Pest Megyei Hirlap, 1965. november (9. évfolyam, 258-282. szám)
1965-11-24 / 277. szám
Kövezésre vár IX. ÉVFOLYAM. 217. SZÁM 1965. NOVEMBER 24, SZERDA A „zsákmány": léfelöntő, zárógép, üvegöblítő Nagykőrösi konzervipari szakemberek csehszlovák tapasztalatcserén A látogatásra november elején került sor. Szabó Mihály, a gépüzem vezető mérnöke, valamint Szentpéteri György, a gyár újítási előadója utazott el két hétre a testvérgyárba. — Az ilyen gyárlátogatás nem új dolog! — mondotta Szabó Mihály. — Gazdag tapasztalatokkal tértünk haza, amiket rövid időn belül gépüzemünkben jól fogunk hasznosítani. — A znoimói gyár, lényegesen kisebb, mint a Nagykőrösi Konzervgyár. Terjedelmében, de kapacitásban is. Főleg gyümölcsöt tartósítanak. Gépesítés tekintetében körülbelül ugyanazon a szinten állnak, mint a Nagykőrösi Konzervgyár. Találtunk azonban néhány olyan figyelemre méltó újítást, amelyek kivitelezése és üzembehelyezése a mi gyárunkban is feltétlenül eredményes lesz. Ezekről a gépekről rajzokat és részletes feljegyzéseket készítettünk. létöltés az öt kilogrammos üvegekbe még csapokkal történik. Ezzel a módszerrel elkerülhetetlen a felöntőlé él- csurgása. A cseh gyárban ezt a munkát géppel végzik, amely egyszerre öt üveget tölt, szeleprendszerrel működik, csurgás nélkül. A gép végtelenül egyszerű, üzembiztos, óránkénti teljesítménye ezerkétszáz üveg. — Végtelenül egyszerű a znoimói gyárnak az ötki- logrammos üvegeket öblítő berendezése. Kis helyigényű, működése folyamatos, üzembiztos és óránkénti teljesítménye 1500 darab üveg. A gépről rajzot, működéséről feljegyzéseket készítettünk. — Nálunk az uborka szeletelése késekkel történik, a csehszlovák .gyárban ezt gép végzi. Az ötletes berendezésben szállító serlegek továbbítják az uborkát az egyenlő osztással beállított kések felé, amelyek az uborka egyenletes szeletelését biztosítják. A sárgarépa és zeller tisztítását dörzsölő korongok végzik üzembiztos körülmények között. Erről az újításról is készítettünk rajzokat és feljegyzéseket. Gépesítették csehszlovák barátaink a fűszeradagolást is. Jellemző, hogy a gépet igen ötletes, bütykös mechanizmusokkal készítették el. A prototípusban bemutatott berendezés pontosan adagolja a fűszert és teljesen kiküszöböli a kézi munkát. — És mikor lesz ezekből a hasznos feljegyzésekből és rajzokból gép a Nagykőrösi Konzervgyár számára? — teszem fel a kérdést. — Rövidesen. A gépüzem szerkesztése már ezeknek a gépeknek a tervezésén dolgozik. Az ötkilós léfelöntő, a zárógép és az ötkilós üvegek öblítő berendezése hamarosan elkészül. (rossi) A nagyüzemi állattenyésztésről Holnap délután 5 órakor a Dózsa Termelőszövetkezet Örkényi úti klubjában Ka- kuk János az állattenyésztés nagyüzemi jelentőségéről, este 6 órakor a Petőfi Tsz I. számú üzemegységében Csá- for István a szarvasmarhatenyésztés hazai és világgazdasági jelentőségéről tart előadást. Napirenden: a szőlatelppítés és az egészségügy Holnap 9 órakor ülést tart a városi tanács végrehajtó bizottsága. A mezőgazdasági osztály jelentest ad a város szőlő- és gyümölcstelepítési tervének teljesítéséről, majd az egészségügyi osztály munkájáról ad számot az egészségügyi osztályvezető. Ezt követi a végrehajtó bizottsághoz benyújtott kérelmek, fellebbezések és egyéb ügyek elbírálása. MIT LÁTUNK MA A MOZIBAN? a Pálfájai út. A köveket már kihordták az út szélére, és remélhetőleg most, a hó olvadása után — ha az idő is engedi — még hozzáfoghatnak a munkához (Papp felv.) Megfogták az ürgét Kihallgattam a nyelvismereti órát — Az első gép egy nagyon egyszerű, üzembiztos üvegzáró berendezés, amely az üvegek törését teljesen kizárja. Az ötletes gép nem görgősen zár, hanem egy álló fejben levő spirálrugóval zárja le, mondhatnám, tökéletesen az üveget. — A gyárban működik egy függőleges emelő pálya. Minden más megoldással szemben nagy előnye, hogy aránylag kis helyiségben fér él és nincs szükség a szállításhoz bonyolult berendezésre. Megjegyzem, hogy a szállítási elgondolással magyar szakemberek is foglalkoztak, de kivitelezésére és bevezetésére nem került sor. — A nagykőrösi gyárban a Rossz a cipője? — Rögtön kijavítják — Most már nincs az az egykori nagy túlterheltség a hábbelikészílő Ktsz-ben — kaptuk az információt Gimes Lászlótól. Egyes munkákat egyik napról a másikra elvégzik, sőt, ha valakinek nagyon sürgős, a helyszínen is megvárhatja. Hogy mi az oka ennek a gyors javításnak? A cipészek egyik okát abban látják, hogy az idén négyszer volt leszállított árú cipővásár. A mélyen leszállított árak nagyon vonzották az embereket a vásárlásra, ez a magyarázata annak, hogy kevesebb a rossz cipő, s így viszonylag kevesebb munkája akad széknek. a cipeSzombaton délután öt órakor Vajda János, a Kossuth Lajos út 2. szám alatt, Nő- nási Sándor ugyancsak 5 órakor a Hunyadi Termelőszövetkezet klubjában tartja beszámolóját. A Rákóczi iskolában délután 6 órakor Biczó Ambrus, Lócskai Lajos, Kapta Gyula és Tekes Balázsné beszámolójára kerül sor. Szerelmes biciklisták. Magyar film. Rendezte Bacsó Péter. Főszereplők: Orbán Tibor és Káldi Nóra fh. Szélesvásznú. Magyar híradó. Előadások kezdete: öt és fél nyolc órakor. Folyik a tanítás a kisegítő iskolában. A folyosón megcsapnak a kiszűrődő hangok. Megállók figyelni — olyan, mint egy rádiójáték. — Ki volt Petőfi Sándor? — hangzik a kérdés. Gyermekek a gyámhatóságon Akik a veszélyt jelzik — Árvácska 1965 A legnagyobb veszély az alkoholizmus F« a leleményesség! Húrom hónap — hóSfjhóóri Kollár Dénes egy májusi délelőtt kedvére mulatott a Kispapában. A kihozatott két liter borocska alaposan megártott neki, s amikor az italbolt délben bezárt, Kollár is kénytelen volt odébbállni. A piacon letelepedett egy fűrészporos kályha mellé, amit egy árus hagyott ott, hogy majd visszajön érte. De mielőtt visszajött volna, az álmából ébredt Kollárt megszólította egy asszony: — Atyafi, eladó ez a fűrészporos kályha? Kollár Dénes gyorsan rávágta: — El hát, mégpedig olcsón. — Mi lenne az igaz ára? — Százötven! — nézett körül Kollár, hogy nem hallja-e valaki. De nem hallotta senki. Gyorsan létrejött az alku: a férfi potom áron eladta az ötszáz forintot érő kályhát. Az ügy a városi bíróság elé került. Kollárt jogtalan elsajátításban mondották ki bűnösnek — s mivel hasonló cselekményekért háromszor volt már büntetve, három hónapi elzárást kapott és háromszáz forint pénzbüntetést. Kép szöveg nélkül (Káspári karikatúrája) A gyermek rendszerint akkor kerül veszélybe, ha a szülők közötti harmónia megbomlik. A gondozás hiánya, a megszokott rend megszűnte a legtöbb gyermekben válságot idéz elő. Dr. Kovács Imre gyámügyi előadó asztalán akták tömege. Sorsok. Gyerekeké, akiket az egyedüllét vagy a lehetetlen körülmények veszélybe sodortak. — Hogyan vesznek tudomást az ilyen gyermekekről? — Rendszerint, a szomszédoktól, vagy az iskolától. Legutóbb a Törteli úti iskola egyik tanítónője figyelmeztetett bennünket egy kislányra, akit a szülei kiadtak egy nyársapáti tanyára kis- kondásnak. Reggeltől estig legeltetett 16—IS süldőt. Amikor hazahajtotta őket, még el kellett mennie a fél kilométerre legelő tehénért is. Karját, testét kék-zöld foltok borították. Husánggal tanították „móresre”. Azóta állami gondozásban van. Hol a kapukulcs ? Nyitnám a kaput, a zár nem enged. Megyek az ablakra, kopogtatok, hát kivágódik az egyik ablak- szárny és világszép fiatal asszony hajol ki. — Sepernék, kérem, sepernék! — Helyesen mondja, jó ember, hogy seperne, ha ugyan beengedném... — És itt már el is öntötték az asszony szemét a könnyek. Perceken át szóhoz sem jutott. Én meg csak ámultam. Amikor a szomorúsága csillapodott, akkor elmondta, hogy fiatal házasok, csak néhány hete lakják a házat, és a kapukulcsot .., Megint elsavanyo- dott a kedve. Megint várni kellett arra, hogy lecsillapodjon. Végre fájdalmasan kibökte: — Az uram úgy megy el, hogy rám zárja a kaput! Any-’ nyira félt! Megesett a szívem az asszonyon. És a kéményt meg kell takarítani. Mert, ha nem, abból szabály- sértés lesz, meg bírság, de nem is kicsiny! Férfiasán vállaltam hát, hogy elkopogok a kulcsért a A kórus hangosan válaszol. — Költő! — Nagyon jó! Tudnátok mondani egy Petőfi verset, ami nektek nagyon tetszett? A hafig még erőteljesebb. — János vitéz! — Nagyszerű! Hanem gyerekek, Petőfi Sándor írt egy szép költeményt egy másik nagy költő fiához. Ki tudná megmondani, hogyan hívják azt a nagy költőt? — Arany János! — jelentkezik egy erőteljes fiúhang. — Igen! És ki tudná megmondani közületek, hogy mi volt a neve Arany János fiának? — Lacika! — Hű! Hát ti ilyen sokat tudtok? Nahát akkor most elmesélem nektek Petőfi Sándor híres versét, amelynek címe: Arany Lacinak. Lapozzátok fel a könyv negyvenkilencedik oldalát, és figyeljetek. Az utolsó pisszenés is elcsendesedik. Az igazgató bácsi meleg hangon felolvas. — Laci te. hallod-e? Jer ide, jer, ha mondom, rontom, bontom. Élj meg itt az ölemben, de megne moccanj, mert különben megtalállak csípni. így ni! Csendes nevetés gyűrűzik végig a tantermen, de már tovább folyik a felolvasás. Az emberről, aki a tenyerébe visz vizet az ürgeöntésre. Az ajtó mögött sejtem az áhítatosan figyelő osztályt, amint szájtátva hallgatják a nagy költő szavait. — Hanem aztán csak kimászott. Még az inge is átázott, Nyakon csípték, hazavitték. S mostan... Itt uan... karjaimban, mert a fürge, pajkos ürge, Te vagy Laci, te bizony. Pillanatokig mélységes csend. Az igazgató bácsi hangja ébreszti az elmélyedt osztályt. — Na, mi tetszett legjobban, gyerekek? Szinte egy hangon kiáltották. — Megfogták az ürgét! Rik— SPORT versenyzővel szemben. Az eredmény azért is értékes, mert Pest megyéből sem Bajkó, sem Reznák nem szerepelt, de távolmaradt Papp és Ronkó Dénes is. Az ifjúsági versenyzők Pest megyei sikert hoztak, ll:9-re diadalmaskodtak Csongrád megye csapata feheti vSzalhá»/ — Van olyan eset, amikor az apa elhagyja a családot, négy gyerek sorsát kell a gyámhatóságnak intézni. Ilyenkor előfordul, hogy mi kérünk országos körözést, s így sikerül a „feledékeny” apán behajtani a tartásdíjat. Az ilyen eseteket rendszerint a feleség jelenti be. ö kér segítséget. De ad nekünk „ügyeket” a rendőrség és felfedezünk mi magunk is — sőt előfordul az is, hogy a gyermek önmagát kéri állami gondozásba. Ebinek egyik oka az, hogy az intézetben az ilyen gyermeknek sokkal jobb, és emberibb a sorsa, mint a korábbi környezetben. Hiszen egy gondozott gyerek több mmt ezer forintba kerül havonta az államnak. — Bűnözők is vannak köztük? — Tizenkét és tizennégy éves fiúk. „Galambászok”. Galambot lopnak. De előfordult már óralopás is, nyáron a strandon. Ilyenkor én adok nekik „lelki masszázst”. Súlyosabb esetben a bíróság állapítja meg, hogy próbára bocsátja-e, vagy intézetbe küldi őket. — Mi miatt kerül ide a legtöbb gyerek? — Az iszákosság miatt. Ha egy szülő inni kezd — ez a legsúlyosabb veszélyeztető a gyermek életében. (b. h.) BIRKÓZÁS Vasárnap Cegléden tartották Pest és Csongrád megye válogatott felnőtt és ifjúsági birkózóinak találkozóját. A Pest megyei válogatott mindkét korcsoportban tartalékosán állt ki és az erősen megfiatalodott felnőtt csapat döntetlen eredményt ért el, a négy válogatott első osztályú Csongrád megyei férjuram munkahe-I lyére. Azonmód munka- \ ruhában állítottam bel az irodába. A férj; szúrós tekintettel \ hallgatta a hardikálá- \ sómat, de utóbb még-1 is belemártotta hosz- \ szú ujjait a zsebébe \ és ideadta a kulcsot.! A fiatalasszony! boldogan táncolta kö- 5 rül a konyhaasztalt al kapukulccsal. Örömé-1 ben megsimogatta \ kormos arcomat. Azóta nem kell \ zörgetni a Mátyás ki-\ rály utca kettes szá-$ mú házának kapuján. 5 A szőke fiatalasszonyJ pedig — valahány- 5 szór felmászok a pad- \ láslétrán —, mindig \ mosolyogva emlék- \ szik a segítségemre. \ —si $ Magamfajta egyszerű kéményseprőnek sok felesleges bosszúságot jelent az. hogy az embereknek egyéb dolguk is van, nemcsak az, hogy a kéményseprő érkezését várják, lessék. De sokszor hiába zörgetek a kapun, hasztalanul kopogtatok az ablakon. Senki sem nyit ajtót és \ mérgesen tovább bal- i lagok, mert tudom, l hogy újra vissza kell \ kanyarodni, néha ; nem is egyszer, hogy : a seprést elvégezzem. ; No, azt jól megje- i gyeztem, hogy mi- : ként jártam egy szét ! a Mátyás király ut- | cában, éppen a ket- \ tes számú háznál. 700 FORINT BÜNTETÉS Miklós László (Mészáros út > 4.) augusztus 21-én ellátogatott i Ceglédre. Amikor hazaindult, j egyet gondolt és kölcsön kért i egy lovaskocsit. Mivel előtte j ugyancsak emelgette a poha- j rat, így virágos jókedvvel in- i dúlt a tizenhat kilométeres | útra. A jókedvű utazásnak nem : is volt semmi akadálya, égé- j szén a vasúti sorompóig, i amely a szabályoknak megfe-; lelően gondosan ki volt világítva. De Miklós László oda- csördített a lovacskának, az megugrott és megrongálta a sorompót. A kár 580 forint. Miklós Lászlóra — társadalmi tulajdon rongálásáért — 700 forint pénzbüntetést szabott ki, tárgyalás mellőzésével a városi bíróság.
