Pest Megyei Hirlap, 1965. november (9. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-12 / 267. szám

I Asztal az ablak alatt Békétlen egymás mellett élés a Csörgő utcában M. J. kétoldalas levélben fordult lapunk szerkesztősé­géhez, nyugtalanító problé­májának megoldásában ta­nácsot kérve. Az eset nyilvánosság elé kívánkozik, hiszen úton-út- félen találkozunk a háztulaj­donos és a bérlő között fel­merült vitákkal, veszekedé­sekkel. Ezek a veszekedések, viták a legtöbb esetben nem is maradnak meg a kerítés mögötjt, hanem nyilvánossá­got kémek, a hatóság elé kerülnek, és nagyon ritkán végződnek happy-enddel. A Csörgő utcai házban — M. J. szerint — az a nagy baj, hogy a háztulajdonos a közös folyosón az ő ablakuk alá teszi az asztalát és ez za­varja őket, hiszen emiatt nem nyithatnak ablakot Pe­dig hát friss levegő kell, az ajtót pedig nem tárhatják ki, mert — amint hozzánk írt levelében megjegyzi — bejönnek a békák, kukacok meg a lótetűk. Az összekoccanások napi­renden vannak, már tettle- gességre is sor került, és en­nek következtében mindkét fél alaposan odapaprikázott az ellenfélnek. Eredmény: némi kék foltok és a lakás- hivatal beavatkozása. Bármilyen hihetetlenül hangzik is — M. J. szerint — a lakáshivatal a háztulajdo­nosnak adott igazat. Üjabb elkeseredés és még fokozot­tabb gyűlölet. M. J. állítása szerint a háztulajdonos régebben is az ablak alatt helyezte el az asztalt. Akkor azonban jó­ban voltak, és ilyenformán nem volt ellene kifogás. Tehát jogos a következte­tés, hogy a harag és Indulat valóságos okát másutt kell keresni, és a magyarázatot M. J. hozzánk írt levele kí­nálja is. A háztulajdonos szeretné M. J. lakásába beköltöztetni a lányát. Ezt annak idején biztosan szóvá tette a bérlő­nek, és miután M. J. nem adhatott más választ, mint azt, hogy nem tud lakást szerezni, megkezdődött a vita, ami jelentősen fokozó­dott azóta, hogy a háztulaj­donos lánya be is költözött özvegy édesanyja lakásába. Azóta valóságos pokol van a Csörgő utcai házban. Kétségbeesett kérdést tesz fel a levélíró az utolsó so­rokban. Nemsokára rendőr­ségre és bíróságra kerül a sor. Mi lesz velünk? Kilakol­tatnak bennünket? Csak szerény tanáccsal próbáljuk a megoldást segí­teni. Több türelmet mindkét részről, és termé­szetesen fokozottabb igyeke­zetei a probléma emberséges rendezése érdekében. Hal­lunk példákat arra, hogy a lakó is sok erőfeszítést tesz annak érdekében, hogy meg­felelő lakást kapjon, de olyant is hallottunk már, hogy a tulajdonos igyekszik a megoldást segíteni. Röviden: az áldatlan ügyet csak kölcsönös jóaka­rattal és megértéssel lehet rendezni. Vitatkozással, plá­ne tetlegességgel, soha! (—ssl) CEGLÉD! PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA IX. ÉVFOLYAM, 267. SZÁM 1965. NOVEMBER 12, PENTEK Húsz vúros versenyében elsők a ceglédi kisiparosok 'SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSS^ % V r / / // /, //ff íz es „sziverosito A Pest megyei Hírlap nem­régiben rövid tudósítást közölt a Kisiparosok Országos Vá­lasztmánya üléséről. A megye­titkárság nyilatkozata nyo­mán Cegléd neve is szóba ke­rült, mint húsz város viadalá­nak győztese. Dubniczky Mi- hálytól, a KIOSZ járási és vá­rosi titkárától kérdeztük: — Hogyan érték el ezt az eredményt? — A KIOSZ országos köz­pontja által indított verseny értékeléséről van szó. Az évek óta tartó vetélkedésben eddig is értünk el tisztesnek mond­ható eredményeket. Egész ko­moly szervezetekkel rendelke­ző nagy városokat megelőzve jutottunk második, ötödik és most végül első helyezéshez. Az érdem becsüeltesen dolgo­zó iparostársainké. — Melyek voltak a verseny főbb pontjai? — Elsősorban is az ipari ja­vító és szolgáltató tevékeny­ség, amely városunkban mint­egy hatvan százalékban a mi vállainkon nyugszik. Egyre bő­vülőben van az exportban való részvételünk is. — Milyen a szervezeti élet? — Dicséretes szaktársaink­nak a szervezeti munkában való részvétele. Támogatják, és javaslataikkal, bírálataik­kal segítik a vezetőséget. A szaktársaknak ügyes-bajos dolgaikban segítséget nyúj­tunk. Különböző rendezvé­nyekkel szakmai, kulturális és politikai érdeklődésüket is ki­elégítjük. Szívesen látogatják a KlOSZ-akadémiákat, ahol a TIT előadóinak tolmácsolá­sában érdekes és hasznos is­mereteket sajátítanak el. Nagy sikere van a tapasztalatcse­réknek és gyárlátogatásoknak. Jártunk már a nagyobb ceg­lédi üzemekben és a Dunai Vasműben. Tervbe vettük a salgótarjáni bánya, valamint a váci cementgyár megtekinté­sét. — Hallottuk, hogy külföld­re is utaznak a KIOSZ tagjai? — Igen! A KIOSZ országos vezetősége igyekszik külföldi testvérszervezetekkel felvenni és bővíteni a kapcsolatot. Ma­gam is egy ilyen cserelátoga­tás révén jártam Lengyelor­szágban. — Ott is vannak önálló kis­iparosok? — Náluk még keresettebbek s egyben drágábbak a kis­iparosok, mint nálunk. Ennek oka bizonyára a nagy háborús veszteségekben rejlik és, hogy nem gondoskodtak idejében megfelelő utánpótlásról. — S a kapcsolatokat tart­ják velük? — Hat lengyel kisiparos cí­mét hoztam magammal. Ön­költségi alapon szeretnének ellátogatni hozzánk. Címeiket máris elkapkodták tőlem a szaktársak. J. Z. KITÜNTETÉSEK A Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom 48. évfordulója alkalmából KISZ Érdemérem­mel tüntették ki Lencsés Gá­bort, a Cegléd városi KISZ- végrehajtóbizottság tagját, aki a felszabadulás óta tevéke­nyen részt vett a kommunis­ta ifjúsági mozgalomban. Kiváló dolgozó oklevelet és jelvényt kapott Farkas László, a városi tanács szabálysértési előadója és dr. Torday József, a járási tanács gyámügyi fő­előadója. Török Mihályné, a járási tanács pénzügyi osztá­lya költségvetési előadójá­nak pedig a Kiváló pénzügyi dolgozó oklevelet és jelvényt adományozta a pénzügymi­niszter. ELOADAS Ma (pénteken) este 6 óra­kor „Újvárosi iskolák, neve­lők, gyerekek” címmel Ko­vács András általános isko­lai igazgató tart előadást az Újvárosi Körben. MIÉRT NEM VETTEK RESZT A VERSENYBEN? Mi kifizetődő és mi nem a kocséri Új Élet Tsz-ben? Gond és felelősség — EpUk^nek — Lemaradtak a mélyszántásban — Miért nem csatlakozott a ceglédi felhíváshoz az Üj Élet? — Nem voltak egyenlőek a feltételek. A rozsvetés ide­jét túl korai időpontban ha­tározták meg. Mi tudtuk, hogy addigra nem tudjuk a magot földbetenmi. — Mi akadályozta? — A szántóföldünk hatvan százalékát gabonával kell bevetnünk. Nekünk a harminchárom­harmincöt százalék lenne biztonságos. A hatvan százalék története az, hogy jó néhány évvel ezelőtt a termelőszövetkezet a földjének egy részét átad­ta a Helvéciái Állami Gaz­daságnak. Amikor én ideke­rültem — meséli Barhács János elnök — az agronó- mussal egyetértésben visz- szakértük azt a földet. Ak­kor gabona volt benne. Tör­vény, hogy a termelőszövet­kezetek nem vethetnek ke­vesebb gabonát, mint a ko­rábbi években. Innen a hat­van százalék. — Nem kértek felmentést? — De. Kis részét el is en­gedték, de az kevés. Ez a helyzet nagyon hátrányos a termelőszövetkezeteknek. Emiatt olyan termelő ágakat nem tudunk kellőképpen fej­leszteni, ami kifizetődőbb lenne. — Például? — Volt egy nagyon gyen­gén, holdanként 3—4 mázsát termő rossz földünk. Szőlőt telepitettünk bele. Két év alatt százharminc- nyolc hold telepítését vé­geztük el. Ezt a jövő évig fel szeret­nénk emelni kettőszáz hold­ra. Olyan jól fejlődik, hogy hatvanhatra elképzelhető már egy 8—10 mázsás termés az első ötven holdról. ' — Kinek köszönhető ez? — A szőlészünknek. Jó szakember és szereti a szőlőt. — Korábban is volt szőlő ezen a vidéken? — Volt. Elszórt parcellá­kon. Ezeket, a volt gazdáik­kal egyetértésben, ki fogjuk termelni, amint a telepíté­sünk termőre fordul és új­ratelepítjük. — Borászatuk van? — Még nincs. Most a Nyársapáti Állami Pincegaz­daságnak adjuk el. Itt csak annyi bor marad, amennyit mi iszunk meg a zárszám­adáskor és egyéb „sátoros” ünnepen. ☆ S még egy kérdés: — Miért maradtak el a mélyszántással? — Idén sokat építkeztünk. A gépeinket anyagszállításra keilett használnunk. Miután Kocsérnak nincs vasúti ösz- szeköttetése, Nagykőrösről kell az anyagot hazaszállítani. Ce­mentért Tatabányára és Vác- ra jártunk. Végigmentünk anyagért a fél országon. El kellett menni tíz helyre is, míg valahol anyaghoz ju­tottunk. Mire az hazakerült? Brrr... Hát ezért maradtunk el a szántással. De behozzuk a lemaradást. (b. h.) HÍRÜNK A NAGYVILÁGBAN — Igyatok pipikék! — kínálja tízegynéhány ezres baromfiseregét Karai Rozika baromfigondozó a ceglé­di Dózsa Népe Tsz-ben. „Csúcsfogyasztáskor” mintegy száz vödör vizet hord az Katókba, s bizony nem is olyan közelről. Reméli, hogy eljön az idő, amikor vízvezeté­ken érkezik a víz a szomjas szárnyasoknak. PILLANATKÉPEK I Nincs szükség kerékpártartóra ? $ ^ A város egyik legnagyobb ^ önkiszolgáló boltjából a neon- ^ lámpák fénye kiszűrődik a ^ kirakatok ablakán. Nappali ^ fény fürdeti a járda mellé ^ elhelyezett kerékpártartót. De $ ugyanakkor megvilágítja a | falhoz támasztott kerékpá- % rókát is. \ Az egyik falnál négy, a má- ^ siknál három kerékpár tá- $ maszkodik. ^ Ezek szerint nincs is szük- \ ség kerékpártartókra? ^ S arra talán szükség van, ^ hogy néhány hanyag és a § rend iránt érzéketlen ember ^ a város egyik legszebb üzle- ^ te előtt így helyezze el a S kerékpárját? Nem olyan könnyű dolog Jólesik majd a téli hideg napokban egy kis „szíverő­sítő” is az embereknek. Szűcs Ferenc és Finszter Benő a hullásalmát darálja: ízes kisüsti almapálinkát főz­nek majd belőle. (Kép és szöveg: Jakab Zoltán) ^ Danuvia motorkerékpár 18 § havi részletre. Ezer forint ^ előlegfizetéssel már elvihető. ^ •— Kérem, semmi akadá­^ lya. Tessék itt az ezer fo- \ rint. De bocsánat, ki fogja jj elintézni azt a tengeri kí- 'i gyára emlékeztető adminiszt- $ rációt a vállalatnál meg az %OTP-nél? \ Ceglédi Beatles hozzáértő mester nyírta vol­na, hanem valami dühös szelindek tépte volna meg. Büszkén, öntelten hordozza végig üstökét az utcán. Mint­ha azt mondaná — látjátok maflák, ennyit sikerült az újsütetű angol lordoktól át­menteni ... Am — amint olvasom — lealkonyulóban van már Angliában is a csillaguk ... Rendhagyó eset ? November közepe felé jár, de a Szabadság téren még mindig kint vannak a pa­dok. Rendhagyó dolog, hi­szen más esztendőkben ilyen­kor már a raktárakban vár­ják a tavaszt. Egyetlen pádon szerelmes pár. Bizalmasan összebújnak. Szemerkél rájuk az eső. A lombsátor eltűnt a fákról. Nem zavarja őket... Ez azon­ban mégsem rendhagyó eset: fiatalok.., (-ssi) a homlokát epcóZvn ^ elborítja a kóc. Hátul olyan a s frizurája, mintha nem is Ezúton mondunk hálás köszöne­tét rokonainknak, jó ismerőseink­nek, jó szomszédainknak, akik szeretett nevelőanyánk, nagy­anyánk, dédnagyanyánk és testvé­rünk, özv. Negyedi Benőné szül Nyíri Julianna temetésén megje­lentek, részvétükkel bánatunkban osztoztak, sírjára koszorút, virágot helyeztek. A gyászoló család • • — Vajon miért rohannak úgy előlünk a bennszülöttek? — Ne csodálkozz! Attól félnek, hogy nekik is megren­dezzük a Ceglédi őszt! (Lencsés rajza) Ebek védőoltása veszettség ellen zoló szelvényt feltétlenül hoz­za magával. Az ebeket szájko­sárral ellátva, pórázon kell elővezetni. Aki ebét az oltási napon nem oltatja be, szabály- sértést követ el és megbünte­tik. A be nem oltott ebet a hatóság befogatja és leöleti. Az ebek veszettség elleni kötelező védőoltása november 15-én megkezdődik. A torló­dások/ elkerülése érdekében minden ebtulajdonos szigorú­an tartsa be a kijelölt csopor­tos oltási időpontot. Az oltás­ra az ebadó befizetését iga­Oltási naptár (I. hét): Nap Hely ideje: nov. 15. 1. II. III. kér. Széchenyi tér 4. de. 8—11-ig nov. 15. XIV. kér. Kátai út du. 13—15-ig nov. 16. IV. V. VI. kér. Széchenyi tér 4. de. 8—Il-ig nov. 16. XIV. kér. Dózsa Népe Tsz du. 13—15-ig nov. 17. VI. VII. VIII. Újvárosi mozi de. 8—11-ig nov. 17. XIII. kér. Kecskéscsárda rendelő du. 13—15-ig nov. 18. VIII. IX. kér. Széchenyi tér 4. de 8—11-ig nov. 19. X. kér. Széchenyi tér 4. de. 8—11-ig nov. 19. XIII. kér. Homokpuszta du. 13—15-ig nov. 20. XI. kér. Bobori tanya de. 8—11-ig

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom