Pest Megyei Hirlap, 1965. november (9. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-30 / 282. szám

Iúrét Hint vee&t&étj&k ÖNKIADÁSA IX. ÉVFOLYAM, 93. SZÁM 1963. NOVEMBER 30, KEDD A decemberi párShaiározai esy&mán: Bővült Vácott az öntödei termelés, magas színvonalon a műszaki és a szakmunkásgárda Tanulmány ingázókról' Ez év februárjában e lap hasábjain vezércikkben hívtuk fel olvasóink figyelmét arra, hogy a Központi Bizottság de­cemberi határozata hangsúlyt ad az irányító szervek mun­kájának. Ez az irányító mun­ka különösen kiváló a Köny- nyűipari Alkatrészgyártó és Ellátó Vállalatnál. Az eszten­dő folyamán ezt nagy figye­lemmel kísértük, közvetlen tapasztalatokat is szereztünk erről, amikor Pocsai József vezérigazgatóval „menet köz­ben” többször beszéltünk. Ezért tudunk most — az év végén — ennek a sok­oldalú vállalatnak váci üzeméről jó híradást ad­ni. „Váci üzemünk eddig is be­bizonyította, hogy képes nagy feladatok megoldására. Azt hi­szem, most sem csalódunk benne” —, ezekkel a bizako­dó szavakkal fejezte be Pocsai József, a vállalat legfőbb veze­tője februári nyilatkozatát. Lássuk, mennyire érdemelték ki a váciak vezérigazgatójuk előlegezett bizalmát? Ismét felkerestük budapesti irodájá­ban a vezérigazgatót, aki be­szélgetésünk elején mindjárt megjegyezte: — Vállalatunk váci üzemé­nek ez év elején valóban elő­legeztük a bizalmat, hogy a gyár az 1965. éves feszített tervét is, az előző évekhez ha­sonlóan teljesíteni fogja. Azóta az év nagy része edtelt és az első 10 hónap eredmé­nyeit vizsgálva megálla­píthatjuk, hogy a gyár nemcsak teljesíteni fogja tervét, hanem valószínű­leg túl is teljesíti. Ha figyelembe vesszük, hogy a termelés szerkezetében nagy változás következett be — ez jelentős eredmény. Az öntödei termelés bővült, mégpedig munkaigényes termékkel. Az üzem forgácsoló részlegében is nőtt a szövőgépalkatrész­gyártás a korábbi évekhez ké­pest. Leginkább említésre méltó, hogy a váci üzem az idén fejezte be a korszerű nyüstösgépek „0”-s zónájának gyártását. Ezek a gépek olyan lelki- ismeretes munkával ké­szültek, hogy felszerelésük első percétől kezdve hiba nélkül üzemelnek. A gyár életében eddig erre kevés példa volt, de most már látható, hogy az üzem műsza­ki és szakmunkásgárdája ma­gas színvonalon képes megol­dani a feladatokat. — Egy jelentős kérdés: mi a helyzet az önköltséggel? — Sajnos, az önköltséggel kapcsolatban nem számolha­tunk be ilyen jelentős ered­ményekről — felelte a vezér- igazgató. — Az üzem termelé­se a megnövekedett volumen ellenére jóval drágább a ter­vezettnél. Megnövekedtek a gyár fo­gyóeszköz-készletei, és ez nagy költségteher az üzem számvetésében. A gyár vezetői ismerik a prob­lémákat, és van is elképzelé­sük, tervük az önköltségcsök­kentésre. Szigorú gazdálko­dást folytatnak a váciak, a hátralevő időben, és bíznak abban, hogy termelésük növe­kedése fedezetet nyújt majd a vártnál nagyobb termelési költségekre.~ ■ - ---•*• — Hogyan készülnek fel az 1966. évi feladatok megoldá­sára? — Problémáink mellett vál­lalatunknál a jövő évi munka előkészítésére is gondolnak. A nagyvállalat fejlesztési célki­tűzéseiben nem kis helyet fog­lal el a váci üzem műszaki fejlesztése. Félmillió forint befektetés szükséges a folyé­kony vas szállításához, mely­nek már a kiviteli tervei is el- készültek 1966-ra. Tervbe vettük még: a ho­mokelőkészítés fejleszté­sét, az egyéb öntödei be­rendezések beállítását — egy nagy öntödei rekonst­rukció keretében. Ennek megvalósítása több éves munka lesz. Megoldásra vár a kész öntvény tárolása is, mert a téli időszakban a jelenlegi tárolási mód nagy nehézsége­ket jelent a könnyűipari üze­mek és a nagyvállalat önt­vényszükségletének biztosítá­sában. A nehéz fizikai mun­ka gépesítésével nemcsak ön­tödével, hanem a forgácsoló­üzemmel kapcsolatban is fog­lalkozunk. Ez évben az üze­men belüli szállítás korszerű­sítésének érdekében sokat tet­tek a váciak — a különböző anyagmozgató berendezések üzembe állításával. Majd 1966- ban, a nehéz megmunkálógé­pek daruval történő kiszolgá­lására is sor kerül. — Végül elmondhatom, hogy amennyiben váci üzemünk a költségekkel való gazdálkodás megjavításában is úgy halad előre, mint amilyen ambíció­val dolgozik a műszaki fej­lesztésért — váci gyárunk a nagyválla­lat erőssége lesz. Nem kis része lesz abban, hogy a könnyűipar gépei és be­rendezései ne álljanak al­katrészhiány miatt, sőt, állandóan korszerűsödje­nek — fejezte be nyilatkoza­tát Pocsai József vezérigaz­gató. Halácsi Dezső FARSANGIG MEGTANULHAT TÁNCOLNI! Aki még nem tudja, ez új, divatos, modern táncokat és nem ismeri az új táncstílust, a városi művelődési házban a de­cemberi tánctanfolyamon könnyen megtanulhatja. Jelentkezés de­cember 8-án, este 7 órakor, a mű­velődési ház tánctermében. Tanár: Kékesi Ilona. Köszönetnyilvánítás. Köszöne­tét mondok mindazoknak a roko­noknak, ismerősöknek és a Forte­gyár összes dolgozójának, akik fe­lejthetetlen drága jó nevelő­anyámnak, Thoma Máriának te­metésén megjelentek, sírjára ko­szorút, virágot helyeztek el és fájdalmamban velem együtt érez­tek. Nevelt ha: Szigeti György az A „Munkaügyi Szemle” no­vemberi számáoan dr. Palo­tás Zoltán érdekes tanul­mányt közölt Ingázás és idő címmel. Szó esik a hatolda­las írásban városunkról is. A szerző Vácot a központi funk­ciókkal rendelkező kisváro­sok köré sorolja. Statisztikai adatokkal bizonyítja, hogy a város lakossága évenként másfél százalékkal növekszik. Sok a nem helyben dolgozó munkás, műszaki és admi­nisztratív dolgozó. Befelé in­gázik. naponta a helybeli dol­gozók 24,7 százaléka. A kifelé ingázók a helyben dolgozók 15,4 százalékát teszik ki. Dr. Palotás azt is kimutatja, hogy Vácra 174 községből ér­keznek dolgozók, s 12 hely­ségből, száznál nagyobb cso­port érkezik váci munkahe­lyére. ☆ Megjegyzésünk: A Könnyűipari öntöde évekkel ezelőtt megkérdezte a bejáró szakmunkásokat: ki lenne hajlandó hasonló munkakör­ben, azonos fizetés mellett helyben munkát vállalni. Volt is némi eredménye a kezde­ményezésnek. de a többi váci üzem nem követte a példát, s Így azóta sem csökkent a rendszeresen ki-beutazók szá­ma. A mezőgazdasági techni­kum egyik emeleti termében csendes beszélgetés közben gyülekeztek Fodor Barna ta­nácstag választói. Egyszercsak öt piros nyakkendős úttörő érkezett, és a beszámoló kez­dete iránt érdeklődött, mert — mint mondották — őket R egyep tanárnő küldte a gyűlésre. Mindenki félreértést sej­tett, hiszen derék úttörőinket csak a mozgósításra, a meg­hívók széthordására kérték fel. Török László, Vali Fe­renc, Eckhardt Tibor, Sárai László és Molnár István azon­ban távozás helyett enge­délyt kértek a gyűlésen való részvételre. A felnőttek felszólalásakor ők is szót kértek. Bátran elő­adták az ifjúság kívánságait, amelyeket a jelenlevők öröm­mel hallgattak. Megtudhat­ták, hogy a fiatal gyerekek, céljaik elérése érdekében még áldozatokat is hoznak. Az egyik felszólaló el­mondta, hogy kisméretű lab­darúgó-pályát szerettek volna létesíteni a téren. Meg akar­ták nyerni e munkához se­gítségül a közelben dolgozó talajg'yalúgép vezetőjét. A földgép kezelője nem vállal­ta, mert nem vállalhatta a tervben nem szereplő mun­kát. Az úttörők felszólalásai után mindenki úgy véleke­dett, hogy a kispajtások akár félreértés, akár más miatt ke­rültek a beszámoló értekez­letre; jelenlétük hasznos volt. Ráirányították a figyelmet engedély nélkül kivágott gyü­mölcsfákra, a közlekedést gátló, járdára öntött kőkupa­cokra, építőanyagokra, ame­lyek a felnőtteknek talán fel sem tűnnek. Ha máshol is je­lentkeznének, fogadják őket hasonló megértéssel. N. F. 11 tanácstag beszámolója Kedden: 6-os körzet, Ko­vács Antal (Takács A. utcai iskola), 14-es körzet, Lengyel Béláné (Köztársaság u. -isko­la), 31-es körzet, Oláh Miklós- né (gépipari technikum), 50-es körzet, Mellényt Ferencné (Mártírok u. iskola), 63-as körzet, Prohászka Eleonóra (Deákvár, régi iskola), 64-es körzet, Zemanovits Tibomé (deákvári, régi iskola). Szerdán: 15-ös körzet, Palotai Ferenc (Köztársaság úti iskola), 22-es körzet, Oszoli György (VSE sportszékház), 72-es körzet, Dákay József (mezőgazdasági technikum). Csütörtökön: 19-es körzet, Boross Sándomé (Hír­adástechnika kultúrterme), 82-es körzet, Kovács János (Kossuth Tsz). FORINT - KENYERRE? Köszönetnyilvánítás. A roko­noknak, ismerősöknek, a Váci Kötöttárugyár vezetőségének és dolgozóinak, valamint mindazok­nak, akik szeretett felejthetetlen feleségem, édesanyám, illetve gyermekünk temetésén részt vet­tek, ezúton mondunk hálás kö­szönetét. Csugányi Antal és kisfia, valamint a Vitencz család A MAGYAR HAJÓ- ÉS DARUGYÁR VÁCI GYÁREGYSÉGE felvételre keres tervező és szerkesztői gyakorlattal rendelkező mérnököt vagy technikust. Jelentkezés: a munkaerőgazdálkodáson. Vác, Derecskéi dűlő. \ KIÁLLÍTÁS ÉS AJÁNDÉKOZÁS HÓNAPJA Decemberben egymást kö­vetik az étel-, ital-, bútor-, játékszer-, textilnemű- és egyéb kiállítások. Ezek ad­nak kedvet a hó végi aján­dékozáshoz. S iránytűk a vásárolni valók sokaságában. A főtéri méterüzletben — az egykori menyasszonyboltban — négy-öt kirakatrendező buzgolkodik. Farkas József, a Pest megyei Ruházati Kis­kereskedelmi Vállalat mun­katársa arról tájékoztat, hogy a népszerű üzletben decem­ber 1-től 19-ig árusítással egybekötött lakástextil-kiál­lítást rendeznek. Fő cél: a modem és a hagyományos föggöny, szőnyeg, bútorvá­szon-féleségek bemutatása. Egyben a második ötéves terv során elért textilgyár­tási színvonal keresztmet­szete. Kolostori János boltvezető még elmondja, hogy ez alatt a három hét alatt este hét óráig nyitva tartják az üz­letet. A közbeeső három va­sárnap 8-tól 12-ig tekinthe­tő meg a kiállítás. Kilenc­ven év óta áll ezen a he­lyen a textilüzlet. Az biz­tos, hogy ilyen bőséges áru­készlet nem volt itt a meg­előző nyolcvankilenc decem­berben! — a — 0V0N0K TAPASZTALATCSERÉJE A városi művelődési ház klubhelyiségében kedves ven­dégeket fogadtak. Sopron vá­ros óvónői — akik az egész országot már bejárták az utóbbi évek alatt — látoga­tást tettek a váci óvodák­ban. A pedagógus szakma szeretete fénylett arcukon, amikor szakmai kérdések­ről beszéltek. A tapasztalat­csere-sorozat érződött szavai­kon: minden problémát is­mertek, akár mezőgazdasági, akár ipari területről volt szó. A tapasztalatcsere mel­lett szakítottak időt a vá­ros műemlékeinek, neveze­tességeinek a megtekintésére is. Hat év körüli, agyonfázott kis­lány nyújtja ke­zét a MÄVAUT- megállóhoz érke­ző utasok felé. Vacogó fogak­kal, didergő ajak­kal igyekszik szá­nalmat kelteni — és nem is siker­telenül. — Egy forin­tot adjon bácsi, kenyérre... A közeli újság­árus felvilágosít­ja ugyan a közel állókat, hogy szü­lei időközönként elszedik gyerme­küktől az össze­koldult forinto­kat. Ismeri őket, alsóvárosban lak­nak, és az italt szerfelett kedve­lik. — Egy forintot kérek néni, ke­nyérre ... Többen erszé­nyük után nyúl­nak, mielőtt fel­lépnek a kocsiba. A didergő gye­reknek, az aláza­tos hangú kérés­nek nehéz ellen­állni. Van azért, aki elengedi füle mellett a könyör­gést. Munkahelyére utazik a most ér­kező férfi. Elő­ször sajnálkozva széttárja karját, majd eszébe jut valami. Zsebébe nyúl, s gondosan becsomagoltx ele­mózsiáját — uzsonnáját vagy vacsoráját? — óí- nyújtjá a gyer­meknek. Siet a felszállással, in­dul a busz. A kislány meg­várja, amíg el­indul a kocsi. Az­után szétnyitja a papírost. Meglát­ja benne a zsí­roskenyeret. Gu- nyoros fintort vág, és az egé­szei határozott mozdulattal be­dobja a szemét­gyűjtőbe. (-a-) Baltával támadt családjára Dián Mihály a Zsibbasztó udvarán lakik. Miután egy alkalommal részegre itta ma­gát, hazatántorgott és a fe­leségét bántalmazni kezdte. Gyermekei anyjuk segítsé­gére siettek. Az ittas apa baltát ragadott és gyerme­kei felé tartott, a-kiik ki­szaladtak az udvarra, segít­ségért kiabálva. A jobb ér­zésű lakók lefogták a garáz- dálkodót és rendőrnek ad­ták át. MEGRÖVIDÜL A TEL — ELŐBB ÉRKEZIK A TAVASZ az alsógödi termelőszövetkezetbe A Madách Művelődési Otthon filmszínháza decemberben három magyar, két francia, egy olasz, két csehszlovák, egy japán és három amerikai filmet tűzött műsorára. Fenti ké­pünk a Merénylet című csehszlovák filmből mutat be egy jelenetet MINT PETŐFI VERSÉBEN: Most puszta ám igazán a puszta. Az Erzsébet napra le­hullott hó fehér subája alatt szunnyad minden. Ki tudja most megállapítani, hol van vetés, szántás, vagy szántatlan ugar? Csak az itt-ott kintfe­lejtett kukoricaszár — vert sereg a télben — lebegteti té­pett zászlaját. A borús ég alatt füstcsík mutatja az irányt: ott az Egye­sült Dunamenti Tsz központi irodája. A földeken fehér csend — az irodában kéik füs­tű zaj, cseng a telefon, kattog a számológép, zakatol az író­gép, diktál az elnök, jelen­tenek a brigádvezetők. Tehát csupán a föld pihen a téli idényben, az emberek most is tevékenyek. Talán csak nem a tavaszra készülődnek? — De bizony a tavaszra. És a tavaszt új palántanevelő­teleppel köszöntjük — kezdi a szót Albert Mihály, a három­ezer holdas tsz elnöke. — A termelőszövetkezetnek egyik fontos feladata lenne Buda­pest zöldségellátását segíteni. Ez ideig kertészetünk számára régi módszerekkel neveltük a palántát. Hideg ágyba vetet­tük a drága pénzen vett kül­földi magot, amelyből bizony kevés csírázott ki. A jövő ta­vaszra vetünk először — a bu- dapest—váci műútról is jól látható — szaporítóházba. — MILYEN lesz az új épü­let? — Az üvegezett hollandi ágyak ott már nem szabad ég alatt lesznek, hanem épület­ben, amely fűthető, és vízzel, világítással ellátott. Így tehát már februárban, amikor még valószínűleg hó borítja a ha­tárt, a szaporítóházban elhe­lyezett 80 darab hollandi ágy­ban megkezdődhet a munka, azaz a vetés. A kertészet dol­gozói a tél kellős közepén te­tő alatt, fűtött üvegházban dolgoznak majd. — Mit várnak az új palán­tanevel ő-teleptöl ? — Úgy számítjuk, hogy mintegy egymillió pikírozott és 500 ezer magról nevelt palán­tát tudunk itt felnevelni kiül­tetésre. A palántanevelés előtt igen korai salátát, retket ter­melhetünk, a palántanevelés lezárása után pedig szaknyel­ven „utóhasznosításként” fő­leg paprikát termelünk majd benne. — Tehát semmi baj, semmi gond a tsz kertészetében? — NEM ÉPPEN így van. Mint a közmondás mondja, nincsen öröm üröm nélkül, egy kis üröm itt is belecsep­pent a 2 millió 800 ezer forin­tos költséggel épült palánta- nevelő-telepbe. Ugyanis mi ott a telepen úgy dédelgethetjük, nevezethetjük majd a palán­tákat, mint ahogy a szülőott­honban óvják, ápolják az új­szülött csecsemőt. De tőlünk a palánta nem a bölcsődébe, illetve megfelelő hőmérsékle­tű utánnevelőbe kerül, ahol továbbra is jó körülmények között nevelődne, hanem ami­kor eléri a kiültetési kort, minden átmenet nélkül kike­rül a szabadba. SZERINTEM ez helytelen. Valamilyen átmeneti megol­dásra lenne szükség, ahol a legrövidebb idő alatt a palán­tákat megedzenék a rájuk vá­ró rideg, szabad földi életre. Ha egy ilyen átmeneti házat is építhetnénk — mint ahogy azt az illetékesek ígérik —, akkor jóval több igen korai zöldséggel segíthetjük Buda­pest ellátását. P—1. Szabás-varrás tanfolyam kezdődik kezdők és hala­dók részére a váci MADÁCH IMRE VÁROSI MŰVELŐDÉSI HÁZBAN, december 2-án csütörtökön, délután 4 órakor (9-es te­rem). Tandíj: kezdőknek 70,— Ft, haladóknak 90,— Ft. Jelentkezni lehet hétköz­nap 8—16 óráig: Vác, Lenin út 58. (13. és 15. helyiség.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom