Pest Megyei Hirlap, 1965. október (9. évfolyam, 231-257. szám)
1965-10-24 / 251. szám
I 1965. OKTÓBER 34, VASARNAP PEST megyei Az újabb rakétafegyverek, különösen a nagy hatótávolságú, messzehordó rakéták megjelenésével igen fontos kérdés került előtérbe: e fegyverek elhárításának problémája. A haditechnika történetének évezredes tanulsága, hogy a támadó eszközök fejlődését mindenkor nyomon követte az elhárító fegyvereké. Hogy csak az utóbbi fél évszázadot tekintsük át: a repülőgépek és a légvédelem, a harckocsik és a páncélelhárítás fejlődése párhuzamosan haladt. A rakétaelhárítás eszközei az elmúlt két-három évben jelentek meg. Előbb a Szovjetunió alakította ki az úgynevezett ellenrakétákat, melyeket a moszkvai díszszemléken a nyilvánosságnak is bemutattak, majd az Egyesült Államokban készültek el a ,,Nike- Zeus” elnevezésű rakétaelhá- rító rakéták. A technika mai állása mellett az atomtöltetű, messzehordó rakéták elhárításának egyetlen eszköze csakis az ellenrakéta lehet. Az ellenrakétát olyan pályán kell vezetni, hogy találkozzék a támadó rakétával, s ha nem is ér el közvetlen találatot, pusztítsa el, vagy tegye ártalmatlanná. A rakétaelhárítás ezért az alábbi feladatot foglalja magában: a támadó rakéta felderítését, pályaelemeinek meghatározását, a leküzdésre szolgáló eszköz — az ellenrakéta — harcbaveté- sét, végül a támadó rakéta leküzdését. Mivel a ballisztikus pályán a cél felé közeledő támadó rakéta már nem irányítható, ezért a felderítés után a pályaelemekből igen nagy valószínűséggel meg lehet állapítani, hogy milyen cél elpusztítására indították útnak. Az elhárítás sikere döntő mértékben a korai felderítésen, a pá- íyaelemek gyors kiszámításán, s az ellenrakéta késedelem nélküli bevetésén múlik. A nehézséget fokozza, hogy a rakéta nagy sebessége miatt minderre rendkívül rövid idő áll rendelkezésre. Példaképpen megemlíthetjük, hogy egy 8000 km-es távolságról kilőtt támadó interkontinentális rakéta összesen 29 percig van úton. A ballisztikus pálya csúcspontja 1270 km magasságban van. Ez a rakéta a céltól elvben 4200 km távolságból deríthető fel, feltéve, hogy a rádiólokátor képes teljesíteni ezt a feladatot. Ez esetben is mindössze alig egy negyedóra van az említett művelet elvégzésére. Ma már messzehordó rakéták felderítésének céljaira kialakított, néhány ezer kilométer hatótávolságú különleges lokátorok is vannak. Előretolt bázisokról, tengeri hajókról és repülőgépekről a rakétát még korábban is észlelhetik. A felderítés céljaira különlegesen felszerelt űrkutató eszközök: felderíiő műholdak, vagy űrhajók is alkalmasak. Mint ismeretes, az amerikaiak számos kísérletet végeztek ilyen felderítő eszközökkel. A támadást indító fél természetesen mindenképpen arra törekszik, hogy rakétája célba érjen, s ezért iparkodik a felderítést a lehető legnagyobb mértékben megnehezíteni. A ballisztikus pályán repülő rakéta-robbanófej maga amúgy- is sokkal kisebb célfelületet nyújt a lokátoros felderítés számára, mint a repülőgép. A szokásos lokátorzavarási módszereken kívül a felderítést leginkább a támadó rakétát mintegy „kísérő”, megtévesztő lövedékkel lehet megzavarni. Ezek sokaságából, a valódi támadó rakéta már csak a pálya utolsó szakaszán választható ki. azonosítható, s így az elhárítás szempontjából igen értékes percek mennek veszendőbe. Az azonosított támadó rakéta pályaelemeinek meghatározását igen gyors működ.'/iű elektronikus számológépek végzik, melyek másodpercenSzovjet ellenrakéta indulásra készen célpontja, egy stratégiai ballisztikus rakéta robbanófeje felé ként több százezer számtani műveletet végeznek el. Ugyancsak a számolórendszer feladata meghatározni a legkedvezőbb pontot, ahol a támadó rakéta megsemmisíthető, más szóval megállapítani az ellenrakéta pályáját. Az előbb említett zavarások miatt a támadó rakéta azonosítása annyira elhúzódik, hogy végül is az ellenrakéta elindítására és a találkozási pontba való juttatására nem marad több idő 1—1,5 percnél. Már csak ez a körülmény is szükségessé teszi, hogy az elhárító rakétát állandóan harcra kész A szovjet rakétavédelmi berendezés egyik hatalmas rádiólokátora, amely nagy távolságban észreveszi, követi a támadó rakéta robbanófejét, majd rávezeti az ellenrakétát állapotban tartsák: itt szükségszerűen tehát szilárd hajtóanyagú rakétákat kell alkalmazni. A szilárd hajtóanyagú rakéták irányítása sokkalta körülményesebb, mint a folyékony hajtóanyagúaké, de megoldottnak tekinthető. További feltétel, hogy az ellenrakéta gyorsulása minél nagyobb legyen. Rakétatechnikailag ez azt jelenti, hogy a rakéta indítási tömegének a tolóerőhöz képest minél kisebbnek kell lennie. Az olyan elhárító rakéta, melynek gyorsulása eléri a nehézségi gyorsulás húszszorosát, az elindítástól számított 30 másodperc alatt mintegy 90 km magasságba jut. A támadó rakéta elpusztítására ez a magasság a kedvező, ui. az itt létrejött atomrobbanás alkalmával nem lép fel olyan sugárveszély, amely éppen a védendő területet fenyegetné. Az elmondottakból némi ké- fiet alkothatunk ártól, hogy a rakétaelhárítás milyen hatalmas technikai felkészültséget igénylő feladat. A szovjet ellenrakéták a „Krasznaja Zvezda" legutóbbi közlése szerint az ellenség támadóeszközeit bármely magasságban el tudják pusztítani. Ez más_ szavakkal azt jelenti, hogy ezek a kiváló haditechnikai konstrukciók nemcsak a támadó ballisztikus rakéták ellen vethetők sikeresen harcba, hanem adott esetben alkalmasak lehetnek az ellenség egyes űrhadviselési vagy felderítő eszközeinek leküzdésére is. NAGY ISTVÁN GYÖRGY védországban 293 baleset okait vizsgálták meg, s az eredményt a „Scandinavian Times” ismerteti. Az adatok feldolgozása során kiderült, hogy fekete gépkocsiknál a baleseti valószínűség a tízszerese annak, j ami a pasztell színű kocsiknál várható. Legbiztonságosabb színnek bizonyult a rózsaszín, bár a világoszöld vagy világoskék szintén megfelelő. Feltételezik, hogy a söté- tebb színű kocsikat nehezebb meglátni, mint a világosabbakat; különös gondot okozhat ; ez aszfaltútokon, sötétedéskor, ha az utat sűrűn fáit szegélye- í zik. j •““'íSíjT-/* gy svájci horgász I - meglepő talilI V'Llf'zl'T».. Hiánnyal lépett a horgásztársada- •TVl—-Tlom elé. Nem gi- 1 sf W lisztákat használ 1 -------csalinak, hanem I — műgilisztákat, de a mfigilisziák nem darabonként kerülnek forgalomba, hanem — tubusban. A svájci műgiliszta' korlátlan ideig eltartható, pasztell színű anyagból készül. A pasztát a tubusból kinyomva, „gilisztákat” csinálhatunk. Csaliként a pasztába különleges összetételű vegyi anyagot kevertek, ez fokozza a csali hatásosságát, s a feltaláló szerint lényegesen növeli a fogást. jeruzsálemi egyelem régészei a Gaiilei-tótól keletre emberi csontvázra akadtak. A lelet korát 15 000 esztendőre becsülik. Ilyen teljesen ép, a pattintott kőkorszak végéről származó csontváz ez ideig csak a Szovjetunióban és Csehszlovákiában került elő. intörés helyének megállapítására kartondobozba, illetve polietilén ( iWA H. tasakba zárt' pék- vÁgjf «a H termékek 3—4 ‘”iwlW| if nap elteltével sem veszítenek semmit élvezeti értékükből, ha a következő eljárásnak vetik őket alá. A sütőtérből kikerülő termékek hőmérsékletét 20—30 perc alatt 35 C-fokra csökkentik, ezután 1—1,5 óra alatt —18 C-fok hőmérsékletre hűtik. A felmelegítést 200 C-fokos térben 5 perc alatt hajtják végre. i/ zöldborsó — 18 C- fokon 10 hónapig tárolható jelentősebb minőségi romlás nélkül. Habár C-vitamin tartalma 25%-kal csökken, különösebb ízváltozás nem észlehető. amerikai mington Company vizsgálta, kerül számára irodai munka. ReRand megmibe az A jelentésből kiderült, hogy 2 dollárba kerül egy üzleti levél diktálásáa, gépelése és postázása. Indigóval készült másolatok megtartása, darabonként 6,5 centbe kerül, míg egy négysoros kartotéktartó létrehozása és fenntartása évente 3110 dollárral terheli a vállalatot. 60%-kai olcsóbb a kézi feljegyzés, mint a diktált, s ami tán a legszomorúbb: az irodai munka kb. 65%-a felesleges. élelmiszerek ken- serválásához szükséges füstöt — az őskortól napjainkig — a fa meggyújtásával és elégetésével — izzi- tásával — állították elő. Ilyen körülmények között igen nehéz szabályozni a füst összetételét, ami az élelmiszer szempőittegy jugoszláv jóból nem közömbös. Az újbn- mérnök olyan ké- nan szerkesztett füstölőbereji- szülékei szer- dezésekben a fából dörzsöl jp- °n ráSsal fejlesztik a fiíslöt (bükk- vagy tölgyfa alkalmas erre a célra). Forgás közben a fára nehezedő nyomás és a levegő beáramlásának változtatásával jól szabályozható a füst mennyisége és összetétele. Ez a konstrukció annyira gazdaságos, hogy a füstölésnél 5—10-szeres famegtakarítás érhető el. kesztett amely 90 kilométeres sebesség mellett is még biztonságosan működik. A műszer lényegében a mágneses mező erővonalainak felhasználásával működik, és a hibás, törött sínrészekről menetközben fénykép- illetve filmfelvétell készít. „Kettő közölünk felesleges volt“ Feynman fizikai Nobel-díjas nyilatkozata Dr. Richard Feynman, a kaliforniai technológiai intézet professzora, akit a svéd akadémia amerikai és japán kollégájával az idei fizikai Nobel-díjjal tüntetett ki, új- íságíróknak elmondotta, hogy ; mindhárman megközelítőleg iugyanazt az eredményt érték jel kutatási területükön, a ! kvantum-elektrodinamikában. \ A munka nagy részét, amelyért a díjat kapták, még az ! 1940-es években végezték. •„Egymástól függetlenül dol- ! goztunk. Bár Schwinger pro's fesszorral beszéltem néhány- jszor telefonon, Tomonaga protben Beszélgetés dr. Sós József akadémikussal Korunk egyik leggyakrabban előforduló betegsége a szívkoszorús erek rögös elzáródása: a szívtrombózis. Lépten-nyomon szedi áldozatait. Okai: az izgalmakkal teli életforma, az egészségtelen életmód, a káros élvezetek hajszolása, a korlátozás nélküli dohányzás és a helytelen táplálkozás. Mi a megelőzés és a gyógyítás módja — erre kértünk feleletet dr. Sós József akadémikustól, a Budapesti Orvostudományi Egyetem rektorától, aki a vezetése alatt álló kórélettani intézetben figyelemreméltó kísérleteket végzett munkatársaival a koszorúserek megbetegedése és a táplálkozás összefüggéséről. Anyagcserezavar — A szívtrombózist akkor tudjuk megelőzni — mondotta a professzor —, ha kiküszöböljük a szívizom anyagcserezavarát, amely az infarktushoz vezet. Mindenki tudja, hogy a szív rendkívül nagy munkát végez. Ehhez különleges anyagcsere szükséges. Ha az ellátásban zavar támad, bekövetkezik a baj: a rejöhet úgy is, hogy a zsírdús táplálkozás miatt a koszorúserek fala megvastagszik, nyílásuk elszűkül és a szívizom kevés táplálékot kap. Bekövetkezhet azonban akkor is, ha a koszorüserek csak kissé változtak meg —, de megnőtt a szívizom energia- és oxigénigénye, a szív szokatlanul nagy munkája miatt. Ilyenre kerül sor magas vérnyomás vagy idegrendszeri izgalom esetén. Megelőzésül tehát mindenesetre a szívizom energia- és oxigénellátását kell javítani. fesszorral csak 1949 után találkoztam. Mindegyikünk önállóan, egyénileg dolgozott, így kettőt közülünk felesleges volt jutalmazni” — jelentett? ki. Mágneses mentőruha A francia sportüzletekber november hónapban jelenik meg az úgynevezett „mentő- ruha”, amelynek bélésébe mágnest varrtak. A mágnes olyan erős, hogy száz méter körzetben három méter mélyen a hó alá temetett síelői is fel lehet fedezni általa. A zsírsavak károsító szerepe — Hogyan valósítható meg a szívizom energia- és oxigén- ellátása? — Az egyik módszer, hogy csökkentjük a zsírfogyasztást és a zsírok közül is a lágyabb. úgynevezett telítetlen zsírokat fogyasztjuk: vagyis ne együnk faggyús húsokat és túl sok vajat sem. Az olajféléket a szívizomzat könnyebben tudja felhasználni. Rendezni kell a szívizom ásványianyag forgalmát is, ezért csökkentsük a konyhasó fogyasztását és növeljük a kálium, magnézium sókét. Mind több klinika és kórház ad ma már úgynevezett sótlan kosztot. Kár, hogy gyógyszer- és élelmiszeriparunk nem hozza forgalomba az úgynevezett műsót, amelynek lényege, hogy kevés nátrium mellett több káliumot és magnéziumot tartalmaz. Az ilyen sónak az is előnye, hogy csökkenti a vérnyomást és nyugtatja az idegeket. Mi a tennivaló még a szív védelmében ? — Fontos a táplálék A- és E-vitamin tartalmának növelése — mondta a továbbiakban a Kossulh-díjas tudós. — Az A-vitamin a zöldfőzeléktölte utáni hetekben vannak bőséges esőzések és havazások. Az amerikai tudós kutatásaiból kitűnt, hogy az Egyesült Államok területén bizonyos meghatározott napokon a csapadék átlagmennyisége 20 százalékkal nagyobb, mint egyébként. Ezek a fokozottan „nedves” napok két nappal azután következnek be, hogy a Hold, a Föld és a Nap egyvonalba . kerül, vagyis teljes holdfogyatkozáskor. Ebben az esetben a csapadékmennyiség megnövekedése azzal magyarázható, hogy a Nap és a Hold vonzóereje, amely a levegőóceánban a dagályt kiváltja, összegeződik, és nagyobb hatást gyakorol az atmoszférára. Ezt a következtetést először a Bryer által javasolt dagály-elmélet matematikai modellje alapján vonták le, majd az elméletet a statisztikai adatok is igazolták. í olyan ételünk, élelmiszerféle- i ségünk, amely gazdag volnál E-vitaminban. Könnyen lehet- $ ne diétás célokra készített $ eledelekbe, például édes tea- $ süteményekbe nagy mennyi- 5 ségű E-vitamint juttatni és $ ilyen készítményeket árusíta- 5 ni. Ez jelentősen hozzájárul- $ hatna egyes betegek jobb $ gyógyélelmezéséhez. Kutyák, patkányok szívinfarktusa — Milyen kísérleteket foly- $ tatnak az elmondottak érdé- $ kében a kórélettani intézet- $ ben? $ — Egy betegséget akkor < tudunk megelőzni — hang- 5 zott a válasz —, illetve gyó- $ gyítani, ha azt előbb állató- $ kon előidézzük és tanulmá- $ nyozzuk. Ezért mi is — csak $ úgy, mint a világ sok más $ tudományos intézete —, pat- í kányokon, kutyákon és kaka- ! sokon szívinfarktusos megbe- ! tegedéseket idézünk elő. In- ! tézetünkben mintegy kétezer! fehér patkány lett már így | szívinfarktus áldozata, de > volt olyan kutyánk, amely két > szívinfarktust is átélt. Ilyen ! állatokon lehetett tanulmá-« nyozni a megelőzés módját. j Tudományos megállapítá- ! saink már olyan szintet értek i el, hogy az eredményeket ha- ; marosan alkalmazni lehet az ; emberi szív védelmére is. Halácsi Dezső A Hold vonzása nemcsak a világóceánban idéz elő dagályokat, hanem az atmoszférában is. Lehet, hogy az év meghatározott napjaiban az atmoszférikus „dagályok” okozzák a nagy esőzéseket. Glenn Bryer, az amerikai me- : teorolögiai hi- i patai munkatár- i sa legalábbis er- I re a következte- j tésre jutott. ; Bryer azon okok l tisztázásával j foglalkozott, hogy I miért éppen az i újhold és a holdfélékben van meg nagy meny- nyiségben és az édes, nemes fűszerpaprikában. Az E-vita- min csak a magcsírá1 ban található és jelenleg nincs MOZAIK jjw éó az eóő
