Pest Megyei Hirlap, 1965. november (9. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-18 / 272. szám

MJT

me erei

íJCítrlap

1965. NOVEMBER 18, CSÜTÖRTÖK

Egy halálhír margójára...

Nagyvállalat áruforgalmi osztályán jártam a minap. Régi ismerőseim. Most mégsem fogadtak a szokott kedélyességgel.

— Nagy a mi szomorúságunk ... Es elmondották szegény Miska tragédiáját. Rettenetesen lesújtott. Mintha sztrájkba léptek volna agysejtjeim — nem akarták felfogni e fiatal, tehetséges férfi öngyilkosságát.

Ahogyan nálunk Pesten szokás, kérdezősködtem a részleteket illetően.

. . . Egy hónapja mondták ki a válást... Az ötéves kislány az asszonynál maradt... Pedig igen szerette a családját ...

— Nem volt észrevehető valami változás?

— De igen . .. Így utólag ... zaklatottnak látszott . . . Eddig a történet. Még udvariasan letettem lü forintot a koszorú gyűjtésükhöz. Leírtam a telefonszámomat, hogy a temetésről időben értesítenek . . . Azután megindultam a ködös téli délutánon a kivilágított körút irányában. S míg az élők ide-oda lökdöstek a forgalomban, egyre csak a halottra gondoltam.

Furcsa illemkódex, sajnos egyre jobban elharapódzik — amely így fogalmaz: más a munkahely, és más a magánélet; ha Kovács szaktárs nem szól, hogy haldoklik, nincs jogom ezt észrevenni . . . Vajon munkaköri feladatom-e, beavatkozni a magánéletébe... Hallottam ilyesmit sokszor, de lepergett rólam. Emberek. Nehéz megváltoztatni őket. Most a tragédia kapcsán ismét eszembe jutott.

Talán restéit szólni kínlódásairól . . . Vajon miért nem akadt közöttük egy, — mondjuk az a csinos, elvált asszony, a szakszervezeti bizalmijuk ... A bélyegpénz pontos beszedése lenne valóban minden feladata? . ..

Persze, most utólag nehéz a mozaikot összerakni.

Tény, hogy valaki közvetlen munkatársuk, egyik napról a másikra szerencsétlen lett. Tapintatból, vagy mert „nem illik’* belecíugni más dolgába az orrát, a szimpatikus közösség hagyta, hogy a magány, az élet céltalannak vé- lése, végülis öngyilkosságba kergesse ...- Jó lenne elgondolkodni az eseten. Tisztázni kéne, — ba nemis a paragrafusok útvesztőjében, de saját lelkiismeretünk előtt: szabad-e, illetve parancsolóan kötele- ző-e az emberség, a törődés ... Hiszen életünk nagy részét, heti 48 órát a munkahelyünkön töltjük. Mikor ízléstelen kíváncsiskodás, és mikor tapintatos az érdeklődés éppen az elesett érdekében

G. Molnár Edit

Számtan - kontra matematika

Két oktatásmód ellentmondásai

Amikor a tanulók átkerülnek az általános iskola 8. osztályából a gimnáziumba, váratlanul egészen más, szokatlan oktatási móddal találják szembe magukat. A gyakorlati számtam után most a matematikában általánosítva, és bizonyítással kell a számításokat elvégezniük. Egy-egy témából, önálló, átfogó feleletet várnak tőlük, így aztán nemegyszer megtörténik, hogy az általános iskolából jó eredményekkel érkező tanulók a gimnázium első osztályában megbuknak.

A két oktatásmód között szakadék van.

— A változtatás szükségessége már nem új keletű gondolat — mondja Mészáros László megyei matematikai szakfelügyelő, akivel egy matematikai bemutató óra után beszélgetünk a váci gimnáziumban. — Gergely Péter szakfelügyelő kollégámmal évek óta szorgalmazzuk ezt a változtatást.

— Hogyan lehet segíteni?

— Munkatervünkben helyet adtunk olyan összejöveteleknek, amelyeken Vác város és környéke általános iskolai matematikai tanárai meghallgatnak egy gimnáziumi bemutató órát. Utána elemezzük, megvitatjuk a tapasztaltakat. Ilyenkor egy meghívott előadó, mint a mai alkalommal Pálmay Lóránd tankönyvíró, előadást tart. így tehát az ilyen összejövetel, a problémák megvitatásán túl, egyúttal tanári továbbképzés, s módszertani tapasztalatcsere is. Megvitatjuk a szükséges változta tásoliat.

— Melyik oktatási szinten történik változás?

— Az általános iskolában. Már a 8. osztályban rávezetik a tanulókat, az indirekt bizonyításra, önálló feleletet várnak tőlük, magasabb szinten bírálják el tudásukat. Jómagam, ha szakfelügyelőként részt veszek egy általános iskolai órán, középiskolai szempontokat viszek az óra bírálatába. A változás persze nem máról holnapra történik, lassú, sok vitával, tapasztalatcserével megvalósuló folyamat.

— És más tantárgyaknál?

— Természetesen nemcsak a matematika oktatásában

mutatkoztak nehézségeink, hanem általában a nyelvek és a természettudományi tárgyak oktatása terén is. Munkaközösségi összejöveteleink valamennyi idetartozó tantárgy általános iskolai oktatásának reformálására kiterjednek.

D. J.

Fogolytelep az erdők labor a tori urnában

Vfitlmtilttvuk

svrtdsrilhun

A Csongrád megyei Ásott- halom község határában Héjjá Ferenc erdész tanyáján vadmalacokat nevelnek a házi disznók. Az erdészházat gyakran kerülgette egy jól megtermett vaddisznó és a kocákkal kötött barátságból származnak a csíkos utódok. A húsz kismalac külsőre az apára hasonlít, azonban úgy látszik, az anyakocák természetét örökölték, mert nagyon szelídek, nem hagyják el otthonukat.

TUSKETLEN AKÁCOK, KÍNAI MAMMUTFENY0, DOLLÁRT TOJÓ MADARAK

Különös madárhang csörren a télies erdőben egy magas platánfa tetejéről. A fa lombja már ritka, kopaszodó ágain csak néhány megbar- nult levéllel játszik a szél, de a madár láthatatlanul rejtőzik mögöttük.

— Szajkó — mondja Csányi Sándor erdész, a Gödölői Erdőgazdaság százharmincöt hektáros arborétumának vezetője, amint lekapja válláról a fegyvert, és villámgyors mozdulattal megtölti. A lövés élésen csattan, szinte belejajdul a hervadó erdő. A fa tetejéről nyílegyenesen zuhan az avarba a madár.

— Szegény — sajnálkozik

valaki, amint meglátja az erdész kezében a színes tollú, halott madeirát.

Fészekrabló,

mondja közömbösen a vadász, és kitép néhány égszínkék sávos tollat zsákmányának szárnyából. — Mátyásmadár- nak hívja a nép. Több kárt tesz, mint hasznot. Az éneklő madarak fészkeit fosztogatja.

Egy ideig szótlanul ballagunk tovább a fák között. Az ősz, ez a nagy varázsló, amint elénk tárja művészetének szinte giccses szépségeit, lassanként feloldja a hangulatot. Kis tisztásra érünk. Közepén kerek grupp. Apró facsemeték ölelik körül. Sötét színű, karcsú fa emelkedik ki közülük.

— Kínai mammutfenyő — mutat rá az erdész. — A világ alig tizennégy esztendő óta ismeri. 1941-ben találtak rá Kínában, ahol 100—120 méter magasra is megnő. Onnan hozták el néhány magját. Kapott belőle a szegedi fü- vészkert is. Ez a mienk is onnan való. Igen gyorsan nő. Néhány év alatt húsz-huszonöt méter magasra is.

A nagyközönség nem sokat hall, és még kevesebbet tud erről az arborétumról. Telepítését már több, mint hatvan évvel ezelőtt, 1902-ben kezdték meg Gödöllő és Isaszeg között. Azóta az erdők tudományának egyik igen fontos, eleven laboratóriumává fejlődött. Három évvel ezelőtt az Erdészeti Tudományos Intézet irányításával kidolgozták ötéves felfejlesztési tervét, és megkezdték annak végrehajtását.

— Az arborétum rendeltetése az, hogy kikísérletezzük benne az ország különböző vidékein legelőnyösebben termelhető fa- és cserjefajtákat, és a hazai, valamint a külföldi egyedekből nagy mennyiségű szaporítóanyagot állítsunk elő — mondja az arborétum vezetője.

A hely és a talaj

egyaránt alkalmas ezeknek ^ az erdőgazdasági szempontból | annyira fontos kísérleteknek S a végrehajtására. Kedvező S életfeltételekre találnak itt a ^ tűlevelűek és a lomblevelűek, $ a fák és a cserjék egyaránt. § Jelenleg, a többi között, § nem kevesebb, mint tizenhét ^ akácfajtával folynak a kísér- letek. Az ország különböző S vidékeiről, valamint számos í külföldi erdőből válogatták ki § a legszebb növekedésű, tüske- ^ mentes, és a legjobb ipari fát ^ adó egyedeket. Mintegy hu- | szonháromezer nevelkedik ^ már belőlük a nagy gonddal 8 kezelt parcellákon. A hazai | egyedeken kívül van szép í számmal képviselője Romá- | nia, Hollandia, sőt az Egye- ^ sült Államok akácféleségeinek ^ is. Azt vizsgálják, hogy ezen ^ a homokos talajon, dombos ^ területen, amely az alföldi és 8 a középhegységi vidék talál- 8 kozásánál fekszik, melyik 8 fajta adia a legszebb törzse- 8 két, és melyiknek van a leg- ^ nagyobb cellulóztartalma, ami ^ ipari szempontból annyira ^ fontos.

$ Hasonló kísérletek folynak a ^ fenyőfélékkel is. Tizenhat—ti- ^ zenyolc fajta fenyőt telepítet- | tek Európa több erdejéből ho- ^ zott magvakból.

^ — Jelenleg 220—230 fajta

$ lomblevelű fa és nyolcvan fe- $ nyőfajta él az arborétumban, § igen sok díszfa és díszcserje ^ is.

$ A kertet a háború csaknem 5 teljes egészében elpusztította. $ A fákat kivágták, a területet $ fölverte a gaz és a gyom. Alig j lehetett megtisztítani. De ma ^ már nyoma sem látszik a há- $ borús pusztításnak.

$ Dróthálóval körülkerített | részhez érkezünk.

^ — Szigorúan tilos a beme^ net — mondja az erdész. — Ez $ a fogolytelep.

H Az első pillanatban valami

igazságügyi intézményre gondolunk, de a drótháló mögött futkározó, röpdöső fogoly-madarak gyorsan megszüntetik a félreértést. A telep egyik büszkesége az arborétumnak, és amint a vezető elárulja, ma már igen fontos népgazdasági tényező.

Huszonöt évvel ezelőtt,

1938. és 1940. szokatlanul kegyetlen tele csaknem teljes egészében kipusztította a magyarországi fogolyállományt. Ennek igen súlyos kárát látta a mezőgazdaság is, mert a fogoly gyommagvakkal, kártékony férgekkel, pondrókkal táplálkozik, és igen hatékony segítőtársa a mezőgazdaságnak. A vegyszeres gyomirtás és a földművelés gépesítése sem kedvez a fogolynak. A gépek rengeteg fogolyfészket taposnak el a barázdák között.

Vadászati szempontból is igen értékes madár a fogoly, húsa a legízletesebb vadpecsenyék közé tartozik. A nyugati államokban szintén kipusztulóban van, Amerika földje pedig egyáltalában nem ismerte. Így született meg néhány évvel ezelőtt a mesterséges fogolytenyésztés gondolata. A fogoly gyorsan megszokja a fogságot és zárt telepen a tojáshozama is sokkal nagyobb. A szabadban évente húsz-huszonöt tojása van, ezen a telepen a múlt évben már elérték a harmincas átlagot, de volt olyan szorgalmas fogolytyúk is, amely 48 tojással ajándékozta meg nevelőit.

— Ez pedig nagy szó —■ büszkélkedik az erdész —, mert külföldön egy fogolytojásért egy dollárt kapunk. Ez a kis telep tehát jelentős valutamennyiséghez juttatja a népgazdaságot. Amerika minden mennyiséget átvesz. Ott már magyar származású foglyokkal népesedtek be a mezők. Tudományos neve is megkapta Amerikában a „Hunga- ricus” predikátumot.

— Most kétszázötven fogolypárunk van, de a létszámot hamarosan ötszáz párra növeljük.

Megtudjuk még azt a családi titkot is, hogy a fogoly — monogám hajlamú. Családi életében a párválasztás elve érvényesül, de a fogolytyúk a párválasztó, nem pedig a kakas. Ha olyan kakassal zárják össze, amely nem felel meg a gusztusának, halálra csipkedi: A megfelelőnek talált kakashoz viszont rendületlen hűséggel ragaszkodik.

Magyar László

Altalajlazító az Sz-100-as traktorokhoz

Az erózió elleni védekezés legiontosabb eszköze az altalajlazító. A gépjavító állomások és a gépállomások hiába kutattak ilyen gépek után, a kereskedelem nem szállított részükre. A gépállomások megyei igazgatóságának kérésére az Érdi Gépjavító Állomás szerelőgárdája vállalkozott altalajlazí- tók előállítására. Próbálkozásuk sikerrel járt. Eddig 25 ilyen, az Sz—10ü-as traktorokra felszerelhető munkagépet készítettek. A Magyar Államvasutak is érdeklődik a gépjavító állomásnál ilyen al- talajlazítók iránt.

Nagymarosi

gyümölcsszörp

Ausztráliába

Az Erdei Termékeket Feldolgozó és Értékesítő Vállalat nagymarosi üzemében somból, szederből, málnából, szamócából, vadkörtéből, áfonyáooi készítenek szörpöket. A vitamindús, ízletes italokat határainkon túl is kedvelik, az idén 30 vagonnyit szállítanak külföldre. Nemrég újabb országokkal gyarapodott a megrendelők listája: a nap>okban indították útnak az első szállítmányt Angliába, Ausztráliába és Ghánába.

A FÚRÓ

^

irtelen autódudát, majd fékezést hallottam magúin mögött. A vér megfagyott ereimben. így szoktak kezdődni a karambolok is. Egy rövid dudaszó, egy rövid feknyikorgás. Szemeimet lehunytam és dermedten álltam egy pillanatig. Vártam a sikolyokat, káromkodásokat vagy azt, hogy egy kórházban ébredjek fel.

— Mi van öreg fóka, bérezettünk? — így egy kedélyes hang mögöttem. Ez csak a Keferci lehet, futott át rajtam. Lassan ocsúdni kezdtem és ugyanúgy próbáltam megfordulni. Fekete Merd simult az úttest széléhez, a volánnál Keferci, volt iskolatársam.

— Ugorj fel, fókud, régen láttalak — s kinyitotta a kocsi ajtaját. — De siess, mert itt nem szabad megállni.

Mindig utáltam ezt a Ke- ferdt, de jártányi erőm sem volt az ijedelemtől, hát berogytam a kocsiba, s hagytam, hogy vigyen, ahová akar. Olyan volt, mint 20 évvel ezelőtt, csak éppen vörös haja ritkult erősen.

— Mizujs? — kérdezte s szája egyik fülétől a másikig ért.

— Te talán többet tudnál mondani. Látom milyen szép Mercid van. Amerikai nagybácsi, vagy rokon?

— Sose volt nekem kinn rokonom. Vettem, fókud 120 ezerért.

T

isztelni kezdtem. Ha ez 120 000-ért Mercit vesz, akkor nagykutya. Nem állami. mert azok pénzt nem adnak maszek kocsira, hanem talán jól menő maszek, vagy

lottón nyert, vagy örökölt, vagy betört. Mindenképpen csodálat illeti.

— Vetted? — hát mit dolgozol mostanság?

— Fúró vagyok — lökte ki száján a szavakat egyszerű természetességgel.

— Miró? — kérdeztem nyilván értelmetlen arcot vágva, mert Keferd rám vigyorgott:

— f—Ü—R—O vagyok, F— Ü—R—OH!

Nem akartam mutatni, hogy fogalmam sincs a foglalkozásáról. Gondoltam, általános kérdéseket teszek fel, majd csak kiderül valami.

— És jól fizetnek?

— Nem panaszkodhatom. A Fenyő 3000-et adott, mert megfúrtam, de Gömbi, a nyavalyás még tartozik 5000 forintommal, pedig őt igazán alaposan megfúrtam.

— Maszeknál dolgozol — tapogattam tovább — hogy ilyen jól megfizetnek?

— Én vagyok magam a maszek, fókud — mondta széles vigyorral. — Keferci Döme önálló fúró!

— Értem — mondtam, de Döme nem ezt láthatta rajtam, ezért így szólt:

— Gyere, megiszunk egy feketét s mindent elmesélek.

r, onakodni akartam, mert V Mancikával lett volna randevúm, de győzött bennem a kíváncsiság. Megálltunk a Gellert előtt, a kocsihoz portás ugrott ajtót nyitni, Keferd egy tízest adott neki. Végignéztem rajta. Legújabb divatú jó anyagú ruha, benne 100 kiló mosoly. Vörös szempillák és szépiák. Ez Keferd. A presszóban ismerősen integettek neki a kávéfőző, meg a felszolgálók.

— Két rövid? — kérdezi egy bóbitás szőke tündér rám ügyet sem vetve s mikor Keferci válaszát elnyerte', elröppent.

— Látod, ez Ilonka — mondta Keferci — örökké hálás nekem, mert őt is megfúrtam.

— Öhöm — hebegtem, mert nem tudtam mást csinálni — szóval fúrsz, fúrogatsz?

— Emlékszel, öreg fóka, Stacnira, a matek tanárunkra? Neki köszönhetek mindent. Annyira utált, hogyha valakire jót mondtam, azt biztos elhúzta matekból. Ha meg szidtam, akkor jelest adott neki. Erre visszaemlékezve nagy dologra szántam el magam. Most vagy soha! Úgy intéztem, hogy ebédnél a főosztályvezető mellé kerüljek, akiről tudtam, hogy nagyon utál. Bájosan mosolyogtam s mikor azt mondta, hogy milyen lassan szolgálnak fel, megjegyeztem:

— Mintha csak a Röfi volna a pincér.

— Ki az a Röfi — kérdezte a főnök.

— Az a kis vékony a statisztikából. aki mindennel mindig elkésik.

— Úgy — mondta a főnök és ezután akármit mondtam, csak ümmögött.

J)öfi három-négy nap múlil va előlépett és SZOT- beutalást kapott ingyen.

Gránát, a csoportvezetőm már régen a begyemben volt. No, most megtanítom ezt a fickót, határoztam el. Mikor legközelebb bejutottam a főosztályhoz, valahogy szóba hoztam Gránátot. Az egekig magasztaltam. Egy hónap múlva átszervezés rímén felmondtak neki.

Egyenesbe voltam.

Az első üzleti ajánlatot Burgundinak tettem, aki állandóan panaszkodott, hogy

13 éve nincs fizetésemelése s még nem kapott prémiumai sem. Levelet írtam a főosztálynak, hogy el kell csapni az ilyen mihasznát, mint Burgundi, aki 13 éve munkálkodik a Sem-Sam-Sum Vállalatnál és ráadásul mindig prémiumért sír. Négy nap múlva hivatott a főnök s kifaggatott Burgundi felől. Itt még azzal toldtam _ meg, hogy tulajdonképpen a népi ellenőrző bizottságnál akarok panaszt tenni Burgundi ellen, mert nem nézhetem a népgazdaság ilyen megkárosítását. Újabb négy nap múlva Burgundit hivatta a főoszt. Prémiumra terjesztette fel s fizetésemelést ígért neki. Burgundi már erre megadta a kikötött 1000 Ft-ot.

Ezután jöttek Fenyő, Gömbi és Mancika. Minden megy. mint a karikacsapms. Tudod milyen jól lehet ebből élni, ha az embert utálják?!

Az órájára pillantott.

Egek! Elkésem, rohannom kell, egy fontos tárgyalásom van a minisztériumban. Akikéit • „megfúrtam”, azok ígértek 5000-et, ha a főosztály- vezetőmet feldicsérem. Sajnálom Pinkáit, de meg kell tennem, mert most vett a feleségem egy tv-t.

rilviharzott. Én meg ott mail/ radtam a presszóban és a szaké tündérnek — mert éppen váltás volt — kifizettem a Keferd rendelte két rövidet. Nem is haragudtam rá. Hát hogyan érne rá fizetni fúrás közben! Aztán gyorsan papírt kértem és mindent megírtam Pinkainak Keferciről.

Nyolc nap múlva hallottam, hogy a leváltott Pinkái helyére Kefercit nevezték ki a Sem-Sam-Sum-hoz főosztály- vezetőnek.

Radnai András