Pest Megyei Hirlap, 1965. november (9. évfolyam, 258-282. szám)
1965-11-28 / 281. szám
ESZPERANTISTÁK 1966-ban Magyarországon lesz az eszperantó világkongresszus. A nagy találkozóra az európr; országokból és az öt világrész minden tájáról, igen sok vendég érkezik. A cseh és lengyel eszperantó szövetségek 10—10 ezer esz- perantista érkezését jelentették be. A Közlekedésépítési Gépjavító Vállalat évek óta segíti, patronálja a ceglédi eszperantó-mozgalmat. A Dózsa Művelődési Házban minden héten csütörtökön hat órától hét óráig nyelvtanfolyamon vesznek részt a fiatal eszperantis- ták. A foglalkozáson szívesen vendégül látják a haladó esz- perantistákat is. PEST NEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA KlOSZ-iaggyűlés A KIOSZ Ceglédi Járási Szervezete november 29-én, hétfőn este 6 órakor taggyűlést tart a városi művelődési hás emeleti nagytermében. Helyesbítés Lapunk szombati számában megjelent KISZ-titkár a. tsz-ben című cikk szerzője nem: (ross:), hanem Lencsés Gábor. Aesculapius háza A korai tél szinte játszik az emberekkel. Hol fagy és sűrű pelyhekben hull a hó, hol hirtelen megenyhül az idő, eső esik, köd van a határban, hogy újból „ólmossá” változzék az eső. A hideg szél befúj az ing alá is, az ember megborzong... Ilyenkor mind gyakrabban szaladunk orvoshoz és — patikába. Aesculapiusnak, a IX. ÉVFOLYAM, 281. SZÄM 1965. NOVEMBER 28, VASÁRNAP Egy négyzetméteren negyvenötezer csomó Abonyi szőnyegszövők közölt Erzsébet *» 35 éves A Szőlészeti Kutató Intézetben 35. „születésnapját" ünnepli Mathiász Jánosnak, a századforduló híres szőlőművelőjének, Erzsébet nevű szö- löhibridje, amely minden évben átlag két és fél mázsa termést érlel. Az üvegházi szőlő termőfelülete 72 méter hosszú korden- Ear. A legnagyobb termést, öt mázsát, 9 éves korában hozta. A Pest megyei Kézműipari Vállalat abonyi szőnyegszövő részlegében két műszakban folyik a munka. Fürge ujjak kötik a csomóik ezreit, s a lányok, asszonyok ügyes keze nyomán alakul ki szinte szemlátomást a messze földre készülő szőnyegek mintája. A jelenlegi londoni megrendelés 1025 négyzetméter szőnyegre vonatkozik, de Svájc és Svédország is igényt tart gyártmányaikra. A bécsiektől is kapnak megrendelést időnként, s ilyenkor mindegyik megrendelő megküldi a mintát, legtöbbször annak színes fényképével együtt. Az üzem tervezője veszi maga elé az apró kockákra beosztott papírt, és „fordítja” papírra a mintát, a színek összeállításához is igazodva. Érdekes, hogy a külföldi megrendelők ragaszkodnak a hagyományos mintákhoz. MIKROSTATISZTIKA Kiket olvas és milyen műveket a legszívesebben? — tette fel a kérdést a Központi Statisztikai Hivatal négyezer háztartásban. A reprezentatív felmérésből kiderült, hogy a szép- irodalom vezet 91 százalékkal. Ezen belül a magyar és világirodalom klasszikusai a legnépszerűbbek. (Az összes olvasott művek 42 százaléka.) Sokan olvassák — 23,7 százalék — az ifjúsági és meseirodaimat is, s a ponyva csupán 6 százalékkal szerepel a „mi'kro- sta tisztikábán”. „Személy szerint” a ranglista élén Jókai áll. A második legolvasottabb író Móricz, a harmadik pedig Móra. A külföldi klasszikusok közül kerül ki a 4—5. és 6. „helyezett”: Verne, Dumas és Tolsztoj. S hogy a felmérés nemcsak megbízható, de megfelel az országos átlagnak is, azt a magyar könyvkiadás elmúlt 20 esztendejének adatai igazolják. Ezek szerint Jókai: „A kőszívű ember fiai" című műve az elmúlt két évtized alatt 703 200. Móricz Zsigmondi: „Légy jó mindhalálig”- ja. *545 ezer 100. Móra: „Aranykoporsó”-ja pedig 354 ezer 520 példányban látott napvilágot. Verne: „A tizenöt