Pest Megyei Hirlap, 1965. november (9. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-20 / 274. szám

MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA IX. ÉVFOLYAM. 274. SZÁM 1965. NOVEMBER 20, SZOMBAT Nagyobb szabadság - nagyobb felelősség Második szakmát tanulnak — Nemcsak a jövő évet Tanácskozás a konzervgyárban számtervet, csak exportfel­adatot és nyereségtervet. Nagyobb lesz az önálló­ság, de a nagyobb sza­badsággal nagyobb fele­lősség is jár. Megszűnik a prémiumrendszer eddigi formája, a vállalat határozza meg az alapbért és a mozgó reszt; kiugró teljesítményért ki­magasló bér jár. — Dolgozóink a Hatvani Kon­zervgyárban az automata do­bozzárógép kezelését, a Buda­pesti Konzervgyárban a litog­rafáló gép kezelését tanulják. A mi kezdeményezésünk volt a második szakma megtanu­lása és ma már ez az egész iparban kezd elterjedni. 1970- ben 11 ezer vagon konzervet kell gyártanunk: a jelen­legi 6000 vagonos termelés növelése szervezeti változá­sokat is szükségessé tesz. A vezetőgárdában a szakmai fel- készültség megvan, az áldo­zatvállalási készség eddig is megvolt a szezonban min­dig. A nagy feladat lelke­sítő, ma is van neve gyá­runknak külföldiek előtt, szinte külön idegenvezető szükséges a látogatók kalau­zolására. Hogy az eddigi területen a fejlődést folya­matossá teltessük, a követke­ző öt évben is további együtt­működés szükséges a gyár- részlegeik ét> osztályok között. — A tél folyamán fel kell készülnünk a következő évi terv teljesítésére és részben a következő öt év fejlő­dését kell megalapozni. Dr. Konrád Zoltán lleszámoló B. Szűcs István ma este 6 órakor Ady Endre u. 12. szám alatt, a szociális ott­honban választói részére ta­nácstagi beszámolót tart. Hogy ne vesszenek el az élet számára A kisfiú szőke és kék sze­mű. Első ránézésre semmiben sem különbözik a korabeli kisfiúktól. Azután jobban figyelve, észrevenni, hogy miért van itt. A kisfiú ven­dég itt, mert sehol sem fo­gadják be. És sokat fejlődik. Amikor ide került, nem be­szélt, csak egy-két szót, és azt is csak végszükség esetén. Ma, ha megkérdezi a tanító néni: „Ez mi?”, akkor utána mondja: „Ez mi? Ez asztal.” S még a kezével is elvégzi ugyanazt a mozgást, amit a tanítónő. A kisegítő iskola előkészítő csoportjának tizenhat gyere­két Szegő Ágnes vezeti be a fogalmak birodalmába. Neki köszönhetik Gabi szülei is, hogy a fiúcska beszél és ren­det tanul. A tizenhat gyerek szellemileg lemaradt. Itt az előkészítőben tanul meg tízig Az utolsó barázdák Az idei első havat megelőző nagy hideg mélyen megfa­gyasztotta a földet. A kemény földben nehéz volt a mun­ka, a traktorosok mégis megbirkóztak a feladattal a Dózsa Termelőszövetkezetben (Papp felv.) számolni, tanulja meg a több­kevesebb fogalmat. Itt tanulja meg a magánhangzókat. Egy barna fejű előkészítős verset mond. Néha érteni is. Mondja-mondja, de még nem érti. Mégjegyezte valahol, de nem tudja, mit. A gyerekek nyugodtan ülnek a padban, számolnak, a betűkről meg­mondják, hosszú-e vagy rö­vid. Így mondják a Kis taní­tó bácsi felmutatott betűjére (ez is módszer, hogy a gyere­kek kérdezzenek): í... mi­lyen? — hosszú, mert nagy a sipkája. És a füzetben van (vagyis írott). Sokat tudnak — mondja róluk az igazgató, nem min­den büszkeség nélkül. Mert nagv öröm, hogy végzett nö­vendékeik dolgoznak, ipari tanulók is vannak közöttük, akiknek magatartását és munkakészségét példaként emlegetik. Arról beszél, hogy ingyenes az oktatás, ingyen kapják a tízórait, uzsonnát, vacsorát is. A nevelőszülőkkel (mert ál­lami gondozottak is vannak közöttük) elégedettek — nagyjából. Sajnos igaz, hogy nem áll mindegyik hivatása magaslatán. De van olyan is, aki jóval az állami juttatá­son felül költ a gyerekre — saját zsebéből. A kicsi tanáriban tömve az asztal. Könyvek, jegyzetek. Tizenkét ember önfeláldozá­sa, hivatástudata azért, hogy a kisfiú és száztizenhat társa utolérje és megtanulja az éle­tet. (b. b.) Kis fáradság nagyobb ár A toll nemcsak a haza: piacon keresett cikk, hanem igen fontos exportáru is. A nyersbőr a szőrmeipai nélkülözhetetlen nyersanya­ga. A nyúlszőr köztudomá­súan a kalapkészítés egyia fontos alapnayaga. — Még a múltból ittfelej­tett dolog a toll és nyersbőr vásárlása házalás útján — mondotta Deák Dénes, a föld­művesszövetkezeti toll- és nyers boriéi vásárlás vezetője. — Nehezen ellenőrizhető em­berek házalnak. Kedvenc te­rületük a tanyavilág, ahol egy-egy gránit bögréért vagy osztályon aluli tányérokért, értéktelen üveg vázáért csere­berélnek. Azt nem is kell kü­lön hangsúlyozni, hogy min­dig és minden körülmények között az eladó terhére és kárára. Nem vitás.\ az já\ jól, aki egy kis fáradsággá bár — de nálunk adja el , portékáját. SPORT lyakorlatban ez darabonként 10 fillért jelent a termelők­nek. Sok termelő óvatosság­ból csak a fele mennyiség­re köt szerződést, részben a kötbérezés miatt fél, rész­ben pedig a szabadpiac lehe­tőségeire spekulál. Az eddigi tapasztalatok bizonyították, hogy minden évben három-négymillió fo­rintot hozott a saláta a vá­ros termelőinek. BIRKÓZÁS: Abonyban rendezték a ke­let terület csapatbajnokságá­nak II. fordulóját. A Nagykő­rösi Kinizsi a Szolnoki Kilián csapatával mérkőzött. A Kini­zsi mind a szabad, mind a kö­töttfogású csapatbajnokságot megnyerte. A területi csapat- bajnokság megnyerésével a Nagykőrösi Kinizsi nagy lé­pést tett az NB II-be jutásért. A CSB megnyerése után az osztályozó mérkőzésen is sike­resen szerepel, megérdemelten jut az NB II-be. A nagykőrösi birkózók a Szolnoki Kilián csapatát 5:3 arányban verték meg. A bajnoki CSB után került sor Nagykőrös és Abony csa­patai közötti barátságos mér­kőzésre, amelyen a Nagykőrö­si Kinizsi kiemelkedő teljesít­ményt nyújtva fölényes bir­kózással 6:2 arányban győzött. ! Annál is értékesebb az a győ- S zelem, mivel a nemrég meg- «rendezett megyei CSB-n az í Abony, a tartalékosán kiálló ! Nagykőrösi Kinizsit és az NB j II-ben birkózó Ceglédi Vas- ! utas csapatát is megverte. ILLŐ MEGHAJLÁS után bemutatkozom: Y A 43—78 vagyok és évekkel ezelőtt Csepelen születtem. A bács- hepehupai AKÖV telepen húztam ki hat esztendőt. Nyugodt lélekkel állíthatom, hogy magamfajta három és féltonnás kocsihoz illően szolgáltam a szocialista köz­lekedést. Betegállományban va­gyok. Ha meghallgatják, el­mondom, egy kicsit részlete­sebben, hogy mi a bajom. Még egy pár hónappal ez­előtt hetykén futottam. Hogy mit cipeltem azon az úton, nem is tudom. A hátsó fél­tengely megroppant, utána a másik. A mentők vontat­tak be a telepre. Röhögtem magamban azon. hogy két nap múlva milyen legénye­den fogok söpörni új ten­gellyel. De nem az lett be­lőle. Már a negyed vége fe­lé jártunk, a raktárban egy fia tengely nem volt. Az­zal állítottak az ■ udvar sar­cába, hogy egy hónap múl- ,j lesz és a harmadik ne­gyedben k~pak tengelyt. VEZETŐM fogcsikorgatva iilt fel egy rozoga Garant­Önköltségcsökkentés ra és még a kaputól is szo­morúan nézett felém. Nem unatkoztam az udva­ron. Két reflektorommal el­bámészkodtam és nagyon megörültem, amikor a mű­helyfőnök felém közeledett a telepvezetővel meg egy szerelővel. — Lesz valami — gondoltam magamban vidá­man. — Le kell venni az ék­szíjat erről a vén dögről! — mutatott rám a telepvezető gyűlölettel. — Ott spórolunk, ahol lehet. Különben is csökkenteni kell az önkölt­séget, mert megeszi a fene a negyedévi prémiumot. A szerelő felcsapta a mo­torházamat. Könnyen levet­te az ékszíjat. No, gondol­tam, ehelyett is újat ka­pok. Délután ketten jöttek és kiemelték belőlem az ak­kumulátort. Amikor szür­kült, a két vezető addig ke­rülgetett, amíg az összes égőket kiszerelték belőlem. A szerszámládát a mű­helyfőnök utasítására ad­ták át egy másik Csepelnek. A két első gumit kerekestől vitték el. Nem kis feladat volt a gardán kiszerelése. Nagy szükség lehetett ada­golóra, mert ripsz-ropsz sza­ladt vele az egyik szerelő a műhely felé. Vita előzte meg, hogy melyik kocsinak adják a ponyvát és a ma­gasítót. HA VALAKINEK sürgő­sen kellett egy csavar, már nem is ment a raktárba. Szerszámot hozott és amire szüksége volt, nálam sze­relte le. Eltűnt a két hát­sókerék felnije, majd utána a köpennyel együtt a belső. Egyre szomorúbban álldo­gáltam négy oszlopra tá­maszkodva. Amikor a vezetőm három hét múlva körülnézett, kö- pöt egyet és csúfolódva megjegyezte. Méltó elégtétel volt a nagy­kőrösi csapatnak ez az Abony fölött elért imponáló fölényei győzelem. Decemberben rendező Nagykőrösön a már hagyomá nyossá vált tiszteletdíjas örö kos vándordíjas Miskey Ár­pád emlékversenyt. A Miskey Árpád örökös vándordíját im­már másodízben az alapítása óta a Nagykőrösi Kinizsi csa­pata nyerte. Ez ideig a ván­dordíj még Nagykőrösről nen került más csapathoz. A nagy körösi csapat nagy reménye két fűz és lelkesen készül szí retett tanítómesterének emlé­kére rendezett versenyre. (szalkay) I Hét végi sportműsor A serdülők hárman az c: szagos serdülőbajnokság> vesznek részt Budapesten. Kosárlabda A Kinizsi női csapata (v& sárnap és szombaton) Egei ben szerepel az Országos H júsági Kosárlabda Kupába i Röplabda A. Kinizsi férfi röplabd. csapata vasárnap délelő; Miskolcon mérkőzik az N. II-be való bejutásért. TÉLI EDZÉSEK Az atléták téli edzéseiké: a Kinizsi Sportkör helyisé­geiben tartják. A Kinizsi­atléták hétfőn és csütörtö kön fél 5—6-ig, a sportisko lások ugyanezen a napokor 3-tól fél 5-ig tartják edzé seiket, ugyancsak a Kiniz^ nagytermében. Birkózás A Kinizsi ifjúsági verseny­zői négy fővel vesznek részt Budapesten (szombaton és va­sárnap) az ifjúsági válogató versenyen. Felnőtt csapatból öten va­sárnap Cegléden a Csongrád megyei válogatott ellen mé­rik össze erejüket. MIT LÍTUNK MA A MOZIBAN ? Edentől keletre. Steinbeck regényének színes amerikai filmváltozata. Szélesvásznú. Előadások kezdete: öt és fél nyolc órakor. Délután 3 órakor: Veszélyes vállalkozás. Jugoszláv film. Szélesvásznú. , — öreg koma, te is me- ! hetsz nemsokára a bontóba.'! De nem úgy lett. Hatan \ fogtak körül egy gyönyörű, \ napsütéses délelőttön. A te- \ lepvezetö boldogan mondot-\ ta, hogy sikerült a negyed-! évben hatvanezer forintot! megtakarítani. Ez a szép \ önköltségcsökkentés bizto- \ sította a negyedévi pré- \ miumot. KÉT SZAKEMBER ala- \ posan megvizsgált. Nem\ mondom, hogy nem csóvál-\ ták gyakran a fejüket. Né- \ ha marhaságnak, barbárság- \ nak nevezték, hogy alkatré- \ szeimet ilyen hülye módon § széjjel hordták. Aztán le-l gyintettek. A szakvélemény hamaro- \ san megszületett. — A kocsi \ javítása és szerelése bele- \ kerül vagy ötvenezerbe. § Bólintott a telepvezető, a \ műhelyfőnök. — Rendben§ van! i , s Es most türelmetlenül vá-§ rom, hogy mikor szállítanak\ el nagyjavításra. Sajnos, jár- ^ tányl erőm sincsen. S — Si l Évente 3—4 millió forint Megkezdődött a salátaszerződés A konzervgyár pártbizott­sága tanác ikozásra hívta meg az üzemi tanácstagokat és gazdasági vezetőket. Kovács Sándor igazgató beszámoló­jában ismertette a gyár ez évi munkáját és a jövő év feladatait. Elmondotta, hogy es év első kilenc hónapjá­ban 32 millió forinttal több értékű konzervet gyártott az üzem, mint az elmúlt év ha­sonló időszakában. A gyár éves tervét előreláthatóan teljesíti, sőt 5—8 millió fo­rinttal túl is fogja teljesí­teni. Annak ellenére, hogy a hűvös, esős időjárás miatt az idei év nehéz esztendő volt (ugyan melyik év volt könnyű a konzerviparban?). A kedvezőtlen időjárás miatt kevesebb nyersárut ter­meltek — drágábban, mint az előző évben. 15 millió forinttal maga­sabb összeget fizetett ki a gyár ugyanannyi nyers­áruért idén, mint tavaly, ez volt az oka egyes kon- zervek részleges áremelke­désének. Sokat javult a gyár kollektívájának munkája ez évbein. A korábbi években 40—50 fő tudott elkészíteni egy . vagon exportárut, ma a címkézőgép segítségével 7—8 dolgozó ellátja ezt. Bevált gyárunk kezdeményezése a rakodólapos árumozgatás te­rén is. 1966-ra 20—25 millió fo­rinttal szeretnénk növelni a termelést, így 440—445 mil­lió forint értékű konzervet kell gyártanunk. Az export terén 16—20 millió forint növekedés kívánatos a jövő évre. Üzemi eredménynöve­kedésben pedig 10 százalé­kos. A nagy feladatok meg­valósításához hozzájárul az 1966. évi 55 millió forint értékű beruházás, ebből épü­letekre 30 milliót, gépbeszer­zésekre 25 millió forintot fordítanak. Ez a nagy jelentó'ségű beruházás a gyár jelen­legi összes épület- és gépért ékének csaknem 25 százalékát jelenti — folytatta az igazgató. — Az elkövetkezendő két év­Megkezdődött a földmű- vesszövetkezet felvásárló te­lepén, a Kustár u. 2. és a Mentovich u. 10. szám alatt az 1966-os évi salátaszerző­dések kötése. Mint minden esztendőben, a leszerződött salátamennyi­séget átveszi a földműves­szövetkezet, a mindenkori szabad felvásárlási áron fe­lül 10 százalékos felárral. A ben a jelenlegi épület- és gépér tékeimk több mint 50 százalékkal fognak gyara­podni. Az I-es telepen ka­zánt építünk, kutakat fú­runk, 1100 vagonos rak­tárt építünk, új paradicsom­lé-állomás épül és új üzem­orvosi rendelő. 1966. évi tervünk megalapozása a nyers­áru oldaláról már megtör­tént. A Konzervipari Tröszt által adott 8000 hold szer­ződési tervét a gyár 9200 hold leszerződésével 115 szá­zalékra teljesítette, ez 3916 vagon zöldséget jelent. Va­lamennyi zöldségféléből je­lentősen növekedett a szer­ződés 1965-höz képest. 1965- ben 7883 hold szerződésünk volt. — Jelentősen növelteden a paradicsom, 250 holddal, a zöldborsó 300 holddal, a zöld­bab 550 holddal, az uborka 150 holddal. Kedvező időjá­rás esetén zöldbabból ugyan­annyi vagon konzervet tu­dunk gyártani, mint zöld­borsóból, azaz körülbelül 600 vagont. Szerződéseink alap­ján 16 százalékkal több nyersáru várható jövő évben. Meg kell valósítani jövő év­ben teljes egészében az üvegzáró automatagépek hasz­nálatát. A következő napok­ban 50 vagon készétel gyár­tását kezdjük meg. — Az 1966-os év nemcsak a zöldség-szerződéskötéseknél, hanem egyébként is az új mechanizmus éve. Nem ka­punk termelési tervet és lét-

Next

/
Oldalképek
Tartalom