Pest Megyei Hirlap, 1965. október (9. évfolyam, 231-257. szám)
1965-10-01 / 231. szám
ftsl MEGYEI Z/Ctrlap 1965. OKTOBER 1, PÉNTEK Meditálás a munka becsületéről Nyugdíjas AZ UTCÁNKBAN épül egy nyolcemeletes bérház. Azt még nem tudom, hogy mi lesz belőle, ' milyen hivatal kap itt otthont, s mikorra kell átadni, de az építkezés menetéről naponta nyerek némi képet s sarki kocsmában. Munkába jövet ugyanis itt vásárolom a napi cigarettaadagot, s nem volt még olyan alkalom, hogy az j építkezés néhány kőmüve- ! sét, vízvezetékszerelőjét és festőjét ne láttam volna a pultra könyökölve fröccsöz- ni, féldecizni. Azt a pohár italt igazán, nem sajnálom. De az már elgondolkoztató, ! hogy ezek az emberek módot I találnak az italozásra — ! munka közben is. Vajon mi serkenti ezeket az emirre- ket munkára, egyáltalán mi köti őket a munkához, s ha semmi sem köt, semmi sem serkent, mi kényszerít ? ★ NEMRÉG JAVÍTTATTAM A KÁLYHÁMAT. Az iparosok nagy hévvel ' foglak munkához, kirakodtak, berakodtak, bepiszkították az egész lakást, majd egy óra múlva kijelentették, hogy őket a legtöbb helyen megkínálják kávéval. Értettem a szóból, s főzettem az asz- szonnyal vagy négy duplá- nyira valót. Megittak, megköszönték, s másnap legnagyobb sajnálatomra kénytelen voltam reklamálni cégüknél, mert a kályha füstölt, de nem égett. ★ BAKATOMÉK CSALÁDJÁBAN évek óta visszatérő probléma, hogy a nyári szünetben kamasz fiai nem hajlandók dolgozni. A nagyobbik például kijelentette tavaly is: „Bolond leszek azért a havi Ötszázért gürizni!” A szülök mit tehettek mást, beletörődtek, hogy a gyerekek egész nyáron lógnak, strandolnak. csavarognak. Ök három műszakban dolgoznak, tudják mi a munka, de gyerekeiket erri* neveim, nem sikerüli t A nevelés utolsó kísérlete a nagyobbiknél kudarcba fulladt. Apa, miután a másfél órás „hegyibeszéd” után elvesztette türelmét, gondolta, nyomatékül leken egyet drága gyermekének. Meg is próbálta, de a markos fiú elkapta apja karját, s úgy vágta az öreget a sarokba, hogy nyekkent. Magyarázatul aztán hozzáfűzte: „Nem vagyok kíváncsi a süketelésre, látom én magamtól is, hogy mi az ábra. Keresni kell, nem gürizni! Neked még a házmester se köszön." Barátom tőlem kérdezte, most mit tegyen? A rendőrséghez forduljon? Mit mondjon ott? Menjen az iskolába, áztassa el a fiút, hogy még jobban elvadítsák? Vagy kitiltsa otthonából? Akkor meg csavarogni fog, meg sem áll a börtönig. Azért is ő a felelős. Rosszul nevelte? Hiszen alig nevelhette, az asszonnyal együtt háromműszakosak, a gyerek az óvodából mindjárt átlépett az iskolai napközibe, otthon csak az éjszakát töltötte, s azt is nemegyszer felügyelet nélkül, hiszen kivel őriztették volna? Rázárták az ajtót, s kész. Hol keresse most saját felelősségét? S egyáltalán ki vonható felelősségre? Hol kell kutatni az okait annak, hogy egy alig tizennyolc esztendős fiú így nézi az életet, s így viselkedik? ★ MÓDOM VOLT rövid ideig nézelődni egyik nagyüzemünk műhelyében. Éppen a transzformátor tekercselők mellett álltam meg. Magam is értek hozzá egy keveset. Figyeltem a szakit, hogyan csinálta. Mondtam is neki: „Szakikám, ez hamar zárlatos lesz, gyenge a szigetelés.” Rámnézett, aztán hanyagul válaszolt: „Magának ugyan ehhez semmi köze, de elárulhatom, hogy kívülről ezt senki sem látja. Másodszor, ki törődik azzal, ha én gondosabban pepecselek? Nem fizetödik ki! Itt normára megy a munka, hajtani kell!... Mások is így csinálják.” ★ . ÖREG MUNKÁSSAL beszélgettem a minap, s éppen ezeket az eseteket mondtam el neki. Csak hümmögött. „Munka becsülete? Én kérem harminc éve dolgozom ebben <r gyárban lakatosként. Minden, amire vittem, a tizenhárom forintos kiemelt órabér. Mellettem dolgozik itt egy pasas. Valami vezető beosztású tisztviselő volt azelőtt, sikkasztásért lebukott, s most itt lézeng betanított munkásként. Kilenc- ötvenet kap. Ha jóban lesz a művezetővel, egykettőre tiz forint fölött lesz az órabére. És ami nekem egy egész élet, tartalom és cél, minden, az neki átmeneti büntetés. A deklasszáltak büntetésből jutnak arra a „mélypontra", ahová egy magamfajta, a munkát régi szemmel néző melós, egy életen keresztül végzett becsületes munkával feltornázza magát. Hát hol keresse akkor az ember a munka becsületét?” ★ EZEK VÉGEREDMÉNYBEN SZÉLSŐSÉGES ESETEK. Szélsőségesek, de sajnos jellemzőek. A „könnyen élni” jelszó kimondva, vagy elhallgatva, de benne él minden fiatalban. Ezt talán azok tudnák leginkább elmonda-i ni, akik a pályaválasztási tanácsadás során évről évre a fiatalok százaival beszélnek. De nemcsak a fiatalokról van szó. A laikus meditálása itt igen keveset segíthet. Legfeljebb a jelzésben merül ki funkciója. A munkalélektan szakembereinek ' kellene kielemezniük, hogy milyen hatással vannak azok a munkajogi rendelkezések, amelyek lehetővé teszik a legutóbbi „szigorítások” ellenére is a vándorlást, a felelőtlen „újrakeresést”, a könnyelműséget, amely így nyilvánul meg: „Na, és akkor mi van? Átmegyek máshová, nem halok éhen.” Kétségtelen, hogy a bőséges munkaalkalom ha- ] tássál van a munka, a mun- ! kaalkalom lebecsülésére, s ez j elsősorban a fizikai munkára ! vonatkozik. Az is a munkalélektan szak- j embereire és az üzemszervező közgazdászokra vár, .. hogy végre kidolgozzanak az ^ iparban is, a mezőgazdaság- ^ ban is olyan szervezetet, ^ amelyben a kisebb munkás-^ kollektívák egyénileg és ^ csoportosan is gazdának ér- « zik magukat. A szó valódi § értelmében is, nemcsak úgy, § ahogyan azt az elmúlt két § évtizedben a szemináriumo- § kon elcsépeltük, lejárattuk. ^ Ugyancsak meg kellene ta- ^ lálni a módját, s nemcsak 8 hangoztatni, annak a sokat« emlegetett elv megvalósításá- 8 nak. hogy minőségi munká- § ért, minőségi bért. A bére- ^ zésben érződnie kellene a ^ 10—20—30 évi szakmai gya- ^ korlatnak, hozzáértésnek, s a ^ hűségnek, amellyel egy-egy ^ ember évtizedeket tölt egy- s azon munkahelyen. Én pél- «5 dául, ha rajtam állna, sok ^ egyéb között, nem adnék nye- $ reségrészesedést, csak a törzs- ^ gárda tagoknak. A bizonyta- ^ lan, s zsebpénzként is alig- ^ hogy számbajövő nyereség- ^ részesedésnek viszont még ^ akkor sincs nevelő hatása, ha « elmarad. a 5 Persze az is kérdés, meny- ^ nyíre múlik egy-egy munká- § son, hogyan alakul a gyár ^ nyeresége. Számtalan esetben $ olvashatunk példát — fele- $ lősségre vonást már ritkáb-S ban — a könnyelmű gazdái- $ kodásra, a pocséftolásra, a $ hozzánemértésből: vagy nem- ? _______ § Péc s—Berlin Oroszlánexport Szultán és Kairó faládában Két kis oroszlán „kelt útra” a mecseki állatkertbőíl, az NDK fővárosába, Berlinbe. Az oroszlánexport előzménye a Berlini Nagycirkusz nyári vendégszereplése volt-,- Pécsett. A cirkusz szakemberei ekko" látták meg a szép oroiszlánkölyköket és még akkor megkötötték a szerződést. Eszerint a Berlini Nagycirkusz 10 000 forintot fizet az oroszlánokért. Most megjelent a Mecseken a cirkusz Wartburg Furgon gépkocsija, s a két kis állat j — Szultán és Kairó — búcsút I mondott szülőíölcjjéflék. • 'AZ j eppén féléves, 25—30 kilós ; híthordsziá’noK teljéién széli- ■ dek és így különösebb biz- 1 tonsági intézkedésekre nem ! volt szükség: faládában te- I szik meg a hosszú utat Jólesik a jószág izzadt, légy- csipte bőrének — így reggel, csordahajtás előtt — egy kis tisztogatás. Ezzel kezdi a napot az öreg nyugdíjas. Sző vott már többször róla, hogy adják el ezt a tehenet, lúszen annyi tejet, ami neki és a feleségének kell, adna a kecske is. De ő bizony meg nem válna tőle. Pedig nagyon nehéz már néha... Ez a hipertónia. Egy kicsivel több munka, emelés, izgalom és máris vörös karikák táncolnak a szeme előtt. Bizony, meg kellett tanulnia idős korára ennek a furcsa nevű betegségnek az elnevezését. Az este is vitai- leoztak erről. Ideát volt az egyik szomszéd, és ezt kérdezte: „Nem könnyebb elsétálni reggelente egy kis köcsög tejért a boltba?” Erre a beszélgetésre gondolt most, miközben a vakarában maradt, puha tehénszőrt szedegette. Vigyázni kell, nehogy a jászolba, a takarmányba kerüljön a szőr. Amikor még kicsik voltak a gyerekek, labdát gyűrt nekik tehénszőrből. Rugalmas, tartós játéklabdát. Most a kis unokáknak már nem kell a nagyapa szőrlabdája. — Megyek! Vigyázz a házra! — kiáltott hátra a tornácról a felesége. Mire az istálló ajtóból kinézhetett, már a kaput tette be maga mögött az asz- szony. Meleg kabát volt rajta és kaskájából kilátszott az ócska húsdaraboló bárd nyele. Ré pázni járnak már. És a piac térre jön értük a tsz vontatója. Bár ő is mehetne... Igaz, hogy ez a mostani már a második asszony és jóval fiatalabb nála. De éppen ezért nem enged a tehén dolgában. Juhász volt ő 50 esztendeig. Éjszakázó, hajnalban kelő. Sosem fordult elő, hogy a felesége vagy gyerekei megelőzték volna a felkelésben. Most sem enged. Egy félórával mindig korábban lép le az ágyról, mint a felesége. tJgy érzi — ha az asszony nem is mondja —, ez ád neki becsületet a háznál. A férfi legyen mindég keményebb, bi- rósabb. Hát ezért nem adja el a tehenet. Mi lenne ővele ennél a házmái, ha nem tudna reggelente tenni-venni. Vérnyomásos embernek az ágyban való álmatlan vergődés — hiszen megszokta a szeme a korai kelést — kész betegség. Míg így gyűjtögette érveit, félfüllel az utcára figyelve, hogy nem cserget-e már a csordás, eszébe jutott még valami. Negyvenötben hallotta először ezt a szót: öntudat. Akkor, mikor a veje a Kommunista Pártba vitte. Csak úgy körülbelül tudja, mit jelent. Illetve: érezte ő pontosan, csak kibeszélni nem tudta volna. Érezte, hiszen ha a párt nak az elmúlt húsz esztendőben valahová kellett az ilyen ember, mint ő, ment... Rá mindig lehetett számítani. Most már csak a taggyűlésekre jár el. Ott gyakran szó esik arról, hogy kell az udvarokon a jószág. És e gondolatot ő kezdettől pártolta. Még beszélt is ebben az ügyben nemrégiben a lésen... faggyúin. P. A múzeumi hónap eseményei Cegléden \ Az országos múzeumi hónap alkalmából négy kiállítás tekinthető meg a ceglédi Kossuth Múzeumban. Az újjárendezett régészeti, néprajzi gyűjtemény, a Kossuth emlékkiállítás, a Rembrandt és kora című kiállítás (a Szépművészeti Múzeum anyagából) és Pest megye műemlékei. A múzeumi hónap ceglédi megnyitójára vasárnap délelőtt 11 órakor kerül sor. | Megnyitó beszédet mond I CSIGAEXPORT ^ Száz Tolna megyei község I határában 12 vagon éticsigát ^ gyűjtöttek össze exportra az ^ rdén, három vagonnal többet, I mint tavaly. A bőséges „csi- S gatermés” francia és olasz v ínyencek asztalára került. törődömségből elkövetett sú- : lyos anyagi károkra. Mennyire van beleszólása a munkásnak az üzemi demokrácia je- j lenlegi fokán ezekbe a dolgokba menet közben, majd utólag? A közszellem nem véletlenül alakul ilyenné, vagy olyanná. S nem véletlen a munka, a kenyér becsületének devalválódása sem. Ezernyi összetevő határozza meg a közszellemet, s akik hatalmat, intézkedési jogot kaptak, legyen az a hatalom és intézkedési jog bármilyen szűkkörű, azoknak kötelességük lenne a maguk portáján úgy nyesegetni naponta a vadhajtásokat, hogy ezzel a maga- sabbrendű munkaerkölcs kialakulását segítsék. Ehhez azonban az ő munkájukat is differenciáltabban kellene vizsgálnia és értékelnie az egy- gyel magasabb fórumnak is, mert különben már az első főkön bekövetkezik a kudarc: „Minek törjem magam? Miért szerezzek ellenséget? Ki mond nekem azért egy jó szót is? Ha sokat ugrálok, még megérem, hogy egy szép napon létszámfeletti ieszek!...” Végső konklúzióként: jó lenne talán a formális gazdasági tevékenységnek, mint értékmérőnek ikertestvért is keresni — a társadalmi felelősségtudatot. Tenkely Miklós |A dilemma... * ^ A magyar vendéglátóipar jó $ híre messzi tájakra eljutott $ már. Akadnak koronázatlan királyai a halászlé, a gulyás, ^ a máglyarakás, sőt a hideg tá- 5 lak készítőinek is. Nem marad ^ el mögöttük az örökmozgó, $ udvarias nyelveket beszélő ^ pincérsereg sem. S most mégis 5 életemet válaszút elé állították ^ a vendéglősök. ^ Dilemmám Budapesten követ- $ kezett be egy verőfényes szép- temberi délutánon. Márta ba- rátnőmmel várni kényszerül- S tünk az egyik ügyvédi mun- 5 kaközösség irodájában. Nosza, $ leugortunk jó kávét inni a ^ Luxor presszóba. ^ Hogy az ifiő gyorsabban tel- ^ jék — az egyik ablakmélye- 5 désben diszkréten elővettem s kötésemet. Pulóver egy növés- § ben lévő fiatal fiú, részére, aki történetesen a fiam. ^ De vajh mi történt? Miért e ^ lázas sietség? Jő a frakkos főúr, s emigyen szól; kellő s szigorral: ^ „Asszonyom, belső utasitá- § sunk értelmében a presszó jel- ^ legét rontja az ön kötése!** ^ Arcom pírban égett, mit te- hettem egyebet, megkérdez- S tem: S — Vajh a presszó jellegének ^ nem árt-e, ha ismeretségek ^ kötődnek e szent helyen? Kö- zépkorú férfiak fiatal lányok S asztalához — hódolatuk jeléül s — italt küldenek? ^ Törvény az törvény. ^ Belátom. De vajh milyen el- ^ gondolás alapján hozták?... § G. Molnár Edit 5 ////////////////////////////////////////. — Megkezdték Tökölön be nem épített telkek felmé rését. E munkálatok célj; hogy a kislakásépítőkne telket tudjanak biztosítani. AZ ŐSZ AJÁNDÉKA Elnéptelenedtek az üdülők és campingek. Bezártak az ABC-áru házak. A modern éttermek üvegablakai mögött, mint megannyi bútorraktárban. csupaszon meredeznek a székek és asztalok. Elmúlt a badacsonyi szüreti mulatság is. A csodálatos őszi napfény azonban bekúszik az üdülők lezsaluzott ablakain, megtörik a bezárt éttermek Folytát iák o balatoni anúolnaíelenítési 1961-ben kezdték meg kísérleti jelleggel az angolna meghonosítását a Balatonban. A kísérlet sikerrel járt: az angolna kedvező életkörülményeket talált a tóban és gyorsan féjlődött. Amegállapítások szerint az angolna telepítése gazdaságos és biológiailag nem káros. Nem veszélyesebb a nemes halakra, mint más ragadozó fájta és alaptalanok azok a híresztelések is. amelyek szerint a tavaszi halpusztulást az angolnák okozták. A nyugati piacokon rendkívül értékes halfajta telepítésével a balatoni halászati válla- I lat továbbra is foglalkozik. A tervek szerint újabb ivadékok kihelyezésével 1970-ben már 300 000 kilóra : nőhet az évi zsákmány. Versenyszántás a nagykőrösi Hunyadi Tsz-ben Hat traktoros állt starthoz i Nagykőrösön a Hunyadi Ter- : melőszöveikezetben, hágj i megszerezze a legjobb traikto- ! ros címet. A munkát külön : bizottság bírálta. Harminc holdon vetőszán- ; tottak a verseny résztvevői, i Két győztesé let,t a pálma. Ér- 1 dekesség, hogy a győztesek i testvérek. I Tóbi János és Tóbi István a : mennyiségi, illetve a mdnősé- I gi verseny rekordere 200—200 ; forint célprémiumot és ötven ; százalékos felemelt napimun- ; kabért kapott teljesítmé- : nyéért. ablaktábláin. Furcsa e kép, mert e veröfényes őszön tér- í mészetellenesen kihaltnak tűnik a balaton táj. De talán mégsem mindenütt. A képek arról tanúskodnak, hogy a Balaton kitartó szerelmeseit az ősz is gazdagon ajándékozza megannyi szépségével. Remekül barnít a napfény. Csábító a csillogó víztükör. A vitorlások jó széllel várják ráérő gazdáikat. A bátrak bátra azonban az idei, talán utolsó campingező — Badacsonyban. Vörös Géza, a Pest megyei ^ Tanács főelőadója. $ A hónanot hat diavetítéssel, § illetve tárgybemutatással szí- § nesített előadás tarkítja. Ok- k tóber 17-én és október 20- s án várostörténeti és műemlé- j! ki sétát tartanak. Október 17-én a ceglédi j§ múzeumbarátok köre Nagy- ^ körösre látogat, míg október ^ 24-én a ceglédi általános is- 8 kolások ifjúsági helytörté- ^ neíi vetélkedőt tartanak. *
