Pest Megyei Hirlap, 1965. november (9. évfolyam, 258-282. szám)
1965-11-18 / 272. szám
Az ideológiai munkáról és a klubélet feladatairól tanácskoztak a népművelők Járásunkban is megkezdődött a népművelők továbbképzése. Kedden délelőtt a ceglédberceli művelődési házban gyűltek össze a járás és város népművelői. Ezen az első foglalkozáson két előadás és két korreferátum hangzott el. Varga Gábor, a járási párt- bizottság ágit.-prop. osztályvezetője, az MSZMP Központi Bizottságának ideológiai irányelvit ismertette különös tekintettel a népművelési munkában a járás és város népművelőire váró feladatokra. Előadásában részletesen foglalkozott a népművelés gazdasági feltételeinek és az ideológiai munkának kölcsönhatásaival, az ifjúsági mozgalmak feladataival a fiatalok nevelésében, a vallásos nevelés káros hatásaival, a szocialista-kommunista világnézet kialakításában a népművelőkre váró feladatokkal, az értelmiség tudatformálásának problémáival, valamint a szocialista művészet névelő és ízlésformáló szerepével. Lengyel István, a Népművelési Intézet munkatársa, a klubélet céljáról, feladatairól és sajátosságairól szólva elmondotta, hogy arra kell törekedni, hogy a népművelési munkában is eltűnjenek a „fehér foltok?’, nemcsak területi vonatkozásban, hanem a különböző társadalmi rétegek tekintetében is: a népművelési munkának el kell jutnia azokhoz a társadalmi rétegekhez is, melyekkel a múltban nem, vagy csak keveset foglalkoztunk. A jó klubélet alapfeltétele — mint mondotta — a határozott program, mely egy- időben segíti a tagok művelődését és nyújt színvonalas szórakozást. Ezt viszont csak altkor lehet megvalósítani, ha a klubokat az érdeklődési igényeknek megfelelően szervezzük. Ebben az esetben pedig — céljuknak megfelelően — a klubok a társasági élet színhelyévé válnak. Gondoskodni kell a klubfoglalkozások tárgyi feltételeiről: legyen a klubokban játék, sakk, rádió, televízió, s nem utol - sásorban ízléses, kényelmes berendezés. Felhívta a figyelmet a különböző tv-soro- zatok differenciált megtek'n- tésére, amit aztán minden esetben vitassanak meg a jelenlevőkkel. Az előadások után az al- bertirsai és a törteli művelődési házak igazgatóinak korreferátuma hangzott el. A vitában pedig — többek között — felszólalt Detrei Sándor, a járási tanács művelődési osztályvezetője, hangsúlyozva, hogy a népművelési munkában igen fontos a helyi adottságok legmesszemenőbb figyelembe vétele. PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Vb-Alé« Cegléd Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága november 19-én (pénteken) délelőtt 9 órai kezdettel a városi tanács vb 11-es szobájában j ülést tart. Napirenden szerepel: a személyzeti munkáról szóló jelentés, valamint tájékoztató a kisipari tevékenységről. A KISZ lakásépítéssel kapcsolatban közérdekű bejelentést tesz a végrehajtó bizottság elnöke. IX. ÉVFOLYAM, 272. SZÁM 1965. NOVEMBER 18, CSÜTÖRTÖK Év végi irteglvpvIéNvk: Higanygőzlámpák — Útépítés, fedett árok — Az emberek évezredek óta testük legmutatósabb díszének a szép, dús hajat tartották. Az egészséges haj sűrű növésű, selymes, rugalmas. Színét a hajszálban lerakodott festék és levegő meny- nyisége határozza meg. A haj növekedése igen lassú, legfeljebb napi fél millimétert, tehát háromhe- tenként egy centimétert nő. A növekedés azonban nem „végtelen”, mert a hajszálak vége állandóan kopik, s egy idő után a hajtüsző sejtjei új hajszálat termelnek. Kedvező időben járjunk hajadonHAJUNK - DÍSZÜNK fővel, rossz időben viseljünk kalapot, sapkát, vagy kendőt. Ezek ne legyenek túlságosan zártak, biztosítsák a haj szellőzését. Az ápolás legfontosabb tényezője a rendszeres hajmosás, ezt megszabja a haj hossza, a fejbőr zsíros, vagy száraz természete. Általában a kéthetenkénti hajmosás egészséges. Az erősen zsíros haj mosásához kéntej, gyógy- szappan, a WU 2 sampon ajánlatos. A zsíros haj szárítására télen igen jót tesz a kvarckezelés. Eredményesek a szeszes készítmények, például a Birkenwasser, Figaro hajszesz használata. Ezek szeszben feloldott fertőtlenítő és egyéb gyógyhatású anyagokat tartalmaznak. Zsírtalanítják és tisztítják a fejbőrt, csökkentik a kor- pásod ást. Fokozzák a hajhagyma vérbőségét és ezzel elősegítik a hajszálak megújulását és növekedését. A Caola fertőtlenítő sampon a korpás, túlzsíros fejbőrnek hasznos. S. F. AZ ŐSZ DERŰJE A szokásos év végi meglepetésekből eddig a zimankós fagy érkezett meg elsőnek. De talán álcád valami kellemesebb meglepetés is a városban? A Délmagyarországi Áram- szolgáltató Vállalat ceglédi üzemvezetősége nevében Nemes György a következőkről tájékoztat: — A város megrendelése alapján befejeztük a körút villamosítását. Egy igen jól sikerült újítás segítségével és a leggondosabb takarékossággal komoly mértékben csökkentettük a közel kettőmillió forintos munka költségét. Ebből a megtakarításból \ harminc higanygőzlámpát tudnak felszerelni. A tanáccsal történt megállapodás alapján a most következő néhány hét alatt felszereljük a korszerű higanygőzlámpákat a város jelenlegi legsötétebb utcájában, a Köztársaság utcában, valamint a Szolnoki utat az Alszegi . úttal összekötő Bercsényi utcában. A városi tanács műszaki osztályán tudtuk meg a következő kellemes közérdekű hírt: A Pénzügyminisztérium több százezer forint rendkívüli póthiteit adott a városnak azzal a kikötéssel, hogy ebből a körúton folyó útépítést és vele kapcsolatos munkákat kell elvégezni. A Vízépítő Vállalat — annak ellenére, hegy alig néhány hét van hátra az évből — vállalkozott a hétszázezer forint értékű munkára. E munka elvégzése során teljesül a Déli útiak régi kívánsága: az út menü nyílt árkot fedett árokká építik át. A Vízépítő Vállalat a munkálatokhoz máris hozzáfogott, s így a jövő tavaszi esőzések remélhetőleg nem okoznak majd annyi kellemetlenséget ebben a városrészben, mint amelyek eddig évenként megismétlődtek. Szabálysértők Csirke — igazolvány nélküL Pásztor Istvánné Cegléd XIII. kerület 376 számú lakos termelői igazolvány nélkül árusította csirkéit. 150 forint büntetést fizetett. „Kerékpárt a piac területére bevinni tilos” — jelzőtáblát nem vette figyelembe Módos Sándorné ceglédi lakos. A meggondolatlan kerékpártulajdonos 100 forint pénzbírságot fizetett „figyelmetlenségéért”. A szabály az szabály. Pólyák Imre ceglédi lakos nem vett részt a kötelező védőoltáson, mulasztásáért 150 forintra büntették. Rádió — adó nélkül. Asztalos Györgyné ceglédi lakos a harmadik negyedévi rádióadóját nem fizette be, hanyagságáért 150 forint bírságot fizetett. A divat szab törvényt a pipának 200 éve: pipaadó és 17 ceglédi zugpipás Ma: a pipa kiszorult a tanyavilágba Kétszáz esztendővel ezelőtt népszámlálás volt a városban és ekkor sok egyéb mellett arra is válaszolni kellett, vajon a megkérdezett hogyan áll a pipálással. A hagyomány szerint tizenhét olyan ceglédi polgárt sikerült felfedezni, akik pipaadót fizettek. Ezek tehát minden kétséget kizáróan áldoztak e nemes élvezetnek. Lehet, hogy szép számmal voltak olyanok, akik leeresztett zsalugáterek mögött, vagy valami titkos helyen, szopogatták a pipacsutorát. A pipa mellett a század elején nagy becsülete volt még az igényes dohányos előtt is — az ebéd után elfüstölt ropogós, aranysárga szivarnak. Ügy látszik azonban, hogy nemcsak a ruházkodás, meg a pipere igazodik a divathoz, hanem a pipázás is. — A dohányzás szenvedélye határozottan emelkedőben van, — mondotta a Magyar Dohányipar ceglédi elosztójának vezetője. — Ennek ellenére a pipadohány fogyasztása az utóbbi hat esztendőben pontosan a felére csökkent Körülbelül ugyanezt mondhatom, talán valamivel kisebb mértékben, a szivar fogyasztásáról is. — Pipadohányt ma már főleg a tanyavilágban, meg a községekben levő boltok rendelnek. Ott is elsősorban az öregek vásárolják. A fiatalok a cigarettát részesítik előnyben. — Vagyis a pipálás lassú kihalásra van ítélve? — Ezt nem merném ilyen határozottan mondani. Köny- nyen lehet, hogy a divat felkapja a pipát, és akkor ismét megindul a pipadohány fogyasztása. Mint ahogy néhány évvel ezelőtt nem visseitek mellényt, meg kecse- ge orrú cipőt. Ma már ritka a mellény nélküli öltöny. A cipőboltok kirakataiban is csak csukaorrú cipőket kínál a kereskedelem. Hála a mindenható divatnak, ami egy szép napon újból divatba hozza esetleg a pipát is. (-« 13+? A 13-at könnyű volt eltalálni. De mennyi az a bűvös egy — azt egyelőre most totózgatja Bellér Ferenc Folyó utcai fuvaros. Különben is a 13-at nem ő találta meg, bár némi köze van hozzá neki is. Egyszóval kollektív ez a szokatlan totó. Több okból is. Először: a Malom tér parkja kollektív munka eredménye. Bellér libái is kollektive legelésztek benne. A hatósági személyek a kollektív vagyon vélelmében ugyancsak „kollektive" hajtották be a libuskákat. Ami azonban a „plusz" jel után következik, az bizony kilóg a „kollektívből”: ha a szabálysértési előadó kiszabja rá — a kifizetése már erősen egyéni. Ráadásul nem is „plusz”, hanem mínusz. A kollektív liba-totóra — úgy látszik — csak ráfizetni lehet. (ez) Bent van végre. a gyorsan szálló évek és labdák nyomán a CVSE is az NB II-ben (Lencsés rajza) csillog a szociális otthon öreg lakóinak arcán. Az elmúlt őszi napok utolsó fényeit kihasználva, az otthon udvarán levő padokon sütkéreznek az egykor magányos öregek. A telet idéző hideg idő beálltával természetesen visszavonulnak a társalgószobákba, ahol újságok, képes folyóiratok, könyvek, kártya, rádió, televízió és egyéb szórakozási lehetőségek feledtetik „magányos” napjaikat (Jakab Zoltán felvétele) Az 1964. decemberi párthatározat végrehajtását, a végrehajtás során szerzett t- >'?.sztalatokat és az időszerű feladatokat tárgyalják meg november 19-én délután 2 órakor a város üzemeinek igazgatói és párttitkárai a városi pártbizottság vb-termében. lődött, s már ebben az időben is „új város”-nak nevezték. A tulajdonképpeni „Újváros" ma is akkora, mint volt az eredeti parcellázás idején. A különbség annyi, hogy a rakoncátlan Gerje patakot szabályozták, „új árkot” ástak a településen kívül s a vizenyős, mocsaras részt lecsapolták. A felszabaduló részeken is, és a Déli út külső oldalán levő akiok és száraz malmok helyén is lakóházak épültek, s így a régi város összenőtt az új várossal. Az uradalom már a parcellázás után pár évvel temetkező helyet is jelölt ki a Dinnyés-halmon, amelyekbe 1942-től kezdve felekezeti elkülönülés szerint temetkeznek. Városunk első perifériális jellegű iskolája is itt épült fel, mely több mint száz éven keresztül szolgálta a helyi művelődés ügyét. 1876. tavaszán egy hónapig a 77 éves Táncsics Mihály is tanított ebben az iskolában, aki ebben az időben Cegléden lakott. Az iskola egyik fala pár évvel ezelőtt kidőlt s a renoválás óta más célra használják. Később egy másik iskola épült, amely ma ennek a jelentős városrésznek egyetlen iskolaépülete. Bizony, száz év alatt a kultúra fejlesztése, érdekében itt nem sokat tettek. 1872. január 1-én „az illedelmes társalgás, hasznos olvasás, törvényileg nem tiltott mulatságos időtöltés, a vélemény és helyzetben különbözők közeledése és az értelmiség és erköl- csiség előmozdítása és fejlesztése” céljából megalakul az Újvárosi Olvasó Egylet, melynek „minden becsületes jellemű és tisztes magaviseletű egyén” tagja lehetett. Az egykori zsúpfedelű kis házikó helyén a húszas években új székház épült, mely napjainkban megújítva, szépen kitatarozva, mint művelődési ház, a közművelődés területén egyre szebb feladatokra hivatott. Az újvárosiak öntudata és lokálpatriotizmusa ma is közismert. E települések építészeti, művészeti emléke szinte semmi. Mindössze egy Forgács-novella őrzi egy szomorú sorsú újvárosi lány. Csifó Julis tragédiájának emlékét. Bár az újvárosi öregek bizonyosan őrzik emlékét a zselléri múltnak. Érdemes volna megvallatni azt a múltat is, mielőtt feledésbe merül. ^ssssssssssssssss/sssssssssssssssssssssssssssssss/ssss/ssssssssssssssssssssssssss/s/sss/ssss \ A százötven éves \ Újvárosról * A múlt század elején sok kanyarral, az öreg város aklos ^ kertjei alatt, valahol a mai Vörösmarty tér környékén, ka- ^ nyargott a Gerje patak. Itt állt a kőhíd a Körös felé vezető ^ országúton. Mellette a híres vendégfogadó, a Chineser, vagy ^ más néven a Zöldfa vendéglő, amelyet 1826-ban a város kór- i ház céljára vásárolt meg, de kórház sosem lett belőle, hanem i csak árvaház. Az épület — lakóháznak alakítva — a mai na- > pig is megvan. A Gerje■ patakon állt a város tulajdonát képéig zö „pitlis” malom. Kelet felé két hatalmas szélmalom vitor- \ Iája hányta a szélben a cigánykereket. Az egyik, a ma is Szél- \ malomzúgnak nevezett sík térségen, a másik a Dinnyés hal- ^ mon várta az őrölni valót. A régi Gerje medrétől délre enyhe homokhullám fekszik. ^ Százötven évvel ezelőtt a szegény zsellérek lakóházépítkezés- ^ sei próbálkoztak ezen a területen. A lakosság gyorsan szaporodott. Az akkori belső terüle- S ten már új házakat építeni nem lehetett. Az 1834-es úrnapi | tűzvész után az uradalom nagyobb parcellázást kezdeménye- i zett. Házhelyek céljára kimérette azt a homokhátat, mely a S Gerjén túl feküdt s főként az állattartóknak volt alkalmas ^ házépítés céljára. Az egész déli határ ebben az időben még osztatlan közös ^ legelő volt. Az új település, az öreg várostól elkülönülve, gyorsan fej- |----------------* ; * Részlet dr. Szomorú Istvánnak az „Újvárosi téli esték” § keretében tartott előadásából.
