Pest Megyei Hirlap, 1965. október (9. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-28 / 254. szám

4 A Nő a veszély című zenés munkásvédelmi kabarét szerdán este telt ház előtt mutatták be a Kossuth Művelődési Házban. A Szak­szervezeték Országos Tanácsa rendezésében bemutatott mű­sort neves előadóművészek fellépése tette színvonalassá. Vay Ilus, Fonal Márta, Szendrö József és Szuhai Ba­lázs gyakran csalt mosolyt a nézők ajkára. Gobbi Hilda távolmaradását Honthy Han­na fellépése kárpótolta. A ceglédi közönség számára kel­lemes meglepetést jelentett a közkedvelt idős művésznő megjelenése. A jól szerkesztett, de sok pikantériával „fűszerezett” műsor villámtréfáival rövid jeleneteivel a munkásvédelmi rendszabályok betartására hívta fel a figyelmet. A ren­dezők jól számítottak, hiszen száraz balesetelhárító meg­beszélések helyett sokkal kel­lemesebb és célravezetőbb volt a kabaré műfaj segítsé­gül hívása. Korábban városunk üze­meiben ezer kérdőívet osztot­tak ki az ott dolgozók kö­zött. amelyet munkásvédelmi totóként válaszolhattak meg. A színpadon is lefolyt egy humoros vetélkedő egy 13+1 és egy 13 találaté« szelvény tulajdonosa között, akiket pénzjutalomban részesítet­tek. A szellemes tréfák, jelene­tek és énekszámok többsége a balesetveszély elhárítása körül forgott, lav a kellemes szórakozás mellett hasznos tudnivalókkal is gyarapodtak a hallgatók. Halló, szerkesztőség ? Halló, Vízmű! — Halló, szerkesztőség? A Teleki utcai lakók érdeké­ben beszélek. Szürkéssárga, csupa rozsda a vizünk. Se ivásra, se főzésre, se mosás­ra nem lehet használni. Edé­nyekben -ülepítjük, szűrjük... de csak sárga marad. Oly­kor délutánonként kapunk tiszta vizet. Segítsenek! Aztán átadja egy másiknak, meg egy harmadiknak a tele­fonkagylót. Mondják a ne­vüket és ismétlik a kérést. — Halló, Vízmű! A Vízműtől a következő tá­jékoztatást kaptuk: — A Teleki utcaiak pana­száról ma értesültünk. In­tézkedtünk a panaszok meg­szüntetése érdekében. Egyéb­ként most kezdtük meg a városi vizvezetékhálózat mo­sását az Újvárosban. Folyta­tólagosan végezzük a város külső kerületeiben és foko­zatosan közeledünk a köz­ponti kerületek felé. — Előre közlik a lakosság­gal a hálózatmosás idejét? — Nem, mert este kilenc órakor kezdődik a munka. Előbb tiszta vízzel, majd hi- poklorittal mossuk át sza­kaszonként a csöveket, utá­na megint tiszta vízzel mos­suk ki az előzőleg kompresz- szorral a hálózatból kinyo­mott mosóvíz maradványait, s reggelre a lakosság már teljesen használható ivóvi­zet kap. (—z—s) Szabálysértők Botrány a söntésben. Varga József és Völgyi György ceg­lédi lakosok, a MÁV-állomás söntésében borozgattak. A poharak ürültek, a szesz ha­tása fokozódott, s végén már „■ki a legény, ha én nem” jel­szó mellett duhajkodni kezd­tek. A jó akaratú figyelmez­tetőket pofonvágták, az igazol­tató rendőrt durva szavakkal illették. Botrányos magavi­seletükért 500—500 forint pénzbírságot fizettek. Drága kirándulás. Sáfrány Sándor csemői lakos, egyik este vígan motorozott a cse­mői főutcán. Igazoltatás so­rán kiderült, hogy a motor- kerékpárt kölcsönkérte és járművezető-igazolvánnyal sem rendelkezett. Az esti ki­ruccanás 1200 forintjába ke­rült. Ezúton mondunk hálás köszöne­tét mindazoknak, rokonainknak, jó ismerőseinknek, jó szomszé­dainknak, akik szeretett jó férjem, édesapánk, nagyapánk, Muhr Jó­zsef temetésén megjelentek, rész­vétükkel bánatunkban osztoztak. Sírjára koszorút, virágot helyez­tek. Ozv. Muhr Józsefné és családja PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA IX. ÉVFOLYAM, 255. SZÄM 1965. OKTOBER 29, PENTEK Az év első tíz hónapjában nem volt halálos végű üzemi baleset Negyedik esztendeje dol­gozik a munkásvédelmi fel­ügyelőség. Az első időben csak a város gondját viselte, majd átalakult és a járás­ra is kiterjesztette munká­ját. — 1962-ben kezdtük meg két nyugdíjas tagja is a bi­zottságnak. — A város területén hu­szonhárom ipari és kereske­delmi vállalatot, a gépjavító állomást, az állami gazda­ságokat, hét termelőszövet­kezetet ellenőrzünk, a já­Ellenőrzés a ceglédi Köss uth Tsz bognármühelyében. és a járás termelőszövetkeze­teiben a tejkezelés tisztasá­gának ellenőrzésére is. A bal­esetek megelőzése érdeké­ben felvilágosító előadásokat tartunk, s azokon lehetőség szerint oktató célzatú fil­meket is bemutatunk. — Eredmények? — Azt már említettem, hogy 1962-ben tizennégy halálos végű balesetet tartottunk nyilván. A rákövetkező két évben mindössze egy-egy ha­láleset fordult elő a munka­helyeken. Ez év első tíz hónapjában egyetlen halált előidéző munkahelyi baleset sem fordult elő a város és a járás üzemeiben. — És a könnyebb üzemi balesetek? — 1963-ban csupán Ceg­léden 322 könnyebb bal­eset volt, minek következté­ben mintegy hatezer mun­kanap esett ki a termelés­ből. Ezzel szemben az idén eddig mindössze 94 ilyen a munkát — mondotta Simon István felügyelő. — Abban az esztendőben tizennégy halá­los kimenetelű munkahelyi baleset és tizenhét csonku- lás történt. Azóta azonban örvendetes javulásnak le­hetünk tanúi. A feladatok is megsokasod­tak, s ezzel együtt a bizott­sági tagok száma tizenkettő­ről húszra emelkedett. — Kik a bizottság tagjai? — Elsősorban szakemberek. A város és a járás közegész­ségügyi felügyelői, a járás vezető ügyésze, a járás tűz­oltó parancsnoka, szakszer­vezeti funkcionáriusok, ál­latorvos. Képviselteti magát a járás mezőgazdasági osz­tálya, a pedagógusok és van Harmadik séta rásban pedig huszonkét ter- melőszöve ékezetet. Ezenkívül a területen levő összes is­kolát. — Milyen feladatokat tű­zött maga elé a felügyelőség ebben az évben? — Mindenekelőtt tovább fo­kozzuk a tervszerű ellenőrző, nevelő munkát. A betakarí­tás idején megvizsgáltuk . a védőberendezések használa-’ tát. A váj-os és a járás te­rületén az építőipari válla­latok telephelyeit, munkahe­lyeit vizsgáljuk, valamint a munkásszállások egészségügyi helyzetét. Ellenőrizzük, hogy a vá­ros és a járás ipari és mezőgazdasági üzemei be­tartják-e a munkásvédel­mi rendelkezéseket. Figyelmünk kiterjed a város Vége a szüretnek Befejezés előtt a búzavetés Mire ezek a sorok az olva­só kezébe kerülnek, a város közös gazdaságaiban a vető- gépek az utolsó fordulókat végzik, s földbe kerül a jövő évi kenyeret adó búza vető­magja. A város termelőszövetkeze­teinek tagjai és vezetői be­csületesen helytálltak, s a vállalt kötelezettségeknek ezidáig eleget tettek. A hét közepére befejeződött a szü­ret is. A kukorica törése — előre­láthatólag — november első felére, a szár vágása pedig november második felére fe­jeződik be. Az elkövetkező igen fon­tos feladat az islállótrágyázás és az őszi mélyszántás idő­beni és jó minőségű elvég­zése. A versenybizottság az el­múlt heti eredményeket érté­kelte és a következő helye­zést állapította meg az őszi munkaversenyben: Tsz Betaka­rítás Szántás Vetés összes pont % 1. Lenin 590 176 392 1158 96,5 2. Alkotmány 463 139 387 989 89,9 3. Kossuth 519 131 400 1050 87,5 4. Táncsics 498 149 378 1025 85,4 5. Dózsa Népe 444 179 400 1023 85,3 6. Petőfi 413 123 391 927 84,3 7. Vörös Csillag 386 145 379 910 82,7 V erseny bizottság Borsi Rózsa, Győztes és a rózsák.. . Ezeröíszáz dióíacsemeíe — Ausztriának Az elmúlt héten megkezd­ték a gyümölcsfacsemeték „kitermelését” a Csemői Ál­lami Gazdaság Cegléd, Jász­berényi úti faiskolájában. A négyszáz holdas faiskola te­rül étéből mintegy 180 hol­don van betelepített cse- metés, amiből az idén 65 hold „termését” értékesíti a gazdaság. Pest és Nógrád megyék állami gazdasági, földmű- vesszovetkezetei és termelő­szövetkezetei szerepelnek a megrendelők listáján, első helyen. — Milyen fajta csemeté­ket szállítanak? — kérdezzük Lékó Béla brigádvezetőtől. — Törpealmából a jonatán, starking és a Golden Deli­cious a kedvelt. Dióból a Mi- hotái, kajsziból a Borsi Ró­zsa, őszibarackból a Győz­tes, a Sunbeam (napsugár), a Champion, az Elberta, az IH Hale, cseresznyéből a Márki korai, a Jaboulay, a Germers- dorfi és a Hedelfingeni. A Pándi üvegmeggy és a ci­gánymeggy ugyancsak ked­velt. — S a rózsák? zsák, . .. Idén 35 ezer rózsa­tövet értékesítenek. Negyedmilliónyi gyümölcsfa csemete vándorol az idén a* ország különböző területeire. A Pest és Nógrád megyei gaz­daságokon kívül ugyanis — elsősorban a termelőszövet­kezetek megrendeléseit elé­gítve ki — szállítanak más megyékbe is a meglevő gyü­mölcstelepítések pótlására. Ezenkívül a gazdaságnak saját telepei vannak Ceglé­den, SzolnokO'n és Dunaha- rasztin. Ahogy a szedéssel annyira előrehaladnak — két héten belül — ezeken a telepeken is megkezdődik a csemeték árusítása a magá­nosok számára. Ilyen módon előreláthatólag mintegy száz­ezer gyümölcsfacsemetét bo­csátanak közvetlenül a lakos­ság rendelkezésére. — S a gazdaságok hogyan jutnak hozzá a facsemeték­hez? — Az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek kiutalás alapján rendelik meg tő­lünk az „árut”. Eddig 60— 60 ezer csemetére futottak be rendelések a különböző állami gazdaságoktól és tér- m e 1 őszövetkezetek tői. És az export? Oszlopok az út porában Kicsit kellemetlen már ilyen hűvös őszi időben sé­tálgatni, de azért szakítsunk rá időt, s nézzük meg, mi változás történt legutóbbi sé­tánk óta. Lájn, egy-két lakóház elől már eltűntek a szemét- és törmelékkupacok, itt-ott hely­re is állították az életveszé­lyes kerítéseket, különben semmi... semmi javulás. De mégis! Az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat az „őszi” rendezvényekre szé­pen átfestette a Szabadság téri dohánypaviIonját. Az út- széli gyomok azonban to­vább virulnak. Sok háztulaj­donos — úgy látszik — ar­ra vár, hogy a beérett mag­vak kiperegjenek és így mun­ka nélkül biztosítsa a jövő évi gáztermelést. A csípős szélben szapo­rábban járunk-kelünk. Már messziről feltűnik, hogy a Kossuth Művelődési Ház te­tőszerkezetén szorgalmas munka folyik. A jó gazda gondossága ez. Az elhaszná­lódott tetőszerkezetet ki kell cserélni, palát, bádogot, cse­repet kell pótolni. De miért így? A tetőszerkezeten biz­tosítóöv nélkül dolgoznak a tetőfedők, cserepeket, lemeze­ket cipelgetnek és rakos­gatnak, lenn pedig a gyalog­járón gyanútlan apróságok sietnek a zeneiskolába, sor­köteles fiatalok álldogálnak a bejárat előtt. Hol vannak a figyelmeztető táblák? Miért nem zárják le a javítás ide­jére a gyalogjárdának, ezt a részét? Hiába, no, mégis­Az üzemanyagtárolóban helyén van a tüzoltókészülék. balesetet tartunk számon 1654 kiesett munkanappal — fejezte be tájékoztatását a munkásvédelmi felügyelő. (—ssl) — Négy holdon neveltünk rózsa töveket. Nyolcvan fajta virul itt a legkülönbözőbb színekben. — És sorolja faj­ták szerint: Peace (béke!), Texas Centimai, Comtesse Vandal, Fashion . . . parki ró­— Ezzel kezdtük az idei ér­tékesítést. Október 26-án ezerötszáz Mihotai fajta dió­facsemetét indítottunk útnak Ausztriába — fejezte be tá­jékoztatását Lékó Béla. (fcrencz) azt a színdarabot. Meg is ígérte az asszonynak, csak hát mire hazaért, már nem volt kedve. De ma, ma elmennek a moziba. Majd meglepi! Azzal dilit be. „Öltözz, asszony, megyünk mo­ziba!” — Hogy fog örülni. Igaz, a Ferikének segíteni kell a számtan feladatában... majd este azt is megmagyarázza. Nyolcadikos, és az asszony már nemigen érti ezt a mai számtan- példálzat. Sok az elfecsérelt idő, tudja ö ezt nagyon jól. De hát hol keres meg ő Cegléden 1600-at? Meg a Pista is azt mondja: meg le­het ezt szokni! Hát meg is lehet, de hogy a család megszokja-e? ★ — Anyu, elszakadt a táskám, varrá meg! — Majd apu, ha hazajön... — Anyu, jó ez a pél­da?... Majd apu megnézi... — Anyu, olyan jó lenne egyszer apuval egy sakkpartit leját­szani ... csak egyetlenegyszer ... — Hallgass már! — Az asszony hangja már ingerült... Mindent csak én! én! én!... egyedül... Még egy moziba se visz ... A múltkor is, hogy meg­ígérte ... de hát, fáradt már, mire hazaér. Nem is csoda, reggel négytől este hétig talpon! ★ — Apu! Még most sem láttad az Erzsébet hidat? Pedig olyan szép! Én láttam képen. — Apu! Hányán férnek el egy tizenöt emeletes toronyházban? — Hagyd már a hülyeségeidet, nem látod, hogy apád milyen fáradt! — És a gyerek a sakkra már gondolni sem mer ... ★ Igen, moziba kellene menni... De olyan jó itt a meleg szobában... és olyan hamar reg­gel van ... Majd, holnap ... igen, majd hol­nap ... S a szülői értekezlet eredményét már csak messziről hallja... az ellenőrzőt is meg kelle­ne nézni... majd holnap ... holnap majd sak­kozik is a gyerekkel... olyan régen kér rá, no, majd holnap... holnap ... (Csatáriné) csak legfőbb érték az em­ber, de nem a generálvállal­kozó építőipari vállalatnak és alvállalkozójának. De ha már az életveszély lehetősé­gein tűnődünk, szóvá kell > tennünk azt is, hogy sok > helyen a gyalogjárdák vizel- j vezető átereszein nincs fedő-! lemez, s ahol van is, legtöbb- ! je annyira rossz, hogy a: gyengén kivilágított utcá- $ kon a járókelő akár a lábát $ is törheti. Mielőtt befejeznénk ezt a $ sétát, álljunk meg egy pilla- $ natra a Fürst Sándor és az ^ Árpád utca sarkán. Vala- $ ha hatalmas földbeásott kő- ^ oszlopokról vaslánc zárta el 5 a forgalmat. Most mindkét $ kőoszlop, némi vaslánc-szem $ maradvánnyal, ott hever hó- $ napok óta az út porában. S $ ha már itt vagyunk, pillant- ^ sunk be az utcába. Ugye, mi- ^ lyen szépek már az oda ül- ^ tetett fenyőfák? Hát nem ^ bántó ez a kontraszt? —sor. S--------------------------------------------§ Köszönetnyilvánítás. Hálás kö- s szönetet mondunk rokonainknak, ^ jó ismerőseinknek, jó szomszé- § dainknak, akik szeretett jó férjem, ^ édesapánk, nagyapánk és testvé- rünk, id. Türei Gergely temetésén S megjelentek, részvétükkel nagy § bánatunkban osztoztak, sírjára ko- szőrűt, virágot helyeztek. \ Id. özv. Türei Gergelyné és családja S--------------------------------------------1 Ezúton mondunk hálás köszöne- § tét az MSZMP Bizottságnak, a Cse- S mői Tanács VB, a Rákóczi Tsz el- § nőkének, párttitkárának, az állami ^ gazdaság dolgozóinak, jó szomszé-^ dóknak, ismerősöknek, akik Fá- s bián Ferenc temetésén megjelen- § tek, sírjára koszorút helyeztek. . ^ Jakubecz Istvánná és férje I MAJD HOLNAP... $ j Hajnali négy óra. Az asztalra odakészített \ vekker kegyetlenül belehasít a szoba csöndjé- \ be. Két gyerek moccan az ágyban. Így van ez \ már negyedik éve. Az álom szép varázsa meg- « törik:... apu megy ... dolgozni megy ... Pest- ; re. S aztán a két kicsi megzavart álma folytá­ig tódik. A nagyobbik fiú már megszokta ... ! Aput csak este szokta látni. Az asszony álmo- \ san ugrik az ágyból, s míg a férje pislákoló i szemmel szedegeti magára a ruháját — sza- : tonnát szeg, méricskél... ennyi reggelire ... \ ennyi ebédre . . . no, még egy szelet... mert : soká lesz este hét óra. De nem sok idő van a \ méricskélésre, menni kell, fél ötkor indul a i vonat. Az ajtó becsukódik, s az ágy otthagyott ; kellemes ölébe visszabújva félálomban mo- í toszkál a gondolat: mit is főzzek?... jó-e az a számtan?... igen, a Gyurinak ma szülői ér­tekezlete van... ★ A vonat harmadik kupéjában „fenntartott hely” jogával telepednek le a bejárók. Sokan vannak —, de ennyi idő alatt kialakul a tár­saság. ök négyen vannak, így „kerek" az ulti- parti. Mert mit is csinálhatnának? Verik a blattot egészen Kőbányáig. S ha a partinak nincs vége —, folytatják majd hazafelé — dél­után fél öttől hétig, míg Ceglédre érnek. Ol­vasni? Fáradtak ök ahhoz. Az újságot is csak úgy futtában nézik át —, esetleg a híreket, vagy egy-egy karambolt, ha megtárgyalnak. A könyvön elalszanak —, a kártyában még ta­lálnak valami „izgalmat”. Hosszúak a hétköznapok. Még csak dél van, de már az óra mutatóját lesi. Moziba kéne vinni az asszonyt. Mikor is voltak utoljára? .. Van annak már egy éve is. Hogy szerették vol­na a múltkor megnézni a művelődési házban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom