Pest Megyei Hirlap, 1965. október (9. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-27 / 253. szám

PEST HEGYEI HIß UP KÜLÖNKIADÁSA IX. ÉVFOLYAM, 25?. SZÁM 15)65. OKTOBER 27, SZERDA A Szolnoki Cukorgyár ebiére: Mi lesz a ifecmtyelcezer mázsa törteSi csk^mépával ? Vontatón, gépkocsin 25 kilométer - Átvétel csak dé 'után 4-:g — miért ? AZ ELLENSÉGES TÁMADÁS MEGHIÚSULT... Tudósítás a munkásőrzászlóalj vasárnapi gyakorlatáról a hídrobbantás is meghiúsul; Az ellenségtől megtisztitottál a területet... Tizenhárom órakor a rá­diós közvetít. A rejtjeles pa­rancs ezt jelenti: gyakorlat befejezve, a századok jelent­kezzenek a zászlóaljparancs­noknál! A felsorakozott századok előtt a zúszlőaljporancsnok — az ellenőrző elöljárók í- a pártbizottság meghívót, munkatársai jelenlétében — értékelte a gyakorlatot: Valamikor a Szolnoki Cu­korgyár, a törteli vasútállo­más mellett vettte át a cukor­répát. A termelőknek semmi gondjuk nem volt a tovább­szállítással. A törteli cukorrépát újabban nem veheti át az üzem hely­ben, mert nagy gondot jelent a termés átrakása a keskeny nyomtávú kocsikról a normál- kocsikra. — Mit tehettünk, belenyu­godtunk ebbe —, mondotta Fazekas Sándor, a törteli Aranykalász Termelőszövetke­zet elnöke. — Vállaltuk, hogy a cukorré­patermést vontatókon és gépkocsikon elszállítjuk a huszonöt kilométerre levő üzembe. Pedig százöt katasztrális hőid cukorrépa továbbítása szinte megoldhatatlannak tetsző fel­adat. Az idén tizennyolcezer má­zsa répát kell elszállítani, s ha tekintetbe vesszük, hogy egy jármű egyszerre csak harminc mázsát szállít, akkor látszik, micsoda emberfeletti munkát kell végezni, hogy idejében — még a fagy előtt — leszállít­suk ezt a hatalmas mennyisé­get. — Eddig még csak ment is valahogyan a dolog. A Szol­noki Cukorgyár reggel héttől, ha kellett, este kilencig is át­vette a répát és nem jelentett különösebb problémát a csúcs idején az, hogy vasárnap is végeztünk szállítást. — Sajnos, a cukorgyár néhány nap­pal ezelőtt közölte, hogy négy óra után ne vigyünk répát, mert nem veszi át. Városi áiiörő-bnjnokságok Folytatódtak a bajnokságok küzdelmei. A leány kézilabda­bajnokság őszi küzdelmei még nem értek ugyan véget, de már az őszi bajnoki cím sorsa eldőlt Az október 15-én le­játszott mérkőzések eredmé­nye: Mészáros—Széchenyi 1:1, Táncsics—Földváry 4:0, Há- mán—Mészáros 3:2, Földváry —Széchenyi 2:l-es állásnál fél­beszakadt, Hámán—Táncsics 5:2. Az őszi leány kézilabda bajnok­ság állása: 1. Hámán Iskola 4 4-------8 10: 4 2 . Táncsics 3 2 — 1 4 12: 5 3. Földváry 3 1 — 2 2 2:6 4. Széchenyi 3—1 2 1 2:4 5. Mészáros 3—1 2 1 3:10 Le nem játszott mérkőzé­sek: Táncsics—Széchenyi és Földváry—Mészáros. A bajnoki küzdelmek során a Hámán és Táncsics iskolák csapatai nyújtották a legjobb teljesítményt. Ugyancsak 15-én délután folytatták a kispályás labdarú­gás mérkőzéseit is. Eredmé­nyek: Táncsics—Mészáros 0:0, Földváry—Széchenyi 4:0, Mé­száros—Hámán 6:1, Táncsics— Földváry 1:0. A nagypályás labdarúgás mérkőzései is folynak. Az Építők pályáján lejátszott két mérkőzés eredménye: Mészá­ros—Széchenyi tér 3:0, (1:0) és Táncsics—Földváry 1:1 (0:1). Nagy küzdelem volt a Tán­csics—Földváry mérkőzésen. A mérkőzést bármelyik csapat megnyerhette volna. Az l:l-es eredmény igazságos. V. J. csapatvezető Elképzelhető — ilyen hajrá idején — mit jelent ez nekünk. Délután négy órakor vagy le­állítjuk a szállítógépeket, vagy pedig át kell csoportosí­tani más szállításokra. Igaz, hét jármű dolgozik, az is igaz, hogy a vontató és a gépkocsi­vezetők nagy erőfeszítések árán naponta háromszor is fordulnak négy óráig, de nagy segítség lenne számunkra, ha legalább az eddigi átvételi rendet meghagyná a cukor­gyár. (—ssl) Taps és bírálat Bem u ta tkoztak a berceli színjátszók Megteltek a széksorok. Csend: izgatott, türelmetlen várakozás. Igazi ünnepi han­gulat. Ez a színház varázsa. Elsötétül a nézőtér. Lassan felgördül a függöny ... Ben Jonson Volpone című vígjátékát mutatták be a ber­celi színjátszók. Helyes volt a választás. Klasszikus darabot vittek színpadra. Vígjátékot — a javából. S ez látszólag könnyebb a kezdők számára, mint más nehezebb konflik­tusokat hordozó színpadi mű­vek. Persze ez nem azt jelen­ti, hogy nevettetni könnyű. Mégis helyes volt ezen az útón elindulni, az önbizalom és a közönségsiker megszerzése ér­dekében is. ☆ Sikert aratott az előadás. Tapsolt a közönség. Es igaza volt: a vártnál jobbat nyúj­tottak a berceli színjátszók. Első fellépésük volt. Az ide­gesség, bizonytalanság negyed óra után eltűnt. Megtalálták a helyüket a színpadon és játszottak. Nagy igyekezettel és kedvesen. Jól választották ki a szereplőket. Hosszú felké­szülés eredményeként jól ösz- szehangolt játékot nyújtottak. Aki a színpadra lép, felelős­séget vállal. Minden szót, minden apró mozdulatot kísér a közönség figyelme. Nehéz őszintén, természetesen mo­zogni — élni — a színpadon. S a színjátszás másik alapve­SPORT LABDARÚGÁS Területi bajnokság. Ceglédi Honvéd—Maglód 5:2 (0:1). Ceglédi Honvéd: Ripp — Pünkösd, Fekete, Kozma — Tabányi, Miius — Sallai, Be- nyó, Máté, Tornyi, Kiss. Az első félidőről nem sok mondanivaló van. Maglód nagy iramot diktált és ez a 10. percben nagy védelmi libából gólt eredményezett. 0:1. Maglód javára. A ceglé­diek hajtottak, de egyenlíteni nem tudtak. A második fél­időben a Honvéd vette át az irányítást és az 5. percben Sallai hat méterről védhetet- len gólt lőtt, 1:1. Az egyenlí­tés után mindkét csapat rá­kapcsolt és negyed órán ke­resztül nívós játék alakult ki, de csak a két 16-os kö­zött. Ez már a közönségnek is tetszett. A 20. percben Kiss közelről fejjel továbbított a kapuba, 2:1. A Honvéd, Máté és Tornyi góljaival 4:l-es vezetésre tett szert. A magló- diak 11-eshez jutottak és 4:2- re alakult az eredmény. Né­hány perc múlva a magló- diák erős lövése zúgott el a Honvéd kapufa fölött. A 34. percben a bíró a maglódiak összekötőjét feleselés miatt tö követelménye, túljutni a szövegmondáson. Alakítani j kell, új alakot formálni, nem önmagukat adni, de önmaguk­ból. Néhány szereplőnek si­került ez. A címszereplő: Si­mon Mátyás volt. Az ő játé­kára épült az egész előadás. Meglepő nyugalommal és biz- | tonsággal mozgott a színpa- j dón, Mozdulatainak, monda- \ fainak sajátos egyéni humora volt. Érdemes őt fogtálhoz- : tatni. Schmidt József Moska sze­repében ügyesen játszott. Temperamentumos, lendüle­tes játékával ritmust adott az előadásnak. Jól megértette szerepét és néha ügyes „szí­nészi” fogásokat villogtatott. Károly Mihály alakítása kellemes meglepetés. A legszí­nesebb figurát ő formálta meg, jóízű, eredeti humorral. Jól játszottak a többiek is: Halász Jakab, Károly Mihály- né, Halász József, Palotai Ilo­na, Pánczélos Nándor és Shhöléber József. Közös igye­kezetük sikere volt ez a szép este. ☆ A darabot Károly Mihályné rendezte. Az eddigi dicséretek nagy részben az ő munkájá­ról is vallottak. Nem lehetett könnyű feladat Bereden „szín­házat csinálni". S az, hogy ne­ki ez sikerült — nagy dicsé­retére válik. Kohlmayer Ad ám kiállította. Az utolsó perc­ben Tabányi góljával 5:2-es végeredmény született. — sz — Ceglédi Spartacus—Ecser 6:2 (1:2) A Ceglédi Spartacus az első félidőben keveset mutatott. Az ecseriek szerencsés góllal szerezték meg a vezetést. A második félidőben a Sparta­cus játékosokra szinte alig lehetett ráismerni. Szép ak­ciókat vezettek és ötletes játékkal nyerték meg a mérkőzést. Az eredmény ilyen arányban is megérde­melt, igazságos. Góllövők: Abonyi, 'Nagy és Végh 2—2—2. Jók: Abonyi (a mezőny leg­jobbja), Hornyik, Nagy, Víg. ★ Ceglédi Vasas ifi—Maglód! ifi 5:0 (2:0). * ! Ceglédi Spartacus ifi—Ecser ifi 4:2 (1:0). ★ Az asztalitenisz Pest me­gyei Tizek bajnokságát Nagy­kőrösön rendezték meg. A Ceglédi Vasutas SE-ből ne­gyedik G. Bíró, a hatodik Farkas Albert és a kilence­dik Dervaderics János lett. A zászlóaljparancsnok kiadja a parancsot. Vasárnap reggel 7 óra: Ceg­léd — Abony — Nagykőrös. A munkásőrszázadok elfog­lalták összpontosítási kör­leteiket. A zászlóaljparancsnok ma­gához rendeli a századpa­rancsnokokat és a zászlóalj­törzs vezető beosztású mun­katársait. Kihirdeti a harc- parancsoí: — Zászlóaljunk út- és vas- útbiztosítást hajt végre az Abony—Cegléd—Nagykörös ... s a rádiós továbbítja az alegységekhez. közötti közúti és vasúti sza­kaszon ... Az alegységek külön-kü- lön is megkapják feladatai­kat A század parancsnokok gép­kocsikba szállnak. Irány — az összpontosítási körletek, ahol időközben a századok már készülnek a biztosítási feladatok végrehajtására. Be­fut a parancsnoki gépkocsi. Tisztelgés, vezényszavak, rö­vid tanácskozás: a századok kivonulnak és megkezdik a feladatok végrehajtásáét... A zászlóaljtörzs elfoglalja helyét a harcállásponton. Kezdődik a gyakorlat: Ellenséges rombolás vár­ható az utak, hidak, forgal­mi berendezések ellen. A kecskéscsárdai iskola kö­rül a legnagyobb a biztosí­tás: itt székel most a zászló­aljtörzs. Tegnap még békés iskolanap volt, ma „hadi­helyzet”. Az ellenség egy csoportja kemény erővel támad a harc- álláspont ellen. A biztosító munkásőrök idejében ész­lelték. Tüzelőállást foglaltak el, vezényszavak hangzanak, géppisztolyok, golyószórók ro­pognak. Hurrá, hurrá! A tá­madás meghiúsult... A rádiós jelenti: újabb támadás az „x” vasúti híd ellen. S perceken belül: — A parancsnokok fel- készültsége és a munkásön állomány kiképzettségi foka bonyolult körülmények kö­zött is lehetővé teszi az eh­A biztosítási feladat végrehajtása közben. (Ottohál Vilmos felvételei) hez hasonló feladatok végre­hajtását ... — Erőt, egészséget! — Erőt, egészséget! — vissz­hangzott a határ. A századok visszavonultak az elhelyezési körletbe — Abonyba, Ceglédre, Nagykő­rösre. ... és megkezdődött a jól megérdemelt vasárnap dél­utáni pihenő — családjuk körében. (fzl) Doktorok kontra doktorok: 2:1 (1:0) Győztek az orvosok a — miért? Új játékszabályok — Injekció? — A kopasz fej hátrányos Az első, amit az újságíró erről az „évszázad mérkőzé­séről” leírhat: új játékszabá­lyok a,lakúinak ßi a futball­pályán. Még ugyan szabályta­lanok ezek az új szabályok következésképpen a tudósí­tás is — szabálytalan. Mik ezek a szabályok? Pro primo: Újságíró nélkül nem kezdhető meg a mérkő­zés. Pro secundo: a bíró legyen részrehajló! Pro tertio! nem mindig a paragrafusnak van igaza. A többit már fel sem so­rolom: mit írjak akkor a „tu­dósításban”? Szól pedig az ekként: öt perccel múlt fél három, amikor beviharzik az újság­író a tribün elé, ahol a két csapat már felállva várja őt s a vezényszót az indulásra. A jogászok kapitánya — dr. Magócsi — a helyzethez illő római köszöntéssel fogadja a sajtó képviselőjét: „ ... mori- turi te salutant!” (.. .a halál­ba menők köszöntenek!) Mégiscáak vérre megy ez a játék! Ami „szabályos” volt — láthatta a mintegy 300 főnyi szurkoló. A többi már az új szabályok szerint történt: Gól az első percben. A bí­ró még „maradi”: les címen nem ítéli meg az orvosok el­ső gólját. (Később egy má­sikat sem — ugyanezen ok­ból.) A jogászok Bencsikje a vi­lágűrbe indítja a bőrszputnyi- kot, de az — műszaki hiba folytán — a kapu mögött nagy ívben földet ér. Ladányi bíró lassított felvételt produ­kál: a labda tizenöt centivel helyet változtat. A jogászok szurkolói han­goshirdetést tesznek közzé: jutányos áron kiadó a félpá­lyájuk. Magócsi kapus csont­ja zörgése zavarja a játékot: fázik és unatkozik. Szondi, az ügyész, újít: les­ben áll az orvosok kapuja előtt. A bíró sápol. (Ejnye, még mindig maradi!) Orbán doktor a jogászok kapuja előtt öt méterre na­gyon humánusan a kapus ölé­be gurítja a labdát. Végre az első izgalmas je­lenet: Gyetvai doktor és Hu- nya, a jogász, a pázsiton he­ver összeakadt lábakkal. (Hol van az ígért orvosi ügyelet? Gyors műtéti beavatkozást!) Orbán doktort lökte Burka. (Orvost! Hordagyat!) S a 25-ik percben: Szakter doktor a jogászok hálójába vágja a labdát. (Ettől kezdve öle játszanak a jogászok fél­pályáján, mint bérlők!) S megindulnak a találgatások: milyen injekciót adtak be ma­guknak az orvosok, ami így felélénkítette őket? S még egy feljegyzésre ér­demes látvány az első fél­időből: Szondi ügyész gurul a labda után, de nem tudja felvenni a sebességét. .. Második félidőben két-há- rom cserével frissülnek a csa­patok. Néha mindkét csapat az első félidőben megszokott irányba rúgja a labdát. Der­vaderics doktor talál magá­ra legelőbb s perceken belül bebombázza az orvosok 2-ik gólját. (A közönség megder­med: ha eltalálta volna a ka­pus Magócsit!) Tanulságos eset: Rév ko­pasz fejéről lecsúszik a labda. (Szurkolók: Bencsik, ne tö­rődj most semmivel! Kecske­méti, mozogj! A jogászok drukkereit csak a paragra­fusok korlátái tartják vissza, hogy a pályára ne nyomul­janak.) Az orvosoknál gyengül az injekció hatása. A jogászok rohamoznak, s az utolsó per­cekben (!) szépítenek. 2:1. (Virág Ferenc, a bíró, önké­nyesen meghosszabbította a második félidőt. Az ügyész ezért nem rendeli ki a meg­ígért rabomobilt.) Végül is: 2:1 maradt az eredmény. S egy kis statisz­tika: halott nem volt, ds az orvosok mind sérültek. A jo­gászok majd a harmadik fél­időben kaptak izomlázat: a Kossuth Étteremben, este a „kiértékelésen’-’, tánc közben. Magócsi járásbíró remek jo­gászi okfejtéssel, cicerói »szó­noklatban indokolta meg a vereséget. Korompai dr., az orvosok edzője, ennyit mon­dott: „Az orvosok a pályán beszéltek, majd — ha a visz- szavágón tavasszal vesztünk — akkor majd mi is itt be­szélünk”. S az igazság: a jogászok kapusa — lábszárvédővel együtt alig' ötven kiló volt — fele tehát az orvosak kapu­sának — dr. Kovácsnak. A jogászkapu tehát nagyobb volt. S valami lehet abban az injekcióban is ... S felállítás? Azokból állott, akiket lapunk múlt vasárna­pi számában közöltünk a ke­retben. Aki pedig még részleteseb­ben kíváncsi a történtekre: olvassa el Szondi ügyész ver­sesriportját, ami hétfő esté­től — illegálisan — közké­zen forog városunkban. (Dr. Ferencz)

Next

/
Oldalképek
Tartalom