Pest Megyei Hirlap, 1965. október (9. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-28 / 254. szám

/ Azt a házat kerestem, ahol a legszebb ludak gágogtak Kovács Józsefék tartják a libatömés rekordját a városban ix. Évfolyam. 255. szám________________________________________________________ 1965. október 29, pentek Héteserkétssúfs munkanap a mezőgazdaságban Mit csinált a KISZ? — Értékelés november 3-án? — A KlSZ-hizottság feb­ruár 3-án tárgyalta az évi programot. Ebből az egységes, nagy feladaittervezetből min­den KISZ-ala pszervezet le­bontotta a magáét — mondja Káló József városi KISZ-tit- kár. — Es el is végezték a ki­tűzött feladatokat? — Né vágjunk a dolgok elébe. November 3-án érté­keljük az eddig végzett mun­kát. De nem töltöttük (tétle­nül a tavaszi, nyári hónapo­kat. Eddig 7000—7200 mun­kanapot — átlagosan napi 6 órai munkával — dolgoztak a KISZ-fiatalok a termelő- szövetkezetekben és az álla­mi gazdaságban. Az állami gazdaság hangácsi üzemegy­ségében KISZ-esek rakják zsákba a hibrid kukoricát. — Az alapszervek saját ..berkeiken” belül mit tet­tek? — Egy példa. A DÁV KISZ-alapszervezete a han­A MESEKÖNYVEK VEZETTEK — Mennyit árultak az idei könyvvásáron? — Az üzletben 50 000 fo­rint körül, a külterületen csaknem 20 ezer forintot for­galmaztunk — válaszol kér­désünkre a könyvesbolt el­adója. — A legnagyobb sikere a gyermekmesekönyveknek volt. De az ifjúsági könyvek, a klasszikusok is nagyon sok vásárlót vonzottak. Többet is el tudtunk volna adni, de nem jött belőle elég. — Most a vásár után? — Még mindig nagy siker Berkesi. Uj Passuth-könyvek is jöttek és a Hanzelka— Zikmund útleírás négy kö­tete. ínyencek számára ... TANÁCSTAGI BESZÁMOLÓ Missziusz Sándorné tanács­tag október 30-án a Kossuth (Cs. Kiss) iskolában tanács­tagi beszámolót tart. gácsi iskola villamosításának tervét készítette el társadal­mi munkában. — Sportélet? — A múlt héten ültek ösz- sze a sportosztály tagjai. Felvettük a kapcsolatot a vá­rosi szakmaközi bizottsággal. Már együtt rendezünk no­vember 7-én asztalitenisz és sakkversenyt. — Kulturális terveikben mi szerepel? — Sokfélé ágazóak ter­veink. Mindenek előtt az ifik általános és szakmai mű­veltségének fejle-ztése. Isme­retterjesztő előadások és szel­lemi vetélkedő. Nyelvtanfo­lyamok. Színház, hangver­seny, múzeumlátogatás. Az új­ból meginduló szesz mentes teák műsorának biztosítása. A városi ifjúsági klub elkészül­te után szeretnénk abba is életet vinni. De szavaló- és táncversenyeket is akarunk rendezni. A versengő váro­sok — ha meg lesz — elő­készítéséből is kivesszük a részünk. — Végül hadd említsem meg, hogy a jövő hónapban indul a KISZ kultúrfelelő- sök tanfolyama. Károlyi Mihály nagykőrösi díszpolgársága Sasi György szombaton este 7 órakor, a művelődési ház­ban, a múzeumi hónap al­kalmából, előadást tart „Nagy- | körös az őszirózsás forrada­lomban és Károlyi Mihály nagykőrösi díszpolgársága” címmel. Szemrebbenés nélkül nézi az út szélén legelésző nyá­jat. Néha füttyent egyet, de olyan halkan, hogy mellette állva sem hallom. A I'iikó kutya azonban még erre is ragyogón ért és mint egy fe­kete gomolyag gurul a nyáj felé. A szamár bölcsen nézi a kutya igyekezetét. Guszti nem ismer hatáskör-túllépést. Ne­ki nem kötelessége a fegyel­mezés, ő azért van, hogy ve­zesse a nyájat. Ez az egyet­len kötelessége. — Még csak meg 6em in- dulnak a szamár nélkül! — hagyja helyben Kiss Kálmán, a juhász. — Elöl halad a szamár, mögötte a juhok és hátul ballag a juhász, s a lába nyomán lépeget a min­denre kész Filfeó kutya. — Maszek juhász? — Az! Voltam én már tsz- ben is, de hát, aki megszok­ta a juhászéletet, az nem sze­ret egy helyen. — Hát a juhász mindig megy? — -Bizony! A jószágnak le­gein* kell. — És milyen messze szo­kott legeltetni? — Voltam én már több, mint száz kilométerre. Egy­szer elindultam Gödöllő felé. Gusztira felpakoltam kétheti elemózsiát, a subát, a bográ­csot. Tizenöt napig tartott az út. Közben időnként leta­nyáztam, felállítottam a sza­bad tűzhelyet. Főztem leb­bencset, paprikást. Egyszer nagyon szeretnék elmenni a nyájjal egészen Esztergomig, arrfa még nem jártam. — És a család? — Az asszony megszokta, hogy tavasztól késő őszig reg­gel eljövök otthonról és csak az este vet haza. Már jegyzem is a nevet. Kovács Józsefné. Salamon Fe­renc utca. Ki tudja, hány szám. A libagágogásról köny- nyű lesz megtalálni. Meg ugyanabban a házban vannak a legszebb és legtisztább lu­dak. Kovács József ládagyári gépmunkás. Valamikor a fe­lesége is a ládagyárban dol­gozott. De úgy jó, ha az ember próbál. így járt a Kovács-csa­lád is. Az asszony kimaradt a munkáról. Jól gondolta, hogy a család mindennapi munká­ja mellett marad idő a tömés­re. — Valóban kétszázhatvan májliba szállítására szerződ­tünk. Az első negyven libát napos korukban kaptuk a fel­vásárlástól igen olcsó áron. Ezeket felneveltük. Kétszer — És amikor itt a tél? — Akkor beszorulunk! Van már tizenöt mázsa jó szé­nám, jó csomó kukoricaszár. Azon könnyen meg lesz a birka. Guszti nagy huncut. Óvato­san letér az útról. Csábítja a kúpokba rakott kukorica­szár. Észre sem vette, hogy a birkák a nyomán haladnak. Egy kurta fütty és rilko csaholva rohan a szabálysér­tők felé. Guszti respektálja az ingerült hangot és szépen visszatér az út szélére. A városi versenybizottság az október 27-1 állapotnak megfelelően értékelte a ter­melőszövetkezetekben az ed­dig végzettt munkákat. A verseny e héten így ala­kult: Eddig szünetelt a nyárs­apáti pincegazdaságban a sza­bad felvásárlás. Most szabad áron is vásárol korlátlan mennyiségben szőlőt, mustot, seprős egyszer és kétszer fej­tett bort. Az idei,/érvényben levő ár­rendelet szerint a szabad fel- vásárlási ár mindössze tíz százalékkal alacsonyabb a szerződés keretében átadott áruk ellenértékénél. Azok a termelők, akik az idén nem kötöttek szerző­dést és á korlátozott vásár­lás miatt termékeiket nem meg is kopasztottam őket. Az eredmény hét és fél kiló toll. Az elejét százöt forintért, a második kopasztást száznegy­venért vették meg kilónként. — Nehéz munka a libatö- més? — Az ember keze megszok­ja. Én tömővel csinálom, az uram mindig csak kézzel. Reggel ötkor fogunk hozzá és bizony két órán keresztül megtart. Délután háromkor kezdünk és bizony szürkül, mire befejezzük. — Átlagosan ötven ludat fo­gunk be és öt-hat hét alatt el­érik a megkívánt súlyt. — És mennyit hoznak a konyhára? — Az első átadáskor augusztus végén majdnem ki­lencezer forintot kaptunk. Az­óta kétszer szállítottunk, mind a két esetben hatezer forintot fizettek. — Van-e valami titka az eredményes tömésnek? — Gondos tömés, tiszta hely. Fontos, hogy az állatok tömés után rögtön leüljenek, nyu­godtan maradjanak, mert a fészkelödés, mozgolódás, a szennyes, nedves hely zavarja az állatokat és ezt mind a súlyfelvétel bánja meg. Kovács József szótlan em­ber, de látom, hogy neki is lenne mondanivalója. — Meg­éri a fáradságot, mert jövőre házat akarunk építeni. Az idei tömésből megvesszük a téglát meg a cserepet. Jövőre pedig még több pénz kell. Már úgy beszéltük meg feleségemmel, hogy háromszáz liba hizlalá­sára szerződünk. 1. Hunyadi Tsz pont 932 2. Rákóczi Tsz 868 3. Petőfi Tsz 845 4. Szabadság Tsz 827 5. Dózsa Tsz 795 6. Arany J. Tsz 729 tudják áruba bocsátani, azo­kat most új, magasabb áron értékesíthetik. A pincegazdaság az áru be­szállításához díjmentesen még edényeket is kölcsönöz. Az élelmezésügyi minisz­ter rendelete értelmében 15 százalék nagyüzemi felárat fizet az állami pincegazdaság azoknak a termelőszövetkeze­teknek, amelyek termésük­nek legalább 70 százalékát akár szerződés, akár szabad eladás címén szőlő, must, vagy bor formájában átad­ják. Burza János MIT ÜTÜNK MA A MOZIBAN? Patyolatakció. Zenés ma­gyar film vígjáték. Szélesvász­nú. Főszereplők: Kiss Manyi, Bodrogi Gyula, Zenthe Fe­renc. Kísérőműsor: Van jó fegy­verünk. Előadások kezdete: öt és fél nyolc órakor. (b. h.) Mikor szál lit ják? Guszti, a szamár, Filkó, a juhászkutya A ceglédi versenyfelhívás nyoméul Éllovas a Hunvatli Tsz v Új áron vásárol szőlőt az állami pincegazdaság 15 százalék nagyüzemi felár a termelőszövetkezeteknek Figyelmeztető! ties sei tf ti isavulless November 1-től november 30-ig terjed a házadó beval­lás időszaka. A házadó beval­lást csak azoknak kell meg­csinálni, akiknél évközben változás volt. Mint minden ősszel, most is megszaporodott a szemét a város valamennyi pontján. A képünkön bemutatott Abonyi úti példa csak kiragadott. Mindenütt sok a szemét és ritkán viszik. (Papp felv.) Fejmanusz vagyok! IGEN! Egészen pontosan emlékszem arra, hogy három hét­tel ezelőtt, hétfőn reggel nyolc óra előtt néhány perccel új ki­fejezést hallottam: fejmanusz. Két diákom jött a hátam mö­gött. Hogy melyik mondta a másiknak, azt nem firtattam. A szó használata terjedt. Végül a tanári kar nyilvánossága elé vittem az ügyet. Derítsünk fényt arra, hogy mit jelent az a kifejezés: fejmanusz. Tanártársaim a fejüket csóválták. A latinszakosok a klasz- szikus nyelv körül kereskedtek. — Soha nem hallottam! — kopogtatta meg az íróasztal­lapot a negyedik osztály főnöke. — Talán valami értelmetlen hajtása a csibésznyelvnek. A félórás vita eredménytelen maradt. A problémát levet­tük a napirendről. A FEJMANUSZ azonban tovább kísértett. Éjjel-nappal ez­zel a szóval bogarásztam. Százszor is leírtam azzal a remény­nyel, hogy véletlenül mégis rávilágosodok az értelmére. Tegnap a folyosón tartottam ügy eletet. Vállra vetett ka­bátban sétáltam fel és alá a folyosón. A gyerekek zsibongtak. A zajban pillanatnyi csend. Ekkor hallottam ismét az idegen szót. — Fejmanusz! Hirtelen megfordultam. Megmarkoltam a mögötte álló gyerek gallérját. — Mit mondtál? — Semmit, tanár úr! — Ismételd meg! — Csak véletlenül, tanár úr, kérem! — Mi az a fejmanusz?-------------­S orra összeszedtem az osztályt. Egyik a másiktól hallotta. Betereltem^ a fiúkat az osztályba. A légy zümmögését is meg lehetett volna hallani. — Fiúk! Azonnal mondjátok meg, hogy mit jelent! MOZDULATLANUL álltak a pad sarkánál. A tekintetek a padlót keresték. — Nyugtalanít ez a kifejezés. Utóvégre is nyelvész va- i gyök. Az egész tanári kar hiába próbálta megfejteni. Nos? — i rámutattam az első gyerekre. — Nem tudom, tanár úr! A másodikkal sem volt több szerencsém. Végighaladtam i az osztályon. — Szégyelljétek magatokat! Nevetséges szajkók. Olyanl szót daráltok, aminek a jelentéséről fogalmatok sincsen. És I miért éppen a hátam mögött súgtátok? Az egyik nekibátorodott. — Mert a tanár úr fejmanusz! i — Mi vagyok én? Most már egész kórus harsogta. — Fejmanusz! — Szóval tudjátok a szó jelentését? Azonnal halljam! Mit! jelent! '■ — A tanár úr a legokosabb az intézetben! — Mi vagyok én? — Fejmanusz! ELMOSOLYOGTAM magam, ök is nevettek. Megnyíltakj a szivek és kiderült, hogy az egyik süvölvény hozta Pestről o; szót. ; Nem lett belőle se intés, se figyelmeztetés. Sőt tanártár- \ saimnak sem mondtam el. De úgy, magam előtt, néha büsz- < kén megjegyeztem, hogy fejmanusz vagyok. Vagyis a diákjaim szerint — a legokosabb az intézetben. I (rossi) > Véget ér a kukoricatörés A jövő hét közepére az egész nagykőrösi határban be­fejezik a kukorica törését. A betakarított szár silózása is rövidesen befejeződik. Az Arany János Tsz kivé- , telével minden tsz búzája i földben várja a tavaszt. Re- ! méljük, hogy ebben a tsz-ben ; is fagy előtt vetik el a búzát, t SPORT ATLÉTIKA: ^ A járási váltóbajnokság eredményei 4 4x100 méter általános isko- i la, leány: 2. Nagykőrösi Sport- \ iskola (Csengődi, Rétsági, Jö­jj zsa, Eszenyi) 61,4 mp. j 4x100 méter női serdülő: 1. j Nagykőrösi Kinizsi (Talián, j Szűcs M., Baltringer, Sá- j ránszki) 62,0 mp, 2. Nagykőrö- j si Sportiskola (Futó, Matuz, j Szűcs K., Bálint) 62,2 mp. J 4x100 méter, női: 1. Nagy- j körösi Kinizsi (Szekfü, Haj- ^ du, Kecskés, Bata) 58,2 mp. j (Ez a csapat a botot elejtette, ^ majd azt felvéve, tovább- j futva is győzni tudott, 4—5 j mp-et veszítettek ezzel.) 5 4x100 méter, férfi: 3. Nagy- \ körösi Kinizsi (Berta, Bala- \ nyi, Dabizs, Rétsági) 49,6 ! mp.» Subával és Haythtal > győzni tudtak volna. 4x400 méter, férfi: 2. Nagy­kőrösi Kinizsi (Dabizs, Ba- lanyi, Rétsági, Berta) 3:57.8. Az utolsó váltásig vezetett a csapat. 4x300 méter, női serdülő: 2. Nagykörös (Talián, Rétsági, Szűcs K., Szűcs M.) 3:27.2 perc. 4x300 méter, női: 1. Nagy­kőrösi Kinizsi (Szekfü, Haj­dú, Kecskés, Bata) 3:17.2 perc. Ez a váltó megszorítás nél­kül, körülbelül 100 méteres fölénnyel nyert. Október 31-én Cegléden versenyeznek atlétáink, ahoj Balanyi Szilveszter kísérletet tesz az általa tartott megyei csúcs (340 cm) megjavítására a rúdugrásban. Egyébként ez az eredmény egyúttal a leg­jobb országos serdülő ered­mény is. (kovács)

Next

/
Oldalképek
Tartalom