Pest Megyei Hirlap, 1965. november (9. évfolyam, 258-282. szám)
1965-11-26 / 279. szám
MST MEGYEI st&Mgp 1965. NOVEMBER 26, PENTEK Tisza menti óriások in. Kellő nitrogénmennyiség nélkül a növények a többi tápanyagot sem tudják hasznosítani. De a műtrágyához hidrogén is kell, azt pedig földgázból nyerik. A Tiszai Vegyikombinátban román földgázzal dolgoznak. Ezüstgömböket láthatunk a kombinát mellett, egyenként 28 000 köbméter földgáz, vegyi ösz- szetételére utaló elnevezéssel szénhidrogén tárolására ... A másik folyamat hidrogén nyerésére, a gömbtartályoktól indul el, és a metánbontó üzemben játszódik le. A hidrogént és a nitrogént, előírt arányban kell keverni, s ez a „gázbeállítás” sem egyszerű dolog. Az egész folyamatban fontos még a nem kívánatos gázok, szennyeződések eltávolítása is, rendszerint valamilyen mosás segítségével. A gázt, mosó folyadékkal tisztítják hatalmas tornyokban. Az is nagyon érdekes, hogy a nitrogén és a hidrogén csak bizonyos hőmérsékleten, 400 C-fokon „ugrik be” a kémiai reakcióba. Ezt a pillanatot várták izgalommal az első alkalommal, amikor az üzem dolgozni kezdett, A 400 C fok hőmérsékletet elektromos fűtéssel biztosították, s a „beugrás” után a nitrogén és hidrogén egyesülése már maga termeli a folyamat fenntartásához szükséges hőmennyiséget. S végül fokozódó nyomáslépcsőkön keresztül a nitrogén és hidrogén gázkeveréke 300 légköri nyomáson érkezik az ammómakonverter 500 C foAz ügyeletes üzemmérnök Nagy László Foto: Váradi Ibolya kos katalizátor töltetére. Innen már csak két lépés — persze kémiai értelemben —, hogy egy magas toronyból a földszintre hulljon, mint a jégdara, a hófehér nitrogén műtrágya... A központi vezénylőterem Szabados elvtárs az udvaron előre megy. Az egymásba fonódó csőrengeteg között találunk egy betonlépcsőt. Fel- kaptatunk. Folyosókon át, dupla vasajtón keresztül nagy terembe érünk. Körben műszerfalak, a műszerekkel szemben, a teremben elosztva négy vezénylőasztal. Szembetűnő helyen falra erősített üvegtábla, rekeszekre osztva, nyomtatott nagybetűkkel: L M K V N Sz D Amíg ez a tábla nem jelez valamit a betűk felvillanásával, addig itt a vezénylőteremben nyugodtan lehet beszélgetni, hiszen minden automatikus — mondja Szabados elvtárs, s közben bemutatja az ammóniagyári vezénylőterem ügyeletes üzemmérnökét. Nagy László vegyészmérnök, 1962-ben végzett a veszprémi egyetemen. Nős, egy fia van. Felesége a műszaki könyvtárban dolgozik. Szórakozás? — kérdezem. Mosolyog. Kitalálom, hogy túl sok szórakozási lehetősége nincs. Szabados elvtárs azonban gyorsan hozzáteszi magyarázatképpen, hogy épület, helyiség hiánya miatt nincs olyan fajta szórakozás, amit csak a város adhat, de persze, nem marad ez örökké így. A fiatalok itt, talán kicsit korábban válnak otthonszerető emberekké, mint a nagyvárosban. Tökéletesítik otthonukat, hogy lehetőleg minden kényelem meglegyen, sokat jelent a televízió, a jó szomszéd 6 néhány év múlva, kocsivételre is gondolnak. — Olykor felcsap itt a kombinátban a kocsivásárlási láz — mondja Nagy László — és akkor sokan előj egyeztetik magukat. Én a fiamra való tekintettel a legutóbbi előjegyzési kampányban nem vettem részt. De amikor láttam, hogy két-három évet várni kell, amíg valaki tényleg hozzájut a kocsihoz, magam is előjegyeztettem, addigra megnő a gyerek és mozgásképes lesz a család ... íme — gondoltam — ebből a zárkózott fiatalemberből mégiscsak előcsalogattam terveit, pontosan tudja, mit akar és mit vár az élettől. És ahogy körülnéztem a vezóny- lőteremben, láttam technikus gyakornokot, amint éppen egy üzemi szakmunkástól tanult a baloldali szárny műszereinél állva. Nem siettek, olykor hátra is pillantottak, titkon megnéztek, miféle vagyok? Mert itt a kombinátban vendégjá- rásról beszélhetünk, olyan sokan keresik fel az üzemet szakiskoláktól egyetemi hallgatókig, külföldi vendégektől a hazai főhatóságok embereiig. És mindenki kíváncsi a részletekre, a műszerek működésére, az üzemhibákra, a balesetekre, a végtermék minőségére, mindenre, mint jómagam is. Furcsa, hogy a vezénylőteremtől kezdve kémiáról tulajdonképpen már alig esik szó. Legfeljebb csak annyi, hogy a műszerek és önműködő berendezések, vezérlő egységek miként igazgatják a gyártás egész folyamatát. A VILATI feliratú vezénylőegység pultján milyen egyszerű a technológiai séma, a gyártási folyamat, ami kívülről annyira bonyolult volt. Bevallom, hiába próbáltam követni Szabados elvtárs magyarázatát, elvesztem a csövek rengetegében. Itt pedig a készülék pultján egy folyamatábra látható, mintha egy nagy késsel keresztül metszették volna az üzemet, úgy látom á tartályokat, a vezetékeket, azt, hogy a csövek hova futnak, milyen irányban szállítják a gázt, a folyadékot. Látni a mérőhelyeket is, ahol ....... n yomást, hőmérsékletet, különböző mennyiséget mérnek. A műszerek regisztrálnak és az előre megállapított „paraméterekhez”, célul kitűzött hőmérsékleti, nyomás stb. értékekhez viszonyítják a valóságos értékeket. Ha túl nagy az eltérés, a berendezés önműködően közbelép és helyreigazít. Szluka Emil ÚJ KÖNYV Kuznyecov: ITTHON (Európa) Egy érettségizett falusi lány kínzó megányossága elől visszamenekül a faluba, s beáll fejőnőnek egy termelő- szövetkezetbe. A regény azt a folyamatot ábrázolja, ahogyan a lány bátor hozzáállása nyomán lassan rendbejönnek a dolgok az elhanyagolt, villongásoktól, visszaélésektől sújtott munkahelyen. Minden kendőzés nélkül állítja elénk az író a nálunk is ismerős problémákat, a bürokrácia és az élet szüntelen harcát, a magára hagyott fiatalok egymásra találását, a rideg hétköznapokat megszépítő szerelmeidet, a múlt lehúzó erőinek kudarcát. Lakkozás nélkül ismerheti meg a magyar olvasó a szovjet falu mindennapjainak mai valóságát. Erre még senki sem gondolt... T engervíz-párologtatásnál édesvíz válik gőzzé képpen édesvíz válik gőzzé, ! hiszen A Budapesti Műszaki Egyetem energiagazdálkodási tanszéke is bekapcsolódott a tengervíz sótalanításának megoldásába. Munkája két vonatkozásban is eredményt hozott. Az egyik tulajdonképpen a már működő összes tengervíz- sótalanító berendezéseknél alkalmazott úgynevezett „mul- tifles” eljárás tökéletesítése. A másik eredményük még ennél is nagyobb jelentőségű. A tengerpartokon működő erőművek hűtésére sok helyütt tengervizet használnak. Ahol ezt a hűtővizet zárt rendszerben cirkuláltatják, állandóan újra meg újra kell hűteni, miközben egy része elpárolog. Eddig csak a magyar szakemberek gondoltak arra, hogy az elpárologta tásnál tulaj dona tenger párolgásából keletkező felhők is édesvízű esőt hullatnak. Ha tehát ezt a gőzt nem engedik elveszni, hanem visz- szaalakítják vízzé, az erőmű egyúttal ivóvízgyárrá is változik. A magyar kutatók eljárása szerint és az általuk konstruált berendezésekkel az erőművekben szinte melléktermékként gyártott édesvíz gazdaságosság szempontjából is versenyképes összes konkurenseivel. Erdemes-e kisállattenyésztéssel foglalkozni? Miért kevés a harisnyanadrág? A nők körében manapság a legkeresettebb téli ruhanemű a harisnyanadrág. Amint azonban beköszöntött a hűvös idő, általában hiánycikké válik... Miért? Régi, saját erőből átalakított gé-í pékén gyártják a Budapesti í Harisnyagyárban a harisnya- j nadrágokat, évente egyre töb-; bet, de sajnos sohasem eleget, j Ez évben 1 millió harisnya- j nadrág kerül hazai forga-! lomba. A harisnyanadrág ] azonban külföldön is ked- í veit lett, s a baráti országok- ; ból idelátogató turisták szin- í tén sokat vásároltak. < További j ) termelésnövelésre egyelőre j nincs lehetőség, erre csak jö- ' H------! e rdei lakókocsi i i Szentendrén, az Erdészeti \ Fa- és Vegyesipari Vállalat- ; nál megkezdték a nyolcsze-j mélyes lakókocsik gyártását, j Az erdőkben dolgozó mun- j kások számára készülő fűt-: hető kocsikban nyolc ágyat, i továbbá asztalt és szekré-; nyékét helyeztek el. A lakó- i kocsit gépjárművel vontat- \ ják a munkahelyekre. A vál- j lalat az idén húsz Lakókocsit j készít. ! t i — Befejeződött a Mátyás templom lorettói kápolná- j jának restaurálása. j vőre kerülhet sor. Addig is naponta 6000 harisnyanadrág készül, ami bár enyhíti a hiányt, de teljesen megszüntetni egyelőre nem tudja. Legutóbb riport ürügyén haza, Baranyába látogattam. Nem vár már senki boldog izgalommal a régi házban — nekem mégis a szűkebb hazát jelenti Pécs városa és környéke. Na de, ne panaszkodjam, cipeltek a barátok ide-oda. Marikáék vendéglátó asztalánál ugyancsak otthonra találtam. És mennyi mindent tanultam tőlük. Ugyan ki gondolná, hogy egy java nyugdíjkorban levő férj többet keres derék asszonyánál, aki könyvelő. Hogy mivel — azt engedélyükkel lejegyeztem. Például és tanulságul_olyan vidéki család ok részére, akik szívesen áldoznának napi néhány: órát szabad idejükből. De térjünk a tárgyra: a nemesszőrme-tenyésztésről esik szó. Hasznos a tenyésztőnek, nem utolsósorban a magyar népgazdaságnak. Nem szükséges hozzá sem nagy anyagi befektetés, sem háztáji kukorica. Vegyük a kisállatok egyik legigénytelenebb kosztosát, a nutriát. Száraz kenyeret, főtt burgonyát és héját, azonkívül valamennyi kerti növény hulladékát fogyasztja. Fogainak kopását száraz faág rágcsálásával szokták biztosítani. Megkérdeztük dr. Anghy Csaba professzort, az állatkert népszerű igazgatóját: PUTYOLINO Hol voltál, te vízicsibe? Putyoli- no segélytkérően: — Mackó, ne engedd! A Mackónak szólított kamasz melléje áll. Bejön a busz, mellettem ülnek le. Mackó engem néz, Putyolino naiv nyíltsággal azt kérdezi: — Te Mackó, mit gondolsz, igazi a szempillája a nőnek? Mackó zavartan elkapja rólam a tekintetét. — Semmi közöd hozzá — mondja. — Egyébként igazi, csak a szem pillája fekete, a szeme meg kék. Putyolino azt mondja: — Haláli! Szivacskabátos férfi áll mellettem, nem is titkolva fikszíroz. Mackó és Putyolino dühödten és féltékenyen nézi, a tizenkét-ti- zenhárom éves kamaszok szenve25 éves rekord Az idén szokatlanul korár. befagyott a Velencei-tó. A tartós hideg hatására mintegy 4 centiméteres összefüggő jégpáncél borítja a tavat. Ilyen korai beállásra az elmúlt 25 évben még nem volt példa. Alsöfelekes Egymillió tonna érc Rudabányán, hazánk legnagyobb vasérclelőhelyén, hosz- szabb ideje kutatnak új ércmezőket. A kutatómunka eredményesnek bizonyult. A bányaüzemtől hat kilométernyire, Alsótelekes község határában a geológusok megállapítása szerint közvetlenül a föld felszíne alatt körülbelül egymillió tonna ércvagyon húzódik. Egy része jó minőségű barna vasérc. , | — Nekem a nutria, a nyérc (ismertebben nerc), az angora és a csincsilla nyuszi tenyésztése szívügyem. A kezembe kerülő külföldi szaklapok mind arról tudósítanak, hogy másutt — Keleten és Nyugaton — igen fontosnak találják a devizát hozó nemesszőrme-te- nyésztést. — Véleményem szerint, akár az egyénnek, akár a tsz- eknek kevés induló tőkével — komoly jövedelmet jelentene ... — A nutria szaporításának például nagy jövőt jósolnék, mivel a tenyésztéséhez szükséges víz, sok helyütt biztosított. Halgazdaságaink egyik fő gondja, a feleslegesen elszaporodott vízinövény irtása. Nos, ezt a gondot a nutria leveszi a vállukról. Naponta egy kifejlett példány 1 négyzetméter területről fogyaszt vízinövényt Mit hoz a konyhára ? Az évi szaporulat átlagosan 10 utód. A tenyészállatok beszerzése már az első évben megtérül, mivel a szőrméért a földművesszövetkezet 320,— forintot fizet. — A nyérc, vagy ahogyan inkább ismerik, a nerc tenyésztése, már több körültekintést igényel. Ez a menyétszerű kis állat ugyanis húsevő, napi húsz-huszonöt dekagramm az adagja. Vágóhidak, halgazdaságok, baromfikeltetők közelében érdemes velük foglalkozni, ahol a hulladékhús — csibe, vagy apró hal — biztosítja „takarmányukat”. Anya- és apa- i állatokkal, vagy bármilyen ; tenyésztési problémával kapcsolatban szívesen ad felvilágosítást a Gödöllői Kutató Intézet. A nyúltenyésztésnek már nagyobb a tábora. Nem mindegy azonban, hogy melyik fajtát választják. Az angora nyuszi például minden porcikájában értékesíthető. , Szőre, függetlenül a divattól — textilgyáraink fontos alap- ' anyaga. Egy angoranyúl évi : négyszáz gramm szőrt ad i átlagosan. Hatszáz forintot fizetnek kilogrammjáért. Sokan otthon, kártolt gyapjúval keverve fonják. A háborús években vidéken jóformán minden nagyobb udvarban található volt. Ma indokolatlanul háttérbe szorult, pedig jó jövedelmet , jelentene a tsz idősebb asz- szonyainak... — Ugyancsak népgazdasági érdek a csincsilla nyúl te- ! nyésztése. Ennek a prémje a legértékesebb, húsa ízletes. 1 amellett laboratóriumi cé- ' lókra a legjobb kísérleti 1 állat. Húsát, prémjét a föld- i művesszövetkezetek korlátú' ( nul vásárolják. j G. Molnár Edit : ********* *^* ******************** *****^J*MM^ „Szuvönír" | s Vas megyében van egy § kis község, annak a köz- $ ségnek a végében van egy^ kis hegy. A hegy egyik el- ^ dugott szögletében egy em- \ bér elefántcsontból külön- ^ féle tárgyakat fabrikál. A ^ tárgyak közt akad cifra- ^ szűrös juhász népművésze- i ti célból, akad Jézus Krisz- ^ tus vallásos kuncsaftok ré- § szére és van nyaklánc, pi- ^ pa a polgári igények ki- ^ szolgálása végett. Valami S régi fogorvosi fúró közre- ^ működésével alkot itt a & múzsa. A mester ügyes, § rugalmas ember; sem tes- 8 tileg, sem szellemileg nem s hasonlatos a kényelmes, s jó elefántra. Képzőművé- 5 szeti Alapot emleget, meg 8 Öra-ékszerboltot, vala- j mint import—exportlehe- \ tőségeket. Sárgás sajtótér-: mékeket mutogat, s benne s érdekfeszítő címeket ön- \ magáról, a kivételes mű- \ vészről, ki minden egyéb ^ anyagot negligál, csupán ^ az elefánt agyarára eskü-§ szik. Már kérdem, mert nem í bírom enélkül megállni: S talán valami izgalmas va- § dászkalandokat is őriz ma- ^ gában, afrikai, ázsiai eZe-| fántüldözések nagyszerű | emlékét. Élénken tiltako- ^ zik: „Uram, engem nemi tud érdekelni natúrban oz| állat, csak az agyar, tisz-| tán csak az agyar... /”$ Persze az agyar, amint itti fekszik a hokedlin, nem 8 ijesztő vadont idéz, olyan\ inkább, mint öreg fatörzs, \ benne a rengeteg vékony § évgyűrű. Pohár piros bort | tölt az elefántcsontfaragó ^ ember, a csehi hegy nyár levét, aztán búcsúzás- ^ kor kis sajtdobozt tol or-^ rom elé, utánozhatatlan § gráciával: „kis szuvönir, 8 uram, kis szuvönir...” í Kiemelek tehát emlékbe § magamnak a saitdobózból ^ egy par ám n elefántcsont | majomfiemrát. Vasi ele- ^ fánt-szuvönir. (andrás) $ 5 délyességével. Mackó hirtelen felugrik: — Tessék leülni bácsi! — mondja a kamaszok pimaszságával mosolyogva. A férfi kényszeredett vigyorgással ül le, Mackó és Putyolino mint testőrök állnak elém. Le kell szállnom, ahogy az ajtó f elé igyekszem, hallom a két gyerek mond valamit. Ahogy lelépek a földre, látom a Putyolino, pici, komoly arcocskáját az üveghez nyomja, várakozóan néz rám. A többi srác értetlenül bámul: mit akar ez a vízicsibe? Felemelem a kezem, intek neki és ránevetek. Az üvegen keresztül is látom, fülig vö- rösödik. Elindul a busz, Putyolino orra úgy ellapul az üvegen, hogy fehér lesz. Háta mögött állnak a srácok és látom, nem nevetnek. Balcsók Ilona Türelmetlen, fázósan toporgó emberek a buszmegállóban. Egy nagykalapos fiatalember partnerét szórakoztatja: — És azt olvastad az újságban, hogy az is elmúlhat, ami nem volt? — Ami nem volt? — Hát igen. Például az idei nyár. Az emberek mérgesen elfordulnak. Nagy ricsajjal vagy tizenöt gyerek fut az egyik utcából a megálló felé. Egyikük felkiált: — Odané’l A Putyolino. A kiáltásra mindannyian egy- irányba kapják a fejüket, nevetnek. Az apró gyerek, akire a Putyoli- no-t kiabálják, nagyokat pislogva megáll, aránytalanul kajla füle mozogni kezd. A srácok kiabálnak: —
