Pest Megyei Hirlap, 1965. október (9. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-27 / 253. szám

MST merzt 1965. OKTOBER 27, SZERDA ÓRIÁS község gondok ii. Az első pénzdarab A bajai Titrr István Mú­zeum három évvel ezelőtt kezdte el a Bács megyei Ma­daras község határában lévő hunkori temető feltárását; ed­dig csak női sírokat találtak. Az idei ásatásoknál előkerült az első pénzdarab is, amelyet a rómaiak verettek a IV. szá­zad elején. Még az idén megjelenik Pest megye új monográfiája j Ötvenöt évvel ezelőtt, 1910- ' ben jelent meg Pest megye i utolsó monográfiája, Boron- j kay Samu: Pest-Pilis-Solt- ! Kiskun Vármegye című két­kötetes munkája. A maga ! idejében ez megfelelt az igé­KÖNYVESPOLC A. Sz. Makarenko: Neveléselméleti művei Néhány hete még őszibarack Illata volt Érden a levegőnek. Az óriásközség és az egész környéke úgyszólván egyetlen gyümölcsöskert, amelyben a világ legaromásabb ősziba­rackja terem. Az idei termést korszerű hűtőkocsikban már régen elszállították a világ minden tájára, közben viszont megírt az öreg diófák termé­se, és az októberi levegőt most a diófák kesernyés illata telíti. Máthé Dezső vb-elnök az öreg tanácsházán egymásután teregeti ki a széles asztalra a dokumentumokat. Van köztük egy narancssárga borítójú, ti­zenhatoldalas röpirat. Címol­dalán ez olvasható: „Az érd- parkvárosi parcellázás botrá­nya. Hites válasz az Angol— Magyar Banknak”, Az 1940-ben megjelent röp- iiatot Terescsényi Gyula írta, és cáfolhatatlan adatokkal leplezte le azt a megdöbbentő módszert, amellyel a hiszékeny kisemberek ezreit csapta be és fosz­totta ki a banktőkével szö­vetkezett latifundium. A jelenlegi mammutközség kialakulásának ez a bűnös ma­nipuláció volt az egyik oka. Beszélgetés közben valóság­gal záporoznak az adatok. A község belterülete pontosan 5098 kataszteri hold, a külte­rület 5857, de ez sem az igazi külterület, mert ha ritkásan is, de lakóházak állnak a leg­nagyobb részén. Az utcák túl­nyomó többsége járhatatlan. Régebben, amikor nem volt rajtuk olyan nagy forgalom, nem közlekedtek a környék­beli vállalatok és üzemek ne­héz teherautói, a gyepes ut­cák úgy-ahogy megfeleltek az igényeknek, de a teherautók kerekei azóta valamennyit járhatatlanná dúlták. Érd lakóinak száma öt évvel ezelőtt alig érte el a huszonkétezret, ma meg­haladja már a harminc­ezret is. A roppant kiterjedésű köz­ségnek jelenleg hét orvosa van, jövőre már kilenc lesz, a község vásárol számukra lakó­házat és rendelőt. Gyógyszer- tár eddig csak egy volt, most nyílt meg a második. Mind a kettő a nagy forgalmú ország­utak mellett fekszik, tehát a sűrű autóbuszjáratokkal meg­közelíthető, igaz ugyan, hogy van olyan része a községnek, amelytől 5—8 kilométer távol­ságra esik a „legközelebbi” patika. Még néhány adat: 1945 óta körülbelül ötezer családi ház épült Érden, ahol jelenleg mintegy nyolcezer lakóház van, de legalább kétszer ennyi az engedély nélkül épült vi- tyilló. A község kezelésében lévő régi állami lakóházak jelentős része életveszélyes. Legalább Izáz új lakás kellene, hogy ezekből kitelepíthessék a lakó­kat. Az érdi lakáskérdés vég­leges megoldásához a község Vezetői szerint legalább ezer öj lakásra lenne szükség. A romos Szapáry-kastély Autóba ülünk és a hepehu­pás utcákon elindulunk — fa­lunézőbe. i Érd tele van érdekes lát- j nivalókkal. Ott a szikla, j amelynek lapjáról régen be- I vésett írás hirdeti, hogy en- i nél botlott meg és törte lá- | bát 1526-ban a mohácsi tra- j gédiá felé induló II. Lajos ! király lova. A tragikus em- | lékű szikla mellett kanya- . rodik föl a keskeny út a ! Szapáry-kastélyhoz, amely 1 mai állapotában monumentá­lis szimbóluma lehetne bű­nös nemtörődömségnek. Érté­kes műemlék volt ez a kas­tély, amely nagyjából sértet­lenül úszta meg a háborút. Gyönyörű oszlopős homlok­zata ma is épnek látszik, de mögötte omladoznak a csonka I falak, amelyekről még a te- j tőszerkezet is eltűnt, udva- i rán pedig vérszegény kuko- ] rica árulkodik arról, hogy a pinceodúkban önkényesen beköltözött családok élnek, kockáztatva a veszedelmet, hogy rájuk dől valamelyik fal. Az történt, hogy a háború után valóság­gal széthordták a gazdát­lanul maradt kastély fa­lait, kiszedték a gerendákat, az ablak- és ajtókereteket, éj­szakánként kocsiszámra hord­ták és hordják talán még ma is a téglát. — Nem régen még műem­lék volt — mondja szomo­rúan a vb-elnök — de már törölték a műemlékek sorá­ból. Le is bontathatnánk, ha lenne pénzünk a bontási költségekre. A magasban a község fö­lött omladozó kastély szé­les teraszáról látszik Érd egyik régészeti ritkasága is, a török időkre emlékeztető karcsú minaret. — össze fog az is dőlni hamarosan — mondja az el­nök — mert régészeti ásatások vol­tak a közelében és nem gondoskodott senki a meg­erősítéséről. Pedig nagy kár lenne érte. Úgy tudom, hogy az egész or­szágban csak kettő van ilyen. A hepehupás utcákon át úgy imbolyog a kocsink, mint valami gyönge bárka a viharos tengeren. Néha megállunk, hogy meg­nézzünk egy-egy most épülő kulipintyót. Nem nagyobbak ezek a legapróbb víkendhá- zaknál sem. Tégla- és kőtör­melékből összetákolt falak, szedett-vedett deszkadarabok­ból a tető. És valamennyi kö­rül egész sereg apró gyerek. Hiába kérdezgetjük az épí­tőket, engedélyt senki sem kért és nem is kapott. — Mit csináljunk — mond­ja az egyik —, valahol csak laknunk kell. Nagynehezen elárulják, hogy az ország más vidéké­ről költöztek ide, miután el­adták házukat, kertjüket és valamelyik budapesti üzem­ben vállaltak munkát. — Tet­szik tudni, itt olcsó a telek. a pedagógiai törvény realizá­lása folyamán. Végül határo­zottan körvonalazza: az orosz munkaiskolát teljesen át kell szervezni, mivel jelenleg (1922-ben. — A szerk.) bur- zsoá eszmei alapon áll. Az orosz iskola alapja ne a mun­ka, mint fizikai erőkifejtés le­gyen, hanem a munka, mint öntudatos, felelősségteljes te­vékenység ... A megjelent kötet követ­kező tanulmányai mintegy ebből az alapállásból, ezek­ből a pedagógiai problema­tikákból ágaznak ei, amikor a fegyelem fogalmával fog­lalkozik a nevelés átfogó rendszerében, vagy pedig a poltavai Gorkij-munkatelep oktatómunkájáról, a telep egész tevékenységéről szá­mol be. Kiemelkedő része a kötetnek az az előadássoro­zat, amelyet Makarenko a gyermeknevelésről tartott. A KÖTET MÁSODIK RÉ­SZE fejezeteket ad Maka­renko szépirodalmi tevékeny­ségéről. Itt olvashatunk egyes részleteket Makarenko „Peda­gógiai hősköltemény” című, „Az 1930-as menet”, az „FD— 1”, a „Zászlók a tornyokon” című irodalmi munkáiból. Ezek a részletek meggyőzik az olvasót arról is, hogy Ma­karenko nemcsak kiváló pe­dagógus, hanem nagy ké­pességű, korát és a kor prob­lémáit ismerő szépíró is volt. Nagyon érdekesek azok a dokumentumok is, amelyeket a kötet közöl a Gorkij-telep és a Dzerzsinszkij-kommuna tévé kenyságéről. A kötet záró fejezetében betekintést nyerhetünk Ma­karenko széles körű levelezé­sébe is. A KÖTET KÜLÖN RÉSZT SZENTEL Makarenko éle­tének és munkásságának adataira, amelyet N. A. Szundukov állított össze. Na­gyon hasznos és kiegészítő jellegű a kötetnek a magya­rázatokat és jegyzeteket tar­talmazó része. D. F. nyéknek, főleg az uralkodó rétegek szemléletének. Sú­lyos fogyatékosságai csak a felszabadulás után tűntek ki és ezért került napirendre a megyei tanácsházán egy új. korszerű monográfia ki­adásának gondolata. 1962- ben már határozatot is ho­zott ebben az ügyben a me­gyei tanács, és Lakatos Er­nőt, a Pest—Nógrád megyei Állami Levéltár igazga­tóját bízta meg a nagy­szabású munka elkészíté­sével. Lakatos Ernő most érdek­lődésünkre a következőket mondotta: — Az új monográfia első kötetének kézirata mar ré­gen a nyomdában van, amely el is ‘készítette a sze­dését és a kötet minden va­lószínűség szerint december­ben megjelenik, jP®st megye rhúltjábói címmel, A kötél tíz önálló tanulmányt tar­talmaz, amelyek megyénk történetének főleg azokat 6 motívumait dolgozzák fel ?. marxista történetírás mód­szereivel, amelyek nemiger kaptak teret a régi mo­nográfiában, tehát nem az egyes személyekhez kapcso­lódó eseményeket, hanem a megye népének életét és szerepét a történelmi fejlődés folyamatában. Ezekben a tanulmányokbar kerülnek nyilvánosságra elő­ször a legutóbbi kutatások eredményei is. BECS Nemzeti ünnep — incidenssel Ausztriában kedden emlékez­tek meg elsőízben az ország új nemzeti ünnepéről. Tíz évvel ezelőtt, 1955. október 26-án ik­tatta törvénybe a parlament Ausztria örökös semlegességét. Kedden a törvényhozás két há­zának együttes ünnepi ülésén Jonas köztársasági elnök és Maláta, a parlament elnöke mél­tatta a nap jelentőségét. Az ülést incidens zavarta meg: egy bé­csi zeneművész több száz. Dél- Tirolnak Ausztriához való tar­tozását hirdető röplapot szórt a karzatról a terembe. A tün­tetőt kivezették. Az ország nemzeti ünnepéről folyt több éves vita után a kép­viselőház végül hétfőn fogadta el az idevonatkozó törvényt. A Néppárt ellenállása miatt a nem­zeti ünnepen nem szünetelt a munka. A szocialisták javasol­ták: nyilvánítsák valamelyik katolikus egyházi ünnepet mun­kanappá s helyette tegyék a jövőben október 2€-át szabad­nappá. Rombolók Ügy kezdődött, hogy csodálatos és hatalmas ud­varunkat (lehe­tett vagy nyolc négyzetméter) egyik reggel ás­ni kezdték. Ifjú férfiasságom tel­jes tekintélyével (akkor úgy ötéves lehettem), próbál­tam apellálni játszóterünk meg­csonkítása ellen. Sírásom, könyör­gésem, toporzéko­lásom mégis meddő maradt. Hiába ágáltam igazam mellett, érveléseim süket fülekre találtak. (Mint azóta olyan sokszor, amikor az igazság mel­lett kardoskod­tam.) Hiába ma­gyaráztam, hogy oly nagy a világ, s e pár négyzet­méternyi hely mit jelent nekünk, hogy ez a mi éle­tünk legszebb al­kotása. Gyermeki képzeletünk e talpalatnyi föld­ből ezerszínű, csodálatos világot varázsolt. Volt ez pályaudvar, fut- ballpalya, csata­tér, teniszpálya, nyári eső után a száz tó birodalma, ahol papírha­jóink vidám ver­senye zajlott a szivárványos ég­bolt alatt. S le­döntöttek a ked­ves, odvas fát, mely sokszor vár volt, másszor ha­jó, vagy kilátóto­rony és annyi minden más. Meg fűszerüzlet, szín­ház, s nem egy­szer cirkuszi tra­péz, vagy amivel éppen felruházta képzeletünk. S most szegény ott hever darabok­ban. — A tűzre jó lesz — mondják közömbösen a felnőttek, mert ők okosak! (A sí­rás fojtogatja tor­komat.) Emlékszem, amikor pályaud­vart játszottunk, egyszerre kiál­tottuk: „Vigyázz a sínnél, mert tolat a mozdony"! Pedig nem volt sín és nem volt mozdony. A harc­téren pedig óva figyelmeztettük egymást: „Vi­gyázz, ott a lö­vészárok, kerül ki." (Bár leeső b ki tudtuk volru kerülni!) És ujjongtunk, hogy a hálóba ■ van a labda, p-s dig sohasem vol: hálónk. És mos mindennek vég-e A csákány, az ás< egykedvűen és ke­gyetlenül semmi siti meg anny Örömünk színire lyét. Én pedig tehe tétlenül nézem az egészet. Él pusztul minden minden a keze tek alatt. Elpusz­títottátok azt < világot, melye mi teremtettük meg képzeletűn!' kel. Igen, mi meg valósítottuk az: amire ti felnőtté még eddig képte lenek voltatok Egy olyan vilá got, ahol minden ki boldog volt. Irigységetek most lerombolja széf és ártatlan ál­mainkat, képzele­tünk csodaszél birodalmát. Pedig hát nek­tek is voltak egy­szer szép és ár­tatlan álmaitok. Pásztor Péter Úgy határoztak, hogy Érden telepednek le. Mind bizik abban, hogy előbb-utóbb végleges fész­ket rakhat a megszerzett telken. Villanynak, persze ezeken a j részeken nyoma sincs. Petró- * leummal világítanak, de azt ; ! is Pestről hozzák leginkább, ; | mert Érden nehezen kapnak, j i A község egyetlen helyén, a ! ] központi háztartási boltban j kapni csak, ha éppen van. ! Legtöbbször ott sincs. A szűk helyiségben ugyanis egyszer­re legfeljebb kétszáz litert tá­rolhatnak, többre nincs hely és engedély, ez pedig gyorsan elfogy. Ráadásul a község szé­leitől kilenc kilométernyire esik ez a bolt és az autóbusz- j költség alaposan megdrágítja j a petróleumot. Az óvodaügy már súlyosabb. I A községnek mindössze öt óvodája van, azok is szűkek, kicsik. Minden iskolában van napközi otthon, még a tanács­háza néhány helyiségében is napközi otthont rendeztek be, de négy-öt új óvoda kellene. — Legsúlyosabb problé­mánk — összegezi a szemleút eredményét a vb-elnök — az út. Uttalan utak hálózzák be Érdet, amelynek hossza tíz, szélessége hat kilomé- j tér, pedig az emberek itt is járni akarnak. Sürgősen bővíteni kellene üzlethálózatunkat, j mert a jelenlegi 28 Népbolt ! kevés. Kellene egy nagy ABC áruház a központban és leg- i alább két új perembolt. És ) igen nagy szükség lenne a Kisipari Termelőszövetkezetek dolgának rendezésére. Elhe­lyezésük kezdetleges, nem fej­lődhetnek, egyáltalában nem alkalmasak már az igények kielégítésére. Érden ipartele­pítés nem lehet, egy ktez-kombinát létre­hozásának azonban nincs elvi akadálya. Aztán kijelenti, hogy Érd nem áhítozik városi rangra. Megelégedne azzal is, ha ki­emelt státust kapná. Költség- vetési kerete most hétmillió forint. Tizenöt—húszmillió fo­rintos költségvetéssel rögtön elfogadható helyzetet teremte­ne. Magyar László Tipizálás a jobb ellátásért KGST-szabvány — mezőgazdasági gépekre Napjaink ismétlődő témája, nehezen orvosolható panasza a többszöri gépállás a mezőgaz­daságban. Mindenekelőtt a vontatógépek alkatrészeinek pótlása okoz gondot. A meg­oldásnak többféle módja kí­nálkozik. Az egyik az alkatré­szek tipizálása. A hazai erőgépek jelenleg hatféle kardántengellyel mű­ködnek, de a külföldiekkel és a helyileg módosítottakkal együtt ennél sokkal több fajta teljesít szolgálatot. A KGST- szabványoknak megfelelően most új, sok helyen alkalmaz­ható sémát állapítottak meg. [ Ily módon a rendelkezésre álló, viszonylag kis skálával min­denféle kívánságnak eleget te­hetnek. Elkészült a munkagépek já­rókerekeinek új típusa is, amely Márkim rendszerű. Az eddig beváltak legjobb elemeit kombinálták. Tizennégyféle kerékagy és tárcsa helyett ezentúl négy-öt félét kell gyártani. Ám ezekből egy sor kerékváltozatot állíthatnak össze, többet, mint amennyit eddig használtak. A gyártási költség közel háromnegyed millió forinttal csökken. PÉLDAMUTATÓ ÉS REND­KÍVÜL ÉRTÉKES a Tan­könyvkiadónak az a vállalko­zása, hogy megjelenteti A. Sz. Makarenko neveléselméleti műveit. Éppen az elmúlt na­pokban adták közre A Szocia­lista Pedagógia Könyvtára so­rozatban a gyűjtemény máso­dik kötetét. A gyűjteménynek minden pedagógus vagy peda­gógiával foglalkozó ember könyvtárában a helye. Ezt azonban már a megjelent kö­tetek száma sem teszi lehető­vé, mert a kiadó mindössze 4900 példányban adta ki köte­tenként a munkát. A gyűjteményt szakavatot­tan, nagy hozzáértéssel és lel­kiismeretességgel Pataki Fe­renc szerkesztette, s a rendel­kezésre álló anyagot kiváló fordítói gárda ültette át ma­gyarra. A most megjelent könyv négyes tagozódású. Első részében Makarenko pedagó­giai tanulmányait, előadásait i tartalmazza néhány vázlattal | és töredékkel együtt. A má- ! sodik rész fejezeteket közöl ! Makarenko szépirodalmi mű­veiből. A kötet harmadik ré­sze a Gorkij-telep és a Dzer- zsinszkij-kommuna tevékeny­ségének dokumentumait közli, végül a negyedik rész Maka­renko levelezéséből emel ki ré­szeket. A KÖTETET AZ A FEL- ; VÉTELÍ KÉRELEM VEZETI J BE, amelyet Makarenko a Közoktatási Szervezők Köz- í ponti Főiskolájára küldött! Ez az írás a maga szubjektív hangvételével kitűnő önport­réja az akkor még fiatal pe­dagógusnak, aki e kérelmé­ben is pedagógiai programját adja. Itt vázolja fel röviden a neveléstudomány alapprob­lémáit, amelyek élete végéig meghatározták tevékenységé­nek mélységét és irányát. Az alapproblémák között elsőnek jelölte meg a pedagógiai ku­tatás tudományos módszeré- i nek megteremtését. Kifejti: abban az időben azt tartják I elemi igazságnak, hogy a pe- i dagógiai kutatás tárgya a : gyermek. Ezzel az elvvel Ma- I karenkó nem ért egyet, s azt j mondja: a tudományos peda- . gógiai vizsgálódások tárgyá- ! nak a pedagógiai tényt, a pe­dagógiai jelenséget kell tekin­teni. Fokozottan hívja fel a figyelmet a gyermekközösség­re, mint szerves egészre, amelyhez képest át kell alakí­tani az iskolai dolgozók egész pszichológiáját. Hangsúlyozza e problémakörben, hogy telje­sen szakítani kell azzal a gon­dolattal, hogy az iskola érté­két a tanteremben folyó mun­ka módszereiből, attól füg­gően lehet megállapítani. Le­szögezi: „A jó iskolának első­sorban az összes ráhatások rendszerének tudományos megszervezésére van szüksé­ge” Meghatározza a pszicho­lógia és a pedagógia viszo­nyát, mondván: a pszicholó­gia ne alapja legyen a peda­gógiának, hanem folytatása —

Next

/
Oldalképek
Tartalom