Pest Megyei Hirlap, 1965. október (9. évfolyam, 231-257. szám)
1965-10-27 / 253. szám
MST merzt 1965. OKTOBER 27, SZERDA ÓRIÁS község gondok ii. Az első pénzdarab A bajai Titrr István Múzeum három évvel ezelőtt kezdte el a Bács megyei Madaras község határában lévő hunkori temető feltárását; eddig csak női sírokat találtak. Az idei ásatásoknál előkerült az első pénzdarab is, amelyet a rómaiak verettek a IV. század elején. Még az idén megjelenik Pest megye új monográfiája j Ötvenöt évvel ezelőtt, 1910- ' ben jelent meg Pest megye i utolsó monográfiája, Boron- j kay Samu: Pest-Pilis-Solt- ! Kiskun Vármegye című kétkötetes munkája. A maga ! idejében ez megfelelt az igéKÖNYVESPOLC A. Sz. Makarenko: Neveléselméleti művei Néhány hete még őszibarack Illata volt Érden a levegőnek. Az óriásközség és az egész környéke úgyszólván egyetlen gyümölcsöskert, amelyben a világ legaromásabb őszibarackja terem. Az idei termést korszerű hűtőkocsikban már régen elszállították a világ minden tájára, közben viszont megírt az öreg diófák termése, és az októberi levegőt most a diófák kesernyés illata telíti. Máthé Dezső vb-elnök az öreg tanácsházán egymásután teregeti ki a széles asztalra a dokumentumokat. Van köztük egy narancssárga borítójú, tizenhatoldalas röpirat. Címoldalán ez olvasható: „Az érd- parkvárosi parcellázás botránya. Hites válasz az Angol— Magyar Banknak”, Az 1940-ben megjelent röp- iiatot Terescsényi Gyula írta, és cáfolhatatlan adatokkal leplezte le azt a megdöbbentő módszert, amellyel a hiszékeny kisemberek ezreit csapta be és fosztotta ki a banktőkével szövetkezett latifundium. A jelenlegi mammutközség kialakulásának ez a bűnös manipuláció volt az egyik oka. Beszélgetés közben valósággal záporoznak az adatok. A község belterülete pontosan 5098 kataszteri hold, a külterület 5857, de ez sem az igazi külterület, mert ha ritkásan is, de lakóházak állnak a legnagyobb részén. Az utcák túlnyomó többsége járhatatlan. Régebben, amikor nem volt rajtuk olyan nagy forgalom, nem közlekedtek a környékbeli vállalatok és üzemek nehéz teherautói, a gyepes utcák úgy-ahogy megfeleltek az igényeknek, de a teherautók kerekei azóta valamennyit járhatatlanná dúlták. Érd lakóinak száma öt évvel ezelőtt alig érte el a huszonkétezret, ma meghaladja már a harmincezret is. A roppant kiterjedésű községnek jelenleg hét orvosa van, jövőre már kilenc lesz, a község vásárol számukra lakóházat és rendelőt. Gyógyszer- tár eddig csak egy volt, most nyílt meg a második. Mind a kettő a nagy forgalmú országutak mellett fekszik, tehát a sűrű autóbuszjáratokkal megközelíthető, igaz ugyan, hogy van olyan része a községnek, amelytől 5—8 kilométer távolságra esik a „legközelebbi” patika. Még néhány adat: 1945 óta körülbelül ötezer családi ház épült Érden, ahol jelenleg mintegy nyolcezer lakóház van, de legalább kétszer ennyi az engedély nélkül épült vi- tyilló. A község kezelésében lévő régi állami lakóházak jelentős része életveszélyes. Legalább Izáz új lakás kellene, hogy ezekből kitelepíthessék a lakókat. Az érdi lakáskérdés végleges megoldásához a község Vezetői szerint legalább ezer öj lakásra lenne szükség. A romos Szapáry-kastély Autóba ülünk és a hepehupás utcákon elindulunk — falunézőbe. i Érd tele van érdekes lát- j nivalókkal. Ott a szikla, j amelynek lapjáról régen be- I vésett írás hirdeti, hogy en- i nél botlott meg és törte lá- | bát 1526-ban a mohácsi tra- j gédiá felé induló II. Lajos ! király lova. A tragikus em- | lékű szikla mellett kanya- . rodik föl a keskeny út a ! Szapáry-kastélyhoz, amely 1 mai állapotában monumentális szimbóluma lehetne bűnös nemtörődömségnek. Értékes műemlék volt ez a kastély, amely nagyjából sértetlenül úszta meg a háborút. Gyönyörű oszlopős homlokzata ma is épnek látszik, de mögötte omladoznak a csonka I falak, amelyekről még a te- j tőszerkezet is eltűnt, udva- i rán pedig vérszegény kuko- ] rica árulkodik arról, hogy a pinceodúkban önkényesen beköltözött családok élnek, kockáztatva a veszedelmet, hogy rájuk dől valamelyik fal. Az történt, hogy a háború után valósággal széthordták a gazdátlanul maradt kastély falait, kiszedték a gerendákat, az ablak- és ajtókereteket, éjszakánként kocsiszámra hordták és hordják talán még ma is a téglát. — Nem régen még műemlék volt — mondja szomorúan a vb-elnök — de már törölték a műemlékek sorából. Le is bontathatnánk, ha lenne pénzünk a bontási költségekre. A magasban a község fölött omladozó kastély széles teraszáról látszik Érd egyik régészeti ritkasága is, a török időkre emlékeztető karcsú minaret. — össze fog az is dőlni hamarosan — mondja az elnök — mert régészeti ásatások voltak a közelében és nem gondoskodott senki a megerősítéséről. Pedig nagy kár lenne érte. Úgy tudom, hogy az egész országban csak kettő van ilyen. A hepehupás utcákon át úgy imbolyog a kocsink, mint valami gyönge bárka a viharos tengeren. Néha megállunk, hogy megnézzünk egy-egy most épülő kulipintyót. Nem nagyobbak ezek a legapróbb víkendhá- zaknál sem. Tégla- és kőtörmelékből összetákolt falak, szedett-vedett deszkadarabokból a tető. És valamennyi körül egész sereg apró gyerek. Hiába kérdezgetjük az építőket, engedélyt senki sem kért és nem is kapott. — Mit csináljunk — mondja az egyik —, valahol csak laknunk kell. Nagynehezen elárulják, hogy az ország más vidékéről költöztek ide, miután eladták házukat, kertjüket és valamelyik budapesti üzemben vállaltak munkát. — Tetszik tudni, itt olcsó a telek. a pedagógiai törvény realizálása folyamán. Végül határozottan körvonalazza: az orosz munkaiskolát teljesen át kell szervezni, mivel jelenleg (1922-ben. — A szerk.) bur- zsoá eszmei alapon áll. Az orosz iskola alapja ne a munka, mint fizikai erőkifejtés legyen, hanem a munka, mint öntudatos, felelősségteljes tevékenység ... A megjelent kötet következő tanulmányai mintegy ebből az alapállásból, ezekből a pedagógiai problematikákból ágaznak ei, amikor a fegyelem fogalmával foglalkozik a nevelés átfogó rendszerében, vagy pedig a poltavai Gorkij-munkatelep oktatómunkájáról, a telep egész tevékenységéről számol be. Kiemelkedő része a kötetnek az az előadássorozat, amelyet Makarenko a gyermeknevelésről tartott. A KÖTET MÁSODIK RÉSZE fejezeteket ad Makarenko szépirodalmi tevékenységéről. Itt olvashatunk egyes részleteket Makarenko „Pedagógiai hősköltemény” című, „Az 1930-as menet”, az „FD— 1”, a „Zászlók a tornyokon” című irodalmi munkáiból. Ezek a részletek meggyőzik az olvasót arról is, hogy Makarenko nemcsak kiváló pedagógus, hanem nagy képességű, korát és a kor problémáit ismerő szépíró is volt. Nagyon érdekesek azok a dokumentumok is, amelyeket a kötet közöl a Gorkij-telep és a Dzerzsinszkij-kommuna tévé kenyságéről. A kötet záró fejezetében betekintést nyerhetünk Makarenko széles körű levelezésébe is. A KÖTET KÜLÖN RÉSZT SZENTEL Makarenko életének és munkásságának adataira, amelyet N. A. Szundukov állított össze. Nagyon hasznos és kiegészítő jellegű a kötetnek a magyarázatokat és jegyzeteket tartalmazó része. D. F. nyéknek, főleg az uralkodó rétegek szemléletének. Súlyos fogyatékosságai csak a felszabadulás után tűntek ki és ezért került napirendre a megyei tanácsházán egy új. korszerű monográfia kiadásának gondolata. 1962- ben már határozatot is hozott ebben az ügyben a megyei tanács, és Lakatos Ernőt, a Pest—Nógrád megyei Állami Levéltár igazgatóját bízta meg a nagyszabású munka elkészítésével. Lakatos Ernő most érdeklődésünkre a következőket mondotta: — Az új monográfia első kötetének kézirata mar régen a nyomdában van, amely el is ‘készítette a szedését és a kötet minden valószínűség szerint decemberben megjelenik, jP®st megye rhúltjábói címmel, A kötél tíz önálló tanulmányt tartalmaz, amelyek megyénk történetének főleg azokat 6 motívumait dolgozzák fel ?. marxista történetírás módszereivel, amelyek nemiger kaptak teret a régi monográfiában, tehát nem az egyes személyekhez kapcsolódó eseményeket, hanem a megye népének életét és szerepét a történelmi fejlődés folyamatában. Ezekben a tanulmányokbar kerülnek nyilvánosságra először a legutóbbi kutatások eredményei is. BECS Nemzeti ünnep — incidenssel Ausztriában kedden emlékeztek meg elsőízben az ország új nemzeti ünnepéről. Tíz évvel ezelőtt, 1955. október 26-án iktatta törvénybe a parlament Ausztria örökös semlegességét. Kedden a törvényhozás két házának együttes ünnepi ülésén Jonas köztársasági elnök és Maláta, a parlament elnöke méltatta a nap jelentőségét. Az ülést incidens zavarta meg: egy bécsi zeneművész több száz. Dél- Tirolnak Ausztriához való tartozását hirdető röplapot szórt a karzatról a terembe. A tüntetőt kivezették. Az ország nemzeti ünnepéről folyt több éves vita után a képviselőház végül hétfőn fogadta el az idevonatkozó törvényt. A Néppárt ellenállása miatt a nemzeti ünnepen nem szünetelt a munka. A szocialisták javasolták: nyilvánítsák valamelyik katolikus egyházi ünnepet munkanappá s helyette tegyék a jövőben október 2€-át szabadnappá. Rombolók Ügy kezdődött, hogy csodálatos és hatalmas udvarunkat (lehetett vagy nyolc négyzetméter) egyik reggel ásni kezdték. Ifjú férfiasságom teljes tekintélyével (akkor úgy ötéves lehettem), próbáltam apellálni játszóterünk megcsonkítása ellen. Sírásom, könyörgésem, toporzékolásom mégis meddő maradt. Hiába ágáltam igazam mellett, érveléseim süket fülekre találtak. (Mint azóta olyan sokszor, amikor az igazság mellett kardoskodtam.) Hiába magyaráztam, hogy oly nagy a világ, s e pár négyzetméternyi hely mit jelent nekünk, hogy ez a mi életünk legszebb alkotása. Gyermeki képzeletünk e talpalatnyi földből ezerszínű, csodálatos világot varázsolt. Volt ez pályaudvar, fut- ballpalya, csatatér, teniszpálya, nyári eső után a száz tó birodalma, ahol papírhajóink vidám versenye zajlott a szivárványos égbolt alatt. S ledöntöttek a kedves, odvas fát, mely sokszor vár volt, másszor hajó, vagy kilátótorony és annyi minden más. Meg fűszerüzlet, színház, s nem egyszer cirkuszi trapéz, vagy amivel éppen felruházta képzeletünk. S most szegény ott hever darabokban. — A tűzre jó lesz — mondják közömbösen a felnőttek, mert ők okosak! (A sírás fojtogatja torkomat.) Emlékszem, amikor pályaudvart játszottunk, egyszerre kiáltottuk: „Vigyázz a sínnél, mert tolat a mozdony"! Pedig nem volt sín és nem volt mozdony. A harctéren pedig óva figyelmeztettük egymást: „Vigyázz, ott a lövészárok, kerül ki." (Bár leeső b ki tudtuk volru kerülni!) És ujjongtunk, hogy a hálóba ■ van a labda, p-s dig sohasem vol: hálónk. És mos mindennek vég-e A csákány, az ás< egykedvűen és kegyetlenül semmi siti meg anny Örömünk színire lyét. Én pedig tehe tétlenül nézem az egészet. Él pusztul minden minden a keze tek alatt. Elpusztítottátok azt < világot, melye mi teremtettük meg képzeletűn!' kel. Igen, mi meg valósítottuk az: amire ti felnőtté még eddig képte lenek voltatok Egy olyan vilá got, ahol minden ki boldog volt. Irigységetek most lerombolja széf és ártatlan álmainkat, képzeletünk csodaszél birodalmát. Pedig hát nektek is voltak egyszer szép és ártatlan álmaitok. Pásztor Péter Úgy határoztak, hogy Érden telepednek le. Mind bizik abban, hogy előbb-utóbb végleges fészket rakhat a megszerzett telken. Villanynak, persze ezeken a j részeken nyoma sincs. Petró- * leummal világítanak, de azt ; ! is Pestről hozzák leginkább, ; | mert Érden nehezen kapnak, j i A község egyetlen helyén, a ! ] központi háztartási boltban j kapni csak, ha éppen van. ! Legtöbbször ott sincs. A szűk helyiségben ugyanis egyszerre legfeljebb kétszáz litert tárolhatnak, többre nincs hely és engedély, ez pedig gyorsan elfogy. Ráadásul a község széleitől kilenc kilométernyire esik ez a bolt és az autóbusz- j költség alaposan megdrágítja j a petróleumot. Az óvodaügy már súlyosabb. I A községnek mindössze öt óvodája van, azok is szűkek, kicsik. Minden iskolában van napközi otthon, még a tanácsháza néhány helyiségében is napközi otthont rendeztek be, de négy-öt új óvoda kellene. — Legsúlyosabb problémánk — összegezi a szemleút eredményét a vb-elnök — az út. Uttalan utak hálózzák be Érdet, amelynek hossza tíz, szélessége hat kilomé- j tér, pedig az emberek itt is járni akarnak. Sürgősen bővíteni kellene üzlethálózatunkat, j mert a jelenlegi 28 Népbolt ! kevés. Kellene egy nagy ABC áruház a központban és leg- i alább két új perembolt. És ) igen nagy szükség lenne a Kisipari Termelőszövetkezetek dolgának rendezésére. Elhelyezésük kezdetleges, nem fejlődhetnek, egyáltalában nem alkalmasak már az igények kielégítésére. Érden ipartelepítés nem lehet, egy ktez-kombinát létrehozásának azonban nincs elvi akadálya. Aztán kijelenti, hogy Érd nem áhítozik városi rangra. Megelégedne azzal is, ha kiemelt státust kapná. Költség- vetési kerete most hétmillió forint. Tizenöt—húszmillió forintos költségvetéssel rögtön elfogadható helyzetet teremtene. Magyar László Tipizálás a jobb ellátásért KGST-szabvány — mezőgazdasági gépekre Napjaink ismétlődő témája, nehezen orvosolható panasza a többszöri gépállás a mezőgazdaságban. Mindenekelőtt a vontatógépek alkatrészeinek pótlása okoz gondot. A megoldásnak többféle módja kínálkozik. Az egyik az alkatrészek tipizálása. A hazai erőgépek jelenleg hatféle kardántengellyel működnek, de a külföldiekkel és a helyileg módosítottakkal együtt ennél sokkal több fajta teljesít szolgálatot. A KGST- szabványoknak megfelelően most új, sok helyen alkalmazható sémát állapítottak meg. [ Ily módon a rendelkezésre álló, viszonylag kis skálával mindenféle kívánságnak eleget tehetnek. Elkészült a munkagépek járókerekeinek új típusa is, amely Márkim rendszerű. Az eddig beváltak legjobb elemeit kombinálták. Tizennégyféle kerékagy és tárcsa helyett ezentúl négy-öt félét kell gyártani. Ám ezekből egy sor kerékváltozatot állíthatnak össze, többet, mint amennyit eddig használtak. A gyártási költség közel háromnegyed millió forinttal csökken. PÉLDAMUTATÓ ÉS RENDKÍVÜL ÉRTÉKES a Tankönyvkiadónak az a vállalkozása, hogy megjelenteti A. Sz. Makarenko neveléselméleti műveit. Éppen az elmúlt napokban adták közre A Szocialista Pedagógia Könyvtára sorozatban a gyűjtemény második kötetét. A gyűjteménynek minden pedagógus vagy pedagógiával foglalkozó ember könyvtárában a helye. Ezt azonban már a megjelent kötetek száma sem teszi lehetővé, mert a kiadó mindössze 4900 példányban adta ki kötetenként a munkát. A gyűjteményt szakavatottan, nagy hozzáértéssel és lelkiismeretességgel Pataki Ferenc szerkesztette, s a rendelkezésre álló anyagot kiváló fordítói gárda ültette át magyarra. A most megjelent könyv négyes tagozódású. Első részében Makarenko pedagógiai tanulmányait, előadásait i tartalmazza néhány vázlattal | és töredékkel együtt. A má- ! sodik rész fejezeteket közöl ! Makarenko szépirodalmi műveiből. A kötet harmadik része a Gorkij-telep és a Dzer- zsinszkij-kommuna tevékenységének dokumentumait közli, végül a negyedik rész Makarenko levelezéséből emel ki részeket. A KÖTETET AZ A FEL- ; VÉTELÍ KÉRELEM VEZETI J BE, amelyet Makarenko a Közoktatási Szervezők Köz- í ponti Főiskolájára küldött! Ez az írás a maga szubjektív hangvételével kitűnő önportréja az akkor még fiatal pedagógusnak, aki e kérelmében is pedagógiai programját adja. Itt vázolja fel röviden a neveléstudomány alapproblémáit, amelyek élete végéig meghatározták tevékenységének mélységét és irányát. Az alapproblémák között elsőnek jelölte meg a pedagógiai kutatás tudományos módszeré- i nek megteremtését. Kifejti: abban az időben azt tartják I elemi igazságnak, hogy a pe- i dagógiai kutatás tárgya a : gyermek. Ezzel az elvvel Ma- I karenkó nem ért egyet, s azt j mondja: a tudományos peda- . gógiai vizsgálódások tárgyá- ! nak a pedagógiai tényt, a pedagógiai jelenséget kell tekinteni. Fokozottan hívja fel a figyelmet a gyermekközösségre, mint szerves egészre, amelyhez képest át kell alakítani az iskolai dolgozók egész pszichológiáját. Hangsúlyozza e problémakörben, hogy teljesen szakítani kell azzal a gondolattal, hogy az iskola értékét a tanteremben folyó munka módszereiből, attól függően lehet megállapítani. Leszögezi: „A jó iskolának elsősorban az összes ráhatások rendszerének tudományos megszervezésére van szüksége” Meghatározza a pszichológia és a pedagógia viszonyát, mondván: a pszichológia ne alapja legyen a pedagógiának, hanem folytatása —
