Pest Megyei Hirlap, 1965. október (9. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-28 / 254. szám

SUHANÁS — ÖTVEN ALATT Verőfényes va­sárnap délelőtt. Mit lehet tenni ilyenkor egy autó­val — pardon! — egy Trabanttal rendelkező csa­ládnak? Gyerünk kirándulni! No, nem olyan gyor­san, mint ahogy az ember elhatá­rozza! Nem, csak úgy szépen, ko­mótosan. Gyö­nyörködni az őszi határban, és egy kicsit élvezni a suhanást. (Nálunk ez 50 kilométer körül van.) Bezzeg, amikor egy Opel, Marci, vagy egy csodála­tos, hosszabb tes­tű „tünemény” suhan el mellet­tünk — tünemé­nyes gyorsaság­gal! Sóhajtunk egyet és „milyen jó így, szépes las­san baktatni, ez az igazi, így lá­tunk!” — nyug­tatgatjuk magun­kat és a magunk módján „suha­nunk” tovább. A gyerekek is szeretik kiaknázni az autó-adta le­hetőségeket és olykor hátrapil­lantanak — mert ugye, néha jó tudni, hogy van még valaki, aki még „csak” mö­göttünk jön. — Apa! — szól a kislányom, mindjárt utolér egy ugyanolyan autó, mint a mienk, csak szebb! Utói is ért. Egy tiszta új 601-es Trabant! (A mienk meg csak 500-as.) És legalább 90-nel! Ez igen! Node, se­baj! Bánt azonban, amikor mellénk érve és szinte le­szorítva az út­testről — fölé­nyes pillantással integetnek visz- sza az utasok. Annyira fölénye­sen, hogy ez már fáj... Olyan le­nézően, mintha mondanák: „Ez is kocsi? Ugyan... Nőé előtti!” Már jó pár száz mé­terrel rohannak előttünk, de még mindig integet­nek! Hát integes­setek! Majd a so­rompónál úgyis utolérünk! Sajnos, sorom­pó nélkül is. Az árokban feküdt a kocsi. Szép zo­mánca összetörve. A nwtorház fe­dele kacskarin­gósan meredezett az ég felé. Az utasoknak, sze­rencsére, semmi bajuk. Körüláll­ták szomorúan az autót} s őket meg a bámuló tömeg. A kárörvende­zés bizsergető ér­zése fel sem éb­redhetett ben­nünk. A kocsi körül két gyerek toporgótt, ijed­ten, falfehéren, i Az asszony sze­mében az irtózat: mi lett volna, ha... — Apu! — szól ismét a kislá­nyom menetköz- bem — Ugye, te nem hajtasz ilyen gyorsan? — Nem, kislá­nyom — és a ki­lométeróra az öt­venes alá süly- lyedt... ... és így iis el­értünk Kecske­métre. (Cs.-né.) í PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁRÁS ÉS CESLfeD VAROS R IX. ÉVFOLYAM, 254. SZÁM 1965. OKTOBER 28, CSÜTÖRTÖK 3Mvffkvaiiódöii a ssantalús Jó ütemben halad a kórházépítkezés előkészítése A napokban Cegléden hely­színi tárgyalást tartott a Pest megyei Beruházási Iro­da a kórház építkezése ügyé­ben. Ahhoz ugyanis, hogy a következő év tavaszán meg­kezdődhessék ez a nagysza­bású építkezés, már az idén be kelt fejezni a kórház leen­dő területe átadását az épít­kezést végző Bács megyei Építőipari Vállalatnak. Az építkezésre kijelölt területbe beleesik néhány magántulaj­donban levő lakóház is. A kártalanítási eljárás már ko­rábban megkezdődött és az egyezség megkötése ügyében tárgyaltak az érdekeltekkel a beruházási iroda képviselői és a városi tanács vezetői. — A szanálásokat még ebben az évben be kell fejezni, — tájékoztatott Szelepcsényi Imre városi tanácselnök — hogy a legfelsőbb párt- és kormányszervek végleges döntése alapján a ceglédi kór­házépítkezés teljes lendülettel megkezdődhessen. Két háztu­lajdonos már át is adta ingat­lanát s azok lebontásával a helyi Községgazdálkodási Vál­— Saoratidés tíamiitió forintra — Elterelik és befedik a Büdösért lelátót bíztuk meg. A többi épület bontása is megkezdő­dik, mihelyt a lakók kiköltöz­nek a lebontásra ítélt házak­ból. — A terület előkészítése még más munkálatok elvégzé­sét is igényli — folytatja a tanácselnök. A nyolc emele­tesre tervezett kórház épüle­tének egy része a jelenlegi Büdösér csatorna vonalára esik, s ezért gondoskodni kel­lett annak eltereléséről. E munkálatok elvégzésére szer­ződést kötött a Szolnoki Víz­ügyi Igazgatósággal. A régi nyílt folyású csa­torna helyett fedett csa­torna készül, amihez a szükséges előregyár­tott elemek készítése már meg is kezdődött. S a kivitelező vállalat fel­készült erre a nagy munká­ra? — Jövő évi tervünkben a ceglédi kórház építkezése megközelítőleg tízmillió fo­rinttal szerepel. A szerződés megkötése folyamatban van az építtető Pest megyei Be­ruházási Irodával — mondot­ta a Bács megyei Építőipari Vállalat képviselője. D. A nyomozás folyik A Pest megyei Hírlap kedd' számából is megdöbbenve ér­tesülhettek olvasóink arról a tragikus gépkocsibalesetről, mely városunk határában — ;. 4-es főútvonalon a 4-es kilo­méterkő közelében hétfőn reg­gel egyszerre három ember ha­lálát okozta. Mint ismeretes — a gépkocsi négy utasa közül — Vörös László, Széchenyi út 93 Mihály Andrásné Déli út 37. ét Bán Sándor Dobó utca 3. szár* alatti ceglédi lakosok a hely­színen meghaltak. Olvasóink közül többen ér­deklődtek, mi okozta ezt a sú­lyos balesetet és mi történt i gépkocsivezetővel, meg a ne­gyedik utassal, akinek már ha­lálhírét is költötték? A városi-járási rendőrkapi­tányság közlekedésrendészeti osztályán kapott tájékoztatás szerint Gyura József gépkocsi- vezető előzetes letartóztatás­ban van. Ügyében a Pest me­gyei Rendőrfőkapitányság köz­lekedésrendészeti osztálya folytatja a nyomozást. A városi kórház baleseti se­bészeti osztálya pedig közölte kérdésünkre, hogy a hetvenkét éves özvegy József Lajosné, Kazinczi utca 52. szám alatti lakos, az osztályon fekszik. Az orvosok mindent megtesznek az idős és egyébként is bete­ges asszony egészségének hely­reállítása érdekében. Mustért. borért nagyüzemi felár — termelőszövetkezeteknek _ Az Állami Pincegazdaság gerjei telepének felvásárlási fe­lelőse, Kardos Sándor, arról tájékoztatott, hogy — az élel­miszeripari miniszter legújabb rendelete alapján — a terme­lőszövetkezetek közül azoknak, melyek évi bortermésük leg­alább hetven százalékát az állami felvásárló szerveknek ad­ják el, 15 százalékos nagyüzemi felárat fizetnek. Ez a kedvez­mény nemcsak a szerződéses termésre, hanem a szabadon ér­tékesített és az állami felvásárlásnak átadott tételekre is vo­natkozik. A termelőszövetkezet pénz­ügyi tervében szerepel egy havi hétszázforintos tétel, amelyet a gazdaság vezetősé­ge egy fiatalembernek folyó­sít, aki főiskolán tanul és annak elvégzése után a közös gazdaság szakembere lesz. — A ceglédi mezőgazda- sági technikum igazgatója ajánlotta Hegedűs Zoltánt, aminek édesapja alapítása óta tagja a nagykőrösi Pe­tőfi Termelőszövetkezetnek — mondotta Fazekas Sándor, a törteli Aranylxtlász Tsz el­nöke. — A fiatalember 4,5- es tanulmányi átlaggal vé­gezte a technikumot ebben az évben. Érettségi után ná­lunk jelentkezett gyakorlatra. — Szeptember ötödikéig dol­gozott nálunk. Szorgalmas, derék fiatalember. Munkáján meglátszik, hogy nem hiá­ba végezte el a technikumot. Két hónapon keresztül jól megismerkedtünk. Egy kis útravalót is keresett nálunk. Szeptember elején, szerződés­sel a zsebében indult Mo­sonmagyaróvárra, az Agrár- tudományi Főiskolára. — Mi pontosan küldjük minden hónapban a hétszáz Egygólos vereség „MNK ' középdöntője előtt CSivioK—CVSE 7:6 (1:2, 1:1, 3:1, 2:2). Császár-uszoda. Vezette: Czapkó. Cegléd: Szepes I, Vá­mosi I, Revuczky, Vámosi II, dr. Hajdú, Szakter, Zsí­ros. Csere: dr. Pusztai, Kis­falud!/. Gól: Zsíros, Pusztai dr., Vámosi 1. Kitűnően játszott a ceg­lédi csapat. Először 2:I-re, majd 4:2-re vezetett. A CSMSK csapata azonban a végét jobban bírta, s ha egy hajszállal is — egy góllal — ők jutottak be az MNK középdöntőjébe. Vízilabdacsapatunk tehát befejezte szereplését a Ma­gyar Népköztársasági Kupá1- ban. Eljutott az elődöntőig, s ezzel magasan túlteljesí­tette a szerepléséhez fűzött reményeket, s a ceglédi ví­zilabdasport eddigi legna­gyobb sikerét érte el. Zsíros Gyula a mezőny leg­jobbja volt. (beck) Fotósok, figyelem! A Ceglédi Építők SE torna- szakosztálya kéri azokat a sporttársaikat, akik a Ceglédi Építők—Slovan Bratislava nemzetközi tornaversenyen a páholyból filmezték a ver­senyt, szíveskedjenek jelent­kezni a Kossuth Gimnázium testnevelői szobájában, az ed­ző Kürti Béla tanárnál. Diákok az őszi munkában részét. Az általános iskolák már szeptemberben megkezd­ték a munkát. Hivatalos en­SZŐKEHALMOT kétszer felejtettük el, először hatszáz éve, amikor a mongol-tatárok feldúlták, másodszor a Bach- korszakban, ahogy ott a gaz­daképző intézet feloszlott. Az ólaknak széthordott templom köveit már vissza nem vihetjük, de vasúti meg­állójának semmitmondó „Kis­erdő” neve helyett kiírhatjuk a régit, emlékezve az elomlott Szőkehalom falura. A máso­dik jóvátétel több szívet, több körültekintést igényel, mert maradandó szép hagyományok elindítója lehet. Ezt segítenék a következő sorok. A napóleoni háborúk után erősödött fel az igény ha­zánkban a társadalmi válto­zásra, ehhez azonban mélyre­ható gazdasági átalakulások is kellettek. Főképpen új típusú mezőgazdálkodás, amelyre al­kalmatlanok voltak az eszem- iszom, kártyás, tudatlan gaz­datisztek. Helyükbe korszerű iskolákon nevelt „kifejlett szakismeretű, gyakorlati ügyességű és szilárd jellemű munkás egyéniségekre” volt szükség. A korábbi alapítású gazdaképzők szétziláltságuk- ban és kedvtelenségükben magas színvonalú képzésre képtelennek bizonyultak. Ezért tekintett bizakodóan ne­mes és paraszt, akinek csak valami köze volt a földhöz, intézetünkre. A Széchenyi köré csoporto­sult haladó nemesek és hono- ráciorok között volt a Tapol­cán, 180T-ben született Török A SZŐKÉM! JUBILEUM Elf János, kora legkiválóbb mező­gazdásza, a Magyar Gazdasági Egyesület titoknoka, aki a leg- haladottabb magyarországi és külföldi példák alapján a ceglédi Szőkehalom-pusztán felépített egy középfokú me­zőgazdasági tanintézetet, melynek tanterve, a mai kö­vetelményekre is igen figye­lemre méltó metodikája most is példamutató. A TANGAZDASÁGBAN százhúsz évvel ezelőtt már vasekével szántottak, géppel csépeltek, rétet öntöztek, is- tállózták a szarvasmarhát, rajnai módon művelték a sző­lőt, sajtot csináltak és gyü­mölcsfát nemesítettek a nö­vendékek, rendszeres gyakor­latot tartva a szakoktatók irá­nyításával. A három évfolya­mú technikumban a tanárok matematikára, kettős számvi­telre, történelemre, földrajzra, vegytanra, fizikára, mező- gazdasági géptanra, biológiá­ra, állatgyógyászatra, gazda­sági építészetre, stb. tanítot­tak. A 17—25 éves korú diákok önkormányzatát a legkiválóbb ifjú, a sáfár, vezette. Fegyelmi szabályzatuk és házirendjük huszonöt pontban foglalta ösz- sze a növendékek jogait és kötelességeit, előírta napi el­foglaltságukat, az ébresztőtől a gyertyaoltásig. Az intézet hire messze szállt az országban. A korabeli új­ságírók színes riportokban számoltak be a szőkehalmi technikum pezsgő, munkás életéről. A szabadságharc alatt még működött, bár a nö­vendékek egy része honvéd­nek állt, maga Török János, Miklós fiával, elöl járt ebben. (A bukás után Törököt Hay- nau az aradi vár kazamatáiba záratta el, honvédhadnagy fiát besoroztatta büntetésből az osztrák hadseregbe.) A ri­adt időkben a részvényesek megvonták támogatásukat és a gazdaképzőt hatévi műkö­dése után feloszlatták. Az itt képzett agronómusok a Batthyány, Coburg és Észter- házi hercegek, a Károlyi és Zichy grófok, a Keglevichek és Lányaink latifundiumjain kaptak állást. A Hild József tervezte szépséges épület fel­szerelésével, telepitményével dobra került. Az udvarházat a hagyománytisztelő ceglédi Hartyányi-család vette meg, helyén hagyva mindent, aho­gyan átvette. Bennünket más vonatkozás­ban is lelkesít Szökehalom. Innen indult ki az alföldi ho­mok meghódítása: az 1600 fából álló törzsgyümölcsösből és a 18 ezer eladott gyü­mölcsfaoltványból. Az intézet ügyvezető igazgatója, Kránitz gedély alapján először tíz, majd összesen tizenöt napig dolgozhatnak a diákok a földe­ken. Legtöbb Iskola már csak­nem teljesen ledolgozta az en­gedélyezett munkanapokat. Gyümölcsöt szedtek, kukori­cát törtek, répát „koronáztak” nagy odaadással, nem egy esetben igazán példát mutató szorgalommal. Imitt-amott mutatkozott szervezetlenség is —, s mondjuk meg őszintén elvétve lazsálás is, de a taná­rok felügyelete és a munkában való tényleges részvétele mel­lett végül is a termés tonnáit gyűjtötték be a földekről. Képeinken ízelítőt adunk ebből az igazán dicséretre méltó munkából. A Kossuth Gimnázium diákjai a Kossuth Tsz törteli úti szőlő-, illetve magrépa tábláin dolgoztak az elmúlt hét folyamán. (Dávid László felvételei) INNEN - ONNAN A Bem utcai építkezésnél ma kezdik meg a mintegy 564 méter hosszú kábel lefek­tetését. Ezzel hárítják el az építkezéshez közel haladó ma­gasfeszültségű áramvezetók baleseti veszélyeit ★ Az MHS rendezésében folyó motorkerékpár-vezetői tanfo­lyam ötven hallgatója no­vember 15-én vizsgázik. Ez­zel egy időben indul be a következő tanfolyam. Bővebb felvilágosítást ad az MHS já­rási elnöksége (Cegléd, Al­kotmány utca 2.). j Ferenc, a feloszlatás után: Cegléden maradt: tisztviselő,; ■majd a város vezetője lett. i Polgármestersége első észtén- j dejében létrehozta a városi \ gyümölcsfaiskolát, ennek lett! később fökertésze Unghváry! László, akinek nagyüzemi kér- \ tészetét mindannyian ismer- \ jük. ; Jövő ősszel lesz százhúsz \ esztendeje az intézet felava-! tásának, alkalmas időpont a \ megünneplésre. TECHNIKUMI KISZ-isták, \ a jövő tanévet Szőkehalmon \ nyissátok meg és azután min- \ den esztendőben! A műemlékig öreg épület áll még, az ódoni tantermek épségben vannak, $ vegyétek birtokba egy napra. J A régi kis harang is a helyén \ van, szavára induljatok meg- \ hódítani a tudományokat. J Leányok, kössetek koszorút aj szürke, kerek köpenyeges, 5 csizmás hajdani diákok emlé-\ kére, kik ezen a tájon jártak\ (úgy tűnik néha-néha, mintha \ az ő hetyke dalaikat fújná J vissza a vamyasi szél), mert J kissé nekik is közük van ah-\ hoz, hogy ebben a hazában \ fejlett mezőgazdasági kultúra 1 van és hogy vannak agrár-i egyetemek és főiskolák, mező- i gazdasági technikumok, szak- $ munkásképző tanfolyamok —J Török János álmainak való- J ságai — melyek ezerszám bo- \ csátják ki a művelt gazdákat, \ hogy ápolják a földet, me- \ lyet a nép bízott gondjaikra. 5 Hídvégi Lajos J Az összetorlódott őszi mun­kálatokból a város csaknem valamennyi iskolája kivette forintos ösztöndíjat, és a megállapodás értelmében, He­gedűs Zoltán minden észt tendőben nálunk tölti nyári szünetét gyakorlaton; tanul­mányai befejezése után pe­dig termelőszövetkezetünkben dolgozik. Havonta hétszáz forint ösztöndíj A magyaróvári agrárfőiskolán tanul az Aranykalász Tsz leendő mezőgazdásza

Next

/
Oldalképek
Tartalom