Pest Megyei Hirlap, 1965. november (9. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-19 / 273. szám

1965. NOVEMBER 19, PÉNTEK ••Hál HEGYEI ^Mírieip 3 látogatás a gyömröi Petőfi Tsz-ben íj módszerek - sikeresebb gazdálkodás Lakodalmasok között Gyömrőn, a Petőfi Termelőszövetkezetben ez év tavaszán vezették be a szarvasmarhatenyésztésben, s azóta sikere­sen alkalmazzák az itatásos borjúneveíést. Borianként így ezer forinttal csökken az önköltség Kedves baráti meghívót | kaptam Babosról, lakodalom­éba szólót. Farkas József, az 5 ottani Vízgazdálkodási Tár- $ sulat igazgatója értesített, ^ hogy a fia meg a lánya egy- szerre házasodnak és okvet- § lanül elvár erre a nagy nap- ^ ra. Ott voltam. De megmon- ^ dóm mindjárt, nemcsak azért, ^ hogy jóbarátként osztozzak a é család örömében, hanem a é boldogságot kutató kíváncsi- é ság is vitt. Hiszen a boldog­ig Ságnak a szerelem is egyik ^ forrása, hadd lám tehát a $ pillanatot, amikor mindenki é szemeláttára bimbajából egy- ^ szerre négy szívben kinyülk é pompás virága. ^ No de idei szüret után, no- ^ vember második szombatján ^ Baboson nem két, hanem hét § pár, tizennégy ember nevét *! jegyezték be a tanácsházán ^ a nagykönyvbe, egyetlen na- é pon ennyien még sohasem S kötöttek házasságot. Na®' al- é kálóm lett volna, ennyi új há- zástól megtudni, melyiknek. mű. Szövőnő az egyik kőbá­nyai gyárban. Ahány esz­tendőd, annyi gépet kezel és olyan jó munkás, hogy a ké­pét kifüggesztették a műhely folyosóján a táblára. — Két kezünk munkájá­val és a becsületünkkel in­dulunk, szeretjük egymást, ez mind a mienk, miért is ne len­nénk boldogok? Hogy mi a boldogság? A család. Elismerem, leírva a négy válasz patetikus. csaknem frázis. Sajnos azonban a nyomdafesték nem adhatja vissza a belső meggyőződéstől fűtött hangot, sem a meggyő­ző arckifejezést. A vőfély A két ifjú pár KlSZ-eskü- vőt kötött, de mégsem vetette el mind, a régi hagyományt. Násznagy adta ki a szülői házban egyenként őket, még­pedig Strupka Istvánnak, Da- bas és környéke híres kiké­rő vőfélyének, akinek ilyen­tájt szürettől ádventig négy esztendeje minden szomba­ton ez a mellékállása. Főál­lására nézve, a pesti Ipari Láncgyárban kovács. Noha jó képű ifjú, s már huszonhat éves, még mindig nőtlen. — Annyi esküvőn veszek részt, a magaméra nem sza­kíthatok időt — ezt mondja jókedvűen, miközben felveszi magára a fehér kötényt, mert hiszen a lakodalmi vacsorán neki kell vinni és rímes mondókával fűszerezni a fel­szolgáló nyoszolyólányok élén a finom étellel teli első tálat. Hallottuk a szájából dél­után a kikérő versnek négy­féle változatát, a hagyomá­nyos rigmusokat — mint mondja — némileg átköltöt- te, korszerűsítette. Méltán keresett vőfély. Lakos Jolán kikérésénél, aki árvalány, olyan szép szavakkal bú- csúzkodott a menyasszony ne­vében, hogy szem nem ma­radt szárazon, még a sokat lá­tott újságíróé seih* Ez idáig vagy harminc pár boldogsá­gánál segédkezett, ugyan mit mond a vőfély a boldogság­ról? — Sokféle a boldogság, min­denki számára más. Számom­ra az, ha amikor a verset mondom, látom, könnyeznek az esküvői vendégek. Mert akkor tudom, jól végeztem a dolgom, szívemből jött szavam, elér a szívükig. Vi- vát! Ezzel a szóval, amit a ki­kérés minden versszaka után elkiált, fejezi be nyilatkoza­tát. Nos hát vivát! Teli már borral a pohár, koccintsunk csak, éljenek az ifjú párok! őrizhessék meg mind a sí­rig a boldogságot! Szokoly Endre ^ tárgyáról. A kísértésnek azon- ^ ban ellenállottam, attól tart- ^ va, hogy ha valamennyi la- í kodalmas házba betoppannék, 4 nem számolhatnék be mások § boldogságáról, az elfogyasz- g tott bor meg murci memnyi- ^ sége egy hét elteltével mind $ a mai napig is meggátolna & benne. § Az anyakönyvvezető g g Nyáry Miklósáé negyedsza- $ zada szolgálja a községet és ^ most már tizenötödik eszten- ^ deje anyakönyvvezető. Jól il- ^ ük sötét kosztümjéhez a szé- ^ les nemzeti színű szalag, me- ^ lyet felölt, valahányszor az ^ államhatalom képviseletében ^ házastársaknak nyilvánítja a g mátkákat. Ma talán izomlázat g is kapott a karja, annyiszor ^ öltötte fel hivatala díszes jel- $ vényét, attól meg még in- §kább, amennyi írással jár hét ^ hosszú boldogságot ígérő be- i § jegyzés. Asztalos Sándor és , ^ Opóczki Mária (húga a | ^ Farkas-lány vőlegényének), j ^ Sárkány Jenő és Bácsi Zsu- I J ____________________ N emcsak a szövetkezet, de a járás Is büszke lehet a tövesi majorban kialakított leghorn baromfi-törzsállományra (Foto: Gábor A ceglédi gyermekkönyvtárban Irodalom és történelem — Lexikon Izgalmas versenyek es muzeum Pest megye könyvtárháló­zatában legelőször, még 1958. decemberében, a ceglédi könyvtár nyitott meg külön osztályt a gyermekek számá­ra. Azóta a legtöbb nagyobb könyvtár követte a ceglédi példát. A ceglédi gyermek­könyvtárt azóta is Horváth Tibomé vezeti, bár közben három évig férjével Egyip­tomban élt. — A kis könyvtár hangula­tosan berendezett egyetlen helyiségében beszélgetünk. — Négyezer kötetünk van most, de állományunk további nö­velésére nemigen gondolha­tunk, mert több könyv szá­Partsáv, partsétány, partvédelem A napokban gépesített ala­kulat kezdte meg akcióját Ráckevén. A Közép-Dunavöl- gyi Vízügyi Igazgatóság négy méter széles, fél kilométer hosszú földsávot épít. A rác­kevei tanácstitkár mondja: — Szerettük volna, ha októ­ber végére készen áll, de a vízügyiek nagyobb gátak javí­tásával voltak elfoglalva, így most fogtak hozzá; 500 méter hosszú parksétány készül itt. Egyúttal és mindenekelőtt a partvédelmet szolgálja a Duna ellenében. A korábban elkészí­tett 400 méteres szakasz kiegé­szítése lesz s végig szomorú­fűzekkel ültetjük be. Zöld gyepszőnyeg, padok, s később higanygőzvilágítás teszi tel­jessé és hangulatossá a képet. mára itt már nincs hely — mondja. Mintegy ezer kötet az ismeretterjesztő mű, a többi mese és ifjúsági mun­ka. Beiratkozott olvasóink száma meghaladja a kilenc- százat, felső korhatáruk 14 év, de a zöm, körülbelül hat­száz gyerek, hat-hét-nyoLc- éves. Apró székek, parányi olva­sóasztalok állnak a kicsinyke helyiségben Betűország fiatal polgárainak rendelkezésére. A szabad polcokon szép rend­ben, szakszerű elrendezésben sorakoznak a könyvek. A fa­lakat színes illusztrációk dí­szítik, és néhány élővirág. — Kis olvasóink szívesen jönnek és tartózkodnak itt, csak az a kár, hogy pici a helyiség. Külön olvasószobára lenne szükség. Nem jó, ha ugyanab­ban a helyiségben folyik a kölcsönzés is. Mindig kiesze­lünk valamit, amivel szoro­sabbra fűzhetjük a kapcsola­tot. Az egyik leghatékonyabb csalétek a verseny. Legutóbb egy iskola három hetedik osztálya számára rendezett a könyvtár a tananyaggal kap­csolatos irodalmi és történel­mi jellegű versenyt. A kér­dések összeállításába bevontuk a gyerekeket is, sőt, még a zsűrit is a gyerekekből állí­tottuk össze. Meglepően nagy volt az érdeklődés. Kettős célt értünk el vele: a gyerekek érdeklődése szem­mel láthatólag megnőtt a könyvek iránt, ugyanakkor a tantárgyak iránt is. Most újabb versenyt rendezünk, a 12—14 évesek számára. Ennek egyik célja az lesz, hogy meg­ismerkedjenek a lexikonok használatával. Összeszövet­keztünk a oeglédi múzeum­Ki az ügyesebb ? Az ügyességi versenyt fel­nőttek folytatják, nem keve­sen, s nem is kis lelkesedés­sel. A terep: a jól fizető ter­mékek gyártásának megszer­zése, a versenytársak orra elől természetesen. Valami­kor — a kapitalizmus idején — konkurrcncia-harcnak ne­vezték ezt, s annak ellenére, hogy a szocialista termelési viszonyok között semmiféle létjogosultsága nincs a kü­lönböző ipari termélő egysé­gek közötti effajta „vetélke­désnek”, vannak, akik meg­próbálják visszafogni az idő kerekét. Az ügyeskedők ügy­ködése nemcsak két gyár kö­zölt szül ellentétet — nem egy esetben kedvezőtlenül be­folyásolja az iparágon belüli termelési szerkezetet Is. A textiliparban például néhány, ún. fehér áru gyártása nem tartozik a busásan fizetők kö­zé: nem is kapkodnak utá­na. Ugyanakkor a műszálas szöveteket ott is elvállalnák gvártásra, ahol ennek fel­tételei nem biztosítottak. Má­sutt — a fémtömegcikk gyár­tásnál — a profiltisztítás kü­lönben igen helyes elvére hivatkozva igyekeznek meg­szabadulni többféle termék készítésének kötelezettségétől, s helyettük jobban fizetők gvárt.r sára törekednek, füg­getlenül attól, hogy ez utób­biakhoz az anyagfedezet, a felszerszámozottság stb. nincs meg. Beleugranak — majd csak lesz valahogy. A termelés eredményességi mutatóinak javítása, a jöve­delmezőség fokozása nem Ilyen utakon érhető el! A nagyvál­lalatok létrehozása bizonyos tekintetben csökkentette az addig önálló üzemek közöt­ti ilyesfajta versengés lehe­tőségét, ugyanakkor azonban még mindig megtalálható a tanácsi iparban, s a miniszté­riumi irányítás alatt álló iparvállalatok egy részénél is. „Elkacsmarták az orrom elől” — panaszkodott a kisebb fém­ipari üzem igazgatója, egy j vastagabban fizető alkat­rész gyártására célozva Az üzemet irányító szerv dönté­se azonban jogos volt: a má­sik üzemben a termelés fel­tételei jobbak, korábban már gvártották ugyanezt az alkat­részt, tehát bizonyos fokú be­gyakorlottsággal is rendel­keznek. a szükséges felszer- számozást rövid idő alatt megoldják. E feltételek az említett igazgató irányítása alatt levő üzemben nem vol­tak meg, mé*ts: vállalta vol­na a feladatén. A gazdasági irányítás napi­renden levő reform iával kap­csolatban nem kevés a félre­értés, sőt, a félremagyarázás sem. Vannak, akik a fentebb említettekhez hasonlóan ér­telmezik a jövedelmezőség fo­kozását, holott a reformok cél­ja ennek éppen az ellenkezője: az egészségtelen rivalizálás megszüntetés, a kézen-kö- zön eltűnt cikkek — sok eset­ben éppen az említett okok miatt hiánycikké lett áruk — gyártásának biztosítása sok más, jelentősebb összetevő mellett. A termelés fő célja változatlanul a bővített új­ratermelés feltételeinek biz­tosítása, illetve a lakosság fo­gyasztási Igényeinek kielégí­tése, s nem valami minden­áron kierőszakolt, öncéllá vált eredményjavulás kimutatása. Ott, ahol ezt nem veszik fi­gyelembe, úgy járnak, mint a rossz hosszútávfutó. aki a* első sráz méteren nagy haj­rát csinál, s utolsóként fut be . .. Az ügyeskedés csak rövid ideig tartó eredménye­ket hoz — a termelés „hosszú távján” nem ez vezet célhoz! M. O. 12 s&öveikvactbvn takarmanykeverő-gépek a tsz-ek tulajdonában Ma már nem kell meg­győzni a termelőszövetkeze­tek vezetőit a keveréktakar­mányok előnyéről. A szövet­kezetek többsége ezzel ne­veli a fiatal állatokat, sőt sok szövetkezeti gazdaság szinte teljes egészében rá­Vácrátót Sárgul a banán — érik a kávécserje mölcs beérése után elpusztul és csak a töve ma­rad meg, amely­ből azután szinte szemlátomást nö­vekedve, néhány hónap alatt több méter magasságú növény fejlődik. A rátóti ho­mokra varázsolt trópusi világ má­sik látványossága a Laeliocattleya Sundyana Orchi­dea, amely most először bontotta ki színpompás szirmait. tért a keveréktakarmányu etetésére. Eddig nem kis nehézsé­get jelentett a szövetkezetek­nek, hogy nagy mennyisé­gű takarmányt kellett „moz­gatni” azzal, hogy a cse­reterményt a keverőüzembe szállították, onnét pedig a keveréktakarmányt szállítot­ták a gazdaságba. Mind több szövetkezeti vezető kifogásol­ta ezt, s kérték, hogy hely­színen, gazdaságukban állít­hassanak elő keverékeket. A közelmúltban megszületett a döntés: 12 Pest megyei ter­melőszövetkezet kap keverő­gépet, s természetesen el­látják őket a szükséges alap­anyagokkal is. Ha a kísérlet beválik, több szövetkezet át­térhet a keveréktakarmányoi: készítésére. — Ma: újvárosi téli esték. Cegléden, az újvárosi ol­vasókör helyiségében, ma dr. Nyilas Endre tart elő­adást az újvárosi téli esték keretében „Újváros egész­ségügye, orvosi tanácsok a télre” ■ címmel. zsanna, Havasi Pál és Smal­ler Erzsébet, Szabados János meg Ribár Júlia, Gáspár Ist­ván meg Jakab Rozália, Far­kas József és Lakos Jolán, Opóczki János és Farkas Ro­zália házassága került be egymás után a könyvbe. _ Úgy látszik, errefelé az e mberek nem babonásak — mondjuk, mert hogy tizen- harmadika van. — Vagy ki tudja, hiszen, ha nem péntekre esik, szerencsés napnak tartják, a hetes szám meg különösen szerencséthozó .— hangzik a vidám válasz. Hét családi életet indított út­jára, hogyne lenne jókedve. És vajon mit tart a boldog­ságról? — Saját tapasztalatom sze­rint nincs nagyobb a családi boldogságnál. Ennyire meggyőzódéses , anyakönyvvezető. Ám a há­zasság, amit kezével megköt, I mind boldog-e? Vagy tartós legalább? Féltheti a hivatala jó hírét, bizony huncut mo­sollyal nagyon diplomatiku­san felel: — Erről kérjen a túlolda­lon, kicsit feljebb az utcán, I ! a járásbíróságán felvilágosí­tást. Igaz, ma délután _ nem „üzemel”, ez nem a válások ideje. Szombat az én napom, és aki ideáll elem, az mind egy szálig boldog. Két menyecske — két ifjú félj Elhangzott Nagy Mihály járási KISZ-titkár ünnepi be­széde, leánykar énekel, az út­törők sorfala között két új­donatúj pár vonul ki a há­zasságkötő teremből. Vége _ a szertartásnak. Gyalogosan in­dul a násznép, száznál is több ember, a lakodalomba. Harsog a rezesbanda, most még száraz torkokból vidám rikoltozás tör fel. Az idős Farkas nagymama — hét gyermeke, unokái, dédunokái mind itt vannak — megigaz- ! gatja fejkendőjét, fehér kötő- } jét, két unokája lagziján egyedül perdül elsőnek tánc­ra a terített asztalok között. Én meg — ej, milyen ke­gyetlen is a mesterségem! — most mindjárt szétválasztom az asszonyt az urától, egyen­ként félrevonom, kifaggatom mind a négyet, melyik mit mond a boldogságról. Opóczki János 22 éves, Die­sel-motorszerelő a pesti Észa­kt Javítóműhelyben, jelenleg katona. Rendkívül jó arcú, jó vágású ifjú. Véleménye: — Két ember szeretete egy­más iránt egy életen keresz­tül — ez a boldogság. Farkas Rózái, a felesége, a tavasszal érettségizett a gim­náziumban. most hivatalba jár. Igen szemrevaló és szöszke. Égszinszeme ragyog: — Csak legyen meg min­dig mindkettőnk egészsége, munkaereje, nem félek én akkor attól, hogy elhagy min­ket a boldogság. Farkas József 22 éves, la­katos a Ganz-MÁVAG-ban. Szép szál, fess, feketehajú fia­talember. — Én eddig mindig boldog voltam, ilyen mint ma, per­sze soha. Azt hiszem, ha ne­héz is az élet, csak szeretet legyen, a boldogság megma­rad. Farkas Józsefné, Lakos Jo­lán 20 éves. Nagyon szép, nyúlánk, barna hajú, kék sze­A kávécserjék évről évre ter­méssel hálálják meg a gondos ápolást. Az idén jó néhány duplá­hoz elegendő ká­vét szüretelnek majd a tíz cser­jéről. Jól érzi magát Vácrátóton a leg- újabb szerze- j mény, a kínai j törpe fenyőfa is. i A növény tízéves \ kora ellenére is ! S csak 30 centimé- \ tér magas. I A vácrátóti bo­tanikus kert üvegházai a téli időben is sok lát­nivalóval várják a látogatókat. A párás meleg levegőben az idén már hatodszor hoz termést a törpe banánfa. Egyetlen, csak­nem félmázsás fürtjén 180 gyü­mölcs érlelődik. Többsége még zöld, de már akad köztük néhány sárguló banán is. A délszaki törpe- fa szára a gyű­rnéd, amelynek igazgatója, dr. Ikvay Nándor, lelkes segítő­társunk. ö állította össze a helytörténeti kérdéseket a versenyzők számára. A gye­rekeket valósággal lázba hoz­ta ez az új verseny, nemcsak a könyvtárat özönlik el, hanem a mú­zeumot is, hogy felkészüljenek a dön­tőre. A ceglédi pedagógusok is felismerték a gyermekkönyv­tár hasznosságát: egyre több­ször keresik fel tanáraik, ta­nítóik vezetésével a diákcso­portok. A ceglédi kis könyvtár 12—14 éves olvasói egyébként leginkább a Cooper-regények, a Delphin-sorozat kötetei, Verne ' munkái, az indiánre­gények, az útirajzok és álta­lában a kalandregények iránt érdeklődnek, de észrevehe­tően fokozódik a politikai vo­natkozású szépirodalmi mun­kák iránt is az érdeklődésük. A nyolcadik osztályosok már Jókai, Mikszáth és Dickens munkáit keresik. A lányok kitartanak a Pöttyös és a Csíkos köny­vek mellett. — Ha kaphatnának még egy helyiséget — sóhajt a kis könyvtár vezetője —, sokkal, de sokkal nagyobb eredmény­ről számolhatnánk be. Irigy­kedve gondolok a szolnoki gyermekkönyvtárra, amely a mi példánk hatására létesült, de már messze túlszárnyalt bennünket. A helyzet mégsem kilátás­talan, bár a helyiség kérdé­sének megoldása igen súlyos feladat. A biztató az, hogy a városi tanácsházán kel­lőképpen értékelik az it le­ni kultúrmunkát, különösen Győré Sándor, a: művelődésügyi osztály veze-; tője és munkatársa, Bárdos i Endre munkálkodik lelkesen ] a fejlesztés előfeltételeinek j megteremtésén. m. L !

Next

/
Oldalképek
Tartalom