Pest Megyei Hirlap, 1965. november (9. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-23 / 276. szám

fÉSI HEGY kMíHod 1965. NOVEMBER 23, KEDD Lesz-e mozi Kiskunlacházán? A«r/íí*r«íí>.v. rvsn«‘ettfivl*‘tt nkhisaakkal A kiskunlacházi kivénhedt mozit egy évvel ezelőtt rend­be akarták hozatni. A terve­zők megnézték és kiderült, hogy életveszélyes. Hat méter magas, mindössze 30 centimé­ter vastag falai alapozás nél­kül épültek a homokos talaj­ra. A mozit bezárták. A kis- kunlacháziak most Peregre járnak filméi nézni — már ahányon beférnek a 200 főt befogadó helyiségbe. Komár László tanácselnök és Ujszászi Gyula, a Pest megyei Mozi­üzemi Vállalat vezetője, meg­beszélte az új mozi felépítésé­nek lehetőségeit. Azonban: sem a moziüzemi vállalat, sem a község nem rendelkezik beruházási kerettel. A halál­raítélt Népmozgó omladozik. Felújítani nem érdemes, kor­szerűtlen, nincs bevezetve a víz, nincs előcsarnoka, ki kel­lene bővíteni, s ehhez szanálni a szomszédos házakat. Hogyan lesz hát Kiskunla’- liázának mozija? Ujszászi Gyula így véle­kedik: Ha a mozi községfejlesztési alapból épülne fel, a moziüze­mi vállalat berendezné. Ez is kétmillióba kerülne, de erre van keretünk. Lajosmizsén valóságos mesemozit építettek ilyen összefogással, de a me­gyében is találunk rá példát, Pomázon. A községi tanács elnöke, a községfejlesztési alapból nem tud elvenni a mozi felépítésé­re. — Fontosabb most a meg­oldatlan világítás — mondja a tanácselnök. Reménykedik azonban, hogy a megyei ta­nács ad köfa-tárnogatást, s akkor a község házikezelésű brigádja felépíthetné az épü­letvázat. így sokkal kevesebbe kerülne. Az elnök és a moziüzemi vállalat igazgatója már kije­lölte a helyet az új mozinak. Úgy döntöttek, hogy a gyáli mozi terveit adoptálják. Az elnök így tudja: — Megegyeztünk, hogy mi beadjuk a megyei tanácshoz a támogatás iránti kérelmünket, a moziüzemi vállalat pedig el­intézi, hogy megkapjuk a ta­nácstól a pénzt, s a telek kisa­játítására is átutalnak nekünk mintegy 100 ezer forintot. Az igazgató ezt mondja: — Megígértem, hogy a szűk- | séges, mintegy 000 ezer forint ügyében eljárok a tanácsnál. | A kérést be is adtam. A telek j kisajátítására azonban nincs pénzünk, erre nem is tettünk í ígéretet. A megyei tanács művelő­désügyi osztályán, Tóth ! Ferenc: — A kiskunlacházi mozitei'v anyagát megkaptam, de sem­mi biztatót nem mondhatok. — Valami kis remény? — Nincs. Nemcsak jelenleg, A második ötéves tervről szóló törvényt többek között kimondta: biztosítani kell a nagyüzemi állatállomány meg­felelő elhelyezését. Bár az idei építkezések egy része még nem fejeződött be, nagyjából már megállapítható, hogy a célkitűzést országos méretek­ben sikerült elérni. Az állami gazdaságokban és a termelőszövetkezetekben év végére annyi férőhely lesz, amennyi állattal ren­delkeznek. Néhány termelőszövetkezetben ugyan az állománynak egy kis része még nem került közös fedél alá, ugyanakkor sok he­lyütt van üres hely is. öt év alatt a mezőgazdasági nagy­üzemekben csaknem 500 000 szarvasmarha, 1 600 000 sertés, kereken 7 millió baromfi és 700 000 juh részére épült új istálló. Közvetlenül az átszer­vezés befejezése után, a terv­időszak első éveiben még sok volt az egyszerű, ideiglenes jellegű építkezés. Azóta megyénk gazdasá­gainak többségében is tért hódítottak a korszerű, tar­tós épületek. Az állatállomány elhelyezésén kívül enyhült a tárolási gond is. öt év alatt az állami és a termelőszövetkezeti gazdasá­gokban 68 000 vagon befoga- dású kukoricagóré, csaknem 40 000 vagonnyi magtár és 20 000 hold termését befogadó dohánypajta épült. MIKROSTATISZTIKA de a következő évekre sem kaptunk eddig építési keretet. Az elmúlt öt év óta egyetlen mozi épül megyénkben állami beruházásból, az érdi, ez is állandó huzavonával. A Pest megyei Moziüzemi Vállalat bevételéből pedig évi másfél millió forint kerül beruházási hányad címén a Beruházási Bank számlájára. — Ki rendelkezik e fölött? — Bekerül a „nagy kalap­ba”, ahonnan az ország ösz- szes beruházását eszközük — mondja Zólyomi Alfonz, a Művelődésügyi Minisztérium beruházási főosztálya mű­szaki osztályának vezetője. — Hogy hol épüljön mozi, ar­ra a Filmfőigazgatóság tesz javaslatot a minisztériumi tervfőosztályon keresztül, az Országos Tervhivatalnak. Szűcs Istvánná, a Filmfő­igazgatóság tervosztályá­nak vezetője:-— Az ország mozi épületeir nek 60 százaléka 50—70 éves, felújítani már nem érdemes. Salgótarjániban és Szombathe­lyen életveszélyes mozi épü­letek helyett építünk most újat. Kecskemét mindkét mo­zi épülete hasonló állapotban van, de erre már nem futja a beruházási keretünkből. A keretet az Országos Tervhi­vatal szabja meg. A megyei tanácsok külön beruházási keretet kapnak az Országos Tervhivataltól, miért nem építenek abból községi mozit? Pest megyei Tanács terv­osztály, Kovács Sándor beruházási főelőadó.. — A tanácsi beruházási ke­retből mozit nem építhetünk, mivel ez úgynevezett értékha­táron fölüli beruházásnak mi­nősül. Erre csak az Országos Tervhivatal adhat pénzt. Summa-summárum: járhatnánk fórumtól fórumig, a lényeg egy marad: a „nagy kalapból” nem jut elegendő a filmkultúra terjesztésének alapvető ügyére. A kiskunlac­házi moziprobléma végle­ges megoldását egyelőre nem látjuk. E kérdésnek azonban két oldala van: ha véglege­sen még nem is lehet, ideig­lenesen mindenesetre gondos­kodni kell arról, hogy a kis- kúnlacháziak moziba járhas­sanak. Dozvald Kolozsvári Grandpierre Emil: A BUROK (Kozmosz-könyvek) Egy „nagymenőkből” ösz- szeverődött társaságba isme­retlen lány csöppen bele merő tévedésből s friss, eredeti egyéniségével felvillanyozza, majd meghódítja a társaság egyik tagját, az özvegy főmér­nököt. A húszéves lány hoz­zámegy az ötvenes férfihez. Ebbe a mai történetbe az író sajátosan fanyar humora, gro­teszk emberlátása viszi bele azt a többletet, amely a szok­ványos mesét bölcsen mosoly­gó, tanulságos példázattá emeli. Talán csak az furcsál- ható benne, hogy dialógusai­ban túlteng az a bizonyos vagány beszédmodor, amelyet ez a fiataloknak szánt írásmű akaratlanul tovább propagál. Kiket olvas és milyen műveket a legszívesebben? — tette fel a kér­dést a Központi Statisztikai Hiva­tal négyezer ház­tartásban. A rep­rezentatív fel­mérésből kiderült, hogy a szépiroda­lom vezet 91 szá­zalékkal. Ezen be­lül a magyar- é:s világirodalom klasszikusai a legnépszerűb­bek. (Az összes olvasott művek 42 százaléka.) So­kan olvassák — 23.7 százalék —az ifjúsági és me­seirodaimat is, s a pony va csu­pán 6 százaléktól szerepel a „mik­ro-statisztiká­ban”. JSzemély sze­rint” a ranglista élén Jókai áll. A második legolva­sottabb író Mó­ricz, a harmadik pedig Móra. A külföldi klasz- szikiLsok közül kerül ki a 4—5. és a 6. „helye­zett": Verne, Du­mas és Tolsztoj. S hogy a fel­mérés nemcsak megbízható, de megfelel az or­szágos átlagnak is, azt a magyar könyvkiadás el­múlt 20 esztende­jének adatai iga­zolják. Ezek sze­rint Jókai: „A kő­szívű ember fiai” című műve az el­múlt két évtized alatt 703 200, Mó­ricz Zsigmond: „Légy jó mind­halálig"-ja 545 ezer 100, Móra: „Aranykopor- só"-ja pedig 354 ezer 520 példány­ban látott napvi­lágot. Verne: „A tizenötéves kapi­tány” című regé­nye hét, Dumas: „A három test- őr"-je öt, Tolsz­toj: „Anna Kare­nina”-ja pedig ti­zenegy kiadást ért meg az elmúlt húsz esztendő alatt. Jöhet a tél- megtelt az ország éléskamrája Mikor jó igazán a hús ? A svájci gasztronómiai szak­értők szerint a húsétel akkor lesz igazán jó, ha az állatok­nak nyugtatót adnak levágás előtt. Sokakat foglalkoztat a kér­dés: vajon a kedvezőtlen idő­járás miatt lesz-e elegendő zöldség-gyümölcs a téli hó-é napokra? A SZÖVÉRT ille­tékesei elmondották, nincs ok az aggodalomra, hiszen az 1964. évinél 276 vagon­nal több, összesen 19 900 va­gon burgonyával, zöldségfé­lével és almával biztosítják a városok és az ipartelepek i téli ellátását. A készletek [ összetételében az elmúlt év­hez mérten bizonyos eltoló­dás mutatkozik az alma ro­vására, illetőleg a burgonya és a zöldségfélék javára. Al- | mából — sem mennyiségi- I leg, sem minőségileg — I nem tudják biztosítani az el­múlt évi ellátást. A kész­let körülbelül 1600 vagon­nal marad alatta a tavalyi­nak, s ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy már március­ban piacra kerülnek az utolsó tételek. Burgonyából nem lesz hiány, a készletek bősé­gesen fedezik a lakosság igé­nyeit. A káposzta kivételé­vel az összes zöldségfélék­ből hasonlóan zavartalan téli — tavaszi ellátásra szá­míthatunk. Perembolt a Postástelepen Nem vagy magad! Korán köszöntött be a tél, a fákon vattás takaró, alig élt őszi lombokat temet maga alá a hó. Rianó élet: elsuhant nyarak emléke messze már, búzarendek fölött kopott avarral hintett a határ. Hogyan is történt? Nem tudom, tán tegnap harsant a tavasz, surrant a nyár, s halk ősz nyomán szél hordja már a friss havat. Ez hát az élet, életünk: tavasztól-télig illanó álom, majd mindent betemet s korán fejünkre hull a hó! Vagy talán mégse!? Életem tovább viszik a századok, benned és bennük él tovább az eszme, ha én meghalok. Szivemből szárba szökkenön életre kél a gondolat: tárult szívekben élsz tovább, emberke, sosem vagy magad! Mert ez az élet: milliárd atom játszik veled-velem, s bár kérész-éltem véget ér, maga az élet végtelen! Ágoston Imre \ Keskeny, barna öv | - és maszek dédnagymama | Azt hittem, könnyebben megúszom. Azzal a ^ naív elképzeléssel vágtam neki a városnak, ^ hogy egy széles, fekete műbőrövet fogok vá- \ súrolni. Természetesen először az áruházakat $ néztem végig —, hogy ezzel is támogathassam 5 az állami ipart. Erre nem volt alkalmam, mert ^ nem adták meg a lehetőséget. Csak lakk övét $ kaptam volna, s az sem széles, így még a Lu- Sj xus Áruházból is odébbálltam. Az eladók § mindenütt egyforma szívélyességgel bántak ^ velem, második kérdésemet, ami arra vonat- kozott, hogy számíthatok-e egyáltalán a közel- ^ jövőben ilyen övre, meg sem hallgatták. Meg- ^ értettem, hiszen nekik is fájt, hogy nem tud- ^ nak rajtam segíteni, tapintatos hallgatásuk ^ mögött megéreztcm az érző emberi szívet. $ Mit tehet ilyenkor az ember? A bátrabbak $ egyenesen, emelt fővel, a szégyenlősebbek ke- $ rülö úton, ahol kevesen járnak, elmennek a $ maszekhoz. Én az utóbbiak közé tartozom, be- ^ óvatoskodtam hát az egyik mellékutcába, ah- i hoz a céghez, amelynek őse annak idején déd- 5 anyám kesztyű- és övszükségletét elégítette ki, a hagyományok szerint kifogástalanul. Belép- ^ tem a kis üzletbe, ahol a húszadik utódtól és ^ annak feleségétől azonnal megtudtam, hogy \ nagyságosasszony vagyok, ami érthetően meg- í emelte önérzetemet. Elegánsan és határozottan i közöltem, hogy széles, fekete műbőr-övet ké- i rek. Húszadik utód és felesége rögtön ugrot- $ tok, és a púltra dobáltak három halom övét, az egyik halom ezek közül valóban széles és § fekete öveket tartalmazott, a többire nem fi- s gyeltem, nem érdekelt. Mikor kezembe vettem 4 az egyik darabot, a feleség sajnálkozva nézett $ rám: — Ugyan, miért éppen ilyent tetszik vá- § súrolni? Ki hord már manapság ilyent? Csak\ véletlenül van raktáron. — Nem divat — tét- § te hozzá a húszadik utód, és elém tolta a má- \ sik halmot. Tétovázva néztem a széles, fekete S övék után, de eltűntek, mint a kámfor. A ke- $ zembe nyomtak viszont néhány piros és fe- \ hér övét. — önnek ez a szín ...! És egyálta- § Ián! Tessék csak idejönni a tükör elé! Lérán- ^ cigáltak rólam minden olyan ruhadarabot, § amit csak le lehetett, mindketten lemérték a i derekamat, utána egy centiméter differencián $ hajbakaptak, közben azonban boszorkányság- $ gal hetven különféle színű és szélességű öv- $ vei próbáltak megfojtani. Ezzel elérték, hogy $ egyetlen szót sem tudtam szólni, s tág teret $ engedtem választási lehetőségeinknek. A már § megpróbált öveket a nyakamba és a karomra \ akasztották, s miután karácsonyfaformát öl- ^ töttem, diadalmas ordítással megállapították, \ hogy keskeny barna övét fogok venni, ami ke- $ rül... nem merem megmondani, mennyi fo- ^ rintba. Míg reszkető kézzel fizettem, a többi i vásárló is megtudhatta, hogy milyen szép va- & gyök, milyen jó ízlésem van, s hogy fogom S majd áldani a céget, ugyanis a barna öv a | koporsómig el fog kísérni. A kirakatot nézegetve aztán azt tapaszfal-1 *e*ep dóinak régi kívánsága tam, hogy a barna öv a legdrágább és hogy ^ a korszerű élelmiszerüzlet. valószínűleg nagyon mérges vagyok, mert nem ^ Óhajuk a közelmúltban tel- a saját, hanem a cég dédnagymamája jutott $ jesülh Felavatták a Riminyáki néhányszor az eszembe. - ^ úton az új önkiszolgálóboltot. (juhász) ^ Túrák János üzemvezető sze­Az érdi, úgynevezett Postás­rint, átlagban napi nyolcezer forint a forgalmuk. Hasonlóan népszerű a most megnyílt másik perem­bolt is, amely a Szántó utcá­ban 200 ezer forintos beruhá­zással készült. Foto: Gábor ^rssssssssssssssssssssssssssssssssssssssss^ X HÓVIRÁGOK I !_ HA BESZÉLGETNEK | $ s ^ Undok, lucskos idő. Az em- S bér behúzza a fejét és morog. § S Állok a megállóban és várom S $ a döcögő, hóval küzdő autó-S buszt. § Mellettem három kislány, & S tizenhét évesek. Szépek, üdék, § S hóvirágok. Viháncolnak, sport- § S szatyorba rejtett könyveiket ló- S fc bálják. Egyszerre az egyik fel- S kiált: ^ — Nézzétek, elektromos gi- § $ tárj S S Mind izgatottan keresni kéz- c di, hogy hol. [ ^ — Ott, a másik oldalon, an- ^ nál a csajnál. S — Hol? — forgatja fejét a ^ S harmadik. s — ott, annál a colos spin- s x kónál — mutattak a túlsó ol- s ^ dalra türelmetlenül. ^ Ha lehet, még szomorúbb ^ lettem. Szerettem volna elmon- S dani nekik, hogy — gyerekek, * S nem lesz ez így jó. Olyan ke- * S vés zöld levél van már a s S nőiesség bokrán, miért tépitek S ^ hát önmagatok két kézzel? S § Mit várhattok a fiúktól? A ^ majdani férjetektől ti, majda- S ni nők és édesanyák, ha ön- * S magatokat „csajnak”, „spinkó- s ^ nak” nevezitek? Nem érzitek, N ^ mennyire lealacsonyító? Most § elnevetgéltek rajta, és eszetekbe S sem jut, hogy fegyvert adtok § x ki a kezetekből, amire — min- * S den ellenkező híreszteléssel s ^ szemben — rá vagytok szorul- S ^ va. Tizenhét évesen még nem ^ tudjátok, hogy igenis gyen- S gébbek, védelemre szorultab- c S bak vagytok a férfiaknál. De § ^ később, ahogy nővé értek, s ^ megértitek, hogy minden erő- S ^ feszítés ellenére rátok több x hárul majd az élet terheiből. S A tanulás, a háztartás, a csa- § S ládi élet és gyermek gondja § ^ jobban elnyű, mint a férfia- S ^ kát. S kell az a minimális ud- S variasság, megbecsülés, ami ^ S éppen nővoltunknál fogva ki- ^ jár nekünk. J: A sáros utcánál, a locs-pocs- S nál is lehangolóbb volt a rö- § S vid, kilesett párbeszéd. Sokan s S álltunk ott, nem szerettem vol- S ^ na népszónoknak feltűnni. Kü- ^ lönben is dohogott már a ré- ^ S gén várt busz. Így mindezt s nem mondhattam el. s § K. M. i >SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS*\ Az írószövetség közgyűlése Szerdán kezdődik meg a Magyar írók Szövetségének kétnapos közgyűlése. Darvas József, a szövetség elnöke nyitja meg a tanácskozást, a i választmánynak a mai iroda.1- j műnk helyzetéről, a szövetség funkciójáról és feladatairól szóló beszámolóját Dobozy Imre titkár terjeszti megvita­tásra a közgyűlés elé. Az esemény befejező aktusaként csütörtökön megalakul az írószövetség új választmánya. Félmillió férőhely szarvasmarháknak Hétmillió baromfi részére

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom