Pest Megyei Hirlap, 1965. november (9. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-04 / 260. szám

VB-ÜLÉST tartanak ma délelőtt kilenc órai kezdettel Úriban. Az ülés programja: a tanácsülés anya­gának megtárgyalása. Vasadon 18 órai kezdettel tartanak vb-ülést, melyen a tanácsülés anyagát beszélik meg. VDtQ A PEST ME G Y t I HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA VII. ÉVFOLYAM, 260. SZÁM 1965. NOVEMBER 4. CSÜTÖRTÖK Figyelő KUKORICA A SZABADBAN Megbotránkoztatott min­denkit az, hogy a múlt évben a kukoricát a Terményforgal­mi Vállalat a szabadban tá­rolta. Azóta eltelt egy év. Az illetékesek azt ígérték, hogy az új góré elkészülte után nem lesz szabad ég alatt a kukorica. A góré el is készült, csak nem a kukoricá­nak nyújt otthont, hanem a gabonának. Igaz, hogy kukorica is van alatta, de csak kis mennyi­ségben. És a minap meglepetéssel vettük tudomásul, hogy a ku­korica ismét ott sárgállik a páskom kissé távolabbi ré­szén. Talán azért tették messzebbre, hogy a buszuta­soknak ne szúrjon szemet. Mindenesetre: az ígéret szép szó ■:. ______________ (S-) M AI MŰSOR Mozik Monon Tíz aranyérem. Úri: A Windsor!■ víg nők. Vecsés: Én és a tábornok. Elhallgatnak a fúvósok? VECSÉSRŐL A NEMZETIBE A vecsésiek Jókai nevét vi­selő és országosan ismert kul- túrcsoportja 11-szer szerepelt otthon és 26-szor idegenben, messze a megszokott falutól, közönségtől, olyan kultúrköz- pontokban, mint Nagykörös, Szolnok, Mohács, Kapuvár, Vác. A siker azonban itt sem maradt el. A Szolnok megyei Hírlap például ezt írja: A ve­csésiek igazi színházi él­ményt jelentő előadást produkáltak. Igaz. A 18 tagú műszaki sze­mélyzettel együtt egy híján 200 főből áll ez a nagy múltú csoport — amelyben a szín­játszók mellett 87 tagú felnőtt és ifjúsági vegyeskar és a fú­vószenekar híre is túl jutott már megyénk határain. A nem egy filmfőszerep­pel dicsekedő Szersén Gyula mellett Győrfi László is ebben az együt­tesben bontogatta tehetsé­gének szárnyait. Ma Szer­sén Gyula a Nemzeti Szín­ház tagja, Győrfi pedig Veszprémben arat szép si­kereket. Persze, még a fehér liliom­nak is van árnyéka. A nagy létszámú énekkar zavartalan működéséhez szükséges, a töretlen fej­lődést biztosító anyagi alap megteremtése sürgős feladat. Az 50 éves múltra visszatekin­tő csupaszív veterán zené­szekből álló, egykor országos hírű fúvószenekar is lassan elhallgat, elnémul — nincs elegendő hangszer. Pedig ele­gendő mennyiségű hangszer birtokában jobban fejlődne az ifjúsági zenekar is, a régi öre­gek pedig hamar elérnék — talán túl is szárnyalnák a ré­gi szintet. K. S. 25 év a legkisebbek között IGAZ MESE Egyszer volt, hol nem volt, még a gyömrői faluvégen is túl, volt egyszer egy szegény­ember. Többször be-belátoga- tott a faluba, de legszíveseb­ben otthon töltötte szabad idejét. Egyszer, miután dolga vé­geztével vissza akart a falu­ból indulni, a legutolsó autó­buszt is lekéste. Mit tehetett mást, hát nekivágott a ■ több kilométeres útnak gyalog. Már a falusi „gazdakör” előtt járt, amikor iszonyú vil­lámok cikáztak az égen, s vi­har zúdult a falura. A gazdakörből fény szűrő­dött ki. Gondolta, szerencsét próbál. Hangos jó estét kö­szönt a bent levő üzletvezető­nek és takarítónőnek. Megkérte őket, amíg az eső lecsillapodik, fogadják be őt. Az üzletvezető azonban ki­tuszkolta a helyiségből a sze­gény vándort. Mit tehetett a szegény ember, elindult haza­felé. Egész úton azon gondolko­dott, hogy miért tudnak ilye­nek lenni az emberek. Mert emberség még a mesében is van. Különösen, ha az a mese igaz történet... (gér) Szombaton, október 30-án bensőséges családi ünnepség zajlott le a monori Dózsa György úti óvct'ában. Hu­szonöt éve annak, hogy Bor­zsák Endréné Magócsi Sarol­ta óvónői kinevezését meg­kapta. Finom, halk zsongás a ter­mekben. várják a gyermekek és szülők azt a pillanatot, amikor megkezdődik az ün­nepség. Bejött az ünnepelt, kit taps­sal fogadtunk ... leült az asz­talhoz, előtte töméntelen vi­rág, majd egy pöttömnyi kis­lány köszönti őt egy kis alkal­mi verssel, később ifjú Tóth Béni — 12 év körüli volt óvodás — egy hosszabb ver­set szavalt. A taps elhangzá­sa után Krenács Jánosné be­szélt. Meghatódva, emlékezett arra az időre, midőn öt Sári néni az óvodába felvette. Ö volt az első tanítványa. Az ünnepelt könnyes sze­meit törölgetve, köszönte meg p gyermekek és szülők meg­emlékezését, majd kedvesen ezt mondta: — Van itt sok szülő, kiknek gyermekei ma már idejárnak, de őket ma is úgy látom, mint 25 év előtt, kicsiknek, kedveseknek, jóknak, szere­tetve méltóaknak. — Négyéves koromban már ebbe az óvodába jártam, Ruttkay Elvira óvónőhöz. Öt én mindig „evőnéninek” szó­lítottam. Egyszer megmagya­rázta, hogy nem evő, hanem „óvó”. Ez pedig azt jelenti, hogy az óvó néni a gyerme­keket óvja, eine essenek, ki- hevülten ne igyanak hideg vizet, aztán tanítja őket... Ekkor határoztam el, óvónő leszek ... Iskolás koromban a nyár legnagyobb részét az óvodában töltöttem . .. Mikor végeztem, kedves óvónőmnek egy célja volt, hogy idekerül­jek, s később az utódja le­gyek. Az óvó nénivel kapcsolat­ban nekem is van pár élmé­nyem. Sokszor megfordultam ,,óvodájában”. Az orvosi vizs­gálatok után még egy pár szót váltottunk. Közben az apróságok körénk sereglettek. Ö biztos észre sem vette, de köpenyébe három-négy gyer­mek is belecsimpaszkodott... Többször előfordult, hogy egy-egy gyermek sírva jött hozzá. Pista meghúzta a hajamat. — Ugye Pista rossz kisfiú? — kérdeztem az óvónőt. — Nem rossz, csak egy ki­csit pajkos, játékos — vála­szolt. Soha nem hallottam tőle, hogy rossz a gyermek, nála csak jó van, jobb és legjobb! Kívánjuk, hogy kedvenceit jó erőben, egészségben és if­júi lelkesedéssel tanítsa, ne­velje még sokáig. Dr. Pétcrffy Gusztáv ÚJ BOLT ÉPÜL PÉTERIBEN Már korábban is írtunk ar­ról, hogy a Üllő és Vidéke Körzeti Fmsz igazgatósága a Péteriek kérésének helyt ad­va úgy döntött, hogy a köz­ségi volt „Hangya” helyén felépít egy korszerű vegyes­boltot. Igaz, hogy az előmun­kálatok és egyebek kissé el­húzódtak, de azért ennek el­lenére október 26-án megje­lentek az