Pest Megyei Hirlap, 1965. október (9. évfolyam, 231-257. szám)
1965-10-20 / 247. szám
«sr Hicrn ^íirfap I960. OKTOBER 30, SZERDA FÁBIÁNSEBESTYÉN Alföldi mélyfúrási rekord Alföldi viszonylatban az eddigi^ legnagyobb fúrási mélységet érték el kedden az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt alföldi kőolájfúrásd .üzemének dolgozói. Fábián- ' Sebestyénnél az 1. számú fúrási ponton 3300 méter mélységig hatoltak le, s ezzel az eddigi rekordot csaknem háromszáz méterrel szárnyalták túl. Ebben a mélységben rendkívül kemény kőzettel kell megbirkózni a fúróberendezésnek. Az előrehaladás ennek megfelelően meglehetősen lassú. Az olajbányászok úgy vélik, hogy túljutottak a kritikus ponton és még kétszáz méterrel megtoldhatják jelenlegi mélyfúrási teljesítményüket. „Bűnös, halá okozó gondatlan veszélyeztetésben Akik nem becsülik beosztottjaik életét — Szigorú ítéletek a balesetvédelem elmulasztásáért íí Amikor megtörténik a baj, leáll a munka, mindenki a balesetről tárgyal. Akik kicsit is érzik felelősségüket, azok akkor lélegeznek fel, amikor a baleset okaként a „sérült önhibája” bejegyzés kerül a jelentésbe. Bizony, sokszor a munkás figyelmetlensége, elővigyázatlansága miatt történik a baj, azért, mert nem tartják be a balesetvédelmi előírásokat. Sok az olyan üzemi baleset is, ahol a munkahely vezetői között kell keresni a felelősöket. Egyesek szükséges rosszFajtavédelem állandó vetőgumó cserével Megyénk burgonyatermesz- tö körzetei is a gyorsabb leromlásra hajlamos területek közé tartoznak. Más szóval, ahhoz, hogy jó minőségű fajtatiszta burgonyát tudjanak termelni, legalább kétévenként kell cserélni a vetőgu- mót. Az állam segíti a burgonyatermesztő gazdaságokat, lehetővé teszi, hogy más vidékekről jó minőségű vétőgumóval frissíthessék föl ültetvényeiket. Pest megye, mint az egyik . legfontosabb burgonyaier- mesztő vidék, első helyen szerepel a vetőgumó-ellátásban. Gazdaságaink részére kétévenként teszik lehetővé a Vetőgumócserét. A jövő esztendőre szükséges vetőburgonya már rendelkezésre áll. nak tartják a balesetvédelmi oktatást. Aláíratnak a dolgozóval egy nyilatkozatot, hogy kioktatták. Ezzel mindkét részről lezártnak tekintik az ügyet. A munkás azért, mert úgy gondolja, nem rabolták el az idejét, a vállalat pedig azért, mert úgy gondolja, elegét tett törvényes kötelezettségének. A nyilatkozat azonban még nein minden. Főleg akkor nem ér semmit, ha nincs mögötte oktatás és tanulás. Erre pedig a vállalat és a dolgozó is rendszerint későn jön rá. így történt ez az Érdi Vas- és Fémipari Ktsz-nél is. A ktsz-ben új munkafolyamatot vezettek be. Elmulasztották azonban a balesetvédelmi szabályokat, elmaradt hát az oktatás is. Ez a Hanyagság egyik fiatal ipari tanuló életébe került. RÉGÉSZETI UNIKUM! Két fonott kosár A bronzkor első feléből származó, körülbelül 35GÖ— 4000 esztendős település feltárását kezdte meg a mezőgazdasági múzeum a Tolna megyei Bölcske határában. A 4 méter vastagságban egymásra rakódott rétegekből eddig többek között tűzhelyek, őrlőkövek és edénymaradványok kerültek elő, s a padlótapasz- tások és cölöplyukak alapján egy építmény alaprajza rekonstruálható. Találtak sok állatcsontot BELÉPÉS — 75-ÖN FELÜL — S ez aranyszabály? •— Előírás! — Tehát alti még nem töltötté be 75. évét, nem hivatalos a dunaharaszti öregek napjára. Bányai Pál, aki az eseményt telefonon jelentette, ezt teszi hozzá: — Ötszázharminc meghívót postáztunk. A címzettek fele biztosan ott lesz. — Ki az öregek társadalmának doyenje? ...— Kilencvenkét esztendős a legidősebb. Őket köszönti vasárnap délután 4 órakor az iskolás gyerekek küldöttsége és Wild Frigyes megyei országgyűlési képviselő. Függőkért épül a pápának VI. Pál pápa orvosa megállapította, hogy a pápa nem jut elég szabad levegőhöz, ezért lakása elé függőkerteket építenek. is — vad- és háziasított állatokét —, valamint egy hombárban nagy mennyiségű gabonamagvakat. Ezek pontos elemzése, összetételük vizsgálata eléggé megbízható képet ad majd a vidék évezredek előtti mezőgazdaságáról. A leletek többsége hasonló azokhoz, amelyeket néhány évvel ezelőtt a dunaújvárosi ásatásak hoztak napfényre, s amilyen feltehetően még sok van a Duna jobb partján húzódó löszlalban. Bölcskén azonban előkerült két fonott kosár is, ami a Kárpát-medencében régészeti unikumnak számít. A mi éghajlatunk mellett ugyanis a korhadó anyagok hamar elporladnak, A nagyobbik 75 centiméter átmérőjű kosár vesz- szűből, a kisebbik szakaj- tószerű, valami vékonyabb anyagból készült. Fonási technikájuk szép s nagyon hasonló a maihoz. A két kosarat a környező talajszelvénnyel együtt g'ipsz- szel és fűrészporral rögzítve, csaknem egy tonna súlyú ládában szállították be a Mező- gazdasági Múzeumba. A fiú nem ismerte a baleseti előírásokat, túlfúvatta kompresszorral a gumikerékét, az felrobbant és a szorítókarika az arcába vágódott. A szerencsétlen gyerek a helyszínen meghalt. A részlegvezetőt másfélévi, a műszaki vezetőt tizennégyhónapi szabadságvesztésre, a biztonsági megbízottat pedig tízhónapi próbaidőre felfüggesztett büntetésre ítélte a bíróság. Az ítélet indoklása: „Mindhárom vádlott foglalkozásának szabályait megszegte, amikor nem gondoskodtak megfelelő baleseti óvórendszabályról, a balesetet gátló szerszámok beszerzéséről, és K. Gy. nem oktatta ki megfelelően az ipari tanulókat.” Halálos végű volt a gödöllői baleset is. Csatornát fektették le az egyik mélyépítő vállalat dolgozói egy háromméteres mélyre kiásott árokban. A munkavezető minél előbb végezni akart, ezért nem dúcolták fel a csatornaárkot. A nagy - sietség, a balesetvédelmi szabályok elmulasztása következtében, három embert maga alá temetett a beomló föld. Kettőt — szó szoros értelemben — tíz körömmel kapartak ki a föld alól a többiek. Harmadik munkatársukat, aki az árok alján illesztette össze a csatornát, már csak holtan tudták kiemelni. Az ítélet megállapította: a művezető és a brigádvezető bűnös, halált okozó gondatlan veszélyeztetésben. A brigádvezetőt egy év és tízhónapi börtönre, a művezetőt pedig tízhónapi felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték. Sajnos, sem az ipari tanulót, sem az idős csatornaépítő munkást mér nem lehetuvisszaadni a családjának, és azok hozzátartozóinak fájdalmán az sem enyhít, hogy a bíróság börtönbe csukja a felelős vezetőket. A vállalatuk vezetőinek kötelességük megszervezni a biztonságos munkakörülményeket, és sok feladat hárul a biztonsági megbízottakra, a munka- védelmi felügyelőkre is. Többségük azonban nem él tör-1 vényadta jogával, nem bírsá- ] gólja meg a szabályok megszegőit. Ellenőrzésük sem kielégítő, pedig a munkavédelem társadalmi ügy. (molnár) A most záruló művelődési esztendő eredményeiről a járási művelődési házak vezetőinek részletes beszámolót kell készíteniük a járási tanácsok végrehajtó bizottsága számára. Találomra a szobi jelentésben böngészgettünk, amely hat sűrűn telegépelt oldalból áll. Rövid bevezetője szerint a járás művelődési házában pontosan fölismerték azokat a feladatokat, amelyeket a VIII. pártkongresszus, a járási pártbizottság, valamint a járási tanács ötéves művelődési terve hárított az elmúlt évben a kultúrházra: „Politikai, világnézeti nevelés, az általános alapműveltség terjesztése; a szakmai tudás növelése és korszerűsítése; a művészetek tudatformáló hatásának fokozása és az ízlés fejlesztése”. Hogy mi mindent tett a szobi kultúrház a fenti célok szolgálatában? Sok mindent. Nagy „gondot fordított” az elmúlt húsz év eredményeit tükröző művek terjesztésére és bemutatására, „nagy súlyt fektetett” országos és helyi eredmények ismertetésére, hiányként könyveli azonban el, hogy a község húszéves monográfiája nem készült el, mégpedig azért nem, mert „a tömegszervezetek közül többen nem adták át a hozzá szükséges anyagot”. Az általános alapműveltség terjesztése terén — a beszámoló szerint — a szobi járás az idén kísérleti évet zár le, mivel új népművelési formákkal kísérletezik. Hogy mik ezek az új formák és hogyan folynak a kísérletek, azt a jelentés közelebbről szintén nem árulja el. Azon viszont sajnálkozik, hogy „a közép, de leginkább a felsőfokú végzettséggel rendelkezők nem ismerték el, hogy ma már kevés az önművelés ...” Vannak a beszámolóban szép számmal pozitívumok is, csakhogy majdnem valamennyi mellett ott szerénykedik a „deazonban”. így a többi között a szakmai tudás művelése és korszerűsítése céljából munkásakadémiát szerveztek, de a dolgozók nem ismerték föl annak jelentőségét, mert a műszaki vezetőség maga is feleslegesnek tartotta az akadémia megszervezését. A gépgyárban például a műszakiak közül senki sem vállalt előadást. Az elmúlt évben ötven ismeretterjesztő előadást „ütemeztek be”, de csak huszonnégy megtartására került sor, részben az egészségügyi zárlat, részben az előadók elmaradása következtében. Szerveztek tanfolyamot az írástudatlanság felszámolása érdekében, az alapismereti tanfolyamot a beszervezett 11 analfabéta közül kilenc el is végezte, de a második évfolyamot már jelentkezők hiányában meg sem tartották. Igen, sok a szakkör a járásban, de; a férfikórus „a sok szereplés miatt kevés időt fordíthatott zenei ismeretek szerzésére”: a színjátszó csoport feloszlott, de a gimnázium tanulói irodalmi színpadot alakítottak. Történtek kísérletek a klubélet megszervezésére is, de a Szobon megszervezett értelmiségi klub munkájába az értermiség nem kapcsolódott bele. És így tovább a beszámoló hat sűrűn telegépelt oldalán keresztül mindvégig. Régen elkoptatott közhelyből gondosan összekalapált mondatok, de kézzel fogható eredmény alig. Kissé körülményes dolog lenne például kiértékelni a jelentésnek ezt a passzusai: „Örvendetesen javait nemcsak & szocialista -társadalmi ünnepek száma, hanem azok színvonala is. Különösen kiemelkedő volt X. KISZ-titkár esküvője és Y. tsz- párttitkár temetése ...” De hát nem ez a fontos. Hanem — sajnos — még mindig az, hogy a jelentés elkészült, a járás művelődésügyéből szabványszerű papiros lett, amely szépen beiktatható, irattárba tehető, és segítségével néhány számjegy is kerülhet a rovatos ívek rubrikáiba... m. 1. >SfSSSJVSSSSSfSSSSSSfSS/SSSSfSSSSSSSSSSSfSSSSS*SSSSSSSSSSSSSSJSSSSSSSSSf/SSS/SS/S//SSsÁ Középiskolai tanulmányi versenyek 1965/66 A művelődésügyi miniszter — az érdekelt szaktárcákkal és a KISZ Központi Bizottságával egyetértésben meghirdette az Drezda növekszik és virágzik Jelentés a valamikor holtnak vélt városról VALÓSZÍNŰLEG nyitott kapukat döngetek kedves olvasóim, amikor Drezdát be akarom mutatni. Sokan hallottak már róla, s van, aki maga is gyönyörködve látta. ' A háborút záró 1945-ös év februárjában az angol—amerikai bombázók csaknem teljesen lerombolták a félmilliós nagyvárost. A barokk építmények — legalábbis képeslapokról — jól ismertek önök előtt. De hogy mi minden épült az utóbbi időben a városban, arról érdemes beszélni. Bár 1945-ben sok polgári politikus kimondta a városra, hogy halott, az állam — az elmúlt húsz év fáradozásai nyomán — szebbé varázsolta, mint volt valaha. Talán tudják Önök azt is, hogy valamikor az Elba folyó Firenzéjének nevezték. Az NDK-ban ismét elnyerte régi méltó nevét: a tudomány és technika szállása lett — s a korábbihoz hasonlóan a művészetek városa is. A BOMBÁZÁSOK 75 ezer lakást romboltak le, amelyek helyén ma 37 ezer modern összkomfortos otthon áll Természetesen arra is kellett gondolni, hogy a lendületes fejlődés a gyorsan növekvő fiatal ipar sok tudóst és technikust kíván. Ezért az első feladatok közé sorolták a technikai főiskola felépítését. Ma technikai egyetem. Rengeteg fiatal — a Német Demokratikus Köztársaság polgárai és sok külföldi kap itt diplomát. Európai, ázsiai és afrikai diákok tanulnak falai között. Az egész óriás épület komplexum ez év folyamán lesz teljes — egyetemi várossá nő. Nem akarom számadatokkal terhelni Önöket, inkább néhány objektumról adok hírt, amelyek a mai drezdaiak szívéhez közel állnak. Olyan jelentős létesítményekről van szó, amelyeket nemzeti himnuszunkban így említünk: „Felébredünk a romokból És a jövőt legyőzzük!” AZ ELKÖVETKEZŐ IDŐK legnagyobb készülő épülete az NDK számítóközpontja lesz. A belváros közepén egy tíz emeletes 37 méter magas házban kap helyet. Ide költöznek a VEB számológépei. A siető járókelők aligha gyanítják, hogy á modem külső mögött és az előrenyúló tető alatt gépek sorakoznak. Pedig itt találjuk majd a legkorszerűbb számoló berendezéseket. Talán egy kicsit komikusán hangzik s túlságosan leegyszerűsítve, ha azt mondom: ez a ház, ez a kis felhőkarcoló az egész népgazdaság új módszerének, tervezéséhek és kivitelezésének nélkülözhetetlen hozzátartozója. Mert ez a szisztéma az üzemektől és intézményekéi egyre több tudományos elemzést, számolást, programkészítést követel. Az ehhez szükséges műveleteket már nem lehet elvégezni hagyományos módszerekkel. így ez az új ház a technikai forradalom szülötte és bölcsője lesz. Még egy objektumot kell megemlíteni. A prágai utat. Valamikor a belváros kereskedelmi hálózatának központja volt, ahol a bombázások következtében kő-kövön nem maradt. Szerettem ezt az utat, — talán azért, mert számomra mindig valahogy a jólét érzését adta. A jólétét, amelyet soha nem ismertem. Gyerekkoromban gyakran ácsorog- tam és bámultam a kirakatok előtt orromat az üvegre tapasztva. Bár anyám a napi élelmen felül alig-alig vásárolt. Mikor majd a fiamat errefelé viszem, bizonyára nemcsak a kirakatokat, hanem az új épületeket is szemügyre veszi. Szállodáik, vendéglők, mozik, kissé távolabb a régi piactól a Kultúr Palota, együtt hívogatják a sétálót, akár hazánkfia, akár külföldi. MINDEZ A JÖVŐ KÉPE, de városunk gyorsan, és szünet nélkül növekszik. Olyannyira, hogy még a nyugatnémet „Tagesspiegel” is — amely egyébként nem vádolható azzal, hogy túlságosan szimpatizálna velünk — ezt írja: „A holtnak vélt ElbaI 1965-----66. évi országos középisk olai tanulmányi versenyt és az Arany Dániel matematikai ver- I senyt. Az országos középiskolai táji nulmányi versenyben a közép- ^ iskolák harmadik és negyedik ^ osztályos tanulói vehetnek részt. Egy diák legfeljebb két tan- 5 tárgyból indulhat. A verseny tár- S gyai: magyar irodalom, történe- § lem, orosz nyelv, matematika és 5 fizika valamennyi középiskolás ^ részére; földrajz, kémia a gim- ^ náziumok, közgazdasági techni- kumok, mezőgazdasági szakkö- s zépiskolák, közgazdasági és keres- ^ kedelmi szakközépiskolák tanu- ^ lóinak; biológia a gimnázisták- ^ nak, könyvvitel, valamint gazda- ^ sági számtan a közgazdasági tech- ^ nikumok növendékeárfek. ^ A verseny győzteseit minden tárgyból 2000 forintos első, 1000 s forintos második, valamint 500 s forintos harmadik díjjal jutáiig mázzák. A további kiemelkedő J teljesítményt elérő tanulók könyv- ^ jutalmat, illetve dicsérő okleve- ^ let kapnak. ^ Magyar irodalomból, történe- lemből, földrajzból, kémiából, 5 biológiából a résztvevők pálya- s munkát készítenek. Orosz nyelv- s bői, matematikából, fizikából, ^ könyvvitelből és gazdasági $ számtanból a verseny kéifordu- 5 lós, s mind az iskolai, mind a 5 megyei fordulóban a versenyzők J zárthelyi dolgozatot írnak, t Az ipari és a mezőgazdasági j technikumok szaktárgyi verse{ nyeit, valamint a közgazdasági { technikumok statisztikai verse- * nyét az illetékes szakminiszté- | riumok, illetve a Központi Sta- : tisztikai Hivatal hirdeti meg és ! bonyolítja le. ! Az Arany Dániel matematikai I versenyt két fordulóban bonyo- j 'ítják le, a Bolyai János Ma* : tematikai Társulat rendezésében. A kezdő csoportban a középiskolák első, a haladók csoportjában első és második osztályos tanulói indulhatnak. Ugyanaz az első osztályos diák vagy csak kezdő, vagy csak haladó csoportban versenyezhet. A matematika szakosított tantervű osztályok "vendékei a második fordulóban külön tételt kapnak. Metropolt újjáépítik és gya- ] rapítják ... a Friedrich-stad- i ton átutazó tekintete újból i és újból nemrég emelt la-1 kőtömbökbe ütközik.” Ha önök kedves olvasóim j talán egyszer hazánkba jön- | nek, bizonyos, hogy újabb; csodával találkoznak majd. 5 A 255 méter magas tv-köz- j ponttal, amely már most 170 $ méter magas. A toronyesz- i presszóból körültekinthetnek; a város és felhők fölött. Elő- $ re is sok örömöt kívánok hoz- 5 zá. § Christian Friede! $ „DE AZONBAN..."
