Pest Megyei Hirlap, 1965. október (9. évfolyam, 231-257. szám)
1965-10-03 / 233. szám
10 PEST MECIEI kMívIop 1965. OKTOBER 3. VASÁRNAP Heti jogi tanácsaink A gépkocsivezetők, portások részére adott munkaruha figyelembe vchctő-e a betegségbiztosítás körében? K. Z. boldogi lakos, TEFU- gepkocsivezeio írja, hogy hosszabb ideje oetegano- nianyban van. Több ezer lórim értékű munkaruhát kap Rendszeresen, amit lizeléski- egészitésnek tekint. A táppénz elszámolásakor azon Dán n*eg- lepetéssel tapasztalta, hogy a munkaruha ellenértékét nem vettek figyelembe. Olvasónk kérdezi: tigy elembe keil-e venni az Sz.i'K-nak a munkaruha ellenértékét? A Legielsőbb Bíróság egyik allaslogialasában kimonuta, iiogy a portások és gépkocsivezetők részére adott rúna ellenértéket munkabérként, a betegségi biztosítási járulék alapjának a megállapításánál, tigy elem be venni nem lehet. Az iparotok vonatkozásában más a helyzet. Náluk nem munkaruháról, hanem egyenruháról van szó, amelyet a munkahelyen (munaaidon) kívül is használnak, ezért az egyenruha a könyvelési értek kétharmadának időarányos részét a belegségi biztosítási járulék alapjanak megállapításánál figyelembe keil venni. • Fcgyclmilcg vonható felelősségre az a dolgozó, aki ismételt figyelmeztetés ellenére nem végzi el megfelelően munkáját. A vállalat azon a címen, hogy munkámat nem végzem el megfelelően, felmondta állasom — írja S. A. abonyi olvasónk. Több helyről azt a felvilágosítást kapta, hogy ilyen esetben a vailalatnak nincs joga felmondani a munkaviszonyt. Olvasónk kérdezi, mi a törvényes rendelkezés ebben az esetben. A Munka Törvénykönyve módosítása elolt íeimonuasi okként valóban érvényesíteni lehetett őzen a címen a felmondást. Az új rendelkezés ezt már nem teszi lehetővé. Az Mt. V. 3Ö/E. §. szerint, ha a dolgozó komoly figyelmeztetés ellenére is hanyagul végzi munkáját, személyi alapbérét — munkakörének megváltoztatása nélkül is — a bértétel határai között csökkenteni lehet és alacsonyabb fizetésű osztályba (fokozatba) is besorolhatja. Ezen kívül a vállalat fegyelmileg is felelősségre vonhatja azt a dolgozóját, aki munkáját — bár arra képessége megvan — nem végzi el megfelelően. Ezen a címen azonban a munkaviszonyt felmondással megszüntetni nem lehet. Kártérítés esetén ugyanazért az okért prémium- megvonás lehetséges-e? A vállalat igazgatója kártérítési határozatban kötelezett az okozott kár teljes megfizetésére. Ezen kivül , a negyedévi prémiumot is megvonta tőlem. Jogos-e a kétszeres felelősség megállapítása? — kérdezi M. O. váci lakos. A jogi szabályozás — a társadalmi tulajdon fokozott védelme érdekében — lehetővé teszi a kártérítésre kötelezés mellett a prémium, a nyereségrészesedés megvonását, vagy csökkentését. Éppenúgy nem zárja ki ugyanazért a fegyelmi felelősségrevonást sem. Mégsem lehet kétszeres — fegyelmi eljárás esetén háromszoros — felelősségrevo- násról beszélni. A Munka Törvénykönyve előírja, hogy a dolgozó mikor, milyen mértékben felel a kórért. A kár megtérítésétől a feltételek fennállása esetén nem lehet eltekinteni, mert akkor az felel, aki elmulasz- j tóttá az igény érvényesítését. ! Viszont a, prémium vagy a j nyereségrészesedés megvonása (csökkentése) nem kötele- j ző, de a károkozónak ilyen , hátránnyal való sűjtását jogszabály nem tiltja meg. Egyes esetekben indokolt lehet tehát a kártérítés mellett prémium- megvonás is. Esete válogatja, szolgál,ia-e a társadalmi tulaj- j dón fokozott védelmét, ha i együttesen alkalmazza az igazgató a törvény által meg- ! engedett joghátrányokat. Ki jogosult a szőlő utá- j ni föld járadékra? A tsz-be bevitt szőlőm után ; nem fizetnek földjáradékot — [ írja Sz. S. nagykőrösi lakos. ] Az érvényes rendelkezések szerint kinek jár szőlő után föld járadék? — kérdezi olvasónk. A szőlő utáni földjáradékról a 20/1959. (VII. 12.) FM sz. rendelet rendelkezik. Ez a jogszabály más elvi alapokon rendezi a földjáradek kifize- | tését a szólók esetében, mint t egyéb művelési ágú földek te- ‘ kintetében. Az egyéb művelési ágú- területeknél a földjáradék a kataszteri tiszta jövedelem aranykoronájához igazodik. A szőlő utáni föld- I járadék megállapítása a belépéskor felértékelt állapotnak megfelelően történik. A rendelet szerinti a szóló utáni , íöldjáradékra elsősorban az a személy jogosult, aki termő szőlőterületét a tsz közös használatába adta. Másodsorban jogosult az a termelőszövetkezeti tag, aki 4 éves vagy annál fiatalabb saját szőlőjét bevitte a termelőszövetkezetbe, amely szölő- j nek a megeredése a bevitelkor a 80 százalékot nem érte ! el, és emiatt a termelőszövetkezeti tag a telepítési költsé- 1 gek megtérítésében nem - re- ; ■szesütt, feltéve, hogy a meg- i eredés a 60 százalékot meghaladta. „Áthelyezéssel” történt munkahelyváltoztatás I eseten kötclcs-e az új munkáltató az előző ; munkahelyen kapott fizetést megadni? R. L. szigetmonostori olvasónk sérelmezi, hogy kikérő levéllel, „áthelyezéssel'’ került jelenlegi munkahelyére, és a j havi illetménye 300 Ft-tal ke- ! vesebb. — Kérdezi, hogy köteles-e az új munkahely megadni a részere az előző átlag- keresetet. Olvasónk kérdésére közöljük, hogy a más vállalathoz történő áthelyezés elrendelésére csak akkor kerülhet sor, ha a megegyezés alapján az új vállalat előre írásban közli a dolgozó új munkahelyét, munkakörét és munkabérét. Az áthelyezésről olvasónkat legalább 15 nappal korábban értesítették, és akkor joga lett volna a vállalati munkaügyi döntőbizottsághoz fordulni, mert aránytalanul sérelmesnek tartja, hogy 300 Ft-tal kevesebb lett a fizetése. Erről az áthelyezési okiratban bizonyára ki is oktatták. Ha mindezek ellenére elfoglalta új munkahelyét, akkor már áthelyezése, illetve alacsonyabb besorolása miatt nem élhet panasszal, annál is inkább, mert a határidőket már jóval elmulasztotta. Dr. M. J. Megőrizni az emberek bizakodását - ez a mi legtöbb gondunk Bcsavlgctés a Uabasi Járási Páribisoüság titkárával Csákány Zoltánt, a járási pártbizottság titkárát nagy munkában találom: a jövő évi költségvetést egyeztetik; „finomítják" a felsőbb pártszerv munkatársával. Fél óra, — bíztat — és befejezik. Egy pillanatra szinte restellem, hogy ezek után az őszi gondokról faggatgfrn, de nem éri váratlanul a kérdés: szám- bavették ők a gondokat már nem egyszer, s egyúttal a. tennivalókat is. Mégsem a gondokkal kezdi. — Hadd kezdjem- azzal az előítélettel, ami még két esztendővel ezelőtt is tartotta magát az emberek között. így hangzott: e. dabasi járás tala jadottságai rosszak; sok a homok, kevés a táperőben gazdag termőföld. Az éghajlat szeszélyes, a munkaerőt felszívja a főváros ipara; egy szó, mint száz, itt sosem ’ehet a mezőgazdaságban jó eredményeket elérni. Cigarettával kínál, aztán folytatja: — Igazolni látszottak ezt a tévhitet a termelőszövetkezetek gyenge eredményei is: 1963 végén a tizenkét tsz közül — nyolc mérleghiánnyal zárta az évet. A gazdálkodás fogyatékosságai, az anyagi gondok — érthetően — sok embert elkeserítettek. Sajnos, a hibák gyökerét egyesek nem ott keresték, ahol kellett volna, a rossz vezetésben, hanem a szocialista rendszerben, a szövetkezeti gazdálkodásban, így találkoztak össze az objektív nehézségeket eltúlzó „elméletek" a gyakorlatból levont téves következtetésekkel. S ezeket kellett mindenekelőtt loküzdenünk, ha eredményt akartunk elérni. Nem volt könnyű a járás kommunistáinak dolga. Különösen a vezetésre alkalmatlan személyek leváltása ütközött gok nehézségbe. Éppen azok keltek védelmükre, akik leginkább kárát látták a rossz vezetésből eredő hibáknak. A meggyőző szó és a türelem azonban itt is bevált. — 1964 elején mind a nyolc gyenge tsz-ben megerősítettük a vezetést — folytatja Csákány Zoltán. — Év végére már csak egyetlen mérleghiányos szövetkezet volt a járásban, az ináycsi. — Mindaz, ami a • gyenge szövetkezetekben két év alatt végbement, számunkra nemcsak öröm — de tanulság is. j Arra int bennünket, hogy | szenteljünk nagy figyelmet a j vezetés színvonalának,, minden szinten! Gondjaink között elsőnek ezt említhetném. o * — A vezetés színvonalának emelése azonban megköveteli, I hogy gazdasági és politikai j feladatainkat épp olyan elvá- ’ laszthatatlanoknak tekintsük, mint ahogy az életben is azok. Csákány elvtárs példával illusztrálja szavait — A talajjavítás szintén egy gorjd a sok közül. Járásunk gazdag tözeglelőheiyek- ben. A tőzegkitermelés — ta- j lajjavitási célokra — már rég- ! óta folvik. De arra csak nemrégiben figyeltünk fel, hogy I helyenként milyen szakszerűtlenül! A kitermelt tőzeg helyén felgyűlt talajvíz elmo- csarasodott, szúnyogok, róva- > rok „birodalma’' lett. Pedig az ilyen területeket kitűnően hasznosíthatjuk füzesek és nádasok telepítésére, ami kettős i haszonnal jár: fűzfavesszőt és nádat ad, amellett segít megoldani a tsz-tagok téli foglali koztatását. Ez pedig — politikai kérdés. — Célunk mindenekelőtt az életszínvonal emelése, a tsz- parasztság jövőjének biztosi-; lása, a nagyüzemi gazdaságok állandó fejlesztése. De szá- | munkra az sem lehet közöm- j bős, mennyi munkával —! milyen eredményt érnek el i termelőszövetkezeteink. Mert. a sok munka is hiábavaló, ha nem optimális időben, gondat- j lahüf' végzik. De a gondosan végrehajtott szántás-vetés is j hozhat csekély eredményt, ha elkésünk a betakarítással, őszi j gondjainkat tehát így sum-. mázhatom: minden aktuális feladatot időben és jó minő- j ségben végezzenek termelő- j szövetkezeteink. Ehhez ne- | künk kell biztosítanunk az egészséges, nyugodt politikai j, légkört, s a szükséges személyi feltételeket. 0 A járás idei termésátlagai 20—25 százalékkal magasabbak az előző évekénél. Ebben — a kedvező időjáráson kívül — a jobb vezetésnek, és körültekintőbb munkaszervezésnek is része van. De a jó termés — gondot is jelent: tárolási gondokat. — Szó volt arról, hogy Da- bason felépül egy nagy befogadóképességű raktár, de sajnos, idén nem kerül rá sor. Pedig a gabonamagtáron kívül egy takarmányfeldolgozó üzemre is nagy szükségünk lenne. Tárolási gondjainkon úgy segítünk, ahogy lehet. Sáriban például, ahol a Kukoricatermés jónak ígérkezik, a tsz-tagok padlását veszi igénybe a szövetkezet, megfelelő térítés ellenében. Egyébként, mint országszerte, nálunk is nagy gondöt okoz a kukorica kései érése: emiatt kénytelenek vagyunk a kalászosok után kalászost vetni. Mindössze ezer holdon vállalhatjuk azt a kockázatot, hogy bevárjuk a kukorica betakarítását. A munka üteme jó, a vetőszántást minden szabad területen — több mint 12 ezer holdon — elvégezték a szövetkezetekben. Ha még nem is ilyen szervezetten, de legalább ilyen kedvvel folyik a munka a termelőszövetkezeti csoportodban is. Ezek főleg a szőlő- és gyümölcsös telepítésekkel büszkélkedhetnek. Ezernyolcszáz katasztrális holdnyi újtelepíté^ sű szőlőből és gyümölcsösből ezerkétszáz hold a- tszcs-tagok közös vagyonát gyarapítja! — Befejezésül, az eddigiekhez: annak ellenére, hogy feladataink jóval nagyobbak — idei őszi gondjaink sokkal kisebbek, mint néhány éve. 1 S ez a termelőszövetkezetek szorgalmas tagjainak és hozzáértő vezetőiftek érdeme. Jegyezzen föl néhány nevet, érdemes: Katona József, Kuli Imre, Márcisz Antal tsz-elnö- kökét', dr. Rieger Károly föag- ronómusét. Többek között nekik köszönhető, hogy járásunk parasztsága ma már bízik a termelőszövetkezetekben, a közös gazdaság jövőjében. Ne-* kik köszönhetjük, hogy még a gondjaink is mások, mint régen. Azelőtt: honnan "együnk munkaerőt? Ma: hogyan biztosítsunk elegendő munkát az embereknek? Sáriba két évvel ezelőtt még a jár'ási tanáé; dolgozói jártak ki — vetni. Manapság már jóformán „tisztelgő látogatásra” jáfu-ik Sáriba. JEzék.'tényék, nem. szépí’ tettem semmivel a va'óságot. Ezeket az eredményeket fo- j kozni, az emberek bizakodását, munkakedvét megőrizni — ez a mi legfőbb és legszen- { teb'o gondunk! Nyíri Eva ! Jövőre ismét zenél a zenélőkút & ! G. M. Budapesti Betonárugyár Bp. XXI., (Csapol), Rákóczi Ferenc u. 239. , azonnali belépéssel alkalmaz gyakorlóitól rendelkező karbantartó lakatosokat, autó- vülanyszerelöket. valamint rakodási munkára férfi, azonkívül mozaiklap- és betonelein-gyártó munkáro férfi és női segédmunkásokat. Felvételhez munkakönyv, Mlt-lap, SZTK-kiskönyv és tanácsi igazolás szükséges. Munkásszál- ‘ást biztosítunk. Jelentkezés a fenti cím munkaüqyi csoportiá- nól. Jubilál, igaz, hogy hangtalanul és némáit a margitszigeti zenélőkút. Harminc évvel ezelőtt, 1935. október 2-án szólalt meg első ízben. A hat oszlopon nyugvó kupolás építmény eredetijét Bodor Péter székely ezermester építette még 1820-ban, és Marosvásárhely főterét díszítette. Az egykori kútnak zenélő szerkezete akkoriban technikai újdonságnak számítolt. A margitszigeti zenélő kút, ez a kedves kis építmény a zenélőszerkezettel egyiit a második világháború során megsérült. A fővárosi tanács 1954rbzn magát az épületet újjáépítette, a zené-, lőszerkezét azonban nem szólalt meg. 1962-ben egy modern elektrorhos szerkezettel keltett kedves dallamokat negyedóránként sugározták a zenélökútba beépített hangszórók. Az idén azonban ezek is elhallgattak mert a gépházat renoválják s emiatt az összes gépi berendezést, igy az elektromos szerkezetet is el kellet távolítani. A renoválási ' munkálatokat előreláthatólag ez év végén, jövő év elején fejezik be, a szerkezetet visszaszerelik, s azután ismét zenél a margitszigeti zenélőkút. Néhány tőmondat és összeáll a kép: a sári Fehér Akác Tsz-ben 1963-ban két ős félmilliót tett ki a mérleghiány; tavaly már egy fillért sem, idén pedig kétmillió forintos tartalékkal rendelkeznek. Szinte az agóniából támadt új életre a dabasi Szikra Tsz. A kétmilliós mérleghiány, a rossz munkaszervezés odavezetett, hogy már a tsz feloszlatását tűzték napirendre az emberek. A múlt év kezdetén új elnök, új főagronómus került a szövetkezet élére. A járási pártbizottság vezetői arra kérték a tagságot: még egy évi türelmet, bizalmat előlegezzenek, most már az új vezetőknek. Dolgozzanak becsülettel, meglesz az értelme. A tagság dolgozott, a vezetők minden hónapban biztosították az' előleget. Év végére megszűnt a mérleghiány, s idén már- fél-egymillió forint közötti összeget tudnak tartalékolni. ITT AZ IDEJE AZ ŐSZI NAGYJAVÍTÁSNAK! Az öntözőberendezések javítása során a hiányzó vagy elkopott tartozékok pótlására az alkatrészek, gyorskapcsolású öntözőcsövek, idomok és szórófejek beszerezhetők a Megyei Mezőgazdasági Ellátó Vállalatoknál — AGRÖKER-eknél TORTELI PILLANATKÉP. Dolgos kezek válogatják, tisztítják a paprikát, a Nagykőrösi Konzervgyár törtei! üzemegységének udvarán. Itt készül a töitöttpaprika alapanyaga, itt tisztítják ki a paprika belsejét " Fotó: Sintüy ' Aranycsillogás a szénbányában Új, szellemes, rendkívül gyors eljárást dolgozott ki egy magyar szakember, a szénrétegek azonosítására. A szén, a legtöbb bányavidékünkön több rétegben he- j lyezkedik el egymás fölött, i Ezért, ha egy művelés alatt ál* | ló bánya közelében szénre i bukkannak, az első feladat j megállapítani, melyik rétegre 1 találtak rá, mert ettől függ, hogy érdemes-e alatta további rétegeket keresni, és ha igen, hányat. Az egyes rétegek azonosítására eddig többféle módszert alkalmaztak, de mindegyik meglehetősen j lassú, hosszadalmas és csak | laboratóriumokban végezhető el. j Dr. Soós László, kandidátus, I egyetemi docens nemrég meg- j találta azt az eljárást, amely- lyel a rétegeket a helyszínen a bányában lehet „agnoszkálni”. Az eljárás azon alapszik, hogy nálunk csaknem minden kréta- vagy eocénkori barnaszénrétegben olyan vékony gyantás, vagy viaszos lerakódások találhatók, amelyek gyakran hosszú kilométereken vagy j tízkilométereken keresztül is j nagyon szabályosan futnak j végig a szén között. Eddig ! ezeket a csikókat is csak akkor lehetett az azonosításra felhasználni, ha a bányából kiemelt széntömböket laboratóriumba szállították, és ott tüzetesen megvizsgálták. Soós docens viszont lenn a bányában függőlegesen „végigsöpör” a szénfalon a kvarclámpa ibolyántúli sugaraival, mire | ezek az egyébként látha- . . tallan csíkok aranyszin- S ben kezdenek tündökölni. Az, hogy az adott területen hány csík, milyen távolságban helyezkedik el egymás fölött, . j mindjárt meg is határozza a szénréteg „személyazonoasá- : gát”, anélkül, hogy mintát kel- I lene felhozni, laboratóriumba I vinni, és ott hosszadalmas I vizsgálatoknak alávetni.
