, nincs kizárva, hogy a középkorba nyúlik vissza, mint határmegjelölő hely. A határjárások alka'lmával a nép már ezen a néven ismerte. Az elnevezéssel kapcsolatban azt beszélték, hogy valakit egykor itt agyonvertek, vagy az útonállók, vagy a pásztorok és elásták a homokos dombon. Nem áshatták nagyon mélyen, mert a kutya kikaparta. A térképen látható két csárda mellett melléképületet is ábrázoltak. A melléképület kocsi beálló szín és istálló volt. mert nagyobbra rajzolták a csárda épületénél. Az 1800-as térképen a mai Kutyakaparó csárdánál levő gémeskutat már felrajzolták. A kőszent egyik térképen sem szerepel. Az utakról is szólni kell, melyek elvezettek a csárdák között. Erre a kérdésre mind a három térkép ad választ. A kocséri rom irányából jött dél felöl egy út, de jött egy út Nagykőrös felöl is. Ezek az utak a csárdáknál négy felé ágaztak. Egy út Törteire, két út Tetétlenre és egy Versenyre vezetett. Ezek az utak már nincsenek meg, mert a kataszteri felmérés alkalmával megváltoztatták a vonalukat, vagy megszüntették őket. Megszüntették a törteli. a vezsenyi, az egyik letétiem és a nagykőrösi utakat. Akkor még Nagykőrösről kerülő nélkül jutottak a Ku- tyakaparóhoz. Vezsenyre, Karán és Jenön át ugyancsak kerülő nélkül mehettek a körösiek. PETŐFI SÁNDOR erre- jártában már csak a manapság is meglevő csárdát találta, mert a törteli csárda leégett és nem építették újra. Merről jött és hova ment, már nehéz megállapiHoldanként hatvan-hetven mázsa zeller dig konzervipari feldolgozásra kerül. — A zeller erősen munka- igényes növény, amíg meg nem erősödik! — mondotta Illés Gyula, a zsíroshegyi kertészet brigádvezetője. — Amikor megerősödött, akkor már elég két kapálás is. Az erőteljes növény ugyanis sátor- gyökereket hajt, ami kegyetlenül elnyomja a gyomot. — A zellert a konzervgyárban a szovjet exportra készülő „zakuszka” gyártásban használják fel. A hazai konyhán főleg a húslevesekben használják, a francia konyhán pedig igen népszerű és közkedvelt a zellersaláta. — A zeller betakarítását befejeztük. Sőt, a kilenc holdon elvégeztük a talajmunkát. A zeller után az egész területen salátát termelünk. — Holdanként négy vagon szervestrágyát szórtunk, ezenkívül egy-egy mázsa szuperfoszíátot, nitrogén és kálium műtrágyát. A gondos talajelőkészítés után már javában folyik a palántálás. — A zsíroshegyi kertészet másfélmillió salátapalántát nevelt. November 15-ig feltétlenül befejezzük a kiültetést. tani. Ha a Tiszántúlról jött Debrecen felől, akkor Szolnokon, Tetétlenen át jött. Ha Kiskunfélegyházára ment, akkor Kocséron át Szentkirálynak ment, ha Kiskörösre, akkor Kecskeméten át kellett mennie. Ha Szabadszállásra, akkor Nagykörösön át juthatott el. Ha ezekből a helységekből ment a Tiszántúlra, akitor is itt kellett elmennie, vagy Tetétlenen át Szolnoknak, vagy Karán és Jenőn át Ve- zsenynek. Mindenképpen el kellett a csárda előtt mennie. AKKOR MÉG az emberek gyalog jártak. A rangos ember járt csak kocsin vagy lovon. A szegény költő, vagy vándorszínész csak gyalog, és volt ideje megfigyelni a tájat. Ha betért a csárdába megpihenni, nagyon nem siettette senki, így volt módjában körülnézni. Ezért sikerült a Kutyakaparó című vers is olyan jól. A leírás oly élet-, hű. hogy szemünk előtt lát- i juk a csárda képét, a csár- i da tájékát.' a vén kocsmá-l rost, Dömötört és élete pár- \ ját. ! Dr. Balanyi Béla !
