Pest Megyei Hirlap, 1965. november (9. évfolyam, 258-282. szám)
1965-11-17 / 271. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA IX. ÉVFOLYAM, 271. SZÁM 1965. NOVEMBER 17, SZERDA Mindenről a húrok vallanak Elődeik, kiktől a hagyományt átvették, világhíresek voltak. Dankó Pista, Banda Marci, Magyari Imre. És nemcsak vituóz hegedűsök, de nagy tekintélyű zenekarvezetőik, prímások. Az utódok is világhírűek már. Éveik még a huszonötön innen, de kezükben máris úgy áll a vonó, mint ami együtt jött velük a világra. A Rajkózenekar az idén tizenöt éves. Sok ország, számos náció tapsolt nekik. Ma Japán, néhány hét múlva Becs, vagy éppen Prága, és utána ismét Budapest, vagy akár Nagyikőrös — mint most is. Liszt II. magyar rapszódiája szerepel műsoron. Vezető prímás: Losó Károly. A fiatalember csupa mosoly és hajlékonyság — együtt éi a zenével. Teste hajlik az ütemre, a zene szeméből szikrákat szór. Ezek a szikrák lobbannak dallamlángra a hegedűk húrjain. Nagyon fiatalok és nagyon tehetségesek. A vezetőjük azzal büszkélkedik, hogy minden évben a legjobb zenekarokhoz kerülnek „a kiöregedettek”. Eat azzal érik el, hogy nagy sikert aratnak külföldön és itthon, hogy mielőtt kikerülnek az együttesből, érettségi vizsgát tesznek. Eddig még minden hajdani rajkó jól megállta a helyét. Csoportban állnak az öltöző előtt, a kis prímás instruál. A táncosok a következő táncot próbálják. Ök nem büszkélkednek. Próbálnak. Amikor felmegy a függöny, úgyis mindenről a húrok vallanak. (Bányász—Papp) MIT LÁTUNK MA A MOZIBAN ? Távoli világ. Tanganyika. Két színes szovjet útirajzfilm egy műsorban. Magyar híradó. Előadások kezdete: öt és fél nyolc órakor. nak a nagy és felelősségteljes fáradozásnak, amellyel a fennálló lehetőségek keretében igyekszik az üzem a mezőgazdaság segítségére lenni — mondotta Fekete József. — Közös gazdaságunkban jól berendezett segédüzemeket létesítettünk. Ezeket mi kizárólag azért rendeztük be, hogy ez a termelés nyugodtságát és a munka eredményességét szolgálja. Egy telepen hét műhelyünk dolgozik, és minden műhelyben kót-három jól képzett szakembert foglalkoztatunk. — A területen levő műhelyek gyorsan és jói, végzik a javítási munkát. Szakembereink — szinte azt mondhatnám —* a nap minden órájában rendelkezésre állnak. Ez a különösen nagy kampányok idején, vagy a munkacsúcsokban megbecsülhetetlen előny. — Nem tagadom, hogy vannak anyag- és alkatrészgondjaink. Azt is le kell szögezni, hogy ezeknek a problémáknak a megoldásában mindig a legmesszebbmenő támogatást kaptuk a gépjavító állomás vezetőségétől. — Nem tudunk azonban lemondani arról a nyilvánvaló előnyről, amit a nagy hajrák idején a saját műhelyek jelentenek. Nem is állunk olyan jól munkagépekben, hogy a hosszabb kiesést pótolni tudnánk. Konkrét példa erre a vetőgépek vagy a silókombájn meghibásodása, amelynek megjavítása nem tűr még néhány órás haladékot sem. Ezeknek a gépeknek a megjavítása a kampányok idején mindig azonnali, sürgős feladat. — A múlt évi tapasztalat azt igazolja, hogy a saját műhelyben lényegesebben alacsonyabb az önköltség j és sok lehetőség van a ta- i karékosságra. | — Azt elismerem — mon| dotta befejezésül Fekete József —, hogy a jövő a milliós költséggel berendezett nagyüzemé és mellette eltörpülnek a mi kis műhelyeink. A jelenlegi helyzetben azonban mégis ragaszkodunk ezekhez a műhelyekhez, mert határozott célunk az, hogy minél zavarlatalanabbul és minél jobb minőségben termeljünk. iVatjiüzeiii a mezőgazdaságban Holnap (csütörtökön) a Dózsa Termelőszövetkezet Örkényi úti klubjában Klingl József, a termelőszövetkezet elnöke a nagyüzemi mezőgazdaság megszervezéséről tart előadást. , RELÉÁLLOMÁS Cegléden épül a televízió új adótornya. Reméljük, ezzel nálunk is javulni fog a vétel Kávé — „patkolatlanul Ismét szeszmentes ötórai tea íí Kártyázás is csak agyon kellene ütni a hosszú téli estéket — gondolkozott Pál egy délután, midőn a gyárból hazafelé kerékpározott. Valami eszébe is jutott, s vidáman fordult be egy mellékutcába. Egy barátja lakott ott, aki gondnok az egyik klubban. — Kedves komám — köszöntött be —, adjál nekem egy pakli használt kártyát. — Szívesen — mondta a koma, s már oda is adott egy csomag kártyát. Pál boldogan vitte haza a zsákmányt. — Na, mit hoztam? — kérdezte feleségétől. Az asszony ránézett. Nem látott nála semmit. Azután felcsillant a szeme. A napokban volt a születésnapja, s arra gondolt, hogy talán valami bizsut hozott az ura. — Ugye, nem találod el — szólt Pál és szépen letette a kártyacsomagot az asztalra. A felesége elbiggyesztette a száját. — Kártya — mondotta —, ilyen drága ajándékot azért még se vártam ... Este vacsora után Pál elővette a kártyacsomagot. — Naj játsszunk egy BEVÁLT GYÓGYSZER — Asszonyéul! lilám már öev,.!; álmatlanság ellen Seve- | etilt, Andaxint, Javaslom, vegyen tv t! ^ (Ifj. Gaál karikatúrája) Az érem két oldala Eltérő álláspontok a teljes műszaki kiszolgálásról Nyilatkozik: a gépesítési előadó és a tsz elnöke Mint Augiász hírhedt istállójában Fejjünk vagy ne fejjünk? — Patkány a tömítőpapíron 75 tehén csak 167 liter hasznosítható tejet ad a Dózsában fala nem csempés. A' meszelt falra fröccsent tej piszkos, fertőzés táptalaja. Nincs meleg víz. A zsír rajtamarad tíz edényeken. Az előtér, öltöző, gondozószoba koszos és rendetlen. A tehenészek nem kapnak szappant és mosóport, azzal a felkiáltással, hogy úgy is hazaviszik (!?) — akkor meg minek az? A kannatömitő papírt (ó, higiénia!) a sarokban ömlesztve tartják. Egerek és patkányok hancuróznak rajta. Bár irtják itt ezeket a „játékos” állatokat — de teljesen hasztalanul. A tejházkezelők és a tehenészek nem használnak köpenyt,, (bár az kivételesen van), hanem utcai ruhában fejik az állatokat, amikor fejik. Mert az is előfordul — és nem is ritkán — hogy nem fejik ki a teheneket. Fej és előtti kéz- és tőgymosás? Minek az? Luxus. Az első tejsugarak félre fejése? Ugyan! A kifejt tejet az istálló közepére teszik. És ott — tehenészek nagy mulatságára — a macskák elvégzik a minőségi ellenőrzést. Ez helyi specialitás. Más termelőszövetkezetekben ezt a feladatot a kutyák végzik el. Szörnyű? Az. önmagában, kommentár nélkül is. Miért van ez így? A tehenészek szerint, mert kevesen vannak. Miért vannak kevesen? Mert kicsi a fizetés. És ahol nagy a fizetése a tehenészeknek (a város más tsz-ei- ben), ott ugyanez a helyzet, ha nem is ilyen súlyos. Aki nem hiszi, kérdezze meg dr. Faith István és dr. Henkel Antal állatorvosokat. A Dózsa Termelőszövetkezetbe az orvos bejelentette látogatását. Tudták, hogy jön. Mégis olyan állapotokat talált, ami egy szúrópróbánál is felháborító lett volna. De így kétszeresen. Sok a tőgygyulladás a teheneknél. Az orvos azt akarta vizsgálni. A Dózsának 95 tehene van, ebből 75-öt fejnek, naponta átlagosan 5 litert egytől. (Mint egy jobb kecskétől.) A 360— 400 literből 220 litert megitatnak a borjakkal. Teljes tejet. Nincs tejszeparátoruk — emiatt. Végeredményben a 75 tehéntől naponta 167 litert adnak el. Tudott dolog: 1965-ben Magyarországon a 20 literen aluli tehenek tartása ráfizetéses. (Mennyit fizethet így rá a Dózsa?) ■> És az ottani állapotok! El- képesztőek, mint Augiász hírhedt istállójában. A tejház Közelebb van-e a ceglédi, vagy a kocséri felvásárló telep ? kötésre is átmegy a szomszédos helységbe. Magyarázat? Egyszerű váll- vonogatás. Azt senki sem meri állítani, hogy az idegenben jobb árat lehet elérni. Arra sincsen adat, hogy a helybeli felvásárlás dolgozói nem a legnagyobb méltányossággal végzik mindennapi munkájukat és nem tesznek meg mindent a szállító termelek érdekének megfelelően — akkor mégis miért? —si ki és hogyan. Ezek a fiatalok még nem romlottak és nem züllöttek, de a környezetük sokat ronthat rajtuk. És itt merül fel a vendéglátóipar felelőssége. A kiszolgáló ne csak a borravalót nézze, hanem legyen nevelő. Ne szolgáljon ki kiskorút. Utasítsa rendre a rendbontókat. A vendéglátók megígérték az erélyes közbelépést. A népművelési felügyelő új szórakozási formák bevezetését javasolta. Mopresszót, lib- resszót A Vénuszban havonként egyszer — rendszeresen — irodalmi esteket, író—olvasó találkozókat tartanának. A művelődési ház irodalmi szí- pada és meghívott művészek tolmácsolnák a műveket. A KISZ a jelen levőkkel együtt — így határoztak — sűrűbb ellenőrzést fog tartani, és a szabályt megszegő kiszolgálót azonnal büntetik. A renitenskedőkkel szemben segítségül kérik a rendőrséget. A cél persze az, hogy ne az erőszak, hanem a jó szó hozza új egyensúlyba a kilengő fiatalokat. Végezetül megállapodtak abban, hogy rövidesen ismét életre hívják a Kőrisfa szeszmentes ötórai teáit — most már valóban „megpatkolt” italok nélkül. Hogyan szórakozzanak á fiatalok? Erről beszélgettek a KISZ, a vendéglátó üzemek vezetői és művelődési ház munkatársai. Káló József városi KISZ-tit- kár elmondta: a város fiataljai nem mindig megfelelő környezetben és módon szórakoznak. Noha ez a réteg legfeljebb a fiatalság egy kis része, maximálisan 13—15 százaléka, mégis foglalkozni kell velük. S nem mindegy, hogy Józanul nézve a dolgot, magamfajta egyszerű embernek az lenne a természetes és magától értetődő, hogy a termelő úgy és akkor jár jól, ha portékáját — legyen az baromfi vagy zöldáru — a legrövidebb úton szállíthatja és a legközelebbi felvásárló telepen értékesítheti. Drága az idő, nem is helyes az áru felesleges szállítása és különösen akkor értelmetlen, ha egy másik telepen egy kutya fillérrel nem fizetnek többet, mint az egyiken. Az. ugyebár a napnál is világosabb? És ennek ellenére, mondják a földművesszövetkezeti felvásárló telepen, útón-útfélért. - •;; taMUwzhatna k azzal a képtelenséggel, hogy a nagykőrösi termelő felkerekedik, rakott táblás kocsiján Ceglédre viszi a hízott baromfit, vagy Kocsérra a pulykát, tojást, sőt még zöld áru is jut bőven a szomszédos város vagy a közeli község felvásárlása számára. Sokszor annyira barátságtalanul viselkedik egy-egy termelő a helybeli felvásárlással, hogy még szerződésÁ tulajdonos felismerte Négy hónapot kapott a kerékpártolvaj Eltelt egy hónap. Maksa László úgy gondolta, hogy most már nyugodtan furikázhat az átszerelt kerékpáron. De rajtavesztett, mert Kiss Ferenc, az eredeti tulajdonos az átszerelt gépet is felismerte. A bíróság Maksa Lászlót, aki hasonló cselekményekért már két esetben állt a törvény előtt, személyi tulajdon sérelmére elkövetett lopásban mondotta ki bűnösnek és ezért nem jogerősen négyhónapi szabadságvesztésre ítél- j te. Malisa László segédmunkás (Tárogató u. 15.) július 11-én egy ismerőse kérésére kiment a szőlőbe ka,rászólni. Indulás előtt megivott egy fél deci pálinkát és teljesség kedvéért még három deci bort is lehajtott. A munka végeztével Maksa befordult a Kecskeméti úti Dózsa falatozóba, ahol délután négy óráig elbúslako- dott négy-öt korsó sör mellett. Aztán ellopott egy kerékpárt. kicsit — indítva- \ nyózta. ^ Es játszottak. Elő- ^ szőr máriást, majd § durákot. Azután Pál ^ javaslatára húszon- ^ egyezni kezdtek. Gyorsan peregtek a | kártyalapok. Az asz- szonyka is egész be- S lemelegedett, és ki- § tartóan mellé szegő- $ dött a szerencse. ^ Úgyhogy nemsokára ^ hozzá vándorolt Pál ^ minden forintja, me- ^ lyeket a túlórázásból ^ és a privát munkák- 5 ból kapart össze. A végén az asszony \ 47 forint nyereséget \ számolt össze, s jó- $ kedvűén jegyezte | meg: — Nem is olyan § rossz szórakozás a § kártyázás. Persze, ha vesztett ^ volna... ^ (köp a) * Fehér Pál és felesége a múlt télen szépen eltervezték, hogy az idei télre televíziót vesznek. Ki is jelölték a helyét. A szoba sarkába teszik a kis díszasztalt, melyet Pál még diákkorában lombfűrész- szel fabrikált. A terv megvolt, de a sors keze kegyetlenül keresztülhúzta a számítást. A sok esőben átázott és kidőlt a kiskonyha eleje, amelynek rendbehozása, anyag- és munkaköltsége egész nyári keresetüket felemésztette, s a végén még összegyűjtött pénzecskéjüket is ki kellett hozni a takarékból. így köszöntött rájuk az ősz, televízió élkül. — Valamivel még— A gépjavító állomás gondosan berendezkedett arra, hogy a termelőszövetkezetek teljes műszaki kiszolgálását vállalja, és arra is, hogy ugyancsak szerződéses kötelezettséggel mindenféle gépjavítást jól és eredményesen elvégezzen — mondotta Gulyás Pál, a városi tanács mezőgazdasági osztályának géoesítési előadója. — A ceglédi járás több termelőszövetkezete kötött az üzemmel szerződést a teljes műszaki kiszolgálásra és ugyanezt a szerződést kötötte meg a város öt termelőszövetkezete is. Hegyezem a fülemet, mintha nem jól hallottam volna. — Jól értette! — nyugtat meg Gulyás Pál. Igen, csak öt termelőszövetkezet kötötte meg a szerződést. Egyetlen közös gazdaság vezetősége zárkózik el maikacsul azoktól a kétségtelen előnyöktől, amiket a teljes műszaki kiszolgálás biztosít. — A szerződéses gépjavítás esetén — amennyiben ezt a munkát a gépjavító állomás végzi el — a termelőszövetkezetek a felhasznált anyagokat, alkatrészeket ötvenszázalékos kedvezménnyel kapják. Hasonló a helyzet a javítási költségeknél, mert azoknak a telét az állam vállalja. — A gépek javítása a gépjavító állomáson, jó kezekben van, nagy tapasztalattal rendelkező szakemberek végzik el a gépek javítását. — A szóbanforgó termelőszövetkezeteknek ugyan van műhelye. Véleményem szerint azonban a műhely felszerelése nem versenyezhet a gépjavító állomás műhelyeivel. És körülbelül ugyanezt mondhatom a szakemberellátottságról is. — Határozott véleményem, hogy helyes lenne, ha a közös gazdaság vezetősége idejében megfontolná a dolgot és sürgősen megkötné a szerződést a teljes műszaki kiszolgálásra, de legalábbis a cseremotoros főjavításokra. ★ Nem volt nehéz ráakadni a szóbanforgó termelőszövetkezetre. Fekete József, a Szabadság Termelőszövetkezet elnöke türelmesen meghallgat. Készségesein elismeri, hogy valóban nincs teljes műszaki kiszolgálásra szóló szerződésük. — Szó sincs arról, mintha géniavítóállomás-ellenesek lennénk. Teljes elismerésem az üzem vezetőségének és an-