éves kapitány” című regénye hét, Dumas: „A három testőr”-je öt. Tolsztoj: „Anna Karenina”- ja pedig tizenegy kiadást ért meg az elmúlt húsz esztendő alatt. Hosszú éveken át csak exportra termelt az üzem. Most már készítményeiknek körülbelül 80 százalékát exportálják, a többi belföldi forgalomba keml. A belkereskedelemtől kapott rendelések majdnem kivétel nélkül modern mintájú szőnyegek készítésére adnak megbízást. Egyik szőnyegtípusról a másikra nehézkes az átállás. Ezer csomóért 6,50 forintot kapnak a dolgozók. A napi átlagos kereset 45 forint körül van. Egy négyzetméternyi szőnyegben — típusától függően — átlag negyvenöt- ezer csomó található. Az évi hatmillió forintos terv teljesítése biztosítottnak látszik. Balyi Imréné üzemvezető szerint a két műszakban dolgozó 82 üzemi munkás és a 180 bedolgozó határidőre elvégzi a kiadott munkát. Az itt készülő szőnyegek mérete a rendelésnek megfelelően változik, a legkisebb 50x50 centiméter, a legna- gyobbaké 3x4 méteres. A felhasznált alapanyag pamut, kártolt és fésűs gyapjú. A feldolgozásra érkező fonalat a c ám ázó részleg a fel- használásnak megfelelő formában készíti elő. A festést még nem tudják helyben elvégezni, Budapesten vagy Békéscsabán foglalkoznak a színezéssel. A munkateremben fáradhatatlanul dolgoznak a nők. A raktárban — az utolsó simításokat is elvégezve — rendre szaporodnak a kész termékek. Várják, hogy hosz- szú útra kelve, valahol mesz- szi országban simuljanak szép mintáikkal idegenek lába alá. (tamási) Kőcser: Négyszázan a polgári védelemben Kocséron is javában tart az MHS által szervezett, polgári védelemmel kapcsolatos tanfolyam. Hét csoportban, mintegy négyszáz ember vesz részt az oktatásban. Az előadásokról, melyeket a helyi pedagógusok vezetnek, ritkán hiányzik hallgató. Pofon a vasúti pénztárban Végvári János, ^9 évesa_és Ambrózi Bál J4 éves áíbert- irsai lakosok; italos állapotban a vasútállomásra mentek, hogy megváltsák Ambrózi havi utazási bérletét. Vitájuk támadt a pénztárosnővel, akit Ambrózi becsületsértő szavakkal illetett. A pénztárosnő emiatt közölte, hogy feljelenti a vasúti rendőrségen és az igazolványát felterjeszti a MÁV Budapesti Igazgatóságához, hogy — magatartása miatt — zárják ki a kedvezményes utazásból. A két italos ember ezután a forgalmi tiszthez ment be, kérve, hogy utasítsa a pénztárosnőt az igazolvány visszaadásárg._iJo54inthogy kérésük nem teljésült, behatoltak a pénztárba, ahol Végvári János a pénztárosnőt pofonütötte és magához vette az utazási igazolványt. Ambrózi Pál közben a forgalmi szolgálattevőt ütötte meg. A járásbíróság a két magáról megfeledkezett fiatalembert egyenként hat-hat havi börtönbüntetésre ítélte a hivatalos személyek elleni erőszak miatt. Az ítélet nem jogerős. (—esi) HAJRÁ, CEGLÉD! Újsághír: Anyagi nehézségekkel küszködik a városi művelődési ház. Kastélyból vendégfogadó Dunapataj határában folytatják a Szelidi-tó üdülőhellyé alakítását. Az üdülő egyetlen szállodája szűknek bizonyult, ezért jövőre hozzákezdenek az úgynevezett Bencze-kas- télynak vendégfogadóvá való átalakításához. gyógyítás mitológiai félistenének házába. A Szabadság téri gyógyszer- tárban Matyasovszky Edit vezető gyógyszerész megnyugtat, hogy — felkészültek ők is a télre: gyógyszerben nem lesz hiány. A „vénnyel” belépő az eladó gyógyszerészekkel találkozik a gyógyszertárban, akik legtöbb esetben gyárilag készített gyógyszerekkel szolgálják ki a „vásárlókat”. De nemcsak kész gyógyszereket írnak fel az orvosok a receptre. Ilyenkor bent a laboratóriumban megélénkül a munka, ahol gyógyszerészek és technikusok adagolják, keverik az előállítandó gyógyszert az orvosi recept előírásainak megfelelően. Ez a kétféle gyógyszertári tevékenység egyben a régi és a mai gyógyszertár képét is mutatja. A múlt: amikor főleg gyógyszerész által kevert gyógyszer volt s kevesebb gyári készítmény. Ma: ennek a fordítottja a jellemző. Könnyű is , számunkra az összehasonlítás. N egy ven éve dolgozik a „szakmában” Incze Antal gyógyszerész. — Ma már ismeretlen fogalom a gyógyszerészsegéd — mondja. — Abban az időben ez volt a kezdő gyógyszerész titulusa. Alkalmazottként szegődtem különböző gyógyszer- tárakba, gyógyszerészi diplomával a kezemben. Az orvos által előírt gyógyszereket magunk laboráltuk. De akkoriban nemcsak gyógyszereket árusítottunk, hanem sok minden egyéb piperecikket is. A gyógyszertárnak tehát nemcsak gyógyítószerek készítése és eladása volt a feladata, hanem igen nagymértékben üzleti vállalkozás volt. A tulajdonos megrótt, ha a vevőnek a kért sósborszesz vagy gyógyszer mellé nem ajánlottam az Elida szappant is. — A gazdám így oktatott: A jó gyógyszerész egyben jó kereskedő is. ★ Incze Antal már egészen másra oktatja a mellette dolgozó legfiatalabb gyógyszerészt, Bíró Karolinát. Ö már az egyetem elvégzése után nem „segéd”-ként kezdte pályáját, és az egyetemen is egészen más szellemben nevelték és oktatták. — Ma már nem a kereskedelem a lényeg — mondja. — A gyógyszertár ma már közegészségügyi intézmény. Feladatunk a betegek gyógyszer- igényének kielégítése és a gyógyszerek használatával kapcsolatos felvilágosítás megadása. Egyre kevesebb az általunk összeállított gyógyszer, mégis a laboratóriumban is bőven akad tennivaló. Két éve szereztem diplomát a Szegedi Orvostudományi Egyetem gyógyszerészeti karán. Nagyon örültem, hogy munkaidőm nagyobb részét a laboratóriumban kell töltenem, mert így nagyobb gyakorlatot szerzek a még ma is jelentős mennyiségű, laboratóriumi összeállítású gyógyszerek elkészítésében. Alig fejezte be mondatát, máris visszavonult a kis laboratóriumba, ahol — látom a nyitott ajtón keresztül — méricskéli a porokat, tégelyekbe önti, keveri, s apró kerek előregyártott ostyákba „csomagolja”, majd elhelyezi a megszámozott dobozokba. Ha jön érte a beteg, az eladó gyógyszerész rövid szóbeli használati utasítással adja át — a mielőbbi gyógyulás érdekében. — t — Képek: Kovács András felvételei. Útmutató a jövedelemelosztáshoz Legutóbb 1956-ban jelent meg a termelőszövetkezeti norma és díj-tételekről „munkaegység könyv”, azóta csupán ennek a kismértékben módosított változatait használták. A Földművelésügyi Minisztériumban már készül egy új könyv, amely a normák mellett a termelőszövetkezeti élő munka hatékony felhasználásának valamennyi fontos tényezőjét tartalmazza. SWSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSfSSSSSSSSSSSfSSSSSSSSSSSSSSSS. A Kék-túra vándora ... és ahogy e nehézségek megszüntetését rajzolónk elképzeli Lencsés rajza Dr. Szathmári Erzsébet gyermekgyógyász szakorvos. Cegléd, Teleki út 16. szám alatt, magán- rendelőjét megnyitotta. Rendel: de. fél 9—fél 10-ig. Dr. Kiss Ferenc ideggyógyász főorvos magánrendelőjét áthelyezte Cegléd. Teleki út 16. szám alá. Rendel: hétfő, kedd, csütörtök, szombat, du. 3—5 óráig. Dr. Gyetvai István fül-orr-gége szakorvos, magánrendelőjét áthelyezte Cegléd, Teleki út 16. szám alá. (Rákóczi üt. Teleki út saroké Rendel: kedd, péntek 8—fél 9 óráig, hétfő, kedd, szerda péntek —1 óráig. Gyermekbénulás elleni védőoltás I A Cegléd Városi Tanács VB egészségügyi osztálya értesíti a szülőket, hogy az 1962. október 1. és 1965. augusztus 31. között született gyermekek a gyermekbénulás elleni cseppek első részét folyó év november 29-én és 30-án (hétfőn, kedden) kapják meg. A belterületen lakó gyermekek oltása a Marx Károly utca 4. szám alatti iskolaorvosi rendelőben, a külterületen lakó gyermekeké a kijelölt külterületi iskolában lesz. Kérjük a szülőket, hogy az idézésen feltüntetett helyen és időben pontosan jelenjenek meg gyermekükkel. Az oltási idézőt és a gyermek oltási lapját hozzák magukkal. A gyermekbénulás ellen csak úgy tudunk eredményesen védekezni, ha a cseppeket az oltásra kötelezett gyermekek valamennyien megkapják. Az a szülő, aki gyermekét az oltásra nem hozza el és távolmaradását nem igazolja, pénzbírsággal sújtható. A városi tanács egészségügyi osztálya ^ Az augusztus végi nap lándzsás sugarai csak | itt-ott tudták átdöfni a sűrű lombsátor zöld | boltozatát a Balatoni felvidék erdeiben, ami- í kor Lovász Sándor ceglédi nyugdíjas a süme- $ gi várromoktól hosszú gyalogtúrára indult. 5 Kisdiák korában — mint mondja — a ma már $ nagynevű költőnk, Áprily Lajos kedveltette ^ meg vele és társaival a természetjárás szépsé- \ geit, a nagyenyedi kollégiumban. ^ Abban az időben kezdte róni Móricz Zsig- ^ mond is országunk poros útjait, nem csupán ^ azért, mert „gyalogolni jó”, hanem, mert em- § bernek—írónak egyaránt hasznos. A diákköri ^ hasznos kedvtelésnek — sokfelé visznek még J a gyalogutak is! — évtizedekre mintha vége ^ szakadt volna. Az emlékek azonban visszain- $ tenek a messzi múltból is, s a hívó szónak az $ „öreg” nyugdíjas végtére is nem tudott ellen- \ állni. § Eleinte csak a hegyvidékeken töltött napo- § kát használta ki megújult kedvteléseinek csil- ^ lapítására, járva az erdők bozontos ösvényein, ^ a dombvidékek szelíd lankáin. Valódi turis- § tává akkor vált, amikor a ceglédi Kossuth ^ Építők túraszakosztályába beszervezte Kista- ^ más Sándor szakosztályvezető. ^ Kárpótlásul egy elmaradt hosszabb erdélyi % túráért, kapta tőle a tanácsot, járja végig az ^ Országos Kék-túra útvonalát. Nincsenek szi- $ gorú feltételei, csupán az előirt útvonalat kell ^ megtenni. Akár három év alatt járhatja vé- ^ gig a turista a kijelölt szakaszt, szabadon meghatározott részletekben. Az idős vándor magához vette zergeszarv fejű, vasalt hegyű botját, hátizsákjába 7—8 kilónyi holmit pakolt, és augusztus 28-án, Sümegen elkezdte a „Kék-túrát”. Elhagyva a Balatoni felvidéket, a Bakony érdéin, majd a Vértes hegységen, a Gerecsén, a Pilis déli nyúlványain keresztül érkezett a Budai hegyekhez, ahonnan Dobogókő, majd folytatásként a Börzsöny hegységben Visegrád felé vette útját. A Cserhát hegység volt utolsó stációja. Az esőzés szeptember 20-án megállásra kényszerítette. A Naszálynál érte utol a fergeteges idő. Féltizenkettőtől estig ázott. A patakokban sárga víz zúgott, a környező hegyek pipáltak. Reménytelennek tűnt az idő, hazautazott. Kétnapi esőzés után azonban ismét kiderült az ég és rövidesen folytatta is a félbehagyott utat. Ekkor már a Mátra és a Bükk erdeinek fáin kereste a fehér mezőben elhelyezett kék csíkot, amely a Kék-túra útvonalát jelöli. November 9-ig rótta a meredek, keskeny hegyi ösvényeket. Ez már az őszvégi erdő volt. A korai fagyok gyorsan lekopasztották a fák és bokrok színpompás köntösét, bokán felül érő avar, kopár gallyak jelezték az elmúlást. Ismét hazatért Ceglédre. Összeszámolta Kéktúra füzete alapján megtett utat: hétszázöt- venhat kilométer áll mögötte. Ügy tervezi, márciusban folytatja a barangolást, tavaszi kölyökszelek idején. A legszebb részek vannak még hátra: a Cserehát, Boldogkőváralja, Sátoraljaújhely környéke és a Nagymilic. Tamasi Tamás