építők és megkezd­ték az új üzlet alapozási munkáit. A tervek szerint az igazga­tóság szeretné, ha még eb­ben az évben felépülne az új •üzlet, s karácsonyi, vagy új­évi ajándékként átadhatná a fogyasztóknak. Az építéshez szükséges anyagok (cement, Tanácstagok beszámolója Ma este hat órakor Fazekas Sándor és Czunyi Istvánné a vásártéri óvodában, Szarka István, Gál János, S. Kovács Béni és Szántó Tibor a Kos­suth iskolában tart tanács­tagi beszámolót. tégla, mész, stb.) rendelke­zésre állnak. Bízunk ben­ne, hogy az építőknél sem lesz hiány lelkesedésben és így a terv valóra is fog válni. A nagy építkezés kezdetén illik néhány szót szólni azokról a derék társadalmi munkásokról, akik több mint 300 óra társadalmi munkát végeztek eddig az új üzlet építésénél. Az fmsz és a község vezetői remélik, hogy ha újabb társadalmi mun­káról lesz szó, ismét számíta­ni lehet rájuk. Név szerint itt felsorolni az összes példamutató társadal­mi munkást nem lehet. Csak néhányat közülük: Legendi Mihály, Kőszegi Gusztáv, ifjú Mraviik Károly, ifjú Sán­dor Pál, Szenyán János, ifjú Mihálkó Lajos, Lipták Mi­hály, Paput István, stb. A felsoroltaknak, de a fel nem soroltaknak is, ezúton mond köszönetét az fmsz igaz­gatósága és a község vezető­sége áldozatos munkájukért. (MJ) Nemsokára megkezdődik az új oktatási esztendő a párt­ós KISZ-szervezeteknél. Nagy feladat ez, ha ered­ményesen akarjuk zárni majd az évet. Különösen nagy fel­adatot ró az előadókra, hi­szen nagyon jól tudjuk, hogy az előadások sikere majdnem száz százalékban az előadón múlik. Néhány gondolatot szeret­nék ezzel kapcsolatban meg­említeni. Mind a párt-, mind a KISZ- oktatásban eddig is értünkéi sikereket. Ezek a sikerek nem szabad, hogy elbizakodottá te­gyenek bennünket, ellenkező-* leg: ezek a sikerek kötelez­nek.. Köteleznek arra, hogy az új oktatási év­ben még színesebbé, gazda­gabbá tegyük az oktatást. Nem szabad hurrá-bele mó­don nekifogni, de nem sza­bad nekifogni úgy sem. hogy majd csak lesz valahogyl Egy előadássorozattal nem SPORT Xem ment a csatároknak Vecsés—Kiskiinlacháza 3:0 (1:0) Vecsés, 300 néző, vezette: Tóth. A tavaszi kiskunlacházi mérkőzés (Vecsés nyert 2:1- re) kellemetlen emléket idé­zett. Durva, kíméletlen já­tékuk révén a hazaiak haj­szál híján botrányba fullaszt- hatták a mérkőzést és bi­zony, amikor a vecsési csa­pat elhagyta a község hatá­rát, mindenki megkönnyeb­bülten lélegzett fel. Ilyen előzmények után nem lehe­tett csodálkozni, hogy va­sárnap a visszavágóra a lac- háziak nem hozták maguk­kal a főbűnösöket, s csapatu­kat fiatal játékosokkal tűz­delték teli. A vecsési csa­patból hiányzott az igazol­tan távollévő Horváth és Ma- kovecz. B. Nagy László ed­ző arra kérte játékosait, hogy ne a „megtorlást” tartsák szem előtt, hanem mennél több gólt rúgjanak a kieső­jelöltnek. A nagy akarás — s a még ehhez hozzájárult egyénies­kedő játékstílus — azonban egyenesen gátlója volt an­nak, hogy a nyomasztó fö­lényt gólokra váltsák. Csak a 28. percben sikerült Varga révén gólt elérni. Szünet után a vecsésiek úgyszólván eg3’kapura játszottak, de a lacházi kapus nagyon jó na­pot fogott ki, ragyogó vé­déseit a helyi szurkolók is többször tapssal jutalmaz­ták. A 60., majd a 72. percben 11-eshez jutott a VÍZÉP és mindkettőt Bogár kapus ér­tékesítette. Néhány játékos nem tartotta be a taktikai fe­gyelmet, szinte mindenki gólt akart rúgni. Sokszor a csa­tárok egymást akadályozták jó helyzetedben. A lelkesedés­sel nem volt baj és ez két­ségen kívül biztató a jövő­re nézve. Az ifik mérkőzése elmaradt, mert Lacháza későn érke­zett. Fekete József Mi újság a sportberkekben ? Jüjjjön cl (iTÖmrőrc! FTC (öregfiúk)—Gyömrő labdarúgó-mérkőzés lesz szombaton délután fél három órai kezdettel Gyomron. Az eredeti tervtől eltérően csak a hazaikkal játszanak a Fradi „öregjei”. Újság még a gyöm- rőieknél, hogy a napokban szerelték fel a pályán a vil­lanyvilágítást, így késő este is tarthatnak edzéseket. NEM TALÁL MAGÁRA az üllői labdarúgócsapat. Va­sárnap odahaza szenvedtek vereséget a Váci Vasutastól. Jó lenne azonban, ha az üllői focisok nem szolgálnának ilyen kellemetlen meglepetés­sel a szurkolóknak a jövő évadban. lehet az új embertípust ki­alakítani. Ne akarjunk egy embert egy rövid tanfolyam keretén belül eszmeileg át­formálni, mert az úgysem fog menni. De nem is ez a cé­lunk. Elégedjünk meg annyival, hogy annak a fiatalnak fel­keltjük az érdeklődését a vi­lág dolgai iránt. Már az is eredmény é« örömmel kell fogadnunk — ha valaki a hallottak hatásá­ra belső kényszert érez, hogy egy könyvet, vagy egy újsá­got a kezébe vegyen. Az is eredmény, ha az — aki ed­dig a napilapokat hátulról a sportrovatnál kezdte olvasni és talán utána letette, most egy kicsit előre lapoz és meg­nézi mi történt a nagyvilág­ban. örülnünk kell apnak is, ha egy ember, akit az első előadás megragadott, a má­sikra már nagyobb érdeklő­déssel megy el. Próbáljuk el­érni azt, hogy az eszmék kü­lönböző rendszerében, a sok­féle nézet, elképzelés, külön­féle áramlatok és fogalmak útvesztőjében az emberek tudjanak szelektálni és meg­felelő ismeretek birtokában ki-ki találja meg a helyét a társadalmunkban. Végül, de nem utolsósor­ban említem meg. hogy ne szemináriumot tartsunlz, hi­szen ezt a szót az elmúlt év­tizedben már annyira elkop- tatták, hogy a szó puszta hal­latára megborzonganak az emberek. Tartsunk előadást, vitát, eszmecserét, tanfolya­mot, önképzőkört, vagy bár­mit, csak szemináriumot — a szó régi érteimében — ne! A ma embere szeret tanul­ni. Ezt bizonygatni felesle­ges, hiszen a tények önma­gukért beszélnek. Vigyázzunk arra, nehogy kedvét szegjük, mert ha va­laki egy rossz előadás után elmarad — azt már nehéz új­ra rávenni, hogy újra eljöj­jön. S ha valakinek nehézsé­ge, vagy problémája támad, ne szégyelljen a tapasztaltabb elvtársakhoz fordulni. Ha a jó felkészültség mel­lé alapos elhatározás és lel­kiismeretesség járul, akkor biztosak lehetünk benne, hogy az új párt- és KISZ-ok- tatási év eléri a célját, hogy egyre több és képzettebb em­ber munkálkodik mindany- nyiunk érdekében. Pintér Mihály A feledékeny zsiráf (Pásztor karikatúrája) Ne szemináriumot Gondolatok az úi oktatási év elé... Borzsák Endréné — az ünnepelt Olvasóink írják: Bent már van, legyen kint is... Rekvenyi-telep és terüle­tileg hozzátartozó Dechtri tanyai lakók nevében tiszte­lettel fejezem ki köszöne- tünket mindazoknak, akik bármilyen módon hozzájárul­tak ahhoz, hogy 1965-ben (születésem Ti. évében) tel­jesült régi vágyunk, laká­sunkban kigyulladt a villany. Örömünkben az első éjszaka nyitva felejtettük az udvari lámpát. Úgy érzem, egy lé­péssel közelebb jutottunk a kultúremberek csoportjához. Megszerezhetjük a villamos­áram igen hasznos ajándé­kait: mosógépet, villanyva­salót, villanytűzhelyet, rá­diót stb. A 4-es számú fő­útvonal mellett lakom. A Hegyesi-tanya szerencsés helyzetben van. Ott a va- sadi úttól a csévi útig ut­cai lámpák világítanak a napnyugta után hazajárók­nak. A Rekvényi-telep bal­oldalán négy utcai lampa van, s mi nem kaptunk ut­cai lámpát. Pedig, ha nem is rendezett az utunk, de lehetne utcánk is, mert a Rekvényi-telephez tartozó tel­kekből lehagytak negyven négyszögölt útnak. Amilyen tisztelettel meg­köszönjük a községfejlesz­tésből kapott lámpafényt, ép­pen olyan tisztelettel kér­jük a községi vb-t, szíves­kedjenek segíteni nekünk, akiknek házában már ég a villany — és szereljenek föl három utcai lámpát. Mi is járunk napnyugta után, sőt éjjel is néha bizonytalan léptekkel a rossz úton, s nekiütközhetünk a sötét vil­lanyoszlopnak, amiből bal­eset is származhat. Kérésünket tisztelettel is­mételve: Köves József, Monor. Szórakoztató KRESZ — mindenkinek Dávid Lajos, a járási rend­őrkapitányság közlekedésren­dészeti előadója a szórakoz­tató KRESZ-rendezvényekke. kapcsolatosan a következő­ket mondta: — A technikai fejlődés ma­gával hozta a közlekedés: eszközök, gépjárművek se­bességének, teljesítő képessé­gének növekedését. Emelleti megnövekedett a járművek­kel és gépjárművekkel ren­delkezők száma is. — Mi, a közlekedési sza­bályok (KR.ESZ) ismertetésé vei, népszerűs:' csévél soka foglalkozunk. Ezt a célt szol gálta a komoly, anyagi ál­dozatvállalás révén október hónapban Monoron és Ve- csésen megtartott szórakoz­tató KRESZ-előadás is, me­lyet a Pest megyei Rendőr- főkapitányság közlekedésren­dészeti osztálya neves fő­városi színészek közremű­ködésével rendezett a helyi iskolás gyerekek részére. — A közúti közlekedésben részt vevőknek nem elég a KRESZ-t ismerniük, hanem be is kell tartaniuk a köz­lekedési szabályokat. — Ez a záloga, biztosítéka a balesetmentes közlekedés­nek. (róth) Barátságos labdarúgó-mérkőzés Monori Gimnázium—Hídépítő Technikum 2:2 Végig kiegyensúlyozott, jó iramú mérkőzés volt. A mono- riak sokkal többet támadtak, de támadásaikat nem kísérte szerencse. A vendégek is ve­zettek néhány veszélyes akciót már az első félidőben. Szünet után is tovább tar­tott a kiegyensúlyozott játék, úgy, hogy a 2:2-es eldöntetlen megfelel a játék képének. Bár a monoriak a helyzetek alapján megérdemelték volna a győzelmet. (-r)

Next

/
Oldalképek
Tartalom